Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ACS LAPJA y" 1972. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP Ára: 1,20 Ft XXVII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Világ proletárját/ MA: ENDRÖD—GYOMA VÁLTOZÓ TÉRKÉPE <3 old.) BANDITTZMUS-E A TÁJÉKOZÓDÁS? (5. old.) • OKÄNYBAN (8. old.) • VITAFÓRUM (9. old.) • TARKA HASÁBOK (12. old.) A fiatalok maguknak is építik a síküvegüzemet Az orosházi húzott síküvegüzemet a KISZ Békés megyei Bizottságának védnöksége alatt építik. A szocialista szerződést 1971-ben, március közepén írták alá. Ebben pontosan körülhatárolták minden érdekelt feladatát. Az építők mellett legtöbb feladat az orosházi városi KISZ- bizottságra vár, hiszen a helybeli alapszervezetek a többieknél könnyebben mozgósíthatók. Az 1971. április 22-én megalakult Operatív Bizottság is elsősorbaft az orosházi KISZ- alapszervezetekre — köztük a gimnázium, a mezőgazdasági technikum és az iparítanulóSzámadás az elmúlt négy év munkájáról Űj vezetőséget választott az ÉTÉ megyei szervezete intézet KISZ-eseire — számít. Ugyanakkor feladatának tekinti azt is, hogy a kivitelezésben résztvevő vállalatok politikai, gazdasági és társadalmi szerveivel is felvegye a kapcsolatot. A beruházás megvalósításában a megye fiataljai között a honvédség KISZ-esei is jelentős részt vállalnák. Az ez év április 11-i üveggyári KISZ-bi- zottsági ülésen az üveggyári fiatalok meg is állapították, hogy Orosházán a két alap- szervezet eredményesen működik együtt a védnökség feladatainak teljesítésében. Elhatározták, hogy ezt az együttműködést tovább szélesítik annak érdekében, hogy ez a népgazdaságilag Is fontos, kiemelt beruházás határidőre megvalósuljon. Emellett igyekszenek azok számát is növelni, akik orosz nyelvtanfolyamra járnak, mivel a síküveg-üzem gépei a Szovjetunióból érkeznek. Elsősorban a beruházáson dolgozó fiatal műszakiaknak van szükségük arra, hogy az érkező technológiai berendezések kezelési utasításait eredetiben olvassák. A legfontosabb mégis: tudatosítani a fiatalokkal, hogy a síküveg-üzem felépülése nagyon sokban a megye KISZ-eseinek segítségétől, támogatásától függ. Azokétől, akik tulajdonképpen maguknak is építik ezt a gyárat. Elsősorban éppen 1972-ben. amely döntő év a beruházás megvalósításában. Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete a hét végén megtartotta vezető- ségválasztő taggyűlését Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson Nagy Sándor, a szervezet titkára számolt be az elmúlt négy év munkájáról. Elöljáróban elmondta, hogy a szervezeteknek 1963-ban, a megalakuláskor 77 tagja volt, jelenleg pedig megközelíti a kétszázat. Elismeréssel beszélt a téglapaneles munkabizottság működéséről, mélynek eredményeként Magyarországon elsőként Békés megyében fogtak hozzá a téglapaneles építési mód alkalmazásához. Ennek révén 1970-től már 600 lakás épült fel ezzel az új technológiai eljárással a Békés megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. A közművesítési munkabizottság 1971-ben tanulmányt dolgozott ki a megye városainak és nagyközségeinek közművesítésére. Az elmúlt négy esztendőben a szervezet igen sok szakmai előadást és tanulmányutat rendezett a műszaki ismeretek gyarapítására, s gyümölcsöző kapcsolatot épített ki a zrenjanini DIT-szerve- zettel is. Ennek eredményeként 1970-ben és 1971-ben három-három tagú küldöttség cseréjére került sor. A szakembereknek így módjuk volt tanulmányozni egymás munkáját, amit a jövőben is szeretnének követni. Az ÉTÉ megyei szervezetének eredményes működését bizonyítja, hogy tagjai közül ketten megkapták az Alpár-érem 111. fokozatát, egy pedig kiérdemelte áz Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A taggyűlésen felszólalók több javaslatot tettek. Elmondták, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a köny- nyűszerkezetes építési mód megismertetésére és elterjesztésére, szervezzenek tapasztalatcseréket az új építési technológiák tanulmányozására és az építésszervezés fejlesztésére. Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei titkára az elnökség nevében elismeréssel beszélt a szervezet tevékenységéről, egyúttal kérte, hogy a jövőben törődjenek még többet a szakemberek továbbképzésével, a műszaki fejlesztéssel, a jogi tag-vállalatok szakmai és műszaki támogatásával. Az ÉTÉ megyei szervezetének taggyűlésén ezután megválasztották a 13 tagú vezetőséget, melynek elnöke Korek Ferenc, titkára pedig ismét Nagy Sándor lett. Szervező titkárrá Rok- szin Mihályt választották. Dél-magyarországi tbc-szakorvosok Gyulán A Korányi Frigyes TBC- és Tüdőgyógyász Társaság Dél- magyarországi csoportja szombaton Gyulán a SZOT Szállóban rendezte meg tudományos ülését, amelyre Békés, Bács, Csongrád és Győr megyéből összesen százan érkeztek. A vendégeket dr. Sándor Zsig- mond, a csoport elnöke köszöntötte, ezután szakelőadások hangzottak el a tüdőgyógyászatban elért eredményekről, az új gyógymódokról, gyógyszerekről és a feladatokról. Az első és a legizgalmasabb témaköri előadást, dr. Hutás Imre, a Budapesti TBC és Pulmanolőgiai Intézet igazgató főorvosa tartotta „Űj eljárások a légzésfunkciós diagnosztikában” címmel. Ezzsea9Kaa98*<B3caz4CS9&B994sa>s£is£ZKX£5SEa9c*aa*«SBacsittaaisacisitK3siizaaaccaxitiiattcs8«i«casBsszass-t3Rsae!BB3af!S)ffBttas>gSfiaKsa IS éves a Központi Tiszthelyettes Iskola Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Központi Tiszthelyettes Iskolában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg az iskola megalakulásának 15. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett dr. Fekete Antal, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője, Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke és Ilovszky Bajos, a KISZ városi bizottságának titkára. Ünnepi beszédet Kerekes Szilveszter ezredes, az iskola parancsnoka mondott, méltatva az iskola fennállása óta elért eredményeket. Ezután Kutika Károly vezérőrnagy, a Honvédelmi Miniszté' rium képviseletében tolmácsolta a honvédelmi miniszter, a HM katonai tanácsának és pártbizottságának üdvözletét. Majd az iskola parancsnoka adott át 20 főtisztnek, tisztnek, tiszthelyettesnek és polgári alkalmazottnak emléklapot. Az iskola egyik oktatótermében a jövő tiszthelyettesei Fotó: Demény Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. április 19. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívja,-----★-----A Z MTI HÍRMAGY ARAZÖ JA ÍRJA: Az országgyűlés tavaszi ülésszaka minden bizonnyal mérföldkő lesz áliaméfetünk fejlesztésének útján, hiszen a napirendi javaslat szerint most kerül a plénurr elé az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatait követően az országgyűlés az elmúlt év júniusában bizottságot választott az alkotmánymódosítás elkészítésére. Alaptörvényünk módosításának tervezetót széleskörű társadalmi vitára bo, csátották. A magasszintű jogszabályhoz hozzáfűzte észrevételeit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Miagyar Tudó mányos Akadémia Elnöksége, az Országos Szövetkezeti Tanács és a Magyar Jogász Szövetség Elnökségié, s eljuttatták a bizottsághoz javaslatukat a fővárosi ée a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai ás. Az alkotmánymódosítás menetet indokoltan nagy' társadalmi érdeklődés kísérte, ezért döntöttek úgy az illetékesek, hogy — s ez a masa nemében páratlan gyakorlat — a törvényjavaslat szövegét még az országgyűlés összehívását megelőzően nyilvánosságra hozzák. A Magyar Népköztársaság alkotmányát, népünk nagy iörté- neümá vívmányát 1949-ben, kis híján negyedszázada alkotta meg az országgyűlés. Azóta Magyarország elindult a szocialista építés útján, gyökeres változások történtek politikai, gazdasági és kulturális életünkben; a népgazdaság minden területen végbement a szocialista átalakulás, s kedvezően változtak meg a társadalom osztályviszonyai. A szocialista építőmunka elért eredményei nemcsak indokolják, hanem szükségessé is teszik alaptörvényünk módosítását. A képviselőcsoportok és az állandóbizottságok elmúlt napokban lezajlott tanácskozásai arra utalnak, hogy ezúttal még egy nagyfontosságú előterjesztés, az egészségügyről szóló törvényjavaslat kerül a Ház asztalára. A magyar országgyűlés már 1876- ban, a világon a legelsők között alkotott haladó jellegű közegészségügyi törvényt. Ezek a paragrafusok azóta is alapjául szolgáknak az egészségügyi teendők jogi megfogalmazásának, noha a kis híján 100 esztendős passzusok már korántsem felelnek meg a követelményeknek, nem tükrözik az egészségügy alaposan megváltozott arculatát. A társadalmi fejlődés, az elért eredmények, s a jövő feladatai is indokolják, hogy az egészségügyet egységes, korszerű törvény szabályozza olyan paragrafusgyűjte- nény, amely messzemenően, érvényre juttatja a szocialista egészségügy alapeiveit.