Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
Eredményes kísérletek a konzervgyárban A konténeres szállítás sikere Néma Béláné, a Kun Béla szállítási szocialista brigád vezetője mar mester«- az emelővillás targoncával való konténeres rakodásnak. z&étól a készáru vagont» rakáséig. Az új módszer szerint kidolgozott teljes gépesített anyagmozgatásnál 13-ra csökkent ez a szám. Elsődleges cél ezzel, hogy az amúgy is szűkös munkaerőhelyzeten javítsunk}, de Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Gépgyártó Üzeme Békéscsaba, Orosházi u. 32. Szabad kapacitást hirdet: eszterga-, maró- és foratköszőrü gépekre Érdeklődni lehet, az üzemvezetőnél. paradicsom szállítási költsége 106 forint volt, ez az új módszerrel 66 forint 49 fillérre csökkent. A szállítás gépesítésének kikísérletezése, amellyel az iparágban bennünket bíztak meg, rendkívül izgalmas és szép feladat. Ide tartozik az is, hogy a mezőgazdasági partnereinket is Szövetkezetünk üvegező részlege SORONKlVÜL vállal képkeretezést és épületüvegezést közületeknek és magánosoknak. Kedvezményes áront Rövid határidővell Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet üvegező részlege. Szarvas, Szabadság u. 88. VÁLLALATOK! SZÖVETKEZETEK! Szövetkezetünk lakatos részlege vállal mindenféle épületlakatos és vasszerkezeti műnkét rövid határidővel. Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet. * CLADÓ Gyula, Bicere 30. sz. alatti ház a hozzá tartozó 1530 négyszögöl földdel. Megvásárolhatja magánszemély, vagy közület Érdeklődni: Gyula Város Tanácsa Művelődésügyi Osztályán lehet Telefon: 31. 366358 Azt hiszem, hogy a Békéscsabai Konzervgyár egyik irodájában sem cseng annyit a telefon, mint a szállítási osztályon. Nem egyszer előfordul, hogy Vidó Lajos osztályvezető mind a két kagylót a füléhez emeli: — Légy szíves várj egy kicsit Budapesttel beszélek, később visszahívlak... Pedig még nincs te szezon, mi lesz akkor? Nemcsak a külső, hanem az üzemen belüli anyagmozgatás te nagy gondot okoz. Ennek csökkentésére vezettük be az emelővillás targoncával való anyag- mozgatást. Jelenleg 20 targoncánk van, amellyel a számítások szerint 400 ember munká ját tudjuk pótolni. Jelentősen mérséklődött a szállítási költség az elmúlt évben bevezetett iparvágánnyal is. 1971-ben ez I millió 600 ezer forintot eredményezett, s így a számítások szerint 5—6 év alatt megtérül az iparvágány építésére fordított 10 millió forintos beruházás.*' A szállítási osztály dolgozóinak eredményes munkáját bd- zonyítja. hogy 1970-ben elnyerték a „Szocialista Üzemrész” megtisztelő címet, s az elmúlt évi eredményeink alapján bíznak abban, hogy ezt az idén te elérik. Magyarországon az 5 millió dolgozó közül egymillió ember anyagszállítással és mozgatással foglalkozik. A Békéscsabai Konzervgyárban pedig a dolgozók 62 százalékát kötik le a szállítási, anyagmozgatás feladatok. — Évék óta kísérletezünk, a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet megbízásából, és tavaly készült el a tanulmány: nyersanyag-mozgatás gépesítése a Békéscsabai Konzervgyárban7’ — címmel. Széleskörű — mondja két telefonbeszélgetés közt Vidó Lajos — felméréseket végeztünk és összehasonlító kísérleteket folytattunk. A hagyományos nyersanyagszállításban, mozgatásban, 17 elem van. amíg a termés a gyárig ér. A gyáron belül újabb tizenkettő a nyersanyag beérkpSűrűn cseng a telefon Vidó Lajos asztalán. emellett nem elhanyagolható az sem, hogy néhány évvel ezelőtt bevezetett konténeres szállítási megoldással jelentősen csökkent a ráfordított költség is. Míg hagyományos szállításnál 1 tonna megismertessük ennek jelentőségével. Bár ez nem mindig zökkenőmentes, az a tapasztalatunk, ha egyszer „megkóstolják”, utána már nem is lehetne másképp csinálni. Jó példa erre a kondorosi Dolgozók Termelő- szövetkezet, mely az idei évre már csak úgy volt hajlandó szerződést kötni, ha a terméküket az új módszerrel szállítjuk aL Ezért minden évben tovább növeljük a konténerek számát. 1969- ben még mindössze 12, 1970- ben 200, az elmúlt évben 700, ez évben már 1700 konténert készítettünk. Számítanak rájuk X. kongresszust megelőzően élénk vitát váltott ki a párttagság körében a szervezeti szabályzat akkor még tervezett módosítása. Ennek is az a része, amely a’ párttagfelvételi korhatárt tizennyolc évre szállította le. Az MSZMP X. kongresszusa végüj is elfogadta a módosítást, amelynek helyességét az élet igazolta. Azóta sok 18—20 éves fiatal került a párt tagjainak sorába, de a szám önmagában nem mégsem jelentene sokat, ha csupán egyszerűen statisztikai adatként állapítanánk meg: ennyivel meg ennyivel nőtt, illetve fiatalodott a párttagság. Azt fa vizsgálni keli, hogyan jutottak el a fiatalok a pártig, hogyan fogadták őket, rövidebb-hosszabb tapasztalás után mit jelent számukra az, hogy a forradalmi élcsapat tagjai, s mi az a plusz, amit itt adnak. Bizonyára ezek voltak az indítékai annak a hasznos kezdeményezésnek, amelynek jegyében az MSZMP Orosházi Járási Bizottsága a közelmúltban ösz- szehívta azokat a fiatalokat, akik az új szervezeti szabályzat adta lehetőség alapján 18—20 évesen lettek párttagok. Baráti hangulatú beszélgetésnek nevezhetnénk ezt, mintsem tanácskozásnak. hiszen módszerében — újszerűén, tanulságosan — eltért a néhol szokványos értekezletektől. A résztvevők között volt olyan fiatal, akinek szülei is párttagok, volt olyan, aki a munkahelyen dolgozó kommunisták felvilágosító tevékenysége eredményeként jutott el a pártig, s volt olyan te, aki a KISZ-ben érlelődött azzá. Volt közöttük munkás, tsz-tag, adminisztrátor. Elmondták, honnan jöttek, milyenek az eddigi tapasztalataik, s most már belülről, hogyan látják a párt munkáját. A válaszok korántsem voltak sablonosak, érettségről, újszerű gondolatokról tanúskodtak. A legáltalánosabb tapasztalat, hogy valóban megtiszteltetésnek érzik párttagságukat. jó értelemben vett meg- illetődéssel beszélnek róla. Ez a megilletődés azonban nem pasz- szfv, mint ahogyan elmondásaikból is kiderült, hanem az ügy iránt érzett tiszteletből táplálkozik. Javaslataikat, észrevételeiket is ez hatja át, mert szerencsére nem úgy vélekednek, hogy párttag vagyok és semmi dolgom tovább, hanem készek a munkára és várják a feladatokat. S ha az adott alapszervezet él ezzel az alkotó, teremtő készséggel, kettős célt ér el: frissíti, javítja belső munkáját' és további lendületet ad a fiataloknak azáltal, hogy látják, bíznak bennük, számítanak rájuk. Ez utóbbi célt a mostani megbeszélés is jól szolgálta. Ugyanakkor több hasznos információt adott a járási pártbizottságnak fa, melyek ismeretében inspirálója lehet a jobb munkának. Több hasznos útravalót is kaptak a fiatalok, amelyet Barna Pál, a járási pártbizottság első titkára így fogalmazott: olyan pártnak a tagjai, amely több mint fél évszázada a forradalmi haladás élcsapata, amelynek mai tagjai a szocialista Magyarország teljes felépítésének élharcosai. Ezért dolgozni egyet jelent a ma ifjúságának forradalmi tettével. Nagyszerű feladat ez üzen vagy huszonévesek, pontosabban az ifjúság számára. Mert ez a mi igazi fiatalságunk. Seleszt Ferenc V „Megakadt“ a földosztás... A nyárikonyhában találom. Malteros a ruhája és vakolókanál van a kezében. Fején csajla-szélű kalap. Üj falat épít a konyhának, amelyben most hűvös van. Ki is megyünk az udvarra és amíg ott beszélgetünk, Sztankó Mátyás bácsi kívülről javítja, vakolja a mellék- épületet. — Amíg élek, nem felejtem el azt a tavaszt. A földosztó bizottságnál akkora volt a forgalom, hogy ahhoz foghnjót nem is tudnék mondani. A „rongyosok” olyanok, mint magam voltam, naphosszat ott álltak az ajtók előtt, tervezgették az új életet és szorongva figyelték a „távoli” háború moraját. 1945 áprilisát írtuk. A volt gróf Beliczay uraság földjét osztottam fel, mint a földosztó bizottság tagja. Párkány mérnök volt beosztva mellém. Egyik nap, ha jól emlékszem, éppen április 4-én reggel azt mondja: „Uraim, nem tudok kimenni földet mérni”. Képzelheti azt a megdöbbenést. Nem tudtuk mire vélni, hiszen amúgy nagyon rendes embernek ismertük meg Párkányt. Amikor aztán megkérdeztem, hogy miért nem tud jönni, rámutatott a cipőjére. Mi tagadás, bizony kikandikált a lába ujja a cipőből. Na mondom magamban, ezen nem akadhat fel a munka. Telefon ide-oda és tíz perc múlva már mentünk is az egyik szovjet katonai raktárba. Jó erős bakkancsot kabéiks 1972. ÁPRILIS X Sztankó Mátyás pott a mi mérnökünk, kibírta benne a földosztást. Közben a csajla-szélű kalap lekerül Sztankó bácsi fejérőL Végig simítja ezüstösen csillogó haját a maholnap 76 éves ember és a távolba néz. Tekintete régmúlt időket idéz. Az első szabad április 4-re gondoL A kihegyezett karókra, amiket sírva és nevetve vertek le a felosztott földekbe. Botyánszki János
