Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés Kádár János üdvözli a magyar országgyűlés új képviselőnőjét, Vilinányi Máriát, a hajdúbö­szörményi Textilfeldolgozó technikusát. (Telefotó—MTI—KS—Vigovszki F. felv.). (Folytatás az 1. oldalról) gyermeke van. Pedig jól ismer­tek azok az intézkedések, ame­lyeket a kormány, a IX. párt­kongresszus határozata alapján a nők, az édesanyák, a több gyer­mekes családok érdekében tett, Növekedett — egyebek között — a családi pótlék. Bevezették a gyermekgondozási segélyt. A lakások elosztásánál és a lakás­építésben is kedvezményben ré­szesülnek azok, akik családot alapítanak, gyermeket várnak vagy akinek már van gyerme­kiük. A születési arányszám, amely 1962-ben 12,9 ezrelék volt, ha mérsékelten is, de évről évre fo­kozatosan növekedett. 1966-ban 13,6 ezrelék volt, 1968-ban pedig elérte a 15,1 ezreléket;. Két éve azonban ez a folyamat megállt: 1970-ben 14.7 ezrelék, 1971-ben pedig 14,5 ezrelék volt az élve békepárti — többség a svájci szociáldemokraták közvetítésé­vel elszánta magát az utazás­ra Németországon át, ha az orosz forradalmi kormány hoz­zájárul és cserébe megfelelő számú internált német állam­polgárt bocsájt szabadon. A német követség pozitív választ adott, de Oroszországból Ke- renszkij igazságügyminiszter nem is válaszolt Martinovék táviratára. Lenin úgy viselkedett, mint a ketrecbe zárt oroszlán,5 tra­gikus látvány volt, emlékezik felesége a várakozás napjaira. A kalandor Parvus, aki orosz forradalmárból lett milliomos és a német diverzió „szocialis­ta” részlegének vezetője, a for­radalom kitörése után elküldte hozzá egy csempésznek álcá­zott emberét. A „csempész” B. bolsevikkel tárgyalt a „titkos” utazásról, de mikor önzetlenül felajánlotta az útiköltség fede­zését, Lenin nyomban gyanút fogott és megtiltotta B.-nek a további érintkezést az ügynök­kel .Inkább várt a legális akció sikeréi», miközben fantasztikus tervek foglalkoztatták: repülő­gépet szerezhetne, vagy svéd útlevelet — utóbbi esetben mint süketnéma, hiszen nem tudott svédül. A mensevikek elhatározták, hogy megvárják, a pétervári kormány engedését. Lenin sza­kított velük és a svájci szociál­demokraták baloldali titkárát, Fritz Plattent kérte fel közve­títőnek. Platten valóságos ulti­mátummal jelent meg a német követnél; a bolsevikok lepecsé­telt vagonban utaznak, senki sem szólhat hozzájuk, csak Plattenhez, útlevelüket, sze­mélyazonosságukat, poggyászu­születettek aránya. Ez a szám elgondolkozásra késztet. A gyer­mek nem pusztán az egyén ügye. nem pusztán magánügy! Az egész társadalom, a nép jövője függ tőle. Ezzel összefüggésben megemlí­tette, hogy a kormány — a nép­gazdaság lehetőségeivel össz­hangban — további intézkedése, két tervez az anyaság, a család védelme, a gyermekszaporulat növekedése érdekében. További anyagi támogatással kell segíteni a házaspárokat, hogy ne csak egy, hanem több gyermek fel­nevelését vállalják. Az anyagi kedvezmények mel­lett fokozni kell a család, az édesanyák társadalmi megbecsü­lését is. Olyan közszellemet kell kialakítanunk, amelyben tiszte­let és megbecsülés veszi körül az állapotos anyákat, a sokgyerme­kes szülőket. kát nem vizsgálhatják. „Már elnézést — mondta a meglepett követ Pyittennek — nem én kérek átutazási engedélyt Oroszországon keresztül, hanem Uljanoé urék, mégis ők szab­nak feltételeket.” De miután megérkezett a külügyminisz­térium utasítása, szó nélkül kiál­lította az engedélyt, csak azt kérdezte meg: Lenin az uta­zók között van-e? Parvus biz­tosította a néniét vezérkart, hogy Lenin képes tönkretenni az Ideiglenes Kormányt.. Plat­ten elutasította az ismét fel­ajánlott útiköltséget, dé meg­kérte a követet: harmadosztá­lyú vagonokat küldessen a ha­tárra, mert párnásra nem te­lik az emigránsok kasszájából, így is a svájci párt adott 3000 frankot, kölcsön gyanánt. Az utazás, az aggodalmak el­lenére, minden zavaró incidens nélkül sikerült. (Nemcsak a mensevikek aggályoskodtak; a pétervári ideiglenes bolsevik vezetőség nem volt biztos ab­ban, milyen lesz a „hazaáru­lók” fogadtatása. Titkára, Sljap- nyikov vasmunkás, április 5-én azt táviratozta: „Uljanov azon­nal jöjjön haza”, de 6-án már új táviratot küldött: „Ne for­szírozzák Vlagyimir Iljics uta­zását. Kerüljék a kockázatot”.) Amilyen bátran vállalta Le­nin a személyes kockázatot, olyan óvatosan vigyázott politi­kai tisztaságára. Még üdvözöl­ni sem volt hajlandó a német Szaktanács küldöttét, aki fel­szállt a vonaljukra, természe­tesen Parvussal sem állt szóba, mikor Stockholmba érkeztek. Annál mohóbban ragadta meg az első orosz katonák kezét: be­széljenek a forradalomról. (Folytatjuk) A szocialista egészségügy fel­adatait csak olyan egészségügyi dolgozók oldhatják meg sikere­sen. akiket társadalmunk és a szocialista egészségügy eszméi vezérelnek, akikben mélyen gyö. kerezik a hivatástudat, korszerű ismeretekkel (rendelkeznek és ezeket rendszeresen felújítják és gazdagítják. Az egészségügyi dolgozók fe­lelősségteljes, áldozatos és szakértő munkáját is dicsérik azok az eredmények, amelye­ket a betegségek megelőzésé­ben elértünk, hogy sikeresen felszámoltunk egyes járványos betegségeket, s megnövekedett az átlagos életkor. A válasz­tók. szakmai és társadalmi te­vékenységük elismeréseként, több mint 2 000 egészségügyi dolgozót választottak meg ta­nácstagnak, az országgyűlésben 17 orvos foglal helyet. A párt és a kormány ismételten javí­totta az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit. Befejezésül a miniszter rá­mutatott arra, hogy egészség­ügyünk különösen az elmúlt 15 évben jelentősen fejlődött s szavait így fejezte be: Az egészségügyi törvényjavas­lat széles körű előkészítő munka eredményeként készült el. Ter­vezetének vitájában a külön­böző • testületekben es szak­fórumokon csaknem ezer észre­vétel és javaslat hangzott el. Ezeket a végleges javaslat ki­dolgozásában körültekintően hasznosítottuk. Megtárgyalta a javaslatot az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, to­vábbá szociális és egészségügyi bizottsága is. A két bizottság által elfogadott módosító, ja­vaslatokkal a kormány egyet­ért. Bízva abban, hogy a ja­vaslat megfelel szocialista tör­vényeink általános követelmé­nyeinek, hosszú időre és meg­felelően szabályozza egészség­ügyünket. Kérem a Tisztelt Or­szággyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. Az egészségügyi miniszter expozéja után felszólalt a tör­vényjavaslat bizottsági előadó­ja dr. Pesta László. A vitában részt vettek Karakas László, dr. Radnai Éva, Mándics Mi­hály, ‘dr. Flerkó Béla, Kovács István, Bogyai Gyuláné, dr. Noszkay Aurél, Varga Tiborné, Varga Károly, dr. Lakatos Pál. József, dr. Szép Zoltán, Spisák András, Orbán József, dr. Dé­váid József, Szászi Gábor, dr. Palotai Sándor képviselőik. Me­gyénk képviselőjének felszóla­lását rövidítve közöljük. A vitát dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válasza foglalta össze, majd az ország- gyűlés egyhangúlag megszavaz­ta a törvényjavaslatot. Az ülésszak ezzel befejezte tanácskozását. Á mezőgazdaság üzemegészségügyi feladatai Békés megye egészségügyi problémái Az országgyűlés egészségügy­ről szóló törvényjavaslat-terve­zetéhez szólt hozzá megyénk képviselő .csoportjának megbí­zásából Kovács István, a Mező- gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára, megyénk országgyűlési képviselője. — A törvényjavaslathoz kap­csolódva, foglalkozni kívánok a mezőgazdaság üzemegészségügyi helyzetével és Békés megye. va_ lamint választókerületem egyes egészségügyi problémáival — mondotta többek között. Az egészségügyi törvény javas, lat 27. paragrafusa foglalkozik a dolgozók üzemi gyógyító, meg­előző ellátásával. A kormány 1951-ben rendelettel szabályozta az ipari vállalatok egészségügyé­nek fejlesztését, A rendelet azon­ban a mezőgazdaság akkori hely ­zetére figyelemmel, nem szabá­lyozta a mezőgazdaság üzem- egészségügyével kapcsolatos te­endőket. Az eltelt időben a me. zőgazdaság szocialista átszerve­zése új helyzetet teremtett. Ki- ■ alakultak az iparszerű termelés feltételei. A műszaki fejlődés a nagyjelentőségű technikai bázis és berendezések, a vegyszerek egyre nagyobb mértékű felhasz­nálása, különböző veszélyforrá­sokat, újabb, sokszor igen jelen­tős gondokat vetnek fel. — Nyilvánvaló, hogy a szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemek korszerű üzemorvosi ellátásának megszervezéséről mielőbb gon­doskodni kell. Indokolja ezt. hogy ellentmondás keletkezett egyfelől a korszerű termelés, másfelől a mezőgazdasági dolgo. zók viszonylag alacsonyszintű munkaegészségügy! ellátása kö­zött. Az utóbbi években történ­tek intézkedések a mezőgazda­ságban dolgozók üzemegészség­ügyének a védelmében. így pél­dául korszerű óvórendszabályo­kat adtak ki, s bekapcsolták a gyógyszerészeket a növényvédő­szerek felhasználásának ellen­őrzésébe, óraadó orvosokat állí­tottak be. A mellékfoglalkozású orvosok tevékenysége mellett azonban megállapítható, hogy a heti egy-két órás rendelési idő kevés, a tényleges üzemorvosi feladatok ellátásához. Ilyen mó­don a mezőgazdaság üzemegész­ségügyének gondjai nem oldha­tók meg. Márpedig — hangsú­lyozta — megelőző tevékenység nélkül az egészségügyi károso­dás törvényszerűen fokozódni fog. Ezt az elmúlt évek statisz­tikai adatai is igazolják. Tapasz, talataink szerint nagyon fontos, hogy az üzemorvosok munkáját szakképzett közegészségügyi, jár-. vány ügyi ellenőrök segítsék. — Örvendetes, hogy az egész­ségügyi törvényjavaslat külön foglalkozik a dolgozók üzemi gyógyító-megelőző ellátásával Az üzemi egészségügyi szolgá­lat létesítésének és fenntartásá­nak követelményeit, az erre vo­natkozó részletes szabályozást a végrehajtási jogszabályok álla. pítják meg. A törvény hatályba lépése és végrehajtása során kell majd megteremteni annak a le­hetőségét, hogy a mezőgazdasági munkások üzemegészségügyi vo­natkozásában is a népgazdaság más ágazataiban foglalkoztatott dolgozókkal azonos elbírálás alá kerüljenek. Az elmondottak alapján kérem az egészségügyi miniszter elvtár­sat, tegye lehetővé, hogy a me­zőgazdaságban — az új helyzet­nek megfelelően —, fokozatosan megteremtődjenek a korszerű üzemegészségügy létrehozásának a feltételei. A település-hálózat és a mezőgazdasági üzemek el­helyezkedését figyelembevéve — fokozatosan — a jelenleginél lé­nyegesen nagyobb számú fő- és mellékfoglalkozású üzemorvos, illetőleg egészségügyi középká­der beállítását javaslom. — Tisztelt Országgyűlés! Békés megye népesség-szapo­rulata 1965-höz viszonyítva javuló tendenciát mutat. Javult a megye természetes szaporodási arányszáma, a csecsemő-halálo­zás pedig lényeges csökkent. Csaknem teljesen megszűnőben van a volt népbetegség: a tbc miatti halálozás. A megyében azonban komoly gondot jelent a fekvőbeteg-ellátás. Tízezer lakos­ra 39,3 százalék szervezett általa, nos ágy jut, míg az országos vi­déki átlag 46,1 százalék. Ezek­ből az adatokból világosan kitű_ nik, hogy az általános ágyak száma mesze elmarad az opti­mális szinttől. Az említett hiá­nyosság nagy terhet ró az egész­ségügyi szolgálatra, mivel a biz-., tosítható egészségügyi dolgozót létszám, a gyógyszert, a műsze­reket, az egy ágyra jutó költ­ségvetési előirányzatot ennek alapján állapítják meg. A gondokat jelentős mérték­ben enyhíti, hogy a negyedik öt­éves terv időszakában Békéscsa­bán 390 agyas kórházi pavilon létesül. A negyedik ötéves terv. ben megkezdődik a gyulai kórház rekonstrukciója is. Az Oroshá­zán épült új kórház korszerű és modern, máris kedvezően érez­teti hatását a megye egészség­ügyének a javításában. A megyei tanács jelentős erő­feszítéseket tett az orvosok es általában az egészségügyi dol­gozók élet. és munkakörülmé­nyeinek javításáért. Orosházán és Gyulán például nővérotthon .létesült, amely enyhíti az egye­dülálló középfokú egészségügyi dolgozók lakásgondjait. Az orvosutánpótlás biztosítása, az egyetemről kikerülő orvosok Békés megyében történő letele­pítése érdekében a tanácsi szer. vek rendszeres kapcsolatot léte­sítették a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemmel. Ennek ellenére mégis jelentős a megyében a szakorvos-hiány. A megye orvosi körzeteinek hálózata általában jónak mondható. Egy orvosi kör­zetre jutó átlagos lakosságszám jobb az országos átlagnál. Ez azonban az egyes körzeteket te­kintve, nagy szóródást mutat. A megüresedett falusi körzeti or­vosi állások száma állandóan nő. Nagy gondot jelent — folytat­ta —, hogy a meglevő szociális otthoni férőhelyek száma is ke­vés a megyében. A szociális gon­doskodás javítása érdekében a központi segítségen túl, szüksé­ges a társadalmi erőforrások to. vábbi koordinálása is. Befejezésül megemlítem, hogy választókerületemben, a 12 ezer lakosú Sarkadon a négy körzeti orvosi rendelőből csak kettő fe­lel meg a követelményeknek. Ezért a tanács vezetői egy új egészségügyi székház megépíté­sét kezdték el, amely keret hiá­nyában 50 százalékos készültségi állapotban van több mint egy éve. Tény az is, hogy az új ta­nácstörvény ellenére a községi tanácsok pénzügyi alapjai nem emelkedtek, inkább csökkentek és ilyen célok fejlesztésére szinte alig van lehetőségük. Kérem az egészségügyi miniszter elvtársat, hogy az említett gondok megol­dásához a lehetőségek alapján nyújtson segítséget. Az egészségügyről szóló tör­vényjavaslat híven tükrözi a szo­cialista egészségügy terén elért eddigi eredményeinket, megfelel a társadalom célkitűzéseinek, ezért azt elfogadom és a Tisztelt ‘'•Országgyűlésnek is elfogadásra javaslom — fejezte be nagy tet­széssel fogadott felszólalását Ko­vács István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom