Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
fiépgyárló üzem a téglagyárban íJfl9 “TO 14 «aagvfeftt 1963. aipniis 1-én vontaik össze. Akikor már volt Békéscsabán ©gy gépműhely, amely a két nagy helybeli téglagyár termelőgépeinek és berendezésednek karbantartását, javítását volt hivatott ellátni. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a műhely feladatkörét mind a 14 gyárra kiterjesztette. A régi épület azonban szűknek bizonyult. Több szakember és gép is kellett. Nagybfcto fejlesztésre 1968-ban került sor, amikor a vállalat 4 millió forint ködtsóggél tágas szerelőcsarnokot építtetett Ekkor teremtődött meg a lehetősége annak, hogy a karbantartás, javítás mellett iparági megrendelésre gépeket is gyártson aj üzem. Először a tördkibáiBnita téglagyárnak készük vágóautomata. Megkezdődött a fehérgyarmati téglagyár gépészeti berendezéseinek a gyártása is. A vállalat a saját téglagyáradnak a fejlesztéséhez is itt készíttette él a gépeiket, berendezéseket. A brigádvezetők és a szakmunkások már műszaki rajz alapján dolgoztak és karbantartókból gépgyártókká kezdtek válni. Megkezdték a gázégők gyártását A kővetkező évben folytatódott ez a munka. Az üzem kialakított egy automatagyártó műhelyt, ahol először a tégla- gyártó gépsorba beépíthető (BK) blokkvágó automaták, valamint • Keller-automa iához vágóberendezések készülték. A Tüzeléstechnikád Kutató és Tervező Intézet terve alapján — NDK műszerrel és japán hőálló csővel — a gázégők gyártását is megkezdték, amire Nemes László, az üzem vezetője így emlékszik vissza: — Gondban voltunk. Nagyon jó lakatosokra, esztergályosokra, hegesztőkre, elektroműszerészekre volt szükségünk. Amikor hozzáfogtunk, kiderült, hogy van is. Az előző mimikák elegendők voltak a kellő gyakorlati tapasztalatszerzéshez. A szakmunkások közül pedig Mokran János és Tyetyák István lakatos brigádvezető, Lesz- kó György, Báelik András lakatos, Araczflci András villanyszerelő, Kláics János esztergályos és Danczik Mátyás hegesztő tűnt kd különösen. A békéscsabai I-es számú téglagyár egy kemencéjének gáztüzelésűre való átalakításához 28 gázégő kellett, ami el is készült Méghozzá 1969 karácsonyára. Berki László igazgató este 10 órakor személyesen gyújtotta meg a gázt Létkérdés volt, mert már elfogyott a szén. A gázégők ma is jók mind. £vrői-évre növekszik a termelés Es 1970-ben a két csabai gyár valamennyi kemencéjébe még 74 gázégő kellett. Időre elkészültek. Aztán a békéscsabai II. számú téglagyár alagútkemence gépészeti berendezése; következtéik. Rendkívül pontos munkát követeltek. Iparági megrendelésre megkezdték a gépgyártó üzemben a szentesi új alagútkemencés téglagyár és a tatai cserépgyár berendezéseinek a gyártását Közben sok más megrendelés is érkezett különböző helyekről. A karbantartás és javítás ebben az időben már kizárólagosan a gyárakban kifejlesztett műhelyeikre hárult Az üzem szinte teljesen a gépgyártásra tárt ált Annál is inkább szükA forgácsoló műhely. ség voll erre. mert egyre nőtt a megrendelés. Országszerte ismertté vált a békéscsabai gépgyártó üzent Főiként az iparágban. A vállalat ezért 1971-ben 4 szakmunkással és 3 technikussal növelte a létszámot Kellő szervezéssel és gépek beszerzésével a termelési érték az 1968. évi 16 és fél millióról 26 és fa millióra emelkedett Az idén a termelési terv értékben 36 millió forint. A megrendelések között szerepel egy tétel: 190 teherfavonó vasszer- kezet Ez lehetővé teszi a sorozatgyártásra való áttérést. A bátaszéka cserépgyámak 3, a solymári téglagyárnak egy (18 tonnás) bagger és más gépi berendezés készül. Többek között itt állítják aő a békéscsabai új cserépgyár gépi beréndiezésai- nék jelentős részét I A néhány évvel ezelőtt mégi importcikknek számító gázégő iránt külföldön is érdeklődés mutatkozik. Várható, hogy exportcikk lesz belőle. Mérnökök, technikások, szakmunkások A vállalatnál a műszaki fejlesztési osztály 1963 óta működik. Ma 10-en dolgoznak a gyártmányok egyes új szerkezeti megoldásán. Elkészítették egyebek között a gáztüzelésű berendezés központi vezérlését, a kemeneetolópad programvezérlését, kidolgozták a békéscsabai II. számú téglagyár agyag- tárolójának a betároló gépi berendezését. Más vállalatoktól is kapnak fejlesztési feladatokat. A gépgyártó üzemben az elképzelések megvalósítását művezetéssel segítik. Az osztály mérnök- és technikus-dolgozói az évek során sok ismeretet szereztek és képesek arra, hogy a tégla- és cseréptermelést tovább korszerűsítsék. Sok segítséget nyújtanak egyes részfeladatok megoldásához az újítók. Közülük is különösen PWbolyszkd Mátyás művezető, Kovács Lajos lakatos. Dósa Lajos technológus, Lipták Pál villanyszerelő, Id. Ferwágner Frigyes lakatos, Berg Ottó műszaki vezető. A gépgyártó üzem dolgozói is egyre nagyobb szakismeretre tesznek szert. Ebben a környezetben szívesen maradnak, nem kívánkoznak él máshová. Borsos János öntödei brigádja hétszer, Zsoltáros János lakatosbrigádja ötször, Kocziha György és Szatmári János esztergályos brigádja pedig n?gyszer nyerte már el a szocialista címet. A fiatalok pedig legtöbben olyan szülők gyermekei, akik a téglagyárban dolgoznak. Ok is ragaszkodnak a munkahelyükhöz. Nem lenne célszerűbb összevontan? Az ötéves terv utolsó évében a gépgyártó üzem termelési terve értékben 50 millió forint. Elsősorban a vállalat, illetve az iparágho7 tartozó más vállalatok igényeinek a kielégítése a célkitűzés. Persze egy ilyen özem termelése kifizetődőbb lenne, ha sorozatgyártásra tudna berendezkedni. Sok szempontból —mint az előzőkből kitűnik — a feltételek meg is vannak hozzá, ám a megrendelések ezt csak ritkán teszik lehetővé. A Téglaipari Egyesüléshez tartozó többi kilenc vállalat külön-külön is tart fenn ehhez hasonló üzemet, bár mind jóval kisebb a békéscsabainál. Ezekben az elaprózott üzemekben — szinte manufakturális módon — igyekeznek a saját fejlesztésüket megoldani. A termelő gépeik, berendezésék nem egységesek, előállításuk drága és ami készül, nem is mindig korszerű. Ma, amikor egyre inkább koncentrálódik a termelés, érdemes-e egy országban elaprózotton gyártani a téglaipari gépeket, berendezéseket? Nem lenne célszerűbb a Téglaipari Egyesülésen belül összevontan, egy olyan gyárban, ahol sorozat- gyártást vagy szalagszerű termelést lehet kialakítani ? Ám ennek a feltétele, hogy a tíz vállalat gépgyártó üzemeinek fejlesztésére fordított összeg is egy helyre kerüljön. Ahhoz a vállalathoz. amelynek a gépgyártó üzemében a legmegalapozottabb a termelés. Aligha kétséges, hogy ha pályázat alapján bírálnák el, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kerülne az első helyre. A téglaiparban a gépgyártás természetesen nem öncél. De a több és jobb minőségű tégla gazdaságosabb előállítása az iparág elsőrendű kötelessége. Ennek pedig a gazdaságosan gyártott korszerű gépek teremtik meg a feltételeit. Pásztor Béla I 1972. Április 15. Napirenden! Az ötéves terv beruházásai Ma ülést tart Battonya Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen először általános tájékoztató hangzik el a beruházásokról, majd részletesen áttekintik a a jelenleg folyó munkálatok állását és a tervezett beruházásokat. A község költségvetési előirányzata a negyedik ötéves tervben hatmillió 485 ezer forint. Ebből 1971-ben 235 ezer forintot már felhasználtak. Erre az évre két és fél millió forint. 1973-ra 235 ezer, 1974-re két és fél millió, 1975-re pedig egymillió forint a tervezett beruházási ösz- szeg. Mint a számadatokból is kitűnik, a jelentősebb beruházások ebben az évben, valamint 1974—75 évben készülnek. Ez év szeptember 1-ig elkészülnek a gimnázium és szakközépiskola műhelytermének rész. letes tervei. Az előzetes tervek szerint egymillió 400 ezer forintba kerül az új létesítmény, amely 1975-ig épül fel. Ebben az évben 400 ezer forintot fordítanak közösen a Petőfi Termelőszövetkezettel a Klapka utca műúttá való kiépítéséhez. Az összes költség körülbelül hárommillió 600 ezer forint lesz majd, de ennek az összegnek felhasználására csak az 1973—74. évben kerül sor, mert a közlekedési program végrehajtási terve szerint a községben az átkelési szakasz csak az ötéves terv utolsó éveiben kerül megvalósításra. A fejlesztési terv jelentős ősz- szeget irányoz elő járdaépítésre. Az ötéves terv alatt erre a célra egymillió 400 ezer forintot költenek. További terv a vízvezetékhálózat bővítése és a közkifolyók számának növelése. Közel 10 kilométer vízvezeték-hálózatot építettek fel eddig, s ezt most további 500 méterrel bővítik. A község legnagyobb fejlesztési előirányzata a fürdő, és sportkombinát kiépítése. Ennek összköltsége csaknem 15 millió forint, ebből az első ütemben — a negyedik ötéves terv időszakában — kétmillió 200 ezer forintot fordít a községi tanács és ehhez ugyanennyi társadalmi munkával járulnak hozzá a község lakosai. Az első ütemben a sporttelep öltözőépületét, a verseny- pályákat és a kerítéseket kívánja megvalósítani a tanács. Előirányzatok között szerepel még egy általános iskolai tornaterem megépítése, mintegy 30 ezer forintos költséggel. Siker Salgótarjánban Előzőleg már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy az Építők Szakszervezete megyei Bizottsá-, ga megrendezte a munkásfiata-1 lók megyei szavalóversenyét. Növekszik Szeghalom lakosainak száma 1970. január 1-én Szeghalom lakossága a népszámlálás szerint 9 ezer 732 fő volt Azóta a megnövekedett elhelyezkedési lehetőségek miatt megszűnt az elvándorlás és a község népessége növekedni kezdett A* 1972. március 31-i felmérés szerint a nagyközség népességszáma 10 ezer 088 fő. A megyei selejtezőn a zsűri országos középdöntőbe juttatta ' Nagy Margitot. a gyulai harisnyagyár dolgozóját, Csüllög Mihályt, a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóját és Konczos Jánosit, az Orosházi Üveggyár dolgozóját Az április 8-án megtartott, középdöntőn mindhárom versenyző szép versmondásával bejutott a döntőbe. Szavalóink itt is eredményesen szerepelték. Külön öröm számunkra, hogy Nagy Margit az I- Országos Munkásfiatalok Szavalóverse- nyén „Bronz diplomát” kapott. A versenyt követően Nagy Margit találkozott az előadott vers írójával, Demény Ottóvalj aki köszönetét fejezte ki az igen szép élményt nyújtó vers- mondásért, majd jutalmul dedikált verseskötetét adta át. TV-LOTTÖSZELVENY Külön műsoros számhúzás április 23-án este a televízióban Nagy összegű pénznyeremények A rendkívüli tárgynyere- mény-sorsolAson tOOO értékes tárgy nyeremény A tv-lottószelvénnyel szórakozva nyerhet!
