Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

SÉKÉSCSABA-OROSHÁZA ___Bemutatkozik jel entős élelmiszer A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ A ét évvel ezelőtt, 1970-ben centenáriumát ünne- pelte a magyar baromfiipar. Százkét éves múlt- HjL m tekint tehát vissza ez az iparág, amelynek >— túlzás nélkül állíthatjuk — Békés megye volt egyik bölcsője. Dokumentációs anyagok tanúskodnak arról, hogy már a XVIII. században is je­lentős volt Békéscsaba és Orceháza környékén a barom­fitenyésztés. Elsősorban a kedvező természeti viszonyok, a tanyás gazdálkodás, a két város erőteljes kereskedel­me tette lehetővé a baromfitenyésztés dominánssá válá­sát. A XIX. század közepén még csak néhány kiskeres­kedő foglalkozott baromfivásárlással, a század végén azonban — elsősorban a külföldi kereskedők közremű­ködésével — új alapokra épült a baromfitenyésztés, a felvásárlás és a feldolgozás. A kapitalizálódó Európa, de különösen Olaszország és Ausztria jó piacot remélt és talált környékünkön. Ez egyben azt is mutatja, hogy évszázados jelenség a piackutatás, amelyről ma oly sok szó Először 1896-ban Michele Bemardinelli és Fi­lippo Silvio, a nagy veronai cég két megbízottja érte­kezett Orosházára, majd néhány évvel később Békés­csabára telepedett két ugyancsak olasz kereskedő, Ludo Bampa és Figli de Giovanni Grigolon. A később meg­alakult feldolgozó üzemek sokáig e két olasz nevéhez fűződtek. A kezdetben rivális kereskedők hamarosan egyesítették erőiket, felosztották egymás között a terü­letet, s hosszú ideig kooperációban dolgoztak, V oltaképp letelepedésükkel egyidőben megkezdő­dött a baromfifeldolgozás is. Már nemcsak élő baromfit szállítottak Bécsbe, Milánóba, Prá­gába, Zürichbe, hanem a vágott baromfit is útnak indították. Földbe ásott jégvermekben hűtötték az árut, télen termelték hozzá a jeget egészen addig, míg a század elején el nem készült az első jéggyár, ahonnan aztán kocsiszámra szállították a tárolást és szállítást biz­tosító jeget. Békéscsabán a 20-as években lendült fél a feldolgozás. A baromfi mellett fokozottan előtérbe ke­rült á tojásfeldolgozás is, meszespincékben, betcnme- dencékben tároltak több millió tojást, hogy a legalkal­masabb időpontban szállíthassák a piacra. A mai mére­tekhez képest aprócska üzemek voltak a békéscsabai és orosházi feldolgozók, csupán szezon idején duzzadt fél a létszám. De nemcsak a kicsiny méretek a múlté ma már, hanem azok a körülmények is, amelyek között az emberek dolgoztak. A leggyakoribb munkahely a nyi­tott udvar volt, s különlegesnek számított, ha már tejő is volt a fejük felett. A tőkés azonban keveset törődött a munkakörülményekkel, számára az olcsó, jó minőségű áru volt a céL Ehhez pedig minden eszközt megraga­dott h osszú évek, évtizedek teltek él így egyre több munkával, fokozódó árutermeléssel. A felsza­badulás döntő változást hozott megyénk ba­romfiiparában is, s különösen nagy szerep jutott a két gyárnak a környék és a főváros lakossága ellátásában. Az államosítás után lényegesen javultak a munkakörülmények, s az elmúlt két évtized döntő változásokat hozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a háztáji gazdaságok felkarolásával új alapokra helyeztük a termeltetést, a felvásárlást, amely- lyél egyidejűleg korszerűsítettük a feldolgozást Bázis­gazdaságok jöttek létre, s olyan ösztönzőket alkalma­zott a baromfiipar, amely növelte a termelési kedvet, biztosította a folyamatos áruellátást. Több átszervezés után 1971. január 1-én jött létre a Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalat, amely a békéscsabai és orceházi gyárakból alakult. Jelenleg a magyar baromfiipar máso­dik legnagyobb vállalata vagyunk, a termelési érték meghaladja a 1,2 milliárd forintot, több mint százfajta terméket állítunk elő, köztük az országban egyedül mi gyártjuk a baromfikonzerveket. A 102 esztendős magyar baromfiipar bölcsőjéből a legnagyobb üzemek egyikévé váltunk. Vállalatunk tevékenységé­nek egyik kiemelt és legfon­tosabb területe a termelte­tés, az alapanyagellátás és felvásárlás biztosítása. Ezért a mezőgazdasági partnerekkel kialakított jó kapcsolat tar­tására törekszünk, hogy a néDsazdasáei idényekből ránk háruló feladatoknak eleget tegyünk. Ennek szem előtt tartásával tűztük célul a ter­meltetés mennyiségi növelését, és a minőség javítását. Aktív, egyenrangú kapcsolatokat alakítottunk ki mezőgazdasá­gi partnerekkel és a háztáji gazdaságok áruvásárlását ösz- szefogó ÁFÉSZ-ekkel. Szak­tanácsadói hálózattal segít­jük a törzsállattartást, a kü­lönböző tartási és nevelési technológiák ismertetését. Intenzív termelés mm _ « őgazdaságpoli tfkánk jífM fontos célkitűzése tWM az árutermelés in­tenzív fokozása. Eh­hez újtípusú együttműködést alakítottunk ki a mezőgazda- sági üzemekkel. Példa erre a Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségével kezdeményezett gazasági együttműködés, a baromfitermelő társulás. A cél magasabb termelékenység, kedvezőbb önköltség biztosí­tása, az erőforrások jobb ki­használása. A vállalat garan­tálja a termékértékesítési szerződésben meghatározott időben és minőségben a fel­vásárlást, a termeltetési irány koordinálását A vállalat partnereivel , egyetértésben olyan felvásárlási árrendszert Ízléses csomagban hozzuk forgalomba konyhákén termék»; löket«, alkalmaz, amely lehetővé te­szi a minőség szerintii elbírá­lást. Árpolitikánk így serken­tőleg hat a termelőkre, nem­csak a társulásban résztve­vőkre, hanem valamennyi partnerünkre. Csupán az orosházi gyár megközelítően negyven termelőszövetkezet­tel, húsz ÁFÉSZ-szel és tíz állami gazdasággal, a vállalat pedig 200 partnerrel tort kapcsolatot Ennek eredményeként m múlt évben csaknem 2300 va­gon baromfit vásároltunk fel, megközelítően 200 vagonnal •többet, mint 1970-ben. Az egyes baromfifaiták közül el­sősorban a csirke-, a pulyka-^ a gyöngyös- és a galambfel­vásárlás növekedett. Emelle$j: törekedtünk a fajtaváltásra, elsősorban a hagyományos bronzpulykát váltottuk fel a hibridpulykával. Figyelemre méltó még a tolifelvásárlás, amit bizonyít, hogy iparunk natúrtoll-felvásárlásának mintegy 25 százalékát adjuk. Ez a múlt évben csaknem ti- zennvolc vagon volt. Az áru­termelésben jelentős szere­pet játszanak a saját kezelés­ben üzemelő mezőgazdasági telepeink, amelyekben tudo­mányos kísérleteket is vég­zünk az iparág mezőgazdasá­gi szolgálata és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ku­tatóinak bevonásával í Megfelelő gépekkel biztosítjuk a gyors, higiénikus csomago­lást. HUNGAVIS m/ ■iatBiföM-jtojjua f

Next

/
Oldalképek
Tartalom