Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
Endrőd—Gyoma változó térképe előtt Hogyan fejlődik tovább e két nagyközség? Erre a kérdésre kerestek választ Endrőd & Gyoma Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tagjai a napokban megtartott együttes ülésen. Ismeretes, hogy korábban a két község párt-végrehajtó bizottságainak együttes tanácskozásán vitatták meg az együttműködés további feladatait és két határozatot fogadtak el. Az egyik határozat arra hívta fel a tanácsokat, hogy hozzanak létre egy közös munkabizottságot, mely a testületek mellett koordinálja a tennivalókat. A másik határozat pedig azt ajánlotta a két tanács végrehajtó bizottságainak, hogy a részletes rendezési terv elkészülése után együttesen hangolják össze a tervfeladatok végrehajtását. Ezek voltak kiinduló pontjai a Gyomán tartott együttes ülésnek. Bár külön napirendet képezett a nagyközségek vízellátás sa, valamint a rendezési terv megvitatása, mégis szinte egybeolvadt, hiszen mindegyik a két település fejlesztésével szorosan kapcsolatos. Amikor arról szóltak: bizonytalanok a vízhozamok, nem lehet rájuk telepíteni két községet, — máris benne voltak a jelenlegi vízkapacitás bővítésének vitájában. Nem is olyan egyszerű feladat a vízmű végleges kiépítése, ez rövidesen kiderült. A megyei tanács tervező irodája elkészítette Gyoma—Endrőd regionális vízmű beruházási programját A beruházási költség — ami lehet több vagy kevesebb — hozzávetőlegesen 57 millió forint De azt is kiszámították, hogy az GVH, a tanács anyagi hozzájáru_ lása, valamint a víztársulás megalapítása biztosítani tudja a szükséges összeget. A kedvező jel megvan. Úgy tűnik, hogy a víztársulás 1973-ban meg tud alakulni. A társadalmi erők ösz- szefogására nagyon számítanak a tanácsok. Azt vallják: ha kéz. detben több meggyőző érv is kell laiHiiiiiniiiHiiiiNninitunuimnmi Erőmű vészek? Egyre jobban szembetűnnek a csabai kukák, magyarul szemétgyűjtő edények, vagy minek is nevezzem. Azok, amelyekből reggelente óriástestű, négykerekű monstrumok szippantják ki a szemetet. A kedves olvasó nyílban arra kíváncsi, hogy mi tűnik rajtuk szembe? Megmondom. Az, hogy nálunk mennyi erőművész van! Hogy milyen erős emberek élnek ebben a városban. Tessék csak megnézni ezeket a kukákat! A fedelük egytől egyig fel van hajlítva, két oldalt. Annyira, hogy egyáltalán nem zárnak, és napközben a legenyhébb szél is kifújja belőlük a szemetet, piszkot, a város tisztaságának nagyobb épülésére. De hogy kik hajlítgatják öss- sze ezeket az edényeket? Fogalmam sincs. Mindenesetre felhívom rá a KÖJÁL figyelmét, és a köztisztasági vállalat vezetőinek odafigyelését is kérem, mert van egy olyan érzésem, hogy a hanyag, kapkodó kiürítés az oka, azért deformálódik össze valamennyinek a fedele. Ha nem, tévedtem, de akkor is hiba van valahol. Vagy ez csabai specialitás? —n. a belépéshez, a vízmű működteté. se után a ma még húzódozók is elfelejtik, hogy milyen nehezen írták alá a társulás-alapítási ívet. A jövő bontakozott ki arról a nagy térképről, mely a két nagyközség közötti területre elkészült rendezési tervet ábrázolta. A jelenlevők odafigyelése egy pillanatra sem szűnt meg Megyeri Sándor gyomai tanácselnök sza. vaira, melyeket kézmozdulataival kísért: — Ide a művelődési intézmények egész sora, könyvtár, mozi, amoda gyermekintézmények isko. la, óvoda, bölcsőde, emitt emeletes lakások, szálloda, étterem épül... A terv még nem emelkedett törvényerőre ,a tanácsüléseken még ezután vitatják meg, de a legfontosabb mégis tisztázódott; van mire véleményt kérni a tanácstagoktól. a lakosságtól. Reális a terv? Igen, mert a két nagyközség valóságos helyzetéből indultak ki és mindenre kiterjedő, alapos elemzés után öntötték formába — Endrődnek már másodig — tervezetét. Arról is szó volt, hogy korábban született egy elképzelés, amely szerint Endrőd mezőgazdasági mintafalu lett volna. Hol van már ettől az iparosodó Endrőd? A lakosság igényei is mások. A jelenlegi helyzetet a terv-térkép jól szemlélteti: a két község közötti beépítésre váró terület lenne a majdan egyesült községek igazgatási és kulturális centruma. Aligha képzelhető el, hogy akár az end- rődi vagy a gyomai jelenlegi központ nyerjen „egységes központ kinevezést”. Ezért tartják egyszerűnek és igazságosnak a középen telepített központot. A terv mindenekelőtt rendkívül alaposan értékeli a települések jelenlegi helyzetét, a népesedés, a munkaerő-vándorlás alakulását, tehát a legfontosabb összefüggéseket, amelyek ismerete nélkül elhatározó intézkedések nem tervezhetők A terv mindenekelőtt azt mondja el, hogy a történelem során kialakult két települési hálózat nemcsak a ma, de méginkább a jövő feladatainak nem felel meg. Csupán egy adat: az új központ kialakítása 2097 lakás építésével számol, mely optimális családi létszámot véve alapul, 6680 fő elhelyezésére elegendő. A terv tehát figyelembe vette a leendő városi igényeket, de nem feledkezett meg arról sem, hogy a későbbiekben is lesz mező- és ház. táji gazdaság. Az ilyen igények kielégítését biztosítják a perem - szerűen épülő földszintes családi házalt. A tervezés számított a teljes közművesítésre, a szellős, tágas építkezésre, parkok, zöldövezetek létesítésére, gyermek- játszótérre, gépkocsiparkolásra, összességében a terv igen szép, valóban városias központ kialakítását biztosítja. Szó volt arról is: honnan lehet több mint hatezer embert biztosítani arra a területre? A központba' való betelepülésnek több lehetősége adódik. Nagy kiterjedésű még jelenleg a két község tanyavilága. Gyoma lakosságának 15. Endrődnek pedig 32 százaléka él kint a tanyákon. Mindez rendkívül komoly gondokat okoz az élet minden területén, a közlekedésben, az egészségügyi, a kulturális ellátás és a kereskedelem tekintetében is. A terv számol a tanyai lakosok fokozatos betelepülésével. Számításba veszi azokat a családokat is, akik most még lakás hiányában kénytelenek együtt, egy lakásban meghúzódni. Továbbá egyre növekszik a természetes szaporulat és megfigyelhető bizonyos visszaköltözés és más településekről történő bevándorlás is mindkét községben. Előrelépésnek tartják: fel kell keresni a különböző vállalatok és gazdasági egységek vezetőit, megkérdezni, kinek van olyan igénye, hogy ott vállalati központot alakítson ki? Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az egységes központ kialakuljon? Jóslatokba« a testületi ülés sem bocsátkozott, mi sem tesszük ezt. Sok körülmény határozza meg az idő mértékét. Mindenesetre számolni kell azzal az objektív helyzettel, hogy természeti fekvése igen kedvező. Fő vasút és út mellett terül el s minden oldalról könnyen megközelíthető. Ezek együttesen bizonyos vonzással vannak más településen lakó emberekre is. Azt is figyelembe kell venni, hogy kormányzatunk elfogadta azt a megyei javaslatot, hogy a két község egyesítésével középfokú ellátó központtá fejlődjön. Ez sem megvetendő a jövőt illetően. Ezek a gondolatok, melyek Endrőd, Gyoma változó térképe előtt csokorba szedődtek, csupa kérdőjelek még. Az együttes ülés is — helyesen — csupán arra szorítkozott, hogy a tervet értékelje, döntsön annak elfogadásáról és felkérje a közös bizottságot a tájékozódásra, javaslat-tételre, hogy annak alapján határozzanak a két község tanácstagjai. A két tanács ülésének megtartására később kerül sor. Most az szükséges, hogy a tanácstagok és a lakosság megismerkedjen a település-fejlesztési keret-tervvel és az ebben megjelölt távlati célokat figyelembe véve alakítsák ki egységes véleményüket. Biztos, hogy találkozunk még sok ellenvetéssel, sok felesleges „jól van az, ahogy van most” okton- disággaL Természetesen ezek a vélemények nem téríthetik el a két községet a közös útról. Inkább sürgetik annak megértetését, hogy a két testület határozatával a korábban kialakult és egyre fejlődő közös tevékenységnek most egv jól elkészített és tervesített határához érkeztek. A mostani döntés gyakorlatilag hosszú távon és visszavonhatatlanul egymáshoz láncolja a két községet. Ezt a láncot most már a lakossággal együtt kell megvédeni a szakadástól. És akkor majd senki sem keresi hol van Endrőd és hol Gyoma határa. Rocskár János A kis Virág Találomra ütöttem fel a Békéscsabai Kötöttárugyár lánc- kötő-üzemének teljesítményregiszterét. Jó közepes, egyenletes átlagteljesítményt keresek. Megvan! A 2554-es törzsszámú dolgozó múlt évi átlaga 106 százalék, az idén januárban 104, februárban pedig 101 százalékot teljesített. Vajon ki áll e számok mögött? Csaknem zárkózottnak tűnik a csinos, bájos arcú lány. Ám. kiderül, hogy igen megnyerő modorú, csupán kissé szűkszavú. Munkatársai szerint — akik egyszerűen kis Virágnak szólítják — inkább a tettek, semmint a szavak embere. Igen, Virág Ilonka még. 3 smmnim 1973. ÁPRILIS 16. MEZŐGÉP GYULAI GYÁREGYSÉGE DÉGÁZ Gyulai Kirendeltsége FELVÉTELRE KEPES esztergályos, köszörűs 1 fő minősítéssel rendelkező és lakatos szakmunkásokat ívhegesztőt FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezés: Jelentkezni lehet: GYULA, GYULA, DOBOZI ÚT 28 SZÁM ALATT. X Nürnbergi n. 10. 366397 csak 21 esztendős (ebben a korban még nem indiszkréció ezt leírni!), de már hatodik éve a gyár dolgozója. Ipari tanulóként a kötő-hurkoló szakon végzett, négyes eredménnyel s azóta is a lánckötő-üzemben dolgozik. Sajátos, érdekes munkát végez: sodrást és fűzést. Ez a tevékenység jó szemet, nagy figyelmet és rendkívüli kézügyességet igényel. Kiváltképpen, ha számbavesszük, hogy a lánckötőben vagy hétfajta géptípus van, s egy-egy gépen esetenként 3—4000 fonalszállal kell elvégezni az említett műveleteket. Ilonkának ugyanis nincs „saját” gépe, de ha úgy tetszik, mind az ötven az „övé”. Munkájának kontrasztosnak tűnő motívuma: amíg ő dolgozik, a gép ■ áll. Ezért igyekezetének olyan szempontból is komoly jelentősége van, hogy jobb teljesítménnyel csökkenti a. gépek kényszerű állásidejét. A munkatársai részéről iránta megnyilvánuló szeretet és megbecsülés nem felszínes és nem formális. Ennek spontán bizonyítéka, hogy a 23 főt számláló Lenin munkabrigád —, amelynek tagjai között művezetőt, fűzőt, hengerhordó anyag- mozgatót és gépes dolgozót egyaránt megtalálunk — egyhangúlag vezetőjéül választotta. S a jó kollektív munka gyümölcse április 4-én megérett : a brigád kilencezer forint jutalomban részesült, ami szinte „előrejelzés” arra, hogy a ma még egyszerű munkabrigád a szocialista cím várományosa. Az együttes jó munkáját nyilván az is elősegítette, hogy Hódmezővásárhelyen, Gyulán és Szegeden tapasztalatcsere-látogatáson bővítették ismereteiket. Műszak után a házimunka köti le ideje jelentős részét. Édesanyja korábbi súlyos betegsége következtében rokkantsági nyugdíjas, így különösen érthető, hogy Ilonka derekasan kiveszi a részét a „második műszakból” is. Kevés szabad idejében a szabadban sétál, televíziót vagy filmet néz. Sokrétű elfoglaltsága mellett is derűs életszemléletű. Újabban kiváltképpen az, s a napi gondok-bajok közepette is egy.- re. Ugyanis menyasszony.... ... És márciusban már 115 százalékos volt a munkateljesítménye ... — kazár — Ellenőrzés Csorváson: Munka-, egészségvédelem és balesetelhárítás a tsz-ekben Március 20-án bizottságot hozott létre a Csorvási Nagyközségi Tanács, és ez három csoportban, egy-egy körzeti orvos irányításával felmérést végzett a község tsz-eiiben, betartják-e az egészségvédelmi és balesetelhárítási előírásokat. Megállapította a bizottság, hogy a négy csorvási tsz-ban áltálában nincsenek nagy hibák. A gépműhelyekben a munka- szervezési előírásokat és a helyes munkahelyi magatartás szabályait igyekeznek betartani. A dolgozókat évente kétszer munkavédelmi oktatásban részesítik. Megállapították viszont, hogy a védőfelszereléseket nem mindig használják és ezért felhívták a műhelyek vezetőinek figyelmét a szigorúbb ellenőrzőre. Megfelelő szociális létesítménnyel sajnos, egyik tsz sem rendelkezik. Ezek kialakítása folyamatban 'van. Az elsősegély- nyújtó ládáikat többnyire rend- ,ben találták, bár néhány helyen szükségessé vált haladéktalan felitöltésük. Szigorú szemmel vizsgállak, hogy betartják-e a növényvédő szerek tárolásával, felhasználásával kapcsolatos előírásokat. Megállapították, hogy az Ady Tsz-nél a raktárhelyiség kicsi és zsúfolt, a Kossuth Tsz-nél a tetőszerkezet nem zár jól, a Vörös Október Tsz-nél az ablakokon a védőrács nem volt megfelelő. A Petőfi Tsz-nél nem találtak hibát a raktározásiban. A növényvédelemben dolgozók a szükséges tanfolyamokat elvégezték. Munka utáni tisztálkodásuk is megoldott, ahol szükséges, lajtokban szállítják a helyszínre a vizet. A tavalyi évben két súlyosabb baleset történt. A többj kisebb, enyhe lefolyású üzemi baleset volt, és többnyire a dolgozók figyelmetlenségének a rovására írható. A négy tsz baleseti statisztikája jó az országos átlaghoz viszonyítva, de szigorúbb felügyelettel és a szabályok gondosabb betartásával még van. lehetőség a javításra.
