Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

Világ proletárja egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI P ÁR TB I Z Ó T f S A G ÉS A MEGYEI TAN'A CS'C A P J A 1972. ÁPRILIS 14., PÉNTEK Ara; 8® Miiéi XXVII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM MR : ÉRTHETŐSÉG C4. oldal) MÉG MINDIG NŐNEK A SOROK? (3. oldal) EGÉSZSÉGÜGYI TANÁ­CSOK A FIZETÉSI BORÍTÉKBAN (3. oldal) Apró Antal látogatása Mezőhegyesen A műszaki fejlesztési hőnap ünnepi programja­Űlíst tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Varga Zsigmond. az országgyűlési kép viselő-e>o|ior i titkára tájékoztatóját tartja-. Apró Antal az MSZMP Po-1 ütdkad Bázottsáigaaiaik. tagja, az I országgyűlés elnöke, a megyei képviselőcsoport meghívására részt vett a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban április 13-án meg­tartott csoportülésen. Az or­szággyűlés elnökét Frank Fe­renc, az MSZMP Békés megyei ] Bizottságának első titkára, Kla-1 ukó Mátyás, a megyei tanács! elnöke és Varga Zsigmondi, aj képviselőcsoport vezetője fúr j gadta. vező volt, ezért a vetések lé­nyegesen jobban haladtak, mint a tavalyi év hasonló idő­szakában. Sajnos a kedvezőt­len tél következtében az őszi vetések egy része kiritkult, kü­lönösen az olasz búzák szen­vedtek számottevő kárt. Az Al- j iami Biztosítótól kapott adatok j szerint mintegy 41 ezer kh őszi; búza szenvedett 20 százalékon i felüli károsodást. A rendkívüli.) csapadékhiány következeiében az öntözés már március hónap­ban megkezdődött. Március 31­ig 280 hektár őszi kalászos, 157 hektár lucerna, 300 hektár rét, I legelő és egyéb növény öntözése történt meg. 21 üzemben kezd­ték meg az öntözést. A tavaszi munkák minőségét illetően az (Folytatás a 3. oldalon) A parlament közelgő üléssza­kával összefüggésben Varga Zsigmond országgyűlési képvi­selő tájékoztatta a képviselő­ket a parlamenti csoport veze-; tői értekezletén elhangzottak-j ról. A vitában felszólalt Apró] Antal, az országgyűlés elnöke: is, s beszédében az Alkotmány- j módosítás jelentőségét méltatta. , NDK-delegáció érkezett Budapestre Az együttműködési bizottság ülésszakára Mint mondotta a szocializmus építésének olyan stádiumába érkeztünk, amikor időszerű a társadalom életében végbement változásokat az ország alkotmá­nyában is rögzíteni. A továbbiakban a képviselő­csoport megyénk mezőgazdasá­gának ez évi felkészültségét vizsgálta meg, különös tekintet­tel a cukorrépa- és zöldségter­mesztésre, valamint a szarvas­marha-tenyésztés helyzetére. Erről Gajdács György, a me­gyei tanács osztályvezetője írás­ban tájékoztatta a képviselő­ket. Az országgyűlési képvise­lők egyetértettek abban, hogy megyénkben 1971-ben az élel­miszergazdaság termelése ked­vezően alakult. A téma szem­pontjából különösen figyelemre méltó a tavaszi munkák hely­zete. Az időszerű munkák elvégzé­sére a márciusi időjárás ked­Woüfgang Rauchfussnak, az NDK Minisztertanácsa elnök­helyettesének, a Magyar—Né­met Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság NDK-tagozata elnö­kének vezetésével csütörtökön reggel delegáció érkezett Bu­dapestre a bizottság XI. ülés­szakára, egyben a bizottság 10 éves fennállásának megün­neplésére. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, Kovács Imre, Ma­gyarország berlini nagyköve­te, ott voltak a bizottság ma­gyar tagozatának tagjai. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. . Az ülésszakon megvizsgál­ják a két ország külkereske­delmi forgalmának 1971. évi eredményeit, és az 1972. évi áruforgalmi jegyzőkönyvben foglaltak realizálásának ala­kulását. Megtárgyalják továbbá a szocialista gazdasági integrá­cióból adódó feladatokat, amelyeket a két ország párt- és kormánydelegációi ez év februári találkozóján is meg­határoztak. Ünnepélyesen megemlékez­nek majd a gazdasági együtt­működési bizottság tízéves működésének eredményeiről. Az együttműködési bizott­ság most kezdődő ülésszaka-* tói a komplex integrációs program jegyében a kapcsola­tok további elmélyítését vár­ják. (MTI) Fordítsanak több figyelmet üzemeinkben saját lehetőségeik jő kihasználására Fennállásának 20 éves évfor­dulóját ünnepli a Magyar Ag­rártudományi Egyesület. Ebből az alkalomból tegnap, április 13-án Békéscsabán jubileumi taggyűlést tartottak a Szabad­ság moziban. Az egyesületbe tömörülő 650 Békés megyei szakember előtt Supala Pál, a párt Békés megyei bizottságá­nak titkára, a MAE Békés me­gyei szervezetének elnöksége ne­vében köszöntötte a megjelen­teket, köztük dr- Gergely István MÉM miniszterhelyettest, a Magyar Agrártudományi Egye­sület alelnökét. Az elnökségben helyet foglalt Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese,' dr. Uhljár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének elnöke, Horváth Pál, a Dél- Békés megyei, Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövet­ségének titkára, Zsibók András, az Állami Gazdaságok Békés— Csongrád megyei Területi Fő­osztályának vezetője és Gaj­dács György, a megyei tanács víj mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője, a MÁÉ Békés megyei szerveze­tének elnöke. A jubileumi taggyűlés alkal­mával Gajdács György méltat­ta az ngrárszákemfoeíék, az ag­rárközgazdászok igen eredmé­nyes munkáját, melyet a mező­gazdaság nagyüzemi átszervezé­se közben és után a termelési eredményeik növelésére kifejtet­tek.' Ezt követően dr. Gergely István az egyesület nevében aranykoszorús jelvénnyel tün­tette ki Kovács Gábort, a Bé­kés megyei Növényvédő Állo­más főmérnökét és Plenter ha­jóst, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség politikai munkatár­sát azért a sokoldalú és oda­adó munkáért, melyet a mű­szaki fejlesztésért tettek. Ez­után dr. Gergely István A ter­melésfejlesztés időszerű kérdé­sei címmel tartott nagy érdek­lődéssel kisért előadást. Elöljárójában említette, hogy a mezőgazdasági termelés 1971- ben kilenc százalékkal halad­ta meg az 1970. évit. A sertés­hús-termelésben országosan is jelentős eredmények születtek, melyben Békés megye üzemei jóval az átlag felett jeles­kedtek. Ezért a minisztérium nevében szőtt elismerően. Felvázolta a többi ágazat gaz­dasági helyzetét s kijelentette, hogy a cukorrépa temiesztés­ben, a zöldségtermesztésben és a szarvasmarha-tenyésztésben a minisztérium és a kormány több erőfeszítést tett, amelyek azon­ban nem realizálódtak a kí­vánt eredroéa ínyei. Mindezek el­lenéire megállapította, hogy a mezőgazdasági üzemek; fejlődése a népgazdasági, az össztársadal­mi érdeknek megfelelően helyes irányú. A következő időszak felada­tai között említette a társulá­sokban, az üzemi kooperációk­ban rejlő termelési és értékesí­tési lehetőségek jó kihasználá­sát, ezen belül az állami gaz­daságokban és a termelőszö­vetkezetekben rejlő termelési lehetőségek kiaknázását. Bőven van erre mód. Az utób­bi időben egyes agazatok jövedelmezővé tételére tett intézkedések csati akkor le­hetnek áldásosak, a jövedelem növelésére, ha figyelem, nem ■pedig érddktafansóg kísérj eze­ket. A miniszterhelyettes előadásá­ban külön kiemelte a szakem­ber, a szakmunkás szerepéi a korszerű nagyüzemi termelés­ben, az eszközök maximális ki- hasznáflásában. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a korszerű technológiákat csak akkor és ott érdemes megvásárolni és a termelés szolgálatába állítani, ahol értik a kezdését. Ezért a jövőben az állami támogatas­sál megvásárolható eszközöket csak azokba az üzemekbe jut­tatják, ahol ezek jó kihasz­nálására a személyi feltéte­leket megteremtették. A legaktuáilisaibb tennivalók is szóba kerültek. A nagy csapa­dékhiány pótlására üzemeink­ben még nem tették meg a szükséges intézkedéseket, hi­szen a rendelkezésre álló ön­töző berendezéseknek még egynyolcada sem üzemel. Ezek az eszközök nagyobb részt ál­lami támogatással kerültek az üzemeikbe, így a kihasználás nö­velésére a MÉM vezetői kilá­tásba helyezték az -állami tá­mogatás megvonását, ameny- nyiben ezek termelésfokozo ha­tásától az üzemi vezetők el­tekintenek. A gazdálkodás hatékonysá­gának növelésében, a rendelke­zésre álló eszközök kihasználá­sában saakemoereiníknek jelentős a rceűadata, hiszen a jó gazda­ságok példája szerint a jelen­legi növény- és állatfajtákban rejlő termelési tulajdonságokat alig 50 százalékra használták ki. A jubileumi taggyűlés Supa­la Pál elvtárs zárszavával fe­jeződött be. D. K, Május 1-én elkezdi működését a gyulai napfigyele állomás Szovjet tudós előadása a TIT-ben Szerdán délután a csillagászat ] iránt érdeklődő gyulaiak szá- j mára előadást tartott a TIT-ben j L. Sz. Galkin kandidátus, a Szovjet Tudományos Akadémia j krimj astroíizikai obszervatóriu- j mának tudományos munkatársa A szovjet csillagászat eredmé­nyei a naprendszer vizsgálata terén címmel. Az előadást követően Márky Zay Bajos tanár kíséretében megtekintette a berendezés alatt álló gyulai figyélőáldomást, álról dr. Dezső Lóránt egyetemi ta­nár fogadta ás tájékoztatta. Az állomás felszerelése jó ütemben történik, május 1-én elkezdhe­tik az észlelést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom