Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

világ proletárja^ egyésüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI- PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1912. MÁRCIUS 39., CSÜTÖRTÖK Ara: 3« Allé? XXVII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Mils SZERKESSZEN VELÜNK! (4. oldal) BÉKEKÖLCSÖN- SORSOLÁS (3. oldal) SPORTESEMÉNYEK (6. oldal) 0 koBiresszis nem csak a lermeliszövetkezeti mozgalom ügye! Nfgk®idte munkáját a Termilőszovetkii@t@k II. Országos Kongresszuséi A több mint kétezer kiUdőttváJasztö gyűlé­sen felhatalmazott 442 kongresszusi küldött, 2 373 •mezőgazdasági termelőszövetkezet, 235 mezőgaz­dasági szakszövetkezet és 21 halászati termelő­szövetkezet képviselőjeként foglalt helyet szer­dán reggel a Parlament kongresszusi termének oadsoraiban, a Mezőgazdasági Termelőszövetke­zetek 11. Országos Kongresszusának színhelyén. A kongresszus elnökségében helyet foglalt- Tjosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Hezsö, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT elnöksé­gének tagjai, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának, ij hazai szövetkezeti testvér-szövetsé­gek, az OKISZ és a SZÖVOSZ vezetői, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, kitüntetett tagja, megyei vezetők, tudósok, Írók és jelentős közéleti személyiségek. Berki Sándor, a mezőszilasi Mezőföld Terme­lőszövetkezet elnöke, a TOT elnökhelyettese nyitotta meg a kongresszust, majd a tanácskozás j résztvevői egyperces néma felállással adóztak a magyar termelőszövetkezeti mozgalom nagyjai j közül az utóbbi években elhunytak emlékének. | Berki Sándor előterjesztésére megválasztották a j kongresszus munkabizottságait, a mandátum- :| vizsgáló, a jelölő, a szavazatszedo és a szerkesz­tő bizottságot. Ezután a benyújtott elöterjesz- j téSTe ® jelenlévők egyhangú szavazással elfő- j gadták a napirendet. Szabó István, a TOT elnöke tartotta a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámo- | lóját a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről, Ä TOT beszámolója Szabó István bevezetőben, em­lékeztetett arra, hogy a Terme­lőszövetkezetek I. Országos Kongresszusa óta eltelt öt év bővelkedett s közös gazdaságok szempontjából kiemelkedő ese­ményekben. A kongresszusnak éppen az a feladata, hogy szánt, bavegye azokat a változásokat, az eredményeket, és feltárja azokat a tényezőket, amelyek a tsz-ekben segítik vagy éppen akadályozzák az előrehaladást Ezután arról szólt, hogy a kongresszus nemesedi a termelő­szövetkezeti mozgalom „ügye”. A tanácskozás minden bizonyt-, nyal érezteti majd hatását a munkás-paraszt szövetség to­vábbi fejlődésében, Rámutatott: a munkás-paraszt szövetségnek napjainkban nagyon jelentős anyagi-.jellegű tartalma is van. A szövetség szempontjából is lé­nyeges, hogy a tsz-ek jól kihasz­nálják erőforrásaikat és feltár­ják tartalékaikat A munkásosz­tály teljes joggal várja el a tsz- parasztságtól, hogy minden le­hetőséget használjon ki, amely az élelmiszerellátás színvonalát tovább javítja. — A munkásosztály és a szo­cialista úton haladó termelőszö­vetkezeti parasztság kapcsolatá­ban az érdekazonosság a meg­határozó elem — mondotta ez­után. — Az osztályszövetséget a mindennapok gyakorlatában is erősíteni kell. A szövetség lé­nyegét még átmenetileg sem ho- mályosíthatják el zavaró té­nyezők; ezeket — ha vannak ilyenek — kölcsönös jóakarattal, szóértéssel el lehet kerülni. A két osztályt szorosán összefogó érzelmi köteléknek a jövőben tovább kell erősödnie, a kölcsö­nös tisztelet és megbecsülés szellemében. Ezt kívánja a munkás-paraszt szövetség nagy ügye, amely hazánkban a szo­cializmus teljes felépítésének szakaszában a néphatalom pillé­re. Ezután arról szólt, hogy a ter­melőszövetkezetek az elmúlt öt évben nagyobb fejlődést ér­tek el, mint bármikor korábban. Eredményesebb lett gazdálkodó. / suk és javult termelésük színvo­nala ss. A tsz-tagek túlnyomó többsége — az állam sokoldalú segítségével — a nehezebb idő­szakokban is töretlen munka- kedvvel dolgozott a gazdasági eredmények javításán, a tisztes­séges üzemi ée személyi jövedel­mek elérésén. Ennek ellenére a; termelés biztonságának fokozásá­ban, az árvizek-belvizek megfé­kezésénél, az aszály és erózió el­leni küzdelemben még bőven van tennivaló. A nemzetközi összehasonlításban hazánk azok­hoz az országokhoz tartozik, amelyekben még mindig sok a mezőgazdasági termelésben ki­fejtett .emberi munka. Kétségte­lenül, javült a munka termelé­kenysége is, de az eredmény még jobb lehetett volna, ha a fellelhető üzemszervezési, mun­kaszervezési 'és ’egyéb hibákat a termelők elkerülik. Ezután , kifejtette: a termelő­szövetkezetek részesedése az or­szág mezőgazdasági termelésé­ben állandóan nő és ma már a termelésnek csaknem háromne­gyed részét teszi ki. A tsz-eknek nélkülözhetetlen szerepük van a lakosság élelmiszerellátásában, a külkereskedelem és a feldol­gozóipar igényeinek kielégítésé­ben. A mezőgazdaság deviza- mérlege mind a szocialista, mind pedig a tőkés országok vi­szonylatában aktív, amiben döntő szerepük van a tsz-ekben, előállított termékeknek. ■— A tsz-ek a viszonylag ked- ; vező tervteljesítést úgy érték ed, hogy az irányítási rendszer el­sősorban az ösztönzők útján ér­vényesítette á termeléspolitikai törekvéseket — mondotta. — Általában nem alkalmaztak ad­minisztratív módszereket a gaz­daságok irányításánál. De a jö­vőben még nagyobb eredménye­ket lehet elérni, ha az állami szervek finomítják és „időál­lóbbá” teszik az ösztönzőket, a fsz-ek pedig még jobban figye­lembe veszik a lehetőségeket, a távlati érdekeket. A tények te­hát igazolták a gazdasági ösz­tönzés rendszerének fölényét, az önálló vállalati gazdálkodás eredményességét. Ez ellen még az egyes részletekben tapasztal­ható hibák, eltérések sem ad­nak meggyőző érveket. Az elté­rések mögött ugyanis legtöbbször a terv és az ösztönzés közötti el- ' lentmondás húzódik meg. Ezután arról beszélt hogy az! elmúlt időszakban a gazdasági ösztönzésnek megfelelően módo. I suit a tsz-ek mezőgazdasági ter­melése. Egyes gazdaságokban nagyobb szerepet kaptak a jö-; vedelmezőbb ágazatok, vagy azok, amelyekben gyorsain meg;, lehet teremteni a kielégítő jőve- delmezőség feltételeit. Néhány í éve csökken a cukorrépa, a zöldség, a dohány és más mun­kaigényes növények vetésterüle- ■ te. Nem fejlődik kellően a szarvasmarha-tenyésztés és az utóbbi időben a vártnál kedve­zőtlenebbül alakul a tej hozam is. A TOT elnöke ezzel kapcso­latban hangsúlyozta: j —■ Ezeknek a termékeknek a ij hiánya érzékenyen érinti a fo- j gyasztók és a külkereskedelem! érdekeit. Az a helyzet állt elő, hogy például kihasználatlan a cukoripar kapacitása — miköz- : ben magas a cukor világpiaci ára. Hasonló helyzet ala­kult ki a konzerv- és do­hányiparban is. A nagy­üzemi szarvasmarha-tartás nagy anyagi befektetéseket követel, s ez csak hosszú idő alatt térül meg. A kisüzemek, a háztáji gazdaságok szarvasmarha-te­nyésztését nehezíti, hogy a for­galmazás, értékesítés időszakos zavarai és az adminisztratív kö­töttségek káros követke zményei sok esetben itt mutatkoznak meg A felsorolt ágazatok kivé­tel nélkül munkaigényesek és jelenleg gyenge a jövedelmező­ségük és ráadásul gépesítésük is megoldatlan vagy költséges a rendelkezésre álló fejlesztési .le­hetőségekhez mérten. A tsz-ek a veszteséges tevékenységet egy ideig — foglalkoztatási vagy el­látási okokból — folytatják, de csak addig a határig, amíg az üzemek más ágazatokból pótol­ni tudják a kieséseket. Átme­neti előnyökért ugyan nem ál­dozzák fel távlati lehetőségei­ket, de érthető, hogy a közi® gazdaságok egyre inkább a veszteséges ágazatok korlátozá­sára törekszenek. Már csak azért is, mert egyre szigorúbbak a gazdálkodási egyensúlyhoz fűző­(Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett Moszkvákéi a magyar kormányküldöttség Szerdán hazaérkezett Moszk­váiból a magyar kormánykül­döttség. A delegációt, amely a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására látogatott a szov­jet fővárosiba, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke vezette. A küldöttség tagjai voltok: Vályi Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjeleni dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter.; Péter János külügyminiszter, dr, Várkonyi Péter államtitkár, s. Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Jelen vélt az érkezésnél V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete iß. (MTI) Az MSZMP megyei bizottságának ülése Tegnap, március 29-én ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága. Első napirendi pontként meghallgatta a Központi Bizottság értékelése alapján Frank Fe­renc elvtárs, a megyei bizottság első titkárának tájékoztatóját a nemzetközi helyzetről. Ezt követően jóváhagyta a megyei párt- bizottság, a végrehajtó bizottság, valamint tagjai jogkörére, há­láskor érc, továbbá a megyei bizottság titkárainak, osztályveze­tőinek feladatkörére vonatkozó előterjesztést. A továbbiakban Frank Ferene elvtárs beszámolt a végrehajtó bizottság 1971-es esztendő második felében végzett munkájáról. A pártbizottság ülé­se dr. Szabó Sándor elvtárs, a pártbizottság titkárának zársza­vával ért végei. Műszeres hibavizsgáló A Szarvasi Vas-Fém Kiss autószervizében tavaly szeptember óta működik a műszeres hibavizsgáló. A végrehajtható har­minchat féle mérés során többek között beállítják a kerék- dőlést, a kerék-összetartást is és elvégzik a motor teljes elektro­mos bemérését (Fotós Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom