Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

VONATON Körösladányi kulturális hírek — Figyelem... figyelem... Szol­nok—Békéscsabára gyorsvonat indul... Achtung... Achtung... Es a felhívást németül, oroszul, angol nyelven, franciául és ro­mánul is megismétli a hangos bemondó. Amikor az óramutató délután 2 óra 10 percet jelez, a kalauzok sípjai harsannak és magasba emelkedik a forgalmis­ta kezében a tárcsa. Néhány pil­lanat múlva már a váltókon csat­tognak keresztül a vonatkerekek, és bal kéz felől elmarad a Nép­stadion lelátója, majd a gáztar­tály és utána lassan az egész fö„ város. Az utasok kényelembe helyezkednek, előkerülnek az újságok, képeslapok, könyvek, no és az elemózsiák, mert uta­zás közben mit is csinálhat az ember, olvas, kinéz az ablakon, s ha van mit, hát eszik is. *** Idős, ráncos arcú asszony ül a menetiránnyal szembeni ülé­sen. Fakult ajka körül mosoly, szemében elégedettség. r — Bizony fiam, elmúltam mór 72 éves. Azt kérdezi, nem fá- •' rasz.t-e az utazás? Most aztán nem. Hogy miért? Mert láthat­tam a dédunokámat. Fenn jár­tam Pesten az unokámnál, a kór­házban. Fiút szült. Az én déd­unokámat — mondja és szemé­ben a boldogság könnyei csillan­nak. Hazautazik Szolnok mellé egy kisközségbe, megnyugodva, mert látta a dédunokáját. »** A Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola egyenruháját viseli, vál­lán az első évfolyamot jelző for­dított T -betű. bal karján a ru­hán lapján fekvő háromszög, nemzetiszínű keretben. Olvas. És néha merengve kinéz az elsu­hanó tájra. Lehet, hogy látja az őrház mellett elfekvő anyakocát •— Remélem, négyesre sikerül az érettségim. és a hozzábűjó rózsaszín mala­cokat, de lehet, hogy nem. A könyv címe, ami a kezében van: „Antivilág”. Megszólítom. Udvariasan %e- zetnyújt és bemutatkozik, V. Ist­ván hallgató. — Egy nap szabadságot kap­tam. Édesapám beteg. Meg kell látogatnom. Ez a harmadik el­távozásom az alatt a kilenc hó­nap alatt, amióta a főiskolán va­gyok. Bár ne lett volna szükség rá. Igen, békéscsabai vagyok és a vízműbe jártam. »*» “ Csokoládét, kávét, szendvL eset, hűsítőt tessék! Fehér, pincér-kabátban, kezé­ben az áruval megrakott kosár­ral, vékony fiatalember járja a vonatot Kínálja az Utasellátó portékáját, s ha valaki kér va­lamit, udvariasan kiszolgálja, megköszöni a vásárlást. — Gyenge a forgalom, uram. Nézze, már Gyomron tűi já­runk s eddig csak körülbelül 100 forintot árultam — mondja elé­gedetlenül a békéscsabai Székely Sándor és elköszön. — Csokoládét kávét, hűsítőt, szendvicset tessék! •*» A négyszemélyes ülésen boros­tás arcú férfi fekszik, horkol. Nem törődik a vonat mellett el­suhanó zöldellő tájjal, azzal sem, hogy a síneken robogó jár­mű fácánokat riaszt el, amelyek nehéz repüléssel húznak a bok­rosodó búzatáblákba. Nem za­varja semmi az álmát, az sem, hogy az ülés előtt a padlón ide- oda gurul a kiürült borosüveg. *** „Látod édesanyám, látod édes­anyám, miért hoztál a világra” — hangzik az egyik fülkéből, ahol a gyulai Erkel Gimnázium és a román gimnázium tanulói utaznak haza az UNESCO asszo­ciált iskolák találkozójáról, ame­lyet Budapesten rendeztek meg 10- és 11-én. — Jeges Sándor vagyok, az Er­kel Gimnázium igazgatója — mutatkozik be a szemüveges, ősz hajú ember. Tanulóink na­gyon jól érezték magukat a ta­lálkozón, gazdag programot biz­tosítottak számukra a szervezők. Igen, jutalomból vittük el éppen ezeket a lányokat, akik közül itt vannak „kollégái” is. — Kollégáim? Hogy értsem? — Tanulóink közül heten az iskolai újság szerkesztőségét kép­viselik, lapunk az Imposztorok címet viseli. — Pomázi Erzsébet III. b. osz­tályos tanuló vagyok. Igen, a szerkesztő bizottságot én veze­tem az iskolában. Nagyon jó volt Pesten, sokat tapasztaltunk, tanultunk, majd megírjuk az Imposztoi’okban. — Csokoládét, kávét, szendvi­cset, hűsítőt tessék. Amikor a fülke ajtaját becsu­kom magam után, újból felhar­san egyik népdal, a sok közül, amelyet a Röpülj páva vetélke­dő során ismert meg az ország. *e* Egyedül ül a fülkében és a könyv, amit olvas, Illyés Gyula Fáklyalángja. Jámbor Rozália, a békéscsabai új gimnázium föld­mérési szakának IV. osztályos ta­nulója. — Tanulmányi kiránduláson voltunk az iskolából a Kartográ­fiai Vállalatnál. A többiek teg­nap mentek haza, én fent ma­radtam a rokonoknál és most Kaszaperre igyekszem. Itt, a vo­naton is tanulnom kell, három hét múlva érettségizem. — Milyen reményekkel? — Négyes tanuló vagyok re­mélem, az érettségim is ilyenre sikerül. *** Kilencven-százkilométeres se­bességgel rohan a vonat, s mel­lette elsuhan a tavaszi táj. Van, aki az ablakon néz , ki, más ol­vas, eszik, a dédunokájára gon­dol, tanul, maga előtt látja az érettségi-biztost. Utazunk. Botyánszki János — Egy nap szabadságot kaptam, beteg az édesapám. (Fotó: Béla Ottó) A körösladányi művelődési ház ifjúsági klubja a legutóbbi klubfoglalkozáson József Attila életéről és munkásságáról szóló előadással köszöntötte a Költé­szet Napját. Major János, a me­gyei tanács Szeghalmi Járási Hi­vatalának művelődésügyi osz­tályvezetője színvonalas megem­lékezésben méltatta nagy köl­tőnk életútját A versekkel szí­nesített foglalkozást követően a klubtagok megtekintették „A vá­ros peremén” című — József Attiláról szóló — kisfiúmét #3* Az orosházi szimfonikus zene­kar bemutatójával lezárult az Ifjú Zenebarátok Hangversenyé., A MEZŐGAZDASÁGI szövet­kezetek melléküzemeinek árkal­kulációjáról irányelvül szolgáló törvényességi határozat született a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik megyei állami építő­ipari vállalat házgyárában az elemek összeszereléséhez egye­bek között úgynevezett K 32-es kapcsolóelemekre volt szükség. Ezt a vállalat saját üzemében nem tudta előállítani, ezért szer­ződést kötött egy mezőgazdasági termelőszövetkezettel, amely vállalta, hogy az elemeket dara­bonként 59,22 forintért legyárt­ja. Szállítottak is 42 620 darabot, amelynek vételára fejében a vál­lalat a tsz-nek 2 millió 522 ezer 956 forintot átutalt. Később azonban a vállalat árelemzést végeztetett és ennek eredménye­ként megállapította, hogy a szó­ban forgó kapcsolóelemek dara­bonként 10,30 forintért állítha­tók elő. Ezek után felhívták a szövetkezetét, hogy kétmillió fo­rintot fizesen vissza. A tsz azon­ban erre nem volt hajlandó, mi­re a vállalat tévedés, objektív aránytalanság és a tsz jogtalan haszonszerzés címén a szerződés érvénytelenítéséért és a kétmil­lió forint visszatérítéséért pert indított . A megyei bíróság, majd a fel­lebbezésre a Legfelsőbb Bíróság részben helyt adott a keresetnek és a tsz-t 1 708 914 forint meg­fizetésére kötelezte. Az ítélet in­dokolása szerint a termék előál­lítására a szövetkezet indokolat­lanul magas bért fizetett tagjai­nak, de ettől függetlenül az adott és kapott szolgáltatás ér­téke közt feltűnő aránytalanság állapítható meg. A JOGERŐS ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság tizenegy tagú elnökségi tanácsa elé került, amely a marasztaló ítéleteket hatályon kívül helyezte és a me­gyei bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára utasította. A tsz által szállított kapcsoló- elemek a szabad árformába tar­toztak — hangzott a határozat — A vonatkozó rendelet értelmében mezőgazdasági nagyüzem a sza­bad árformába tartozó régi és új termékek, valamint választékok árát, továbá a szolgáltatások dí­ját — a szakmai árképzési irány­elvek figyelembevételével — sa­ját költségviszonyaira tekintettel készített kalkuláció és a piaci viszonyok mérlegelése alapján maga alakítja ki, illetve érvé­nyesíti. Bár a „szabad árforma” lehetővé teszi, hogy a felek a nek Idei községi programja. Az éves összegzés alapján kedvező kép alakult ki: a négy hangver­senyen összesen mintegy 200 fia­tal vett részt. A népszerű ren­dezvény-sorozat nagymértékben hozzájárult az általános iskolai és gimnáziumi tanulók ének-ze­nei képzéséhez. **» Ünnepi műsor keretében ifjú­sági mozielőadást rendezett a községi művelődési ház április 4-én és 5-én a nemrég nagy si­kert aratott „Jelenidő” című Ba­csó Péter rendezte filmből. A művelődési ház és a Tüköry La­jos Gimnázium ifjúsági klubjai közös filmankéton vitatják meg a látottakat. termái: ára tekintetében szaba­don egyezkedjenek, ez azonban ,,spekulatív törekvések” megva­lósítását nem segítheti elő. — A mezőgazdasági nagyüze­mek által gyártott, s a szabad ár­formába tartozó termékek árá­nak meghatározásánál az építő­ipari vállalatok lakatosüzemei­nek .kalkulációs sablonjából” nem lehet kiindulni. Ugyanis egyes mezőgazdasági nagyüze­mek műszaki ellátottságban, szervezettségben és szakmai fel- készültségben az állami építő­ipari vállalatok adottságaival szemben alacsonyabb színvona­lon állanak. Ezért ezek az üze­mek a szabad árformába tarto­zó cikkek árát saját költségve­tési viszonyaik kalkulációja alapján alakíthatják ki és érvé­nyesíthetik. Mivel az eljárt bíró­ságok döntésüknél az építőipari vállalatok egységáraiból indul­tak ki, és ennek figyelembevé­telével hozták meg döntésüket, ezért mindkét fokú bíróság ítéle­te helytelen. Nem tisztázták azt sem, hogy a tsz által kifizetett munkabér a jogszabályban meg­határozott felső határt meghalad­ta-e és hogy a szövetkezet laka. tosműhelyének felszerelése, sze­mélyi ellátottsága, termelési adottsága milyen színvonalú volt. Nincsenek adatok, hogy a gyártási időszakban a tsz „saját költségviszonyai” miként alakul­tak .Mindezek nélkül nem bíráL ható el, hogy a kapcsolóeleme­kért milyen eladási ár indokolt. Csak ezek tisztázása után hozha­tó megfelelő ítélet. Az egyik megyei mezőgazda- sági ellátó vállalat egy termelő- szövetkezetnek két darab kül­földi gyártmányú gyümölcsasza­ló berendezést szállított. Az el­lenértéket azonban nem kapta meg. ezért 660 ezer 800 forint megfizetéséért a tsz ellen pert indított. A bírósági tárgyaláson a szövetkezet elismerte, hogy a berendezéseket átvette, de arra hivatkozott, hogy a használatuk­hoz szükséges 103 670 forint ér­tékű, 000 darab fatálca hiány­zott. Ezért a szárítóberendezése­ket használni nem tudta, ami­nek következtében jelentős mennyiségű pasztemák-gumó tönkrement és több mint egymil­lió forint kára keletkezett. Eb­ből levonva az aszalók ellenér­tékét, 387 412 forint erejéig vi­szontkeresettél élt. A Legfelsőbb Bíróság a viszontkeresetet eluta­sította és a szövetkezetei a be­rendezések általa is elismert ér­téke: 557 130 forint megfizeté­sére kötelezte. AZ ÍTÉLET indokolása szerint a tsz értesítette a vállalatot: te­kintve. hogy a hiányzó alkatré­szeket nem kapta meg, intézke­dett legyártásuk iránt és ennek költségét a vételárból levonta. A vállalat ehhez hozzájárult. Ezek- után a tsz-t több jog nem illette meg, minthogy a hiányzó alkat­részek ellenértékét az eladóra hárítsa. Ilyen körülmények kö­zött a vállalatnak a fatálcák pót­lása terén további kötelezettsége nem volt. tehát a késedelmes használat miatt keletkezett kár­ért föioi íícjoő nem tehető Hajdú Endre Antikvár ^könyvvásárt rendezünk április 18—21-ig Békéscsabán a volt Antikvárium helyiségében. Elolvasott, felesle­ges könyveit megvásároljuk! Ugyanott antik­várkönyvek nagy választékban. KERESSE FEL! BÖNGÉSSZEN! OLCSÖ ÁRAK! CSAK NÉGY NAPIG! Nyitva: 18—19—20-án 8—18 óráig. 21-én 8—15 óráig. 412037 Döntött a Legfelsőbb Bíróság „Látod édesanyám, látod édesanyám, miért szültél a világra”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom