Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

\ Éljen torunt legyőzhetetlen eszméje, a mantizmus—leninizmus! A müsxahi fejlesztési hónap programjából: Folytatódtak a szakmai előadások Réssiet u élelmiszeripari kiállításról. Hétfőn folytatódott a műszaki fejlesztési hónap eseménysoroza. ta. Azóta hat tudományos egye. sületi csoport rendezett Oroshá­zán és Békéscsabán szakmai elő­adásokat. Ezek közül különösen figyelemre méltó volt az Építő­ipari Tudományos Egyesület me­gyei szervezetének rendezvénye. Ezen Messinger Gézáné, a Mező. gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának főmérnöke ismer­tette a hallgatósággal azokat az ágazati és vállalati feladatokat, melyeket a könnyűszerkezetes építési móddal kapcsolatos kor. miányprogram végrehajtása tesz indokolttá a mezőgazdasági épí­tészetben. A Közlekedéstudományi Egye­sület megyei szervezetének ren­dezésében több szakmai előadás hangzott el az útkorszerűsítés­ről, valamint az útépítésnél a hatósági engedélyezési eljárás­ról. Tanulságos volt a FORSZ békéscsabai gyárában megtartott hegesztési és forrasztási gyárt, mányismertető, valamint gya­korlati bemutató. Április 26-án nyitották meg Békéscsabán, a Technika Házában a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének közreműködésével az élelmiszer, ipari kiállítást. Ezen a Békéscsa­bai 1. sz. Sütőipari Vállalat, a szabadkígyósi szakmunkásképző iskola kenyereket, süteményeket (Fotó: Demény) és tartósított árut állított ki. Me­gyénk két cukorgyára: a sarkadi és \ mezőhegy esi cukortermé­keinek szine-javát vonultatja fel I vasúti és közúti közlekedési ágazat teljesítette feladatait Tanácskozott a megyei szállítási bizottság A megyei szállítási bizottság tegnap, pénteken délelőtt ülést tartott Békéscsabán, a megyei tanács székházéban. A tanácsko­záson több meghívott is részt vett Kazamér Károly, a bizottság titkára beszámolójában a me­gyei szállítási bizottság múlt évi munkáját ismertette. Elmondta többek közt, hogy 1971-ben a megelőző esztendőnél jóval több feladat hárult a szállítási bi­zottságra, a megye vasúti és közúti közlekedésének dolgozói­ra. Az 1970. évi ár. és belvíz miatt elmaradt szállításokat is teljesíteniük kellett az időará­nyos tevékenységen felül. Ennek ellenére — mint megállapította — a MÁV és a közúti közleke­dés a felkínált árut időben és jó minőségben rendeltetési helyére továbbította. S hogy ez így tör­tént, abban sokat tett a megyei szállítási bizottság is. amely jól összehangolta a munkát. A meg. növekedett szállítási feladatok eredményes végrehajtásában igen sokat segítettek a komplex­brigádok. Ezután arról tájékoz­tatta a résztvevőket hogyan si­került teljesíteni a vasúti kocsi­forduló meggyorsítására hozott GB-határozatot 1971. IV. ne­gyedévében. Elmondta, hogy né­hány vállalat csak részben tu­dott eleget tenni a határozatnak, amit ezeken a helyeken a vasúti kocsiálláspénz növekedése is bi_ zonyít. Ezután Filipinyi Sándor, a bizottság adminisztratív titkára ter jesztette elő a megyei szállí­tási bizottság idei munkatervét, majd Szabó Lajos, a 8-as Volán Vállalat személyforgalmi és ke­reskedelmi osztályvezetője is­mertette a személyszállítási al­bizottság ez évi munkaprogram, ját Végül Lukovits Béla, a 8-as Volán Vállalat forgalmi igazga­tó helyettese a társadalmi tulaj­don hatékonyabb védelmének szükségességéről tartott tájékoz, tatót Az előterjesztéseket vita kö­vette, melyben a felszólalók különböző észrevételeket és javaslatokat tettek a szállítási bizottság idei munkaprogramjá­val kapcsolatban. Ezeket, tekint­ve. hogy igen közérdekűek. » résztvevők elfogadták. Az öreg halász meg a nyugdíj nattal utazott Kijevbe, ahol megszemlélhette az ukrán Vörös Hadsereg magyar alakulatait ^Fegyverrel a kézben haza!’’ — ez volt a Lenin utasítására fel- fegyverzett volt magyar hadi­foglyok jelszava. Néhány nap­pal később Moszkvába ment, ahol jelentést tett Leninnek. „Egy pár nap múlva a kelet- galiciai kormánytól sürgöny jött Sürgős lett a béke, mert Pilsudszki hadserege nyomta őket. Engem a sürgöny Moszk­vában ért Lenin elvtárs mo­solygott a bókefel tételeken és ezt 'mondta, hogy mi a keletga- ííciai dolgozókkal békében élünk meg kell őket nyerni, hogy kor­mányaikat elkergessék és taná­csokat alakítsanak. Ilyen érte­lemben kell a szerzett össze­köttetést felhasználni, ami meg is történt” Lenin távirattal válaszolt Kun Bélának: „Csupán ma, május 13-án kaptam meg április 22-i levelét. Meggyőződésem, hogy Magyar- ország proletárjai az óriási ne­hézségek ellenére is megfogják tartani és meg fogják szilárdí­taná a hatalmukat Üdvözlöm a magyar munkások és pa­rasztok erősödő Vörös Hadsere­gét. Az antant kegyetlen békéje mindenütt növeli a szovjet ha­talom Iránti rokonszenvet” Ismeretes, milyen nagyra be­csülte Lenin Kun Bélát és a ■ Tanácsköztársaság többi élhar­cosát; az sem titok, hogy hibái­kért nem egyszer bírálta őket. Ezt a bírálatot azonban sokáig meglehetősen egyoldalúan taní­tottuk és értelmeztük. Arról van szó, hgy Lenin fórra lalom- elméletének egyik alapja a forradalmi élcsapat, a kommu­nista párt vezető szerepe, noha kedvező körülmények között szívesen működött együtt más pártokkal is. Az 1995-ös forra­dalom idején egyik kezdemé­nyezője volt a bolsevikok és mensevikek egyesülésének, de az első világháború szomorú tapasztalatai után jogos bizal­matlanságot érzett az opportu­nistákkal szemben. Éppen 1919— 20-ban egyik fő gondja a Kom­munista Intemacionálé megtisz­títása a szociáldemokrata befo­lyásolástól, ezért gyakran hivat­kozott a magyar munkáspártok 1919-es egyesülésének es szét­válásának friss tapasztalataira. Kun Bélát azonban sohasem vádolta személy szerint oppor­tunizmussal, hiszen jól ismer­te és tudta, hogy hibái forrása (1919-ben is) a túlzott radika­lizmus, a türelmetlenség. Az 1921-es német „baloldali” párt- ellenzék teóriájáról gúnyosan mondta Clara Zetkinnek: „az én kedves Bélám közreműkö­désével jött létre, aki szintén kőltőiességgel megáldott nem­zethez tartozik és úgy érzi, mindig köteles a haloldaltól is balra állni... nekünk azon­ban egyelőre inkább Marxra kell hallgatnunk, mint Bélára, noha Béla — nagyszerű, oda­adó forradalmár.” Láthatjuk: még bírálatában is elismeréssel nyilatkozott Kun Béláról, s ez vele együtt a for­radalom sok ezer magyar har­cosának is szólt jpgyébként most njták kj Moszkvában a Leninről szóló visszaemlékezé­sek gyűjteményének 5. köte­tét, amely tartalmazza Kun Bé­la érdekes, nálunk ismeretlen feljegyzéseit 192t-es vitáikról. (Folytattuk) Szemerkél az eső. Pará­nyi buborékok sűrűznek a Má- gori csatorna Vizén. Az öreg ha­lász félig ülő, félig fekvő hely­zetben a töltés oldalának dőL alatta öreg zsák. Meg-megeme- Unti a hatalmas hálót Semmi. Azután megint semmi. Hallgatja a kuruttyolást Tenyérnyi hal akad a hálóba. Azután még egy. Merítővei emeli ki őket Azok máris a partmenti sás között fi­cánkolnak. Fogolyként Bak.sa Ferenc a 68 éves öreg halász arcán a ráncok pillanatra kisimulnak, hogy újból össze­fussanak. Homlokáról feltolja a kalapot Mosolyog. — Megvan a vacsora Es majd mindennap sikerül kifogni az estebédet Néha még a regge­lit is. Nem mintha valami fene nagy halász lennék. A hálót is csak akkor vettem, mikor há­rom éve nyugdíjba jöttem a vésztői Petőfiből. A harmadik hai után sokáig fészkelődik. Kénye­lembe helyezi magát A zsebé­ben kotorász, majd pipára gyújt Gallérját feltűnt Elége­detten pöfékel. — Hiszen van itt Vésztőn egy­két nagy halász. De már ez a fajta élet csak ilyen. Egyszer hopp, másszor kopp. Ott van ugye a Borsi Varga esete is. Az már negyven éve halász. Egy­szer hét egymást követő napon egy fia halat sem fogott. Mond­ta is a felesége, hogy tán nem is halászni jár. „Gyere velem, ha nem hiszed” — így a Borsi Varga. Hát elment vele az asz- szony. Azután annyit kifogtak, hogy ketten nem tudták haza­vinni. Mondom ilyen élet ez. Én is csak most tudom. Azelőtt so­hasem csináltam. Feltámad a szél. Elnyújtott tehénbőgést hoz magával. Az eső kövér cseppek ben hull már. Az öreg halász nem mozdul. Várja a reggelit A vacsora már megvan. — Nem mintha a ház körül nem teremne meg ami kell. De jól jön ez a kis hal is amellé a 900 forint nyugdíj melléi Ki­váltképp, hogy az asszony nem is nagyon eszik mást. Beteg. Ez meg, ez a hal, ez jót tesz neki. Hát ezért jövök ki mindennap ide Ez az én helyem. Körülnéz: a sás közti ritká- son a hálón, a víz színén patto­gó esőcseppeken, az úszó béka- íojeken. Ei-elbóbiricol Hczzábó- lint a távoli harangszóhoz. — Meg azután mi mást is csirálhatnék? Van ez a kis senv mi föld, meg a pár malac ott­hon. Etetéstől-etetósdg ugyan­csak ráérek. Hát legálább kipó­tolom a nyugdíjat. Nekem ez a fusi munkám, s>h©?y mon.lanf szokták. Merthogy máshoz nem­igen értek. Ehhez sem nagyon. De hát ehhez nem is kell. Be a hálót, ki a hálót. Ha van benne hal akkor van. Ha meg nincs, hát nincs. Majd beletéved ké­sőbb. Én meg kifogom. Mege­szem. Mit csináljak, ha egyszer úgy van berendezve ez a világ, hogy az embernek van több esze, nem a halnak. Nem is saj­nálom én egy csöppet sem őket Jobb dolguk van, mint nekem. Úszkálnak jobbra-balra. Ki tö­rődik velük? Azután meg még- csak nem is kell itt ülniük egész nap a parton, hogy kipó­tolják a nyugdíjukat Hát már csak ilyen ez a világ. Nagyot szi a pipából, sercint Emeli a hálót Vissza­engedi. El-elbóbiskoi. Felriad. Első pillantása mindig a már kifogott halakra vetődik: meg­vannak-e még? De miért is ne lennének? Nem tudnak elszökni. Az öreg halász okosabb náluk. A vacso­rával törődik, meg a reggelivel. Nem azzal, hogy megázik. Pedig már seakad az eső... Kőváry E. Péter A Szocialista Munka Vállalata kitüntetést kapta a KÖVÍZIG Tegnap, április 28-án a déli órákban ünnepi díszbe öltözött a gyulai városi tanács nagyter­me. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói és a meg­hívott vendégek foglalták el a széksorokat, hogy részesei le­gyenek az 1971. évi munkáért kapott magas kitüntetés átadá­sának. Szilágyi Gábor szb-tit- kár megnyitó szavai után Ta­kács Lajos igazgató-főmérnök összegezte az 1971. évi vízügyi munka fóbb eredményeit, me­lyekért az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a MEDOSZ elnöksége a Szocialista Munka Vállalata címmel tüntette ki az igazgatóságot. Ugyanekkor je­lentették be, hogy immár ne­gyedszer kapták meg a Kiváló Vízügyi Igazgatóság címet. Az ünnepi megemlékezés után Breinich Miklós, az OVH elnökhelyettese adta át a ki­tüntető címeket tartalmazó ok­leveleket. Az ünnepség elnök­ségében helyet foglalt Supala Pál, a párt megyei bizottságá­nak titkára, Hunya' István, a MEDOSZ elnöke. Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyette­se, Hidas Mihály rendőrezre­des, a Békés megyei Rendőrfő­kapitányság vezetője és több vállalati dolgozó. A kitüntető cím átvételekor 8 vízügyi dolgozónak adták át az ágazat legjobbjainak járó ki­tüntetést. Tizenhatan kiváló dolgozó jelvényt, nyolcán az OVH elnökének dicséretében ré­szesültek. A termelésben részt­vevő 116 szocialista brigád az egység legjobb helyezettjei szintén ezen az ünnepségen vették át munkájuk elismerése­ként az Élüzem címet, az ok­leveleket és a pénzjutalmakat Szilágyi Gábor a SZOT által alapított Szocialista munkáért aranyérmet kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom