Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
Húszmillió műszaki fejlesztésre Túlteljesítette 1971. évi nyereségtervét a Szarvasi Állami Gazdasag A 22 ezer holdas Szarvasi Ál. lami Gazdaság egy évvel ezelőtt fennállása óta a legnehezebb esztendő előtt állt. A termelési tanácskozáson Nagy József igazgató beszámolt többek között ar. ról, hogy 1970-ben a belvíz és a fenyegető árvízveszély 22 millió forint kárt okozott. A rendkívül szeszélyes időjárás miatt a talajelőkészítés sem úgy haladt, ahogyan szokás ebben a gazdaságban. Arra kérte a dolgozókat, hogy fogjanak össze, a saját munkaterületén adja mindenki tudásának, szorgalmának legjavát s együttes erővel érjenek el újból elismerően jó eredményeket. Azóta egy kerek esztendő telt el. A gazdaság kollektívája vállalásához híven, derekasan helytállt a munkában. 17 millió forint nyereség elérését tűzték célul többek között, s ezt a tervet 17 millió 641 forintra teljesítették. Búzából például a szarvasi vegyes talajon 20 mázsán felüli terméshozamot értek el, rizs. bői több mint háromezer hold átlagában 10 mázsát. Egész évben minden időszerű munkában élenjártak s ősszel nemcsak a betakarítás, az őszi vetés haladt jó ütemben, de nem maradt szántatlan egy talpalatnyi föld sem. Az állattenyésztésben nem sikerült mindent az előírásoknak megfelelően teljesíteni, de ebben az esztendőben ezen a fronton is pótolják a mulasztást. Egyébként üzembehelyezték a saját rizshántoló telepet, ahol 100 vagon kiváló minőségű terményből készül a kereskedelem számára az áru. Jó ütemben halad a hús- feldolgozó üzem építése, ahol évente mintegy 15 ezer darab hízott sertésből készül majd tőkehús, kolbász, speciális szarvasi töltelékáru, hentesáru és egyéb termék. A dolgozókról való gondoskodást mutatja többek között az a tény, hogy eddig 54 családi ház épült gazdasági hozzájárulással s az idén újabb családok kezdik meg ily módon az építkezést. 1971- ben négy százalékkal nőtt a dolgozók évi átlagbére s az új évben újabb bérnövelést terveznek. Az elmúlt évben mintegy ezer törzs gárda tag jutalmazására 752 ezer forintot szánt a gazdaság. Az idei tervteljesítésben is elsősorban rájuk épít a vezetőség. Természetesen a szakemberek szakmai továbbképzésével, a házon belüli oktatással, a kollektív vezetés érvényesülésével készülJSf özépiskolások, szákmun- kástanulók vetélkedőjének tanúja voltam néhány napja. Egy gimnazista lány Bálint György írását olvasta a zsűri előtt, a kiváló publicista 1936— 38 között született cikkeit összegyűjtő, Az utolsó percek című könyvből. Erről eszembe jutott Bálint György egy másik —szintén ebben a kötetben szereplő — cikke, a címe: Félig mezítláb. Ebben a publicista leírta, hogy 1938-ban Magyarországon átlagosan évente fél pár cipőt vásároltak csupán az emberek. Megnéztem az előadó lábbelijét: Nem sokat hordott, jól gondozott, fűzős, fekete csizma. Aztán sorban a többi versenyzőét: barna velúr, vagy antilop cipő, nem lehetett pontosan eldönteni, mert szinte teljesen elta- l<arta gazdájának kötött, barna nadrágkosztümje; nagyon új, Csatos félcipő, ha hidegebb volna vagy nagyobb sár, biztosan másikat húzott volna a szőke lány; középmagas sarkú, hosszá fűzős csizma; talán egyesztennek az idén még nagyobb eredmények elérésére. A Szarvasi Állami Gazdaságban menet közben elkészült a távlati fejlesztési terv Műszaki fejlesztésre például több mint 20 millió forintot szánnak. Egyedül az öntözés korszerűsítésére, újabb berendezések vásárlására hárommillió forintot költenek. A rizstelepekkel együtt összesen mintegy 8 ezer holdra juttatják el a mesterséges A művelődési otthonok helyze. tét és társadalmi szerepét elemezte kedden Ortutay Gyula elnökletével a Parlamentben az országgyűlés kulturális bizottsága. Az elmúlt évtizedek fejlődésének és a mai .helyzet vizsgálata után vázolták a következő évek fő feladatait. Többek között megállapították: Az intézmények tevékenységét szorosabban kell kötni a munkahelyi köAz építőipari szövetkezetek múlt évi tevékenységéről és feladatairól tartott sajtótájékoztatót a Technika Házában Kelen- hegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese és dr. Gabos György, az Építőipari Tudományos Egyesület főtitkára. Az OKISZ elnök- helyettese tájékoztatójában utalt az ipari szövetkezetek VI. kongresszusának határozatára, mely szerint a szövetkezeti építőipar az ÉVM tervben előirányzott 50 ezerrel szemben 60 ezer lakás átadását biztosítja 1975-ig. Ennek csaknem 60 százalékát többszintes házban tervezik. Az elmúlt év eredménye 6 százalékkal volt magasabb az 1970-es évinél. Ugyanakkor rontja a képet, hogy a lakosság részére korábban végzett 31 százalékos aránv tavaly 27 százalékra csökdős fekete félcipő, gyakran járhatnak benne, talán tíz fokkal hidegebb időben is ezt részi fel a tulajdonos; csillogó, fekete \ lakk vagy műanyag félcipő, I fénytelen, lapos masnival, látszik, nem viselhették tucatnyinál többször; kék-fehér pille- könnyűség, nem lehetett drága, feltétlenül alkalmi viselet csupán, amit hazaérve azonnal másikkal tiltanak fel. összbenyomás: ezek a lányok nem kétesztendőnként kapnák szüleiktől új csizmát, cipőt. Sokkal gyakrabban, s ez így van! föl, így természetes ... illetőleg: ] talán nem is olyan természetes, ! Sok egyéni és társadalmi méretű | munka, megváltozott társadalmij és politikai viszonyok vannakj mögötte, voltak szükségesek hoz- zá, hogy ezt elértük. Nem árt néha erre gondolni és felidézni magunknak, másoknak, idősebbeknek és fiataloknak Bálint György keserű statisztikai adatát: 1938-ban Magyarországon évente fél pár cipőt vásároltak az emberek. csapadékot. Többek között az intenzív legelőgazdálkodást fejlesztik erőteljesen, amely a húsprogram szerves részeként illeszkedik a gazdaság tervébe. A Szarvasi Állami Gazdaságban a összeforrott törzsgárda, a jó szakmai vezetés és az öntözési Kutató Intézettel, valamint a főiskolával való szoros együttműködés biztosíték arra. hogy az idei és a távlati terveket maradéktalanul megvalósítják. A. R. zösségekhez. Ennek legcélszerűbb módja, ha a szocialista brigádmozgalom kulturális és közösségi életének, világnézeti továbbfejlesztésének bázisai lesznek. Az intézmények is segítsék, hogy növekedjék a munkahely, a termelőmunka szerelete, megbecsülése. Ki kell szélesíteni a szakszervezeti művelődési otthonok ilyen irányú eredményes törekvéseit. kent. A felépített lakások száma ugyan 6572-ről 7238-ra (10 százalékkal) nőtt, mégis a vállalthoz képest nagy az elmaradás, mert 1971. végéig 8500 lakást kellett volna átadniuk a szövetkezeteknek. (Megyénk építőipari szövetkezetei sem teljesítették tavaly az 5 éves tervben vállaltak időarányos részét). Kelenhegyi Emil a továbbiak, ban azokról a módozatokról beszélt, melyeket az intenzív fejlesztés érdekében kívánnak bevezetni az építőipari szövetkezetekben, A korszerűbb eljárások között a nagy blokkos, az alagútzsaluzatos, öntött technológiák szerepelnek, melyeket már néhány szövetkezetben alkalmaznak. Ezeken túl az ÉVM és az OTP segítségével keresik, hogy milyen hasonló új rendszerekkel, például fa-alagzsalu, síkzsalu stb. lehetne a lakásépítési programot gyorsítani. Somogy megyében például a szövetkezetek társultak a gépek jobb kihasználása és a korszerűbb anyagellátás érdekében. Hasonló társulás létrehozására most tár. gyalnak a Hajdú megyei szövetkezetek és ha ezek a kezdeményezések beválnak, akkor szeretnék azokat országosan elterjeszteni. Az OKISZ elnökhelyettese elmondotta, hogy a műszaki, technikai alapok bővítéséhez a szövetkezetek komoly támogatást kaptak. Az OKISZ-tól 230, az ÉVM-tól 100, a tanácsoktól pedig 50 millió forintot. Sajnos sok körülmény gátolja célkitűzéseik megvalósítását Ilyen többek között a kislakótelepeto közművesítésének hiánya, a termékforgalmazási piac kiegyensúlyozatlansága, valamint a kedvezőtlen munkaügyi és pénzügyi helyzet. Jobb munkaszerv ezéssel a gépesítés fokozásával, kapacitás bővítésével azonban képes arra a szövetkezeti építőipar, hogy kongresszusi vállalását telj esi t- ‘se. —V— Fél pár cipő, sok pár cipő ÍSÍapirendent A művelődési otthonok helyzete és társadalmi szerepe Korszerűsítések bevezetésével gyorsítja a lakásépítkezést a szövetkezeti építőipar Sajtótájékoztató a Technika Házában Ami szem, szájnak ingere... Kiállítás a Megyei Művelődési Központban Tessék megkóstolni! (Foto: Bemenj Gyula) Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban a Bemutatjuk megyéink iparát sorozat keretében február 28-án — a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal karöltve — a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat állította ki termékeit. És hogy érzékelhetővé tegye az izéket, hidegtálakon ezernyi finom falattal, erőlevessel, frissen sült grillcsirkével kínálta az érdeklődőiket, akik között szép számmal voltak háziasszonyok is. A díszesen terített asztal szinte bámulatba ejtett« a közönséget. Többen megkérdezték: Hát ennyi minden készülhet baromfihúsból? És sóhajtottak: De jó lenne, ha az üzleteikben is kapni lehetne ilyen ízlésesen összeállított hidegtálakat! Legalább megrendelésre. Mert ahogy ezeket Steiner Lászióné, a baromfi- feldolgozó vállalat főszakácsnője elkészítette, az akár Lucullus asztalán is megfért volna. A kiállítás — amely továbbra is megtekinthető — egészében remek ízlésről tanúskodik. Ezért a dicséret elsősorban Jelinek Rozáliát, a baromfifeldolgozó vállalat dolgozóját és Bőm Miklósáét, a művelődési központ előadóját illeti meg. A kóstoló után egy kis társalgás következett. A baromfifeldolgozó vállalatot Simándi Béla főmérnök, a kereskedelmi vállalatot Szűcs Péter áruforgalmi vezető képviselte, akiknek egykét „nehezebb” kérdést is féltettek. Elsőként: — Miért nincs szaküzlet Békéscsabán? A válasz ez volt: — Ha lesz rá beruházási összeg, megvalósul a kívánság. Milyen új terméket gyárt a jövőben a baromfifeldolgozó vállalat? — hangzott egy másik kérdés. — Amilyet csak akarnak a vásárlók. A belföldi igényeket soron kívül kielégítjük — válaszolt Simándi Béla. Szűcs Péter ígéretet tett, hogy az üzletekben a panasakönyv mellett lesz majd vásáriók könyve is, amelybe az ilyen és hasonló kívánságokat mindenki beírhatja. P. B. Tantárgys a természetvédelem Lengyelországban nevezték ell „szozológiának” azt az új tudományágat, amely az ember biológiai környezetének védelmével foglalkozik a technika és a civilizáció rohamos fejlődésének korszakában. Dr. Walery Goetel professzor, a szozológia „feltalálója” irányításával már évek óta működik a krakkói Bányászati—Kohászati Akadémia „Természetvédelmi Szemináriuma”. A lengyel szakemberek erőteljesen támogatják a szozo- lógusok felsőfokú képzésének tervét. A felső fokú képzés során különös figyelmet fordítanak a következő témákra: a környezeti elemek káros jellegének és az emberi szervezetre kifejtett hatásának megfelelő értékelése, e káros jelenségek elleni harc módszereinek, valamint a környezeti elemek káros jellegének és az emberi szervezetre kifejtett hatásának megfelelő értékelése, e káros jelenségek elleni harc módszeréinek, valamint a környezet szennyeződését gátló módszereknek kidolgozása. Egyes lengyel főiskolákon, mindenekelőtt a krakkói Bányászati—Kohászati Akadémián és a Közgazdasági Főiskolán a végzett hallgatók számára „kiegészítő természetvédelmi tanfolyamokat” szerveznek és minden műszaki, orvostudományi és tudományegyetemen, mezőgazdasági és közgazdasági főiskolán természetvédelmi témájú előadásokat vezetnek be. A középiskolák biológia-,földrajz- és műszaki tanárait átképezik a természetvédelmi ismeretek oktatására. AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI KŐBÁNYA VÁLLALAT TARCAL a IT. és III. n. évben vállal minden mennyiségben hidegen bedolgozható kötőzúzalék (hidegaszfalt) szállítását vasúton, illetve a reálon helyi átvétellel. Nagyobb mennyiségű rendelés esetén ÁRENGEDMÉNYT AD. Érdeklődni lehet a vállalat értékesítési csoportjánál. x
