Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
r Érdemi vita Orosházán TÖBB OKBÓL érdemes felidézni a Dél-Békés megyei Tsz- Szövetség küldöttközgyűlésén elhangzott vitát Mindenek előtt azért, mert a Tsz-Szövetség szükségességéről még napjainkban is megoszlanak a vélemények. Egyesek azt mondják, hogy velük tovább növeikedett az adminisztrációs munkakörben foglalkoztatottak száma. Mások viszont csak értekező, semmilyen érdemi döntésre nem termékeny testületnek tartják. Így van-e a gyakorlatban? A küldöttközgyűlés egészen mást igazolt. Kétségtelen, hogy a tsz-szövetségek létrehozásával eggyel tovább növekedett az intézmények száma. De ez az intézmény sok mindenben különbözik a korábbiaktól. Elegendő talán arra gondolni, hogy a szövetkezeti érdekvédelem égisze alatt egy sor olyan feladat megoldását látja el, melyre korábban a megyei és a járási tanácsok voltaik hivatottak. Évről évre újabb és újabb ilyen feladatot vettek vállukra. Erre az évre a legújabb: a gyenge eredménnyel gazdálkodó szövetkezeteit erősítése társadalmi úton. Tavaly a tsz-ek belső ellenőrzésének szervezésére vállalkoztak revizori részleg munkába- állításával együtt. Az a vélemény sem állja meg a helyét, hogy csak állandó értekezéseket tartanak a szövetségiben, de érdemi döntéseket nem hoznak. Hacsak a termelés szervezését vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy az új növényfajták terjesztésében, a korszerű növénytermesztési technológiák alkalmazásában úttörő munkát végeztek. A gabona- és a kukoricatermesztés kemizálása, a teljes gépesítés, a repülőgépes növényvédelmi munka szervezése és eredménye olyan gazdasági fegyvertény, amely a tsz-szövet- ség életrevalóságát mutatja. Ha az elmúlt négy esztendőben csak az előbbi eredményeket írhatnánk, a tsz-szövefcségek „káderlapjára”, akkor ezekből is azt a következtetést vonhatnánk le, hogy feltétlen hasznos volt létrehozni ezeket az intézményeket Ennél azonban jóval több és hatásosabb szolgálatot tettek a társadalomnak, a termelőszövetkezeti mozgalmak. AZ A TÉNY. hogy a tsz-szö- vetség elnökségében és küldöttközgyűlésében maguk a gazdasági és politikai vezetők sokoldalúan elemzik a mozgalom helyzetét, feltétlen figyelmet érdemel. Figyelmet érdemel azért is, mert nem csupán a tények rögzítésére szorítkoznak, hanem minden esetben keresik a gazdasági erősödés útját is. Így volt ez a legutóbbi küldöttközgyűlésen is, ahol az érdekképviselet témakörben Hegedűs Béla, a nagyszénás! Lenin Tsz elnöke olyan gondolatokat feszegetett, mint a Baromfiipari Országos Vállalat és a tsz-ek között elsőnek kialakult jő kapcsolat megroppanása. Azt mondta többek között, hogy a baromfihústermelési program indításakor a BOV és a tsz-ek együttműködése mintaszerű volt. A minisztérium vezetői a többi vállalatnak is a kapcsolattartásnak ezt a módját ajánlották. Az utóbbi két esztendőben azonban mintha megszakadt volna a tsz-ek és a BOV területi gyárainak jő együttműködése. Valószínű azért mert a pénzügyi szervek folyamatos „kritikáját” nem bírta M. Véleménye szerint a gazdasági szabályozók annyira az elvonás irányába változnak, hogy egyes esetekben a nagy jelentőségű ágazatok termelését sújtják. Vajon miért szükséges elrontani azt ,ami jó? Kinek van ebből haszna? A termelőüzemek ugyanis amennyiben ráfizetéses irányba tolódik valamely ágazat, rögvest abbahagyják a munkát. Különben bevételi hiányosakká válnak. Ennek pedig szanálás a vége. Nem lenne-e helyesebb a szanálásokat megelőzni olyan intézkedésekkel, amelyek a gyakorlatban kiállták a próbát? De igen, ez lenne &Z ésszerűi AZ UTÓBBI heteikben nagyon sok szó esik arról, hogy az AG- ROKER békéscsabai vállalatának telepén nagyon sok gépet tárolnak. Mivel a termelőszövetkezetekben az amortizációs alapot az éwégi zárszámadás alkalmával összegzik, így erre az esztendőre — mivel saját forrásuk nincs — nem vásárolhatják meg a szükséges gépeket. Rózsa Dezső, a tótkomlósi Haladás Tsz főmezőgazdásza az amortizációs alap meghitelezését indokoltnak tartotta. Hangsúlyozta: jó-e a népgazdaságnak az, hogy az AGROKER dugig töltve van génnel, a termelés viszont pénzügyi fedezet hiányában nélkülözi ezeket. Hogyan lejietme ezt a holt tőkét termelésbe állítani, új termelési értéket vele előállítani? Csakis úgy, ha az amortizációs alapot a pénzügyi szervek meghitelezik és ezzel lehetővé teszik, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépeket most, nem pedig az őszi munkák idején vásárolhassák meg ugyancsak hitelből. Többen azt fejtegették, hogy még a fizetőképes szövetkezeteknek is nagyon nehéz különböző hitelekhez jutniuk. Vannak gazdaságok, ahol a szövetkezeti tiszta vagyon meghaladja az 50 millió forintot. Egy-két-három millió forintos rövid- vagy középlejáratú hitelhez mégsem tudnak hozzájutni. A pénzügyi szervek az 50 millió forintos tiszta vagyon esetében is a hitel fedezetén „lovagolnak”. Kissé talán körülményesen fe vizsgálják a tényeket. Mérlegre kellene tenni, hogy a pénzügyi szervek előtt hogyan lehetne hitele ilyen vonatkozásban is a fizetőképes szövetkezeteknek ? EHHEZ a gondolathoz kapcsolódik az is, amit Goyon József, a telekgerendása Vörös Csillag Tsz főagronómusa mondott: könnyű muzsikálni ott, ahol van pénz. Való igaz; ha a termelőszövetkezetek a társadalmi termelésben betöltött rangjukhoz méltóan kapnák meg az indokolt hiteleket, amikor ők azt szükségesnek tartják és vállalják annak összes ódiumát, akkor másként alakulhatna gazdálkodásúk. Nem arra gondolnak az üzemek vezetői, hogy a pénzügyi szervek valósággal szórják hozzájuk a forintot, hanem arra, hogy ami az esedékes termelési terv megvalósításához szükséges — gép. anyag, eszköz — időben megvásárolhassák, ne a munkák befejezése után kapjanak ehhez lehetőséget. A te* lekgerendási Vörös Csillag Tsz annak Idején jól ragadta meg az alkalmat. Felismerte a műszaki fejlesztés jelentőségét, s így elsőrangú feladatának tartotta a szakember-ellátottság és a technikai felkészültség javítását. Ennek eredményeként az utóbbi négy esztendőben a 8 millió forintos jövedelem 1971 végére 12 millió forintra növekedett! AZÉRT is Jelentős Gorort József véleménye, mert a telekgerendása Vörös Csillag Tsz példáját tárta a küldöttközgyűlés elé: legyenek a tagszövetkezetek bátrabbak az újabb szakemberek munkába állításában. Ha több szakembert foglalkoztatnának a szövetkezetek, akkor nemcsak a termelésszervezés haladhatna jobban a belterjesség irányába, hanem a beruházások előkészítése is. Elgondolkoztató az is, amit Bozó József, az újkígyósa Aranykalász Tsz főimezőgazdásza fejtegetett. Az olcsóbb beruházások mellett szólt. Tűrhetetlen, hogy egy tehénférőhely építése 60—80 ezer forintjába kerül a szövetkezeteknek. Ráadásul ezek egyáltalán nem korszerűek. Egyszerűen nincs benne hely a modern technológiának. Az égé»/ világon — a szocialista országokat kivéve — olcsó állattenyésztési épületeket készítenek és ezekbe telepítik a legfejlettebb technológiát! A kér. dés, miért drágák és miért drágulnak folytonosan a mezőgazdaság építési beruházásai? Egyszerű ennek a magyarázata. A tervezők ugyanis egy beruházás teljes költségéből százalékos arányban részesülnek. Vagyis érdekeltek a költségek növelésében — adta meg a választ. Mi lenne akkor, ha a tervező intézeteket a költségek csökkentésében tennék érdekeltté, vagyis abban, hogy ne 80 ezer forintra tervezzenek meg egy tehénférőhelyet? Talán ezért is lenne Indokolt létrehozni a TOT-ban egy műszaki fejlesztési bizottságot, amely a beruházási politikában vitapartnere lehetne a különböző tervező intézeteknek és a pénzügyi szerveknek. De az is hasznos lenne — ez is a küldött- közgyűlésen hangzott el —, ha a megvében tervezett beruházások előkészítésének időszakában a megyei szervek véleményt, javaslatot kémének a tsz-ek szövetségeitől! (Hasmos indítvány.) A VITA tehát — még így néhány részletet kiragadva is érdemi volt. Olyan javaslatok kerültek megfogalmazásra, a felsőbb szerveik asztalára, melyek tovább erősítik a szövetkezeti mozgalmat, megvalósítva növelik a gazdasági ered mén veket. Dupsi Károly A Felsőnyomási Állami Gazdaság, Telekgerendás megvételre (elajánlja feleslegessé vált állóeszközeit: 5 db FT—5 toronyszárítő, mely repceszáritásra la át van alakítva, ' 10 db SZK—4 gabonakombájn 3 db ZMÄJ cső törő. 1 db DT—75 traktor, tolólappat 3 db T—100 M traktor. 1 db SMC—130 áramfejlesztő agregát 3 db Vámosi ventillátor. 6 db CPV sorművelő kultivátor. 1 db Tápkockakészítő gép. 5 db SPC kukoricavetó gép. Továbbá különböző munkagépeket, ekSwt, RSN permetező egységeket, K—213 fűkaszákat, FBA borsóaratókat. UK kazalotokat stb. Megtekinthetők és megvásárolhatók a központi gépműhely néL ügyintéző: Sl Fetrovszky Mátyás főmérnök. BÉKÉS HtCWS-n mz. MÁRCIUS U. Ez már tavasz A békéscsabai Lenin Tsz gyütnő 'esősében most már igazán sürget a fák ritkítása. Hrabovszki Mihály, Marik János és Unya- tinszki Mihály a szilvafák koronáit hozza rendbe. (Fotó: Demény) A kevermcsi Lenin Tsz-ben Ha nesz Márton és Hargitai János szerelők az egyirányú tárcsákat készítik elő a tavaszi munkákhoz, (Fotó: Márton) A gyümölcsfák talajának forgatására a ló fogatot la Igénybe vették. Surln Mihály tsz-tag kertjében Krajcsó János szárit Békéscsabán (Fotó: Demény)
