Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

A MEGYEI PÁRT BIZ OTT SAG ES A MEGYEI I AN A.CS LAPJA 19K. APRIUS IS., CSÜTÖRTÖK Am: 88 füllé? XXVII. ÉVFOLYAM, 88. SZÄM Mfli SZERKESSZEN' VELÜNK. iL oldal} • A KŐTELEZŐ BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁSRÓL 1$. oldali • INGYENT SZAKTANÁCSADÁS &. oldal) A fejlődés szolgálatában A kort, amelyben élünk gyakran és joggal nevezik a tudományos-technikai forrada­lom korszakának. Méltán, mert a felgyorsult fejlődésnek és újabbnál újabb vívmányainak szinte naponta vagyunk szem­es fültanúi. A ma megnyíló és május 30- ig tartó Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hónap idején elhang­zó előadásoknak, szakmai fil­meknek, termékki állításoknak és gépbemutatóknak is az a célja, hogy bepillantást adjanak a műszaki-tudományos forra­dalom eredményeinek gazdag tárházába, megismertessék azo­kat a termelési módszereket, amelyeket érdemes és hasznos alkalmazni. Tavaly sem volt másként. Ak­kor a műszaki fejlesztési hónap központi gondolata a vízgazdál­kodás és -hasznosítás, valamint az ezzel szoros kapcsolatban ál­ló közművesítés volt. Természe­tesen több más közérdekű té­mában sem volt hiány. Az ér­deklődésre mi sem volt jellem­zőbb, minthogy az ötvennél több szakmai előadást két és fél ezret meghaladó részvevő hallgatta meg. A szakember- találkozók ezen felül még egy előnnyel jártak. Nevezetesen azzal,' hogy nemcsak az előadók­kal, hanem egymással is véle­ményt és tapasztalatokat cse­rélhettek. S ez sem kevés, hi­szen olykor-olykor kifizetődő mások jó gyakorlatából is ta­nulni. Gazdagnak igérkeáik a mai nappal kezdődő műszaki fej­lesztési hónap rendezvény-soro­zata is. Ennek zömében a ter­melésié jlesztés lesz a központi mondanivalója. Vagyis az, mit kell tenni ahhoz, hogy a IV. öt­éves tervben elhatározott fel­adatokat minél eredményeseb­ben végrehajtsuk az iparban és a mezőgazdaságban. S az is he­lyeselhető, hogy mindegyik tu­dományos és műszaki egyesület a maga sajátos tennivalóit is napirendre tűzi. Ezzel is meg­próbál a szakembereknek: gaz­dasági és műszaki vezetőknek, beosztottaknak * jó megoldáso­kat, hasznosítható munkamód­szereket ajánlani. Ilyen less; többek közt az az eszmecsere is, amelyen a kormányprogram­ból adódóan a mezőgazdasági építészet könnyűszerkezetes építési módjának ágazati és vállalati feladatait tanácskoz­zak meg. Békéscsabán, Gyulán, Oros­házán, Mezőberényben, Dévavá- nyán, s minden valószínűség szerint másutt is, sok-sok alko­tó vitához, a szakmai ismeretek gyarapításához teremt megfele­lő lehetőséget a mostani műsza­ki fejlesztési hónap. A tudomá­nyos-technikai forradalom ered­ményeinek megismertetésével — a kor sürgető parancsa szerint — szűkebb hazánkban ismétel­ten hozzájárul majd a fejlődés meggyorsításához, s az ezt elő­mozdító korszerű módszerek el­terjesztéséhez. Munkásőrség társadalmi parancsnokainak továbbképzése Meneküli« „diverzánsok” kihasználják a bozótos terepek Első a megyei kirendeltségek között A Kossuth Könyvkiadó Válla. J lat Békés megyei kirendeltsége az 1971. évi kiváló munkájával! a megyei kirendeltségek között az első helyezést érte el: el­nyerte a vállalat vörös vándor- zászlóját, melyet április 12-én, Békéscsabám Méth Sándor igaz­gatóhelyettes adott át Roszik Györgynek, a kirendeltség veze­tőjének. Az átadási ünnepségen Méth Sándor tájékoztatást adott ar­ról, hogy a kirendeltség többéi', között kiemelkedő volt a terv- teljesítésöen, a pártfolyóiratok terjesztésében és a terjesztői há­lózat kiépítésében, Béikés me­gyében a legmagasabb az egy keresőre jutó könyvvásárlás. A több éves jó eredmény alapján Roszik György a Munka Érdem­rend ezüst, Kolompár- Pál, a ki- rendeltség munkatársa a Munka Érdemrend bronz fokozatát kap­ta meg az idén. Méth Sándor a továbbiakba» elismeréssel beszélt arról, hogy & megyéi pártbizottság ás a já­rási pártbizottságok, valamint a pártalapszervezeteb ige» nagy segítséget nyújtottak a terjesz­téshez és csaknem 250 propa­gandista öt, illetve tíz éve telje­síti tevékenyen a megbízatását A pártkiadványok terjesztése va­lóban pártmunikává vált Befejezésül köszöntötte a most nyugdíjba vonult Kolom­pár Pált és átadta neki a válla­lat ajándékát Kovács Ferencné, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályainak vezetője Ugyancsak elismerését fejezte ki a kirendeltség dolgozóinak és kérte őket, tartsanak továbbra is jó kapcsolatot a pártalapszer vezetekkeL Évenként tízszázalékos termelésnövekedést terveznek a Tétkamlisi Háziipari Szövetkezetbe« A Békés megy« Munkásőrség Parancsnoksága 1972. április 6-tól 12-ig a társadalmi munkásőr pa­rancsnokok részére továbbkép­zést tartott A továbbképzés el­méletileg készítette fel a pa­rancsnokokat az 1972-es kikép­zési év karhatalmi-harcászat feladatainak a megszervezésére. Útmutatást adott a parancsno-; koknak a parancsnoki tevékeny­ség és a harci okmányok kidől- j gozására. Egyik kijelölt alegység tere­pen harcászati foglalkozáson mutatta be a továbbképzésen ok­tatott karhatalmi feladatokat. A kiképzésen résztvevőket meglátogatta Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának első' titkára és nagy ér­deklődést kiváltó tájékoztatást, is adott a munkasőr-parancsnokok­nak megyénk gazdaságpolitikai helyzetéről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A Tótkomlós! Háziipari Szö­vetkezet a negyedik ötéves terv­ben évenként tízszázalékos többlettermelést irányzott elő. A tervnél«: megfelelően 1971-ben műszaki fejlesztéssel, átszerve­zéssel és fizaknun továbbképzés­sel sikerült ezt teljesíteni. A szö­vetkezet ötéves programja magá­ban foglalja a műszaki fejlesz­tési tervet, amely az egyik leg­lényegesebb tényező a termelés fokozásában. Tavaly a munkate­rület hozzávetőlegesen 250 négy­zetméterrel bővült, s az új épü­letrészbe korszerű gépeket áilí­A MA VOSZ megyei küldöttközgyűlése Békéscsabán A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei Intéző Bizottsága tegnap, ápri­lis 12-én megyei küldöttköz­gyűlést tartott Békéscsabán. Er­re az alkalomra a megye 46 va- dásztáráasága 129 küldöttet vá­lasztott. A küldöttközgyűlésen megjelent dr. Koller Mihály, a MAVOSZ főtitkára, Supala Pál, a párt megyei bizottságának titkára, több közéleti szemé­lyiség. A megjelenteket Csatári Béla, az Intéző Bizottság elnö­ke köszöntötte, majd elkezdő­dött a vita a megyei Intéző, El­lenőrző és Fegyelmi Bizottság elmúlt négyévi munkájáról. Az előterjesztésből megálla­pítható, hogy az elmúlt 5—10 esztendőben megyénkben je­lentősen javult a vadgazdálko­dás. A vadásztársaságok és a mezőgazdasági üzemek között egyre kedvezőbb együttműködés alakul ki a vadvédelemre. Nagyrészt ennek eredménye, hogy az ország nyúlálloniányá- nak 10—12 százaléka törzsfácán- állományának 10 százaléka Bé­kés megyében tanyázik, őzből országosan Békés megye évek óta tartja a legnagyobb állo­mányt, s itt találhatók az or­szág, sőt Európa legszebb pél­dányai. A vadászat is intenzí­vebbé vált. Fácánból ebben áz idényben kétszer annyit lőttek, mint 4 évvel ezelőtt. A vadgazdálkodás színvonala azért növekedhetett, mert so­kat javult a vadásztársaságok munkája. Az egyesületi élet rendszeressé vált, s egyre töb­bet törődnek az idősebb vadá­szok a fiatalabb nemzedék befo­gadásával Ezerről 1200-ra nőtt a vadászok száma megyénkben. Vadásztársaságaink keresik az együttműködést a távolabbi megyék, a nagyvadban gazda­gabb országrészek vadásztársa­ságaival. Dorogi József, a kö- rösiadányi tsz vadásztársaság elnöke felszólalásában elmond­ta, hogy ebben az esztendőben 150 fácán tyúkot adtak 3—4 éves törlesztésre a Tolna megyei Csámpa község Béri Balogh Adám Vadásztársaságának. Pán- tya Sándor mezőberényi küldött a nagyüzemek és a vadgazdasá­gok kapcsolatát elemezte. Tóth János köröstarcsai küldött a fá­sítás jelentőségét méltatta a vadgazdálkodás szempontjából. Dr. Sarkadi Bálint a vadászati fegyelem jelentőségét, a bal­esetek megelőzésének fontossá­gát hangsúlyozta. Barta István az őzállomány tüzetesebb ellen­őrzését és a korábban megálla­pított agancsnormák felülvizs­gálását tette szóvá. Dr. Koller Mihály, a MA­VOSZ' főtitkára elismeréssel szólt a Békés megyében műkö­dő vadásztársaságok egy évtize­des munkájáról. A szövetség nevében köszönetét fejezte ki a Békés megyei Intéző Bizottság­nak az európai színvonalon szervezett vadgazdálkodásért. Említette, hogy a külföldi va­dásztársaságok is szívesen jön­nek Békésbe hasznos tapaszta­latokért. Külön szólt a vadgaz­dálkodásban elért színvonal tar­tásáról azért, hogy Békés me­gye a továbbiakban is őrizze meg az országos első helyét. A minél eredményesebb vadgaz­dálkodás folytatására azt aján­lotta a küldötteknek, hogy az élőnyúl -befogást ne hanyagol­ják el, mert ez adja a vadgaz­dálkodás pénzügyi alapját. Supala Pál, a párt megyei bizottságának' titkára . jelentős eredménynek mondotta á va­dásztársaságokban folyó mun­kát. A jövőben azonban vala­mennyi vadásztársaságnak töb­bet kellene foglalkoznia fiatal vadászok felvételével. Az or­szág vadásztársaságainak átlag- életkora ugyanis Békésben a legmagasabb. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége a körösladányi tsz vadásztársaságot NIMRÓD-pla- kettel tüntette ki. Az ország­ban eddig mindössze három va­dásztársaság kapta meg ezt a magas elismerést. A NIMRÓD vadászéremből eddig 13-at ad­tak ki. Ebből korábban kettő jutott Békés megyébe. Most négy vadász tűzhette mellére, köztük Sinka Pál békésszent- andrási, Csenger Elemér gyu­lai, Dorogi József körösladányi és Gyalog István gyomai kül­dött. A vita befejezése után a kö­vetkező négy esztendőre meg­választották a megyei intéző bizottságot, az ellenőrző és a fegyelmi bizottságot, valamint a MAVOSZ Békés megyei tagja­it, továbbá a MAVOSZ országos értekezletére a küldötteket. A megyei intéző bizottságának el­nöki tisztét ismét Csatári Bélá­ra bízták. Dr. Nagy Lajos a tit­kári feladatokat látja el. Bako­nyi István pedig az elnökhe­lyettesi funkciót tölti be. tottok, be. A szakember-utánpótlásról gondoskodva, tanműhelyt alakí­tottak ki, ahol fiatal lányok sa­játítják el á szakismereteket. A szövetkezet dolgozóinak zöme, mintegy 92 százaléka nő, s kö­zülük hétvenhatan harminc, har­minchaton pedig tizennyolc éven aluliak. A htsz-ben bevezették a heti negyvennégy órás munka­időt, amely nagy segítséget je­lent a női dolgozók számára. A csökkentett munkaidő következ­tében a dolgozók bére nem csök­kent. Ifjúsági delegáció utazott a Szovjetunióba Dr. Gombár Józsefnek, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága tit­kárának vezetésével szerdán if­júsági delegáció utazott a Szov­jetunióba a Lenini Komszomol ideológiai munkájának tanul­mányozására és a két testvér­szervezet együttműködésének to­vábbfejlesztésére. A delegáció a szovjet testvérszervezet agitá- éiós és propaganda munkájával, a' Szovjetunióban folyó ifjúság­kutatással és az ifjúsági lapok szerkesztőségi életéve! ismerke­dik meg. ((MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom