Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
Világ proletárjaik A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA 1973. Április n„ szerda Ars: 8ő Hälfe XXVII. ÉVFOLYAM, *5. SZÁM \ A háztáji — nem mellékes Mielőtt a városlakók között is elterjedt volna, hogy többlet- bevételeiket „háztájinak” nevezzék, azt a pénzt, amit a fizetésen kívül kerestek „mellékesnek” nevezték. A kifejezés találó: olyan jövedelem, ami ha van, jó, de ha nincs, nincs. Az igazi háztáji, a tsz-tag háztáji gazdaságának legfőbb jellemzője viszont éppen az, hogy — nem mellékes! Két területen sem. Az első és fontosabb a népgazdaság. Egész mezőgazdasági termelésünk 23,1 százalékát a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában állítják elő. Ha ez a tevékenység valamilyen ok miatt hirtelen megszűnne, akkor az összes termés közel egynegyede hiányozna az önellátásból és a közellátásból, nagy zavarokat okozva. A háztáji gazdaságok éppen mostanában bizonyították ismét különleges jelentősegüket. A sertésprogramot a mezőgazdasági nagyüzemek — közbejött akadályok miatt — a tervezettnél lassabban valósítják raeg. Viszont a háztáji — és kisegítő — gazdasagok rendkívül rövid idő alatt háromszorosára növelték árutermelésüket; ennek köszönhető, hpgy most bőségesen van sertéshús. Nem mellékes jellegű a háztáji szövetkezeten belüli szerepe sem. Közismert a „szegény tsz —gazdag tagság” szólás, amelynek valóságos gazdasági tartalma van. A rosszul vezetett, vagy mostoha környezeti adottságokkal küzdő szövetkezetekben ugyanis a tagok a háztáji gazdálkodásból igyekeznek pótolni azt, ami a közös jövedelemből hiányzik. A parasztember nem munkaegységben gondolkodik, hanem megélhetésben. Ha igényeit a közösből szerzett jövedelem nem fedezi, még mindig ott a háztáji gazdaság. Ha a gyenge termelő- szövetkezetekben éz az ellensúlyozó tényező nem volna, akkor a gazdaságoknak ez a csoportja az államnak szinte megoldhatatlan gondokat okozna. A háztáji gazdálkodás jövőjét azonban éppen ebből az irányból fenyegeti a legnagyobb veszély. Statisztikai tény, hogy a gyenge tsz-ekben a tag összjövedelmének nagyobbik részét a háztáji gazdaságból szerzi, a közepes tsz-ekben nagyjából 3 felét, s csak a jó szövetkezetekben csökken ez az arány. A szövetkezeti tag ugyanis kedvező adottságú, hozzáértően vezetett, jól fizető közös gazdasagokban előbb-utőbb rájön, hogy „hajtani” a közösben is lehet és érdemes, ezért ott kamatoztatja munkaszeretetét. Vannak már olyan szövetkezeteink is, ahol az úgynevezett eszmei háztáji fogalmát alkalmazzák. Tehát a tagnak nem földet adnak, hanem pénzbeli megváltást. Természetes folyamat ez, de csak akkor, ha az ehhez szükséges feltételek létrejöttével azonos tempóban! halad előre! Sajnos, másfajta veszélyek is fennállnak. A sok falvakban egy-egy ügyetlen intézkedés zuhanásszerűen csökkenteni tudja a háztáji gazdálkodást. Például az, ha a község szépítése érdekében megtiltják, hogy az utcán állatokat hajtsanak végig. Hasonló következményekre vezethet egy-egy kis figyelem-lazulás is. Például ha az állami monopol-cég nem gondoskodik időben vetőmagról, szaporító anyagról, tehát aki kertészkedne, az nem tud mivel nekifog-! ni. Vagy az értékesíti nehézsé- | gek közepette magukra hagyjuk a kisembereket és emiatt elmegy a kedvük például az őszibarack-termeléstől. Ha közős érdek a háztáji gazdaság, akkor közösen kell segíteni is. Figyelnie kell rö az országos irányításnak, a. falu. de leginkább a szövetkezet vezetésének. Érzékelni a változásokat, még mielőtt azok bajjá növekednének: felismerni a gondokat és segíteni azok elhárításéban. Ha monopol vállalat követte el a mulasztást, akkor e vállalat tulajdonosának — az államnak — kell felelősségre vonni' a vétkest. Ha közgazda- sági , akadályok tornyosulnak a háztáji termelés elé, akkor az ösztönzők fegyverével szükséges közbelépni. (Legyen például háztájiban alkalmazható kisgép, de olyan áron, amelyet egy kisember is megadhat érte.) Ha helyi rendszabályok fékeznék a háztáji eredményességét, akkor a tanácsnak kell elgondolkodnia, mi a fontosabb: virágszegély a járdák mellett, vagy tej a kisgyerekek pöttyös bögréjében? Figyelni, segíteni, tehát tervezni, támogatni kell a háztáji gazdaságok működését. így bizonyítva. hogy felismertük: a háztáji nem „mellékes”, hanem annál sokkal több. A népgazdaság szerves része országosan .amelyben pedig a termelő- szövekezet sajátos, de el nem hanyagolható üzerhága! Földeák! Béla Podgorníj Ankarában Cevdeí Sunay török köz- társasági elnök meghívására kedden hivatalos látogatásra Ankarába érkezett Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. (TASZSZ) Jó ez a jó idő? Három gazdaság — egy gond Még talán két hőnap serr. telt’ el, s a régi kérdést sajnos újból fel lehet tenni. Korábban is ezt kérdeztük, amikor elmaradt a tél és a vetések nem kaptak hótakarót Most meg a „korán jött nyár” készteti arra az embereket, hogy latolgassák: jó-e ez a jó idő? Lancsa János, a gyomai Győzelem Tsz üzemgazdásza: — Azt hiszem, a 150 holdnyi mákvetést már nyugodtan ki- száiithatjuk. úgy sem lesz belc.le semmi. A borsót is hiába vetjük szakaszosan, mert az eső annyit késett már, hogy úgyis egyszerre kel ki majd mind az 500 holdon. Ha egyáltalán kap egy kis csapadékot — Öntözni csak azt a 200 iioldnyi legelőt tudjuk, amely az 1100-as szarvas marha - tény észe - tünk 450 tehenének és a 100 állatból álló falusi csorda takarmányszükségletének egy részét, biztosítja. Ez azonban a közös területünknek még csak 3 száza, j léka sincs. Igaz, rövidesen veszteik még egy öntözőgépet, de | az esőt még ezzel sem tudjuk | pótolni. j — Most már csak abban re- J ménykedünk, hogy a csaknem 3000 holdnyi kukoricánk kárpótol majd bennünket. Nagy M. Lajos, a Körösi Állami Gazdaság Igazgatója: — A városi embernek nagyszerű idő ez. Biztos örül is neki. Egyelőre talán csak itt, kinn a határban fogják a fejüket az emberek az idő miatt. A városban majd csak akkor teszik ezt, ha hallják megint hogy ismét kevés a cukor, a tervezettnél kevesebb a búza. — Mi a 13 ezerből 2 ezer holdat tudunk öntözni. Csakhogy ebből 1200 hold a rizs. A fennmaradó 800 kh-t igyekszünk azon növények között elosztani, amelyek legjobban meghálálják az öntözést — Nyolc öntözőgépünk van. de még bérelni is szeretnénk, hiszen a lucernát is öntöznünk kell, ha a szárítóüzemünket nem akarjuk „parlagon” hagyni. — Van 6 ezer birkánk. Ezeket korábban áprilistól—augusztusig eltartotta az 1200 holdas ős. gyepünk. Most az „aszály” miatt korábban vénülnek majd a füvek, hamarabb kell kihajta- j nunk az állatokat, — Reményünk leginkább már j csalt abban maradt, amit még nem vetettünk el. Ez nem- cső- j da: ilyen esőtlen időket nagyon j kevesen éltünk még meg. Papp Károly, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz főagronómusa: — Eddig a búzát öntöztük, mert a bokrosodáshoz vízre volt szüség. Nem lehet tagadni, hogy - jó az idő, mert melegünk van. j Melegünk van, mert most dől el, | hogy sikerül-e még két öntöző- [ gépet vennünk. — Most már a kukoricát, a! napraforgót, no meg a lucernát is „locsolnunk” kell. ha ilyen jó idő marad. Hiszen víz, eső nélkül még a vegyszerek sem hatnak majd megfelelőképpen. — Mi az összterület egy harmad részén tudjuk az esőt biztosítani, de ennek is a fele rizs. Ennyi megalapozottnak tűnőj aggály után csak annyit lehet hozzátenni: egyáltalán nem vennénk zokon, ha az emberek zuhogó esőben mosolyognának ezen az íráson, mondván: No, ezt iis jókor jelentették meg. (kőváry) MA: Takarítónők „protekcióval5* «dali Tudósítás a megyei vb-ülésről (3. oldal) Hölgyek és huszárok (színházi kritika a 4. oldalon) Egyszerűbb lesz-e a cípővásárlás? (3. oldal) Csütörtökön kezdődik a műszaki fejlesztési hónap Ä megnyitó előadást dr. Gergely István miniszterhelyettes tartja A Műszaki éa Természettudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei Elnöksége, valamint tudományos tagegyesületei az idén április 13-a és május 30-a között rendezik meg a műszaki fejlesztési hónapot. A gazdag rendezvénysorozatnak holnap, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel Békéscsabán, a Szabadság filmszínházban lesz az ünnepélyes megnyitója. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete az egyesület fennállásának 20. évfordulója alkalmából jubileumi taggyűlést rendez. Ezen Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és’ élelmezési osztályának vezetője, a megyei szervezet elnöke tart ünnepi megemlékezést. Ezután dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettesnek, a Magyar Agrártudományi Egyesület alelnoké- nek előadása hangzik el A termelésfejlesztés időszerű kérdései címmel. A program szerint a műszaki fejlesztési hónapon mintegy hatvan előadást tartanok & megyében. Május 6-án és 7-én a GTE megyei szervezete Békéscsabán, a DÉMÁSZ-székház kultúrtermében és a Munkácsy - téren rendezi meg a háztáji mezőgazdasági kisgépek gyártmány-bemutatóját. ests»aa8aa&ecea'B<fiQcc£eaeS!?44!99aB£9aefte9fcflBffi9=?3s9se.*s£nRcacsae3e£££Qeoas3Qttca8xxaaca*esBa> Kapások a gyümölcsösben A sarkad! Lenin Ts* gyömöicgöskertjében porhanyítják a fafejé % iák koronái alatt, atooj as eke nem járt, (Fotó: Bernén^
