Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

Egy száz éves győzelem Az 1848-as magyar szabad­ságharctól még hosszú az út a magyar munkásmozgalom ki- bontatkozásáig. A fejlődés egyik fontos mérföldköve az Általá­nos Munkásegylet megalakulása 1868-ban. Ezzel veszi kezdetét Magyarországon a szocialista mozgalom. Fontos jellemzője, hogy megalakulása és tevékeny­sége az I. Internacionálé mű­ködésének időszakára esik. A magyarországi szocialista mozgalom, akár a többi, akkor csak egy általános európai for­radalomtól remélhette a mun­kásosztály felszabadítását. Egy esetleges magyar forradalom lehetőségét az 1867-es kiegye­zés háttérbe szorította. A kie­gyezés ugyanis a feudális nagy­birtokrendszer felszámolását,^ a köztársaság és a nemzeti ön- rendelkezés forradalmi megva­lósítását több évtizedre lehetet­lenné tette. 1869-ben az Internacionálé- nak két szekciója működött Magyarországon. Az egyik Pes­ten ,a másik Temesváron. A temesvárit Farkas Károly szer­vezte. Az Általános Munkás- egylet nyilvánosan nem csat­lakozott az Internacionáléhoz. Farkas 1869 második felében Temesvárról Pestre költözött és tagja lett a Munkásképző Egy­let választmányának, majd ké­sőbb annak titkárává válasz­tották. Vezetésével mindjobban érvényesült a Munkásképző Egyletben az Internacionálé be­folyása, s ennek következtében a Munkásképző Egylet hatása a tömegekre. 1871. májusában többszöri kísérlet után megvalósult a két munkásegylet • egyesülése. A Munkásképző Egylet tagjai be­léptek az Általános Munkás- egyletbe. Az ellentétek és viták — amelyek az egyesülést megelőz­ték — az egyleteken belül a munkásság politikai és gazda­sági harcának szembeállítása miatt alakultak ki. A lassaleá- nus .államsegély” jelszava vol­taképpen a politikai és a gaz­dasági harc szembeállítását je­lentette. Miután a munkásság napi gazdasági harcai erősödtek, elkerülhetetlen volt a szembe­száll ás a gazdasági harcot el­utasító .államsegélyes” irány­zattal. Legkövetkezetesebben Farkas Károly harcolt a politi­kai é$ gazdasági harc különvá­lasztása ellen. Végül is az egye­sülési törekvés eredménnyel zá­rult, gyakorlatilag minden szak­mai egylet csatlakozott az Ál­talános Munkásegylethez, hogy ezzel valóságos politikai szer­vezetet alkothasson. Amikor az Általános Mun­kásegylet tüntetést rendez a Párizsi Kommün eszméi és har­cosai mellett, a rendőrség több tüntetőt letartóztat, s ez fel­háborodást vált ki a munkások­ból. Az Andrássy kormány vá­laszképpen bezáratja a Munkás- egylet helyiségeit, megbénítja az egylet működését és „hűt- lenségi” eljárás megindítását rendeli el a szervezet vezetői és aktív tagjai ellen A vizsgálatok során minde­nekelőtt a lefogott vezetők szé­les körű levelezési kapcsolatait kutatják. Találnak is ilyen le­veleket, ezek azonban csupán információs kapcsolatokat tár­nak fel. A periratokban szó volt Marx leveléről is. melyet egyik vádlottnál vagy az egylet irattárában foglaltak le. Az ügyészi jelentések azonban nem idéznek az állítólagos Marx le­vélből, , így valószínű, hogy az nem tartalmazott olyasmit, amit a vád a hűtlenségi per­ben felhasználhatott volna. A lefoglalt levelek nem je­lentettek semmiféle bizonyíté­kot arra, hogy a Munkásegylet / bármilyen összeesliüvés-félét készített volna elő a fennálló rend erőszakos megdöntésére. December 21-én nyolc vádlottat helyeznek szabadlábra, de Far­kas, Külföldy. Politzer és Ihr- linger továbbra is őrizetben marad. Okmányszerű bizonyíték a két utóbbi esetében nem is volt. Fogvatartásuk oka csupán a munkásmozgalomban betöltött vezető szerepük. A kormánynak az volt a célja, hogy a vezetők fogságban tartásával és elítélé­sével megbénítsa a munkás- mozgalom fejlődését. A hűtlenségi per törvényszé­ki tárgyalását száz évvel ezelőtt, 1872. április 23-án kezdték meg. A vádlottak védelmét liberális ügyvédek látták el. A tárgyalá­son állandóan nagyszámú hall­gatóság volt jelen és a pert mindvégig nagy érdeklődés kí­sérte. A törvényszék május 1- én hirdetett ítéletet. Bizonyíték hiányában valamennyi vádlot­tat felmentették a hűtlenség vádja alól. Az Általános Munkásegylet működését viszont betiltották. Ugyanakkor a felmentő ítéle­tet a munkásmozgalom bizonyos *■ élénkülése követte. A munka » a rendőrterror ellenére a szak- • mai egyletekben folyt tovább. ! A „hűtlenségi” perben aratott i győzelem a későbbi években ■ megnövekedett erővel vitte elő- ; re a szocialista eszmék ügyét. ! A per egyben példát is adott! az ellenséggel való bátor szem- | benézésre. ■ Az Általános Munkásegylet a 5 munkásosztály első politikai • szervezete volt Magyarországon. ! A 100 esztendővel ezelőtti hűt- : lenségi perben a magyar mun- • kásosztály jelentős erkölcsi győ- * zelmet aratott az uralkodó ősz- ! tállyal szemben. m Fonodái munkára ■ ■ felveszünk! ! ■ ■ ■ Fonó szaknijiinkásnőket, női betanulókat a 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba \ * Betanulási Idő: 1 hónap Bérezés betanulási időre: 1200 Ft. Betanulási idő után 19U0 — 25Ü0 bt \ 'I fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk j Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. GtM: Pamuttextilművek Fonógyára, Budapest, XI., Bocskai u. 90 Munkaügyi osztály : __________________________________________________________* ! Ú j vonalak a magyar építészetben A Megyei Művelődési Központ hírei Hétfőn délután és este gazdag programot biztosít Békéscsabán a Művelődési Központ az érdek­lődőknek. Délután 4 órakor ze­nebarátok hangversenye lesz az Ifjúsági és Űttörőház nagyter­mében. A Kertbarátok Köre 5 órakor tartja foglalkozását, ahol Boros László kertészmérnök elő­adása hangzik el, A gyümölcs­fák tavaszi permetezése címméL Este 7 órakor a „Bemutatjuk megyénk iparát” sorozatban a gyulai Húsipari Vállalat termé­keit ismerhetik meg a művelő­dési központ vendégei. Ez alka­lommal találkozó lesz a gyár vezetőivel, ugyanakkor kóstolót is rendeznek a híres kolbász- és húsáru termékekből. A nyugdíjasok kedden reggel 9 órakor ellátogatnak a Békés­csabai Tégla- és Cserépipari Vállalat telepeire. Szerdán dél­után 3 órakor a szokásos film­vetítésen megtekintik a Cimbo­rák című színes magyar termé­szetfilmet. A Sigma klub péntek esti vendége Peterdi Pál humorista. A zenés-humoros program 7 órakor kezdődik a Körös étte­remben, Gazdag társastánc program lesz szombaton. Békéscsabán az Ifjúsági Ház nagytermében ren­dezik meg a latin-amerikai tán­cok magyar bajnokságát, este 8 órakor. A versenyen hazánk 11 táncospárja vesz reszt A tánc- verseny egyik pontozőbírója a neves osztrák tánctanár, Erne- rich Wagner, Szombaton este 7 órától a mű­velődési központ helyiségében Orgona-bált rendeznek, ezen a Viktória zenekar játszik Vasár­nap délután 3—7-ig tart a Sig­ma együttes Délutáni Koktélja a Körös Hotelben. Irodaház, Győr városközpontjában, alumínium ablakokkal, fe­hér mükőlap oldal- és homlokzat borítással. (MTI Fotó — Balassa Ferenc fetv« •“» KB) Elkészült a szolgáltatóház Vésztőn Vésztőn elkészült a szolgáltató­ház és megkezdődött a beköltö­zés. Az emeletre a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet 60 fős varróüzeme kerül, amely ed­dig az Aranykalász Tsz kultúr­termében működött A földszin­ten férfi- és női fodrászat, őrás és ruhatisztító átvevőhély lesz. Itt kap helyet a GELKA három fős részlege, amely a környék­beli községek lakosságának a tv-it, rádióit és háztarásó gépeit is javítja majd. sst Előre megfontolt szándékhal Hóbort és a nevelőapja Kiss Ferencné, Király Róbert édesanyja fiatal lány korában a fővárosba került Páhiról. kita­nulta az esztergályos szakmát, s alig múlt 18 éves, amikor férjhez ment Király Lajoshoz. 1953-ban. Szakmáját tekina t a férj motorszerelő volt, s jó érzé­ke is lett volna ehhez, de min­den keresetét el itta, elkártyázta, estéit duhajkodással, randaliro- zással töltötte. A két gyerek — Robi és Zoli — már megvolt, amikor Kecskemétre köllöztek. Korábbi életmódjával itt sem hagyott fel a férj. Az asszony nem bírta tovább, 1957-ben be­nyújtotta á válókeresetet. Ennek egyik fő indoka az volt nem szeretné, hogy ,,a gyermekekből idegroncsokat neveljen”- A bí­róságtól külön kérte, hogy Ki­rály Lajos számára ne engedé­lyezze a gyermekek látogatását, akinek egyébként házasságon kívül született gyermekei is vol­tak, s hogy azok után ne kelljen gyerektartást fizetnie, inkább nem vállalt állást sehol. Az elvált asszony két kisgyer­mekével már Izsákon lakott, ap­ja házában, amikor Király La­jos felkereste. De a gyerekek akkor épp Páhin voltak, á nagy­mamájuknál. Róbertnek csak aranyi emléke van apjáról, hogy négyéves ko­rában — közvetlenül a válás előtt — odabújt. anyjához és szi­6. pogva ezt kérdezte: „Ugye nem fog bennünket az apu agyonüt­ni?” Néhány nyugalmas év követ­kezett. Az elvált fiatalasszony az izsáki „vasgyárba” járt dol­gozni. Sikerült, a szakmájában elhelyezkedni, autóbusz-alkat­részeket készített akkor az üzem. Itt ismerkedett meg egy fiatal legényemberrel. Kiss Fe­renccel. A vonzalomból 1963-bara házasság lett, Kiss Ferenc — 27 éves volt akkor — odaköltözött hozzájuk. Akkor még ott élt ve­lük Szőke János, Királyné, illet, ve most már Kissné édesapja. Az asszony második házassá­gát előbb az anyagi gondok ás. ták alá. Az üzemből az alkat­részgyártás Székesfehérvárra ke­rült maradt az. utcai szemetes- ládák és a lapátok készítése, primitív lemezmumka, amellyel a 7,50-es órabérszintet lehetet­lenség volt tartani. 1964 febru­árjában kettőjük keresete ősz. szesen alig érte el a 600 forin­tot. Mindketten munkahelyet változtattak: Kiss Ferenc elment az eredészethez fűrészgépesnek, az asszonyt pedig felvették a postához kézbesítőnek, s a leg- sivárabb, legelhagyottabb — s egyúttal a községtől legtávolabb eső — külterületet, Matyópusz­tát kapta. Éveken át 35—40 ki­lométert biciklizett naponta a dülőutak feneketlen homokjá­ban. Csak pér évvel ezelőtt ka­pott szolgálati motort, egy Riga mopedet A konfliktus előbb Szőke Já­nos és Kiss Ferenc között mé­lyült el, majd Eajult tettleges- séggé. A vége az lett. hogy az idős ember elköltözött Sorok­sárra. A haszonélvezeti jogot 32 ezer forint ellenében íratta a lányára Ez havi 600 forintos törlesztési kötelezettséggel ter­helte meg a családot Maga a ház egyébként alacsony, földes:, szobák onyhás vityilló, elhaszná­lódott szimpla ajtókkal és abla­kokkal, télen nem győzik fűteni, mégis hideg. Nevelt fiaival, főleg Róberttel, Kiss Ferenc egyre inkább ellen­tétbe került „Évek alatt alakult ki olyan helyzet, amelyet nem lehetett bírni idegekkel” — vallja később a bíróságon a ta­núként megidézett nevelőapa. Annyi tény. hogy Kiss Ferenc évek óta mértéktelenül hódol az ital szenvedélyének, 1969-ben kisebb sikkasztás miatt is ült néhány hónapot Nyolc-, vagy kilencezer forint visszafizetési kötelezettség hárult a családra, s hogy ezt ki tudják nyögni, az akkor 14 évfs Róbert szüret ide. jén egy hónapon át vállalt put­tonyozást s napi 120—150 forin­tot keresett. Ilyen előzmények után javal­lottá Kiss Ferenc a feleségének: — Munkára kéne szoktatni eze­ket a kölyköket! — De hiszen még gyerekek! — mondotta az asszony. Kiss az asztalra csa­pott: — De az úristenit, amikor bálba mennek, már felnőttek, mi? Anyjuk megengedte, hogy moziba menjenek. Kiss közben hazaérkezett, italosán, a fiúk részére meghagyott ételt a főül'

Next

/
Oldalképek
Tartalom