Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAP JA NÉPÚJSÁG 1972- ÁPRILIS 18., KEDD ára: 1 forint XXY'II. ÉVFOLYAM, 9«. SZÁM ■rí.«,.«,..!. -----------------------------------------------1------1----- !■ HMM ........mi IMII III ■■ H IIIIIIIHIH11 If I III I I HI I ■ Hl— Ö tvenéves az Orosházi Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola Javul a zőldségeüátás Békéscsabán Zöldhagymából, retekből ezer csomód karalábéból ezer, zöldpaprikából háromezer darab naponta Az idén ötvenéves az Orosházi Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola. E jubileumról, illetve az ezzel kapcsolatos ünnepi előkészületekről,- az iskola múltjáról beszélgettünk dr. Ba- binszki Mihállyal, az intézményi igazgatójával. — Milyen körülmények között jött létre a szakiskola? — A volt orosházi polgári iskola épületében felső mezőgazdasági iskola néven alakult 1922-ben válaszolt az igazgató. — Több éves kísérlet után Magyarországon a legelsők között jött létre ez a mezőgazdasági szakoktatási intézmény. Az eltelt ötven évben, bár a neve többször változott, mindig középfokú mezőgazdasági szakképzés folyt itt- A felső mezőgazdasági iskola után középiskola, majd egy évig mezőgazdasági gimnázium, 1950-től technikum, azután mezőgazdasági technikum és szakközépiskola, az 1972 —73-as tanévtől kezdve pedig mezőgazdasági szakközépiskola az intézmény neve. A jelenlegi iskolaépület 1948-ban készült el Az oktatás a mostanihoz hasonlóan már ötven évvel ezelőtt is négyéves volt, és a végzetteknek érettségi bizonyítványt adott — Az eltelt fél évszázad alatt hányán végeztek itt? — A levelező tagozattal együtt 2500-an fejezeték be sikeresen tanulmányaikat, s közülük jó né- hányan országos hírű szakemberek, magas beosztásban tevékenykedő közéleti személyiségek. A nálunk végzetteknek egyébként nyolcvan százaléka megmaradt a mezőgazdasági pályán. Nem csekély a továbbtanulók száma sem. Az utóbbi években a jelentkezők ötven százalékát felvették valamilyen felsőfokú oktatási intézménybe. — Mikor és hol rendezik mi« a jubileumi ünnepséget? — Május 27-én délelőtt kilenc órakor az iskola udvarán kerül erre sor. Az ünnepi beszéd megtartására dr. Soós Gábort, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesét kértük fel, aki egykor szintén az intézet falai között tanult. Az ünnepséget műsor követi, s ezzel egyidőben a földszinti termekben a Mezőgaz_ dasági Múzeummal rendezett ..A középfokú mezőgazdasági oktatás 50 éve” című kiállítást láthatják a vendégek. A kiállítást dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője nyitja meg Délután az egykori növendékek jubileumi találkozón eleveníthetik fel. emlékeiket Az ünnepségre természetesen meghívást kap valamennyi itt végzett egykori diák. !• L A Volán Tröszt ás a 8-as Volán Vállalat rendezésében kétnapos országos értekezletet rendeznek Békéscsabán, a KI- SZÖV szakházában. Az április A fólia alatt termesztett salátának már csak néhány napja maradt. Lassan eltűnik a boltokból. A többi korai zöldségféle is csak addig primőr, amíg szabadföldi „változataik” meg nem jelennek. A karalábé, a retek, a zöldhagyma május, a zöldpaprika és az uborka június közepéig számít csemegének. A megye déli, dél-keleti részén az elmúlt napokban lehullott csapadék már biztosította is a szabadföldi korai burgonya, saláta és karalábé jó termését. De egy két hónapig még primőr marad a primőr. A háziasszonyokat is valószinűleg jobban érdekli ma még az, hogy áprilisban mit és mennyiért találhatnak a zöldségesnél? — A napos idő, a borai tavasz, a zöldségtermesztés állami támogatása kedvezett a termelőknek, így a háziasszonyoknak is — válaszolja kérdésünkre Kovács Gábor, a MÉK békéscsabai telepének vezetője. — Nemcsak hogy egy hónappal hamarább jelentek meg a primőrök, mint az el1-9-1 és 20-d tanácskozáson a Volán . vállalatok kereskedelmi tevékenységét értékelik, valamint meghatározzák az ezzel kapcsolatos feladatokat. múlt évben, hanem 20—25 százalékkal olcsóbban is. A paprika, a saláta, a karalábé darabja és a hagyma, a retek csomója is egyaránt 2 forint. Minden zöldség 2 forint. — Honnan „jön” , és hova kerül a primőr? — A karalábé a dobozi Petőfi Tsz-ből. Eddig mintegy százezer darabot exportáltunk, városellátásra pedig naponta 500—1 000 karalábé jut. A legtöbb „fóliás” salátát az újkígyósi Aranykalász és a békéscsabai Szabadság Tsz-ek- től vettünk át. Hat vagonnyit exportáltunk és emellett naponta csaknem 2—S ezer saláta kerül az üzletekbe. Zöldhagymából ezer, retekből 800—1 000 csomót, zöldpaprikából pedig 3 000 darabot adunk át a kereskedelemnek naponta. Ezeknek a zöldségeknek nagy részét a kistermelőktől vesszük át. Gyula és Medgyes- egyháza kistermelői és szakcsoportjai főleg paprikát, a békéscsabaiak hagymát, retket és salátát termelnek. Ugyanakkor zöldpaprikát a füzesgyarmati Vörös Csillag és a vésztői Aranykalász Tsz-ektől is hoznak egyszer egy héten mintegy 3—4000 darabot. Az orosházi Szabadság Tsz pedig rendszeresen szállít uborkát már egy hónapja. — A vásárlók áltálában akkor járnak jól, ha az eladók versenyeznek „kegyeikért”. Várható-e verseny a zöldségpiacon és ha igen, hogyan készül fel rá a MÉK békéscsabai telepe? — Közismert ,hogy mi a zöldségfelvásárlásban szerződéses védőárakat alkalmazunk. Ez a tölteni való paprika esetében azt jelenti,' hogy kilogrammonként 3,50-nél nem adunk kevesebbet érte. Az ipari feldolgozó üzem viszont maximált árral dolgozik, azaz nem veszi át ugyanezt a paprikát esetenként 4 forintnál drágábban. Amíg tehát a szabad piacon 6—8 forint a paprika, addig minden darab hozzánk fut be, mert az ipar majd csak akkor veszi már át, ha a kínálat akkora, hogy az ár kilónként 4 forintra csökken. De még ekkor is találhatunk olyan feldolgozót, amely ennél magasabb árat kínál. Természetesen csak ha az áru kifogástalan minőségű. Az átvett áru kifogástalan minőségét pedig telepünk csak a szállítás, a rakodás és a tárolás további gépesítésével, korszerűsítésével őrizheti meg. Elmondhatjuk, hogy ma már telepünkön nincs kézi rakodás. A szállítást 8 ezer saját konténerünk segíti, amelyeket villás rakodókkal töltenek meg. így — és nem a kínálat csökkentésével — igyekszünk elérni azt, hogy a fogyasztók valóban keressék is az általunk felvásárolt és forgalmazott zöldségeket. (kővary) Indulás előtt A gyulai Köröstáj Tsz-ben Baksa József szerelő beszabályozza az új típusú kukoricáséin gépet. (Fotó: Márton) Hatáskörök Egyedi ügyintézés Az államigazgatási hatáskörök hovatartozásának rendezése a tanácstörvényből következik, amely kimondja: a lakosságot közvetlenül érintő állam- igazgatási feladatok a tanácsok hatáskörébe tartoznak. Az átszervezés' a közelmúltban indult meg, így többek között a telekkönyv ezentúl a földhivatalokhoz tartozik, s a tanácsok vettek át egyes belügyi hatásköröket, köztük az állami tűzoltóság helyi szerveit. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, indokolttá teszik a fokozatos továbblépést. Á helyi államigazgatás egységesítésével kapcsolatban azonban nem ritkán a szélsőséges nézetek. Vannak, akik minden feladatot a tanácsokra bíznának, míg mások — a tanácsapparátus felkészültségére, túlterhelésére hivatkozva — ellenzik ezt a folyamatot. A végleges álláspontokkal szemben ez a helyes gyakorlat, hogy több év távlatában gondosan vizsgálják meg: milyen hatásköröket indokolt átvinni a helyi tanácsokhoz. Egyidejűleg természetesen azt is mérlegelni szükséges, hogy a szóban forgó hatásköröket a tanácsi szervezeteken belül közelebb lehet-e vinni a lakossághoz — például a megyéktől a városokhoz, nagyközségekhez — azaz lehet-e egyszerűsíteni, gyorsítani az ügymenetet. Meg vannak-e, megteremthetők-e a feltételek ahhoz, hogy az eddig nem tanácsi szerveknél intézett ügyeket, a tanácsi apparátus hatékonyabban, egyszerűbben oldja meg. És a feltételek megteremtése a legfontosabb. Az igazgatás egységesítésének folyamatában szükséges megvizsgálni azoknak a hatósági jogköröknek az államigazgatási szerveknek való átadását is, melyek jelenleg társadalmi, szövetkezeti szervek, vállalatok, intézmények hatáskörébe tartoznak. Általános tapasztalat, hogy ezeket a feladatokat bürokratikusán, bonyolultan intézik. A lakosság nehezen igazodik ki az intézkedő szervek között, s ilyen problémáival nem egyszer még ma is a tanácsokhoz fordul. A számítások szerint évente az országban 20 milliónál több alkalommal fordulnak felvilágosításért az ügyfelek a tanácsokhoz, s az államigazgatás különböző szintű szervei évente csaknem 14 millió ügy végére tesznek pontot. A lakosság ügyes-bajos dolgainak törvényes, gyors intézése, igényeik körültekintőbb rangsorolása és kielégítése azonban csak úgy valósulhat meg, ha fejlődik a tanácsok államigazgatási tevékenysége is. A tanácstestület egyedi ügyintézés alóli részbeni mentesítése is inkodolt, azért, hogy jobban tudjon gondoskodni a terület, illetőleg a település fejlesztéséről, jusson ideje a lakosság igényeinek mindjobb kielégítésére. A közigazgatás korszerűsítését célzó határozatok egyébként kiemelik, hogy a korszerű igazgatás nem nélkülözheti a technikai feltételek állandó javítását sem. A tanácsoknál ezen a téren elsősorban az elavult több mint félévszázados gépek, berendezések, felszerelések kicseréiére, az adminisztráció modernizálására gondolunk. A várható központi intézkedések remélhetően mielőbb lehetőséget adnak az államigazgatási munka folyamatos továbbfejlesztésére. Az eredmények azonban csak akkor mutatkoznak, ha a tanácsi testületele, tisztségviselők és a szak- igazgatási szervek vezetői a hatósági munka irányítását, ellenőrzését a tanácstörvény követelményeinek megfelelően szervezik. Volán vállalatok országos értekezlete
