Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

A mindennapi jó munka is forradalmi tett Ifjúsági brigádok a IV. ötéves tervért Néhány nappal ezelőtt tár­gyalta meg a KISZ Békés me­gyei Végrehajtó Bizottsága az aíapszervezetek kongresszusi munkaversényénék tanulságait, összegezte az elért eredménye­ket s néhány nap múlva jut el a fiatalokhoz a IV. ötéves terv sikeres teljesítése érdekében hirdetett versenykiírás. E ket­tős alkalomból kerestük fel Szabó Miklóst, a KISZ Békés megyei bizottságának titkárát. — Milyen eredménnyel járt a kongresszusi verseny? — A KISZ Központi Bizott­sága 1971. elején intézett fel­hívást a fiatalokhoz, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére tegyenek felajánlásokat. A me­gye alapszervezetei gyorsan, ha­tékonyan reagáltak a felhívás­ra, illesztették munkatervükbe a helyileg szükséges és lehet­séges tennivalókat — segítve a gazdasági tervek teljesítését és bizonyítva a fiatalok helytállá­sát. Háromszázötvenöt alapszer­vezet tett vállalást és közülük több mint háromszáz maradék­talanul teljesítette is felajánlá­sait. Társadalmi munkájuk, véd­nökségvállalásaik, kommunista műszakjaik 'termelési értéke meghaladja a tizenkétmillió forintot. A létrehozott anyagi javak értéke mellett rendkívül nagy erkölcsi jelentősége is volt a kongresszusi versenynek, első­sorban a KISZ szervezte kom­munista műszakoknak, amelye­ken a KISZ-tagok mellett KISZ- en kívüli fiatalok és idősebb dolgozóik, állami és társadalmi vezetők is részt vettek. A kommunista műszakok a hétköznapiaktól eltérően zaj­lottak. Plakátok, hangoshíradó köszöntötte a megjelenteket, sok helyen kávéval vendégelték meg a résztvevőket, a KISZ em­léklapot nyújtott át a dolgozók­nak. A szervezés során a KISZ- esek mindenkinek elmondták, hogy a kapott munkabér egy részét a vietnami szabadsághar­cosok küzdelmének elősegítésé­re fordítják, másik részéből pedig az alanszervezet vásárol klub felszerelni tárgyakat, köny­veket, szervez kirándulást. A kommunista műszakok sikerei növelték a KISZ tekintélyét, bizonyították a KISZ politikai munkájának hatékonyságát. Is­mételten világossá vált, hogy ha megfelelő célok állnak az alap­szervezetek, a fiatalok előtt, ak­kor rendkívül eredményesen tudnak dolgozni. — Mi a következő lépés a kongresszusi verseny után? — A fentiek alapján nyil­vánvaló volt, hogy szükség van folyamatosan az új és új fel­adatokra a termelésben is, ahol a fiatalok kibontakoztathatják tettrekészségüket, képességeiket. Ez egyébként szorosan kapcso­lódik korunk sajátos forradal- miságához. Amint ezt a kong­resszus megfogalmazta, ma az a forradalmár, aíki becsülettel, történelmi távlatokra tekintő tudatossággal és minden­napi rendszerességgel szolgálja a szocialista építőmunkát. Ezt tükrözi a ,.Jobb munkával, na­gyobb tudással a szocialista Magyarországért!” jelszó is. E tanulságok alapján hirdet­jük most meg az „Ifjúsági bri­gádok a IV. ötéves terv telje­sítéséért” mozgalmat, hogy fia­talságunk még eredményeseb­ben járulhasson hozzá a nép- gazdasági teryek megvalósításá­hoz, hogy a KISZ egész prog­ramjába még szervesebben il­leszkedhessen a gazdasági építő­munka. A mozgalom a IV. ötéves terv befejezéséig tart és évenként értékeljük a benevezett ifjúsági brigádok munkáját. Az eredmé­nyesen versenyző brigádok el­nyerik a KISZ Békés megyei bizottsága alapította Éler járó Ifjúsági Brigád címet. A cím elnyerésének feltétele a bri­gád éves tervének túlteljesíté­se, legalább egy kommunista műszak megtartása vagy fejen­ként 8 óra társadalmi munka végzése, a brigád tagjainak részvétele állami vagy politikai oktatásban, általános iskolai végzettség, vagy az ált. iskolai tanulmányok folytatása, a KISZ politikai rendezvényeiben való részvétel s mindezek rendszeres rögzítése a brigádnaplóban. A címet elnyert brigádok öt­tagú csapatai gazdaságpolitikai, kulturális és ifjúságpolitikai kérdésekből rendezett vetélke­dőn vesznek részt, melynek el­ső helyezettjei vándorzászlót, il­letőleg oklevelet kapnak, emel­lett pedig külföldre utaznak vagy pénz-, illetőleg tárgyju­talomban részesülnek. A kongresszusi jelszót min­den alapszervezet maga kell, hogy megtöltse tartalommal. Ügy gondoljuk, ehhez is segít­séget nyújt a most meghirde­tett mozgalom. Reméljük, hogy minél többen neveznek majd a versenyre s hogy annak ered­ményes folytatása komoly se­gítséget jelent az alapszervoze- tek és az ifjúsági brigá .,1c kapcsolatának javításához. Szobor gyűjtemény tudós nagyfáinkról Ebben az évben ünnepli 175 éves jubileumát a keszthelyi egyetem — Örökzöld növényekből arborétum A fletrmálflásának 175 éves ju­bileumára készülő Keszthelyi Agrártudományi Egyeltem érdé- | Ikes programot dolgozott ki erre az esztendőire. A világon az első felsőoktatási mezőgazdasági in­tézmény éppen a keszthelyi Ge- j orgikon volt, amelyet 1797-ben nyitottak meg. Az első tanárok sorában találjuk Tessedik Sámu­elt — akinek nevét szarvasi in­tézetünk is viseli — majd pedig Nagyváthy Jánost, Pethe Feren­cet és még sok olyan mezőgaz­4 Bmams wn. március 7, dasáigi tudóst, akinek híre, mun­kássága a határainkon túl is el­ismerést váltott ki. Az egyetemen elhatározták, hogy jubileum alkalmából szo­borgyűjteményt hoznak létre. Már most működik egy gazdag botanikus kert Keszthelyen, az egyetem kollégiuma szomszéd­ságában. Ezt örökzöld gyűjte­ménnyel arborétummá bővítik. Az arborétum sétányai mellett állítják fel és avatják tudós elő­deink szobrait, elsők között is Tessediik Sámuelét, Nagyváthy Jánosét és Pethe Ferencet Az arborétum és a szobrok avató ünnepségére augusztus 31- én, a kétnapos jubileumi ülés­szakot megelőzően kerül sor a Balaton fővárosában. (GáUkmyi) A műszaki alakulat egy csoportja a És segítenek műszaki munkásőrök Élénken él még a gyulaiak és a környékbeli községek lakói­nak emlékezetében 1970. júniusa, amikor alig négy esztendővel az 1966-os, katasztrofális árvíz után ismét védekezni kellett az egyik legszörnyűbb természeti csapós, a víz ellen. A június 12-én kiala­kult helyzet következtében a víz­ügyi szervek a közerők, karha­talmi szervek a honvédség mel­lett igényelték a munkásőrség részvételét is a védekezésben. Elsőként a városi-járási munkás, őr zászlóalj I. százada jelent meg a gátakon, de a kövekező napon, június 13-án 6 órakor már ria­dóztatták a megyei parancsnok­ság alá rendelt közvetlen műsza­ki századot is. Munkásőreink példamutatóan álltak helyt. Ott voltak mindenütt, ahol a közvet­len veszély jelentkezett, 24—48 órai, megszakítás nélküli szol­gálatban fáradhatatlanul, lelke­sen, nagy aktivitással teljesítet­ték kötelességüket. Ilyen körülmények között ér­kezett el június 16-a. Ezekben az órákban a Fekete- és Fehér- Körösök ugyan már apadásnak indultak, de híre jött, hogy Kis- jenőnél a Fehér-Körösön gátsza­kadás történt, aminek következ­tében várhatóan 80—160 millió köbméter víz fogadására kellett felkészülni a határszakaszon az 1966-as árvíz után épített új lo­kalizációs gát mentén. Ettől a gáttól körülbelül 1 kilométerre húzódik a régi, az úgynevezett kisgáí s a vízügyi szervek úgy döntöttek, hogy azt két-három helyen június 16-án éjjel és 17- én hajnalban át kell robbantani, hogy a víz irányíthatóbb legyen és ennek révén a delta Dénes- major felőli szakaszán még bizo­nyos nagyobb területű megmun­kált földet, termést meg lehes­sen menteni. A feladatot a mű­szaki század kapta. A feladat megoldásához 16. án este 9 óra körül kezdődött meg a felvonulás, mostoha kö­rülmények között, zivataros idő­ben, szűk-koronájú gáton kellett mintegy 12 mázsa robbanóanya, got a helyszínre szállítani, ami erősen megviselte a műszakia­kat. De a két, egyenként 50 mé. tér szélességű robbantás nagy­szerűen sikerült. Pálnik József századparancsnok, Sárközi And rás, Sordi Miklós, Szabó Antal, Szabó József, Budai Sándor, Ko. vács István, Molnár János, Stei­gerwald Frigyes, Békéscsabáról pedig Ungi Gábor és Mitykó László munkásőrök hajtották végre a parancsot, feladatukat szakadó esőben hajnali 3 óra táj­ban fejezték be. Persze, nem ez volt az egyet­len emlékezetes tette a megyei parancsnokság 7 éve alakult köz­vetlen műszaki alakulatának. Az első időben, amint azt Pálnik Jó­zsef századparancsnok vissza­emlékezésében elmondotta, fel­adataik általában műszaki jelle­gűek voltak. Ilyenek voltak a lövész alegységek műszaki fel­adatainak biztosítása, hidak, utak, műtárgyak kellő műszaki álla­potba hozása az egyes harcfel­adatok végrehajtásához. Már az alakuláskor a területi elhelyezkedés miatt külön fel­adatot jelentett az akkor még szakasznak a Körösökön szinte évenként kialakult árvízveszély elhárításában való részvétel. Ál­talában minden évben fenyeget­te jeges víz a térségiét. A Szeg­halomnál, Körösladánynál, Sar­kad, Gyulavári, Békés, Békés- szentand-rás térségében végzett robbantásokkal nemcsak a köz­vetlen veszélyt hárították el, ha­nem elősegítették, hogy a víz biztonságosabban vonuljon le. AI evek során növekedtek a feladatok: a szakegységet vegy­védelmi feladattal is ellátták, ezért aztán a korábbi szakaszt századdá fejlesztették. Ennek pa­rancsnoka immár öt éve Pálnik József, a cementipari vállalat igazgatója. A személyi állomány összeté­tele sokrétű. Megtalálhatók kö­zöttük vezető beosztásban levők, az iparban, mezőgazdaságban, de alkalmazotti, értelmiségi réteg­hez tartozó, becsületesen dolgozó munkásőrök. Ügyszólván vala­mennyi ipari üzem képviselve van soraikban, ugyanez elmond, ható a mezőgazdasági egységek­ről is. Ott találhatók a műszaki munkásőrök a téglagyárban, a bútoriparban, a húsüzemben, az állami gazdaságban, a két ter­melőszövetkezetben, a gépjavító­ban, de számos hasonló helyen a járásban is. Nagy elismeréssel szólt a szá­zadparancsnok az egység politi­kai, erkölcsi hangulatáról, a ki­képzésben való lelkes részvétel­ről, amiért sokan kaptak külön­böző elismeréseket, jutalmakat, kitüntetéseket. Az egység beosz­tottai nemcsak munkásőri fel­adataikat teljesítik esküjükhöz híven, hanem példás munkát vé­geznek a gazdasági életben is. Magatartásuk a társadalmi élet­ben példamutató. Politikailag képzik magukat s alig akad kö­zöttük, akinek kisebb-nagyobb társadalmi megbízatása ne len­ne. Sok-sok munka, fegyve­res szolgálat, sok szombat és va­sárnap, átvirrasztott, szolgálat­ban töltött éjszaka eredményez­te, hogy a 15 éves évfordulón, rendezett ünnepségen szép szám­ban kaphattak különböző kitün­tetést, elismerést. Iván László Hatvan új bölcsődei férőhely csupán húsz bővítést jelent A Gyulai Beruházási Iroda tájékoztatása alaipjén a közel­múltban beszámoltunüc lapunk­ban az év első részében a kivi­telezésre előkészített beruházá­sokról. Ezek között megemlítet­tük, hogy Gyulán, a Munkácsy utcában húsz, a Béke sugárúton pedig negyven új bölcsődei férő­helyet alakítanak ki. A számok körül nincs téve­dés, de amint dr. Horváth Éva várasd főorvos közölte, a Mun­kácsy utcai húsz helyre a haris­nyagyár bölcsődéje kerül, ami össz-városd szempontból csak ak­kor jelenthet bővítést, ha a ha­risnyagyár dolgozói a részükre fenntartott helyeket nem veszik igénybe. Ebben az esetben a nem gyári dolgozók gyermekeit is fel­veszik az üresen maradt helyek-. re. A Béke sugárúti S-zéU-félö házban kialakításira kerülő 49 férőhelyes bölcsőde helyiségjeibe átköltözik a jelenlegi 2. számú bölcsődé húsz férőhellyel, a fennmaradó 20 hely jeleníti tu­lajdonképpen a bővítésit. A böl­csőde működése szempontjából ez is előnyt jelent, miután a je­lenleginél is korszerűbb körül­mények között működhet. A mostani 2. számú bölcsőde helyi­ségeit a mellette lévő óvoda ve- szj át, így ez óvodai férőhelybő­vítést eredményez. Közölte azt is a főorvos, hogy a negyedik ötéves tervidőszak­ban valósul meg összesen 60 fé­rőhelybővítés. A Mezőhegyesi Cukorgyár egyéni termelőkkel is köt cukor répa termelési szevdődést a felemelt árfeltételek mellett. Orosháza város területén szom­bat kivételével, minden hétköznap délelőtt 8—10 óráig az orosházi mérlegházban, MÁV-állomáson, ahol a vetőmag is azonnal átvehető 39,— Ft/kg árban, készpénzfizetés ellenében. Mezőhegyesi Cukorgyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom