Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

PPcáglaM«, a 2. oldcd-roZ) many és a törnieigjszervezeték programjában bell szerepelnie, vagy amit nem az albotmány- saik hanem törvénynek keli szabályoznia^ — lndítványoztáik, hogy » Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek szö­vetségének helyét és szerepét is külön tartalmazza az alkotmány Az előkészítő bizottság úgy fog­lalt állást, hogy e szervek he­lyét társadalmunkban az ifjúsá­gi törvény, illetve az egységes szövetkezeti törvény már az al­kotmány módosítására irányuló javaslatok szellemének megfele­lően rendezi, s ezért szerepkö­rük alkotmányi rögzítése nem indokolt. — Felmerült az az igény, hogy az alkotmány határozot­tabban különítse el az ország­gyűlés & az Elnöki Tanács ha­táskörét, illetve korlátozza az Mmöki Tanács helyettesítő jog­körét. Az utóbbi években már jelentős előrehaladást tettünk abban az irányban^ hogy fejlő­désünk alapvető kérdéseit ne törvényerejű rendeletekkel, ha­nem törvényekkel szabályozzuk. Ennek az egészséges fejlődésnek garanciája, hogy a VII. fejezet kimondja „a Magyar Népköztár­saságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jo­gaira és kötelességeire vonatko­zó jogszabályokat”. A bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy a két testület jogalkotó tevékeny­ségi körének tételes elkülönítése túl merev volna és ezért nem indokolt — Javasolták, hogy az országa gyűlés válasszon alkotmányjogi bizottságot, amely az alkotmá­nyosság megtartása fölött őrML dik. Az alkotmányosság megtar­Megnyílt az országgyűlés ülésszaka tusának ellenőrzését és biztosí­tását neon lehet csupán egy bi­zottságra bízni, ez az ország- gyűlés egészének a feladata. EZ szilárdabb garancia, mintha e nagyfontosságú feladat megol_ dásá.t csak egy bizottság köteles­ségévé tennénk! — Figyelemre méltó javaslat volt, hogy a törvény-kezdemé­nyezési jogkört ki kell terjeszte­ni a társadalmi szervekre. a Legfelsőbb Bíróság elnökére, a legfőbb ügyészre, valamint a fő­városi és a megyei tanácsokra. Az előkészítő bizottság állásfog­lalása szerint a törvény-kezde­ményezési jogkört nem azzal szélesítjük, hogy formálisan minél több szervet ruházunk fel e jogkörrel, hanem azzal, hogy e szervek — élve a, lehető­ségekkel — a törvényelőkészítés menetében az illetékes állami szerveknek javaslatokat tesznek. Összességében megállapítható, hogy az alkotmány módosításá­nak társadalmi vitája eredmé­nyes volt. Az alkotmánymódo­sítás elvi kérdéseit — mint is­meretes — megvitatta és elfo­gadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, s a módosítás tervezetével egyetért a Minisztertanács is — hangsúlyozta Kállai Gyula, s köszönetét mondott mindazok­nak, akik javaslataikkal, gon­dolataikkal segítettek elkészíteni alkotmányunk módosítását. Ez­után részletesen megindokolta a módosításokat. Végezetül kérte, hogy a benyújtott törvényjavas­latot, az írásban szétosztott szö­vegmódosításokat , vitassa meg és fogadja él az országgyűlés. Az expozé utáni vitáiban szer­dán tízen, vettek részt. Kádár elvtárs beszédét első oldalunkon közöljük- Felszólalt Méhes La­jos a Vasas Szakszervezet főtit­kára, dr. Varga Pálné Hajdú-Bd_ har, Farkas Pál Borsod, Halasi Lajcsné Baranya és r sülik Andrásné budapesti, dr. Horváth Richard budapesti, dr. Antalffy György Csongrád megyei kép­viselők. szól a demokratizmus kiszélesí­téséről, az egyének, a közületiek, a szervezetek munkája és jogai­nak növelése által. A kodifikált demokratikus jog — tette hozzá — nem jog akkor, ha nem áll mögötte a törvényhozó cselekvő felelőssége. Éneikül ugyanis in­kább csak formális engedménye­ket, rossz liberalizmust terem­tene, nem pedig demokráciát. Éppen ezért minden állampolgár felelősséggel tartozik azért, hogy igazi tartalommal töltsük meg mindazt, amiről demokratikus keretek között szol az alkotmány. Ebben a munkában cselekvő részt vállalhat a Hazafias Nép­front, amely már eddig is sokat es eredményesen tett a párt szö­vetségi politikájának megvaló­sításában. A Hazafias Népfront­nak ki kell vennie részét a szo­cializmus építése feladatainak kimunkálásából, az adódó prob­lémák megoldásából is. Szólt a képviselő arról iÉl hogy a módosítási tervezet bizto­sítja a tudományos és művészi alkotómunka sizabadságát Ez olyan új rendelkezés, paragrafus az alaptörvényben, amely nö­veli az alkotó értelmiség bizton­ságát és. szellemi lendületét. A törvényjavaslatoit elfogad­ta. A felszólalások után az elnök­lő Apró Antal — megállapítva, hogy újabb módosító javaslat nem menüit fel — a vitát le­zárta. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosí­tásáról ás a Magyar Népköztár­saság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részletei­ben — a bizottság jelentésében beterjesztett szöveg-pomtosítá- ■ gokkal — egyhangúlag elfogad­ta. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel — az egészségügyről szóló törvényja­vaslat tárgyalásával — folytat­ja munkáját. Amerikai diák megmozdulások Nixon eszkaláeiós politikája ellen Washington New Yorktól Kaliforniáig fu­tótűzként terjed a Nixon-kor- mány vietnami eszkaláeiós po­litikája elleni tiltakozás az ame­rikai egyetemeken. Az országos diákszövetség harminc egyetem diákszervezetei nevében péntek­re egyetemi sztrájkot hirdetett meg s arra számítanak, hogy a megmozdulásban az USA 50 egyetemi városa vesz részt. A hangulatra jellemző, hogy leg­frissebb hírek szerint a felhívás­hoz csatlakozott az ország nyolc „lvy Leagie” egyeteme —, vagyis a keleti partvidék pénzarisztok­ráciájának elit egyetemei — a Brown, Columbia, Cornell, Dart­mouth, Harward, Princeton, a pennsylvaniai és a Yale egye­tem is. Dr. Korom Mihály felszólalása Szót kapott a vitában dr. Ko­rom Mihály igazságügyminiszter is. Elöljáróban aláhúzta: — Hia törvényeink, jogszabá­lyaink a valóságos társadalmi állapotot tükrözik is, az alap és a jogi felépítmény összhangja inem lehet mindenkor „napra­kész” állapotban. Az így keletkező eliientmondiá- sok feloldása elkerülhetetlen, mert ellenkező esetben a jog nem tudja hatékonyan betölteni szerepét. Alkotmányunk mos­tani módosításának korsze­rűsítésének alapja ás az, hogy országunk minden tekintetben lényeges átalakuláson ment ke­resztül az elmúlt évtizedek alatt. — A., alkotmány módosításá­ra előterjesztett javaslatok tel­jes egészükben visszatükrözik jelenlegi helyzetünket, egyúttal pedig mutatják társadalmi fej­lődésünk irányát, s annak fela­datait az alaptörvény erejével fogalmazzák meg. Ezután így folytatta az igaz­ságügyminiszter : — Társadalmi alaptörvényünk új alkotmányos tételékkel gaz­dagodik, amikor megfogalmazza a társadalmi • és tömegszerveze­tek szerepét a szocialista építő- munkában. Külön-külön is al­kotmányba iktatjuk a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, va­lamint a szövetkezetek — külön kiemelve a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek — társadal­munkban betöltött jelentős sze­repét, a dolgozó emberek érdeké­ben végzett munkáját — Alaptörvényünk gazdago­dását látom abban is, hogy a fejlődésünket előmozdító tudo­mányos mimikát, a haladást szolgáló művészetet, az állampol­gárok képzettségének, művelt­ségének növelését, az ifjúsági szocialista nevelést társadalmi rendszerünk általános alapelvei közé sorolja. Mindazok az új javaslatok, amelyek a társadal­mi rendről szóló fejezetben sze­repelnek. hűen fejezik ki társa­dalmunk demokratikus rend­szerét és tükröződik bennük a szocialista demokrácia szélesítő, seben elért fejlődésünk. Egyben előremutatnak, a szocialista de­mokrácia továbbá szélesítését szolgálják. — Az alkotmány módosítása­ira tett javaslatok nagy figyel­met szentelnek áliaméletünik fejlesztésére, korszerűsítésén-e. A szocialista állam legfőbb intéz­ményed működésének, munká­jának fejlesztése egyetlen célt szolgál: a népi hatalom erősíté­sét. A proletárdiktatúra mecha­nizmusának, egész áliamédetünk- mék egyik alappillére a demok­ratikus centralizmus, amely an­nál jobban érvényesül, minél Felszólalt a vitában megyénk képviselője Darvas József, a Magyar írók Szövetségének el­nöke is. Rámutatott arra, hogy a társadalom szüntelenül változó valóságában a legállandóbbnak az alaptörvénynek, az alkot­mánynak kell lennie. Csak rit­kán szabad és lehet azon változ­tatni. De a módosításra ilyenkor mégis szükség van, mert külön­ben az „állandóság” fetisizálód- na. Kiemelte a képviselő, hogy az alkotmány módosításának terve­zete bevezetőjében utal a nép évezredes nemzetfenntartó sze­repére, küzdelmeire, a fölemel­kedésért, a szabadságért vívott harcára. Elvi jelentőségű ez az utalás — mutatott rá Darvas Jó­zsef —, mert egyetlen emberi közösség népi, nemzeti közös­ség sem élhet, nem fejlődhet nagyobb a, állami szervek mű­ködésének társadalmi támogatá­sa, az állampolgárok közéleti te­vékenysége, a közügyekben va­ló tevékeny részvétele. Al­kotmányunk az államélet fej­lesztését szolgálja azzal, hogy az eddigieknél egyértelműbben ha­tározza meg a legfőbb állami szervek és intézmények hatás­körét, felelősségét. Dr. Korom Mihály a további­akban arról szólt, hogy az alkot­mány egész jogrendszerünk leg­főbb forrása, kiindulópontja. Az alkotmány az állampolgári jo­gok megállapítása mellett köte­lezettségeket is előír a jobb, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára és magatartásra. Ami­kor az alkotrpány bővíti és gaz­dagítja a jogokat, egyben alá­húzza azok egységét az állam­polgárok kötelességeivel. Ebből következik, hogy jogait csak az követelheti, aki becsülettel tel­jesíti kötelességeit. — A javasolt módosítások — zárta hozzászólását — megfelel, nek pártunk X. kongresszusa határozatainak.és jól szolgálják egész népünk érdekeit. Ezért a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány nevében és megbízásá­ból kérem a Tisztelt Országgyű­lést, hogy az előterjesztett ja­vaslatokat fogadja el és ünne­pélyesen iktassa törvénybe. Darvas lózsef hozzászólása szellemében egészségesen önbe­csülés nélkül, s enélkül mások megbecsülését sem követelheti. A tervezet egyik legfontosabb pozitívumaként említette, hogy Tito pulai beszéde Joszip Lazarics. a pulai városi tanács elnöke ebédet adott Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége tiszteletére. Az ebéden Tito el­nök beszédet mondott. Behatóan elemezte Jugoszlávia politikai problémáit, köztük a nacionaliz. must. Ennek jelentkezését, Tito összefüggésbe hozta az osztályel­lenség feléledésével. Mint rámu­tatott: Az asztályellenség és nacio­nalizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz és veszélyeztetheti szocialista közösségünket. — Nehézségeinket nem szabad dramatizálnunk. Mások úgyis dramatizálják- Amint már mon­dottam, többször hallatszottak már olyan vésztjósló szavak, hogy Jugoszlávia előbb-utóbb megbukik. Nemrégiben Is hal­latszottak ilyesmik, de most már elhallgattak. Külföldön is keve­sebbet beszélnek, már arról,! hogy mi is történt Horvátország­ban. Akik ilyesmiről beszéltek, most hallgatnák és várnak... ar­ra várnak hogy én ne legyek többé... ilyesmit mondanak: ha majd Tito egy napon nem él, minden hamar széthullik! — De hát milyen vezető és kommunista lennék, ha úgy te­vékenykednék, hogy halálom után itt minden széthulljon? Milyen kommunisták volnánk mi, ha olyasmit építenénk, ami nem áll szilárd alapon és ezzel megtagadnánk elvünket és jel­szavunkat amely szerint a test­vériség és az egység jövőnk alapja, további fejlődésünk talpköve? Én bármikor elmehe­tek, ez akár ma is bekövetkez­het, de ami van, az mind meg­marad és továbbra is azon, az úton halad, amelyet népünk a maga vérével, verejtékével és kitartó munkájával épített meg — hansúlyozfca Joszip Broz Tito, Változások a román állami és pártvezetésben Bukarest Bukarestben szerdán Nicolae Ceausescu elnökletével ülést tartott a Román Államtanács. Az ülésen . elfogadtak több tör­vényerejű rendeletet, amely jó­váhagyja Románia különböző kétoldalú államközi megálla­podásait, illetve csatlakozását egyes nemzetközi szerződések­hez. Az Államtanács törvényerejű rendeletével létrehozták az úg belügyminisztériumot, a koráb- bj álambiztonsági tanács és a belügyminisztérium összevonásá­val Az új minisztérium vezetői­nek személyét illetően az ülés­ről Madott közlemény nem tesz említést. Ugyanakkor a Román Kommunista Párt plenáris ülé­se számos személyi változást ha­gyott jóvá a párt felső vezetésé- bán, valamint más funkciókban. Ma száll le a Holdra az Apollo—16 Houston A Hold felé tartó Apollo—16 amerikai űrhajó szerdán hajnali 3 órakor 325 ezer kilométernyi­re hagyta maga mögött bolygón, kát. Young és Duke, aM csütörtö­kön leszáll a Hold felszínére, szerdán hajnalban ismét átvizs­gálta az Orion holdkomp min­den berendezését. Itt továbbra is mindent rendben találtak, no­ha az űrhajó vezérlő berendezé­sében már több olyan probléma is jelentkezett, amely veszélyez­tethette volna a küldetés sike­rét. Szerdára virradó éjszaka az Apollo—16 személyzete több órán keresztül figyelte azokat a fényjelenségleket, amelyekről már a korábbi Apollo űrhajók legénysége is beszámolt. A vil­lanások eredete továbbra is is­meretlen. Young, Duke és Mattingly kö­zép-európai idő szerint szerdán reggel megkezdte nyolcórás pihe­nését, este 21 óra 23 perckor az Apollo—16 holdkörüli pályára állt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom