Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

Mit hell tudni a kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről A Magyar Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormány 6/1972. (II. 29.) Korm. számú rendeleté­vel kiterjesztette a kötelező be­tegségi biztosítást 1972. április 1-től, amely vonatkozik a kisiparosokra, a magánkereske­dőkre, az egyénileg gazdálkodók, ra és az előbbiekben fel nem so­rolt, azokra a személyekre, akik az általános jövedelemadó vagy a szellemi tevékenységet folyta­tók jövedelemadó fizetésére kö­telezettek, valamint a mezőgaz­dasági szakszövetkezetek tagjai­ra, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek kereté­ben működő mezőgazdasági szakcsoportok és a mezőgazda­sági társulások tagjaira. Az előbbiekben felsorolt biz­tosítottak és családtagjaik beteg­ség, szülés és halál esetén a kö­vetkező szolgáltatásokra jogo­sultak: — orvosi (szakorvosi) kezelés­be, — gyógyszerre, kötszerre, gyógyvízre, — gyógyfürdőre, — gyógyászati segédeszközre, — műfogra, műfogsorra, fog­koronára, foghídra, — útiköltség-megtérítésre (mentőszállításra), — kórházi (gyógyintézeti) ápo­lásra, — anyasági segélyre és — temetési segélyre, A kisiparosok és magánkeres­kedők a szolgáltatásra jogosult­ságukat személyi igazolvánnyal, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (szakszövetkezet, szakcsoport) tagjai, az egyénileg gazdálkodók, valamint az álta­lános jövedelemadó fizetésére kötelezett személyek „Biztosítási igazolvány”-nyal igazolják. Va­lamennyi réteg családtagjának igényjogosultságát családtagi „Biztosítási igazolvány”-nyal kell igazolni. Biztosítási Igazolvány * kiállí­tására jogosult szerv: Kisiparos és magánkereskedő családtagja részére a társada­lombiztosítási igazgatóság (ki­rendeltség). Szakszövetkezeti tag és család­tagja részére a szakszövetkezet. Egyéb biztosítottak (egvénileg gazdálkodók, jövedelemadó fi­zetésére kötelezettek) részére az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv. v A kötelező betegségi biztosításba 1972. április 1-i hatállyal bevont személyek a szolgáltatásokat át­menetileg biztosítási igazolvány nélkül, személyi igazolványuk alapján vehetik igénybe. A csa­ládtagok részére készpénzszol­gáltatás (anyasági, temetési se­gély) és költségesebb gyógyászati segédeszköz a jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén is csak a családtagi viszonyról ki állított nyilatkozat alapján ad. ható. A nyilatkozatot a szolgáltatást felvevő személy a biztosított vagy a családtagja köteles írás­ban adni. _ Ütiköltség-megtérítés igény­lésénél az egészségügyi szerv or. vosa által aláírt és lepecsételt útiköltség-utalványon felül nyi­latkozatot adni nem kell. Üti­költség-megtérítés kifizetéséhez a személyi igazolvánnyal rendel­kező családtagok esetében a sa­ját, gyermekek esetében pedig az általában kísérőként jelenlevő szülő személyi igazolványa szük­séges. Végezetül közöljük, hogy a természetbeni szolgáltatások (or­vosi gyógykezelés, gyógyszer stb.) igénybevételéhez ugyancsak átmenetileg biztosítottak eseté­ben személyi igazolvány és a biztosítási kötelezettség fennállá­sára vonatkozó szóbeli nyilatko. zat szükséges. Családtagok ese­tében a biztosítotthoz fűződő csa­ládtagi viszonyra és az eltartott- ságra vontakozó szóbeli nyilat­kozat szükséges (gyermek eseté­ben szülő )a saját személyi iga­zolványának felmutatása mel­lett. Kórházi, gyógyintézeti ápolás igénybevétele esetében a család­tag az eltartottságot az eltartó írásbeli nyilatkozatával igazolja. A szolgáltatások igénybevéte­lére vonatkozó „Biztosítási iga­zolvány” nélküli átmeneti ren­delkezések kizárólag csak az 1972. ánrilis 1-től a kötelező be­tegségi biztosítás körébe bevont személyeknél alkalmazhatók a „Biztosítási igazolvány” kiadá­sáig. S70T Társadalombiztosítási Főigazgatóság B^kés megyei Igazgatósága, Békéscsaba A biztató tapasztalatok első három hónapja Tanácskoztak a közművelődési bázisközpontok vezetői Jelentős tanácskozás színhe­lye volt április 11-én, kedden délelőtt Békéscsabán, a megyei művelődési központ. A január 1-én kezdődött közművelődési bázistevékenység első negyed­évi tapasztalatait beszélték meg a bázisközpontok vezetői. A ta­nácskozáson Litauszki Tibor, a megyei művelődési központ igazgatója értékelte a hossszabb távú munkatervaket, beszélt a tervek hiányosságairól és a bá­zistevéken ységgej kapcsolatban általános problémákat is szóba hozott. A báziáközpontok munkater­véről a megyei művelődési köz­pont vezetőinek az a véleménye, hogy a tervekben a kiugróan jó ötletek mellett a feladatok igen hézagos és felszínes körvonala­zása is megtalálható. A leg job-’ bak között a békéscsabai tár­sastánc klub, a mezőkovácsházi honismereti szakkör tervét, a sarkadi szóbeli népi hagyomá­nyok gyűjtésére készített tervet említette; elsősorban azért, mert ezek — és nyilván a klu­bok, illetve a szakkörök mun­kája is — nemcsak az adott településre terjednek ld, hanem megyei kisugárzásúak. A tervezés általános hibája: kevés szó esik bennük arról, hogy a feladatok megvalósí­tásakor mit várnak a megyei művelődési központtól és mi­lyen segítséget a helyi tanács­tól. Megemlítette ezen kívül még azt is, hogy sokkal több kísér­leti elgondolást vártak a bázis­központoktól hiszen a bázisok megszervezése új módszerek, formák kidolgozását feltételezi, illetve ezek nélkül el sem kép­zelhető a közművelődés egyes szakterületeinek fellendülése. A tanácskozáson részt vevő művelődési ház igazgatók, mű­vészeti előadók, közművelődési felügyelők ezután részletesen szóltak intézményük munkájá­ról. a tervek elkészítésének munkájáról, a tervek elkészíté­sének problémáiról és arról is, hogy a tevékenység első ne­gyedévében milyen tapasztala­T ermelőeszköz­kereskedelmi Vállalat Felhívjuk kedves vevőink figyelmét, hogy szentesi telepünkön hivatalok és más közületek részére a különféle szerelési anyagok kisfogyasztói értékesítését megkezdtük Gyors, pontos, szakszerű kiszolgálás Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat SZENTES, ATTILA U. S. tokát szereztek. Érdekes hozzá­szólásban tájékoztatta a tanács­kozást Varga András, a gyulai művelődési központ igazgatója. Elmondotta, hogy intézményé­ben egy évre dolgozták ld a bá- ziatevékenységet, mert vélemé­nye szerint öt évre élőre tervez­ni — a távolabbi lehetőségek és feladatok ismeretének hiá­nyában — lehetetlen. Az első év tapasztalataira, eredményed­re építik majd a következő esz­tendő bázis-elgondolásait A gyulai művelődési központban többek között a mezőgazdasági termelést segítő közművelődési feladatok és a filmszakkörök szervezése-munkája a bázisfel­adat. A mezőgazdasági szakkö­rökkel egyre jobban kiépítik kapcsolataikat és a filmesek is több helyen: Békésen, Gyulán, Szarvason és Orosházán tartot­tak, illetve tartanak bemutató­kat. Halmágyi László, a megyei művelődési központ igazgatóhe­lyettese a zenei neveléssel fog­lalkozott. Hozzászólásából első­sorban az érdemel figyelmet, hogy Békés megyében még mindig 21 olyan település van, ahol 15 éve egyetlen hangversenyt sem rendeztek. A zenei bázis-tevékenység új módszereinek és formáinak ke­resését csupán ez is sürgeti és indolkolja. Megemlítette még, hogy a gombamódra szaporodó beat-zenekarok szakmai és más vonatkozású felülvizsgálatát is mielőbb meg kell kezdeni Ambrus Zoltánná, az irodalmi bázistevékenység eddigi ered­ményeit és az év terveit ismer­tette, ezek között szerepel egy Dózsa és egy Petőfi emlékmű- sor, mellyel a művelődési köz­pont irodalmi színpada előadás- sorozatot kezd majd a megye városaiban és községeiben. Sze- menkár Mátyás, a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iroda vezetője az első negyedév sikereként könyvelte el a szónokképző tanfolyamot, melyen három napon át 150-en sajátították eü a szónoklástan alapelemeit. követelményeit. Tímár Imii, a sarkadi művelő­dési ház igazgatója hozzászólá­sában azt hangsúlyozta, hogy a bázistevékenység első esztende­je kísérleti év, és arra hivatott, hogy egy év alatt megfelelő módszereiket és formákat dol­gozzanak ki. Sarkadon a szóbeli népi hagyományok gyűjtését megkezdték, a munka eredmé­nyességét elsősorban azzal kí­vánják biztosítani, hogy a gyűj­tés irányítására és szervezésére tiszteletdíjas szakembereket kértek feL Az orosházi művelő­dési ház igazgatója, Feldmann József, a művelődési ház bázis­feladatai közül a szocialista brigádokkal kapcsolatos közmű­velődési tennivalókat elemezte. Elmondotta, hogy eddigi tapasz­talataikról módszertani leírások készülnek, ezeket hamarosan eljuttatják a művelődési házak­hoz, központokhoz. Legújabban a mezőgazdasági szocialista brigádok közötti közművelődési tevékenység formáinak gazdagításával kí­sérleteznek, sok nehézségbe ütköznek azon­ban, ezek leküzdése is nagy fel­adat. A gyermekfoglalkozások elmélete és gyakorlata szintén az orosháziak feladata. Az igaz­gató véleménye szerint sokévi tapasztalat bizonyítja, hogy már óvodás korban meg kell való­sítani a gyermek és a művelő­dési intézmény kapcsolatát, egyszóval azt, hogy már az óvo­dás korú gyermeke^ is rend­szeresen eljárjanak a kultúrhá­zak különböző, számukra szer­vezett eseményére. Rubint Ká­roly, a békési nagyközségi tanács közművelődési felügyelője a ci­gányklub megszervezésének és működtetésének problémáit tár­ta a tanácskozás elé. nyomaté­kosan hangoztatva, hogy a bá­zis tevékenységhez, új módsze­rek kidolgozásához a szakembe­reken, azok tenniakarásán kívül megfelelő anyagi eszközökre is szükség van. Szeghalomról érkezett Csin- esek József, a művelődési ház igazgatója. Sajnálta, hogy a szeghalmi művelődési ház olyan bázisfelgdatokat is kapott, ame­lyeknek a községben semmi hagyománya nincs. Ettől függet­lenül igyekeznek előkészíteni és megkezdeni • a munkát, több szakkörük, a honismereti és a műszaki már működik. Putnokx Elemér, a gyomai művelődési ház igazgatója a művészeti munkáról mondotta ed vélemé­nyét és eddigi tapasztalatait. El- iparasztaJta a társintézmények és az iskolák egy részét, mert nem törődnek és nem nyújta­nak megfelelő segítséget a mű­vészeti csoportok szervezéséhez. Több járásban tettek körutat, és meglepetéssel tapasztalták, hogy a papíron kimutatott mű­vészeti csoportok a valóságban nem léteznék. Kondoroson lá­togatásuk alkalmával azzal biz­tatták őket, hogy .költözzenek a községbe, ha akarnak vala­mint”. Kucsera Lajos, a med- gyesegyházi művelődési ház igazgatója a bázistevékenység egyik feltétedének az előzetes tájékozódást tartja. Medgyes- egyházán a mezőgazdasági fia­talokkal való foglalkozás a bé- zisfeladat a felmérés alkalmá­val azonban kiderült, hogy mindössze százhúsz 15 és 30 év közötti medgyesegyházi fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, és sokkal többen találtak munka- lehetőséget a község kisipari szövetkezeteiben. A bázistevé­kenység megszervezésekor eze­ket a fiatalokat is igyekeznék megnyerni a művelődési központ számára, örömmel közölte, hogy a községi tanács 22 ezer forint­tal felemelte a kultúrház évi támogatását és 15 ezer forint évi támogatást helyezett kilá­tásba a helyi termelőszövetke­zet is. Gyöngyösi László, a me­zőkovácsházi művelődési ház igazgatója szintén a felmérések tapasztalatait elemezte. Érthe­tetlennek tartotta, hogy a 11# megyei közművelődési intézményhez eljuttatott fel­mérő lapjaikat mindössze 34 intézmény küldte vissza Mezökovácsházára, ezek közül is 20 felmérő lap kitöltetlenül érkezett. Lovász László Batto- nyáról a nemzetiségi klubélet első negyedévi eredményeit Is­mertette, végül 'Balogh Ferenc, a mezőberényi művelődési ház igazgatója mondta él eddigi ta­pasztalatait. A tanácskozás jól tükrözte azt, hogy a bárisközpontokben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kijelölt feladatok tervezésére, megvalósítására, új módszerek ég formák keresésé­re. Több helyen erősödik az el­méleti munka, és a tapasztala­tok terjesztésének útjait is kere­sik. alkalmazzák. Az első ne­gyedév biztató jelekkel zárült, úgy tűnik azonban, hogy a to­vábbiakban' a bázistevékenység mind hasznosabb, hatásosabb kibontakozás® több módszerta­ni segítséget ivén vei, és azt is, hogy a művelődési házak egy­más munkái át sokkal jobban megbecsüljék. A tanácskozáson részt vett Csende Béla, a megyei tanács művelődésügvi osztóivá népmű­velési csoportvezetője, Kérész Gvula, pszicholórus és Márki Péter, a Népművelési Intézet munkatársa is. Sass Ervin BfütS 5 X ranvr vo i# U72. Április iá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom