Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
%y határosat — egy ér után Város: rang és kötelezettség A, várossá nyilvánításért ] még néhány évvel ezelőtt is erős versenyfutás volt a nagyobb községek között. Megalapozott — és néha megalapozatlan — kérésekkel küldték fel képviselőiket az országgyűlésbe, olykor csupán azzal az indoklással: ha a szomszéd községnek lehetett, nekünk miért ne sikerülne. Csaknem egy évvel ezelőtt hozott határozatot a Minisztertanács az Országos Településhálózatiéi lesztési Koncepcióról. Részletesen szabályozza ebben a települések fejlődésének körvonalait az ezredfordulóig. A határozathoz kiadott végrehajtási utasítás szerint a — már nem is olyan távoli — 2000, évig Magyarországnak 129 városa lesz. Ehhez azonban nem csupán határozatokra van szükség: a leendő városok meg kell hogy feleljenek az előírt követelményeknek. így például szükséges, hogy a várossá alakulását kérő nagyközségnek 15 ezer, de legalább 8 ezer belterületi lakosa és 20 ezer fős vonzáskörzete legyen. Feltétel, hogy a belterületi lakosság lé- lekszám évenként legalább egy százalékkal növekedjék, az iparban, építőiparban, az ellátás, a szolgáltatás és a javítóipar területén dolgozók száma elérje a keresők 75 százalékait. Kulturális és egészségügyi központnak is kell lennie a majdani városnak. amelynek középiskoláját, művelődési házát és orvosi ren— Február első felében határoztuk el, hogy kézimunka- tanfolyamot szervezünk — hallottuk a napokban Sziklai SÓ- muelnétől, a mezőberényi ÁFÉSZ nőbizottságának titkárától. — A tanfolyam célját abban láttuk, hogy szövetkezeti asszonyaink segítségével felkutassuk a régi mezőberényi kézimunkákat, a község korabeli hagyományait tükröző mintákat. Amikor elgondolásunkkal felkerestük szövetkezetünk vezetőit, nem kellett hosszan magyarázkodnunk. Egyetértettek javaslatunkkal, sőt segítségüket is felajánlották. Nem volt nehéz e tanfolyamot megszervezni. Már az első foglalkozáson több mint húszán jöttek el... Amikor mi is ellátogattunk a kézimunka-tanfolyamra, 30- nál több asszony próbálgatta Kiszely Jánosné mintázása alapdelőjét* a közeli környék — a j vonzásterület — lakossága is látogatja. Ugyancsak fontos feltétel, hogy a belterületi lakásoknak legalább 40 százalékához kiépített út vezessen és legalább 25 százalékánál legyen vízvezeték és szennyvízelvezetés. A mérce tehát magas. Az sem kétséges, hogy vannak „ősi jogon” városaink, elsősorban az alföldi mezővárosok között, amelyekben még ma sincsenek meg az előírt feltételek. Ma már elengedhetetlen feltétel az iparnak nemcsak jelenléte, hanem domináló szerepe a városok életében. A fejlődés hozta magával, hogy ugyancsak nagy szerepe van az ellátásnak, a javító-szolgáltató iparágaknak is. (Elég emlékeztetni arra, hogy a döntően ipari települések — Lenin-város, Százhalombatta, stb. — mellett az utóbbi. években „idegenforgalmi városokat” is avattunk. Például Siófokot, ahol az ellátó-szolgáltató ágazatok a legfontosabbak.) Ami pedig a7. egyéb feltételieket illeti, azok elérése nagyrészt a lakosság összefogásától, lakóhelye iránti szeretexétől, jóérzelmű lokálpatriotizmusától is függhet. Megszámolni is nehéz lenne, hány olyan vidéki középiskola működik, amelybe szívesen iratkoznának be a környékbeli közs égek fiai-lányai — ha volna megfelelő diákotthon. Még több azoknak a nagyközségeknek — reménybeli városoknak ján a korabeli motívumok kivarrását. Van azonban az ÁFÉSZ nőbizottsága által kezdeményezett tanfolyamnak egy további célja is, hallottuk Sziklai Sámuelnétól: — 1976-ban ünnepli Mező- bereny újratelepítésének 250. évfordulóját. Az évforduló alkalmából több más rendezvény közepette kerül sor a nagyszabású kézimunka-kiállításra. Itt mutatják be az ÁFÉSZ asszonyai a nagyanyák és dédanyáik egykori kézimunkáit, a mező- berényi motívumokkal díszített térítőkét, párnákat, kendőket. A kiállításon azonban ott lesznek majd a tanfolyam résztvevőinek munkái is. Igaz, hogy most, március végén, a mezőgazdasági munkák miatt abbahagyjuk a hetenkénti foglalkozásokat, de ősszel újra kezdjük. Kép, szöveg: Balkus Imre — a száma, amelyekben a megfelelően kiépített utak, járdák, vagy éppen a közművesítés hiánya'tartja vissza a fejlődést. Könnyű lenne — holmi egységes receptként — a községfejlesztési alapokra hivatkozni. Való igaz, ebből az alapból kell, hogy teljék — a helyi szükséglettől függően — útépítésre, járdaburkolásra, a külterületek villamosítására vagy éppen szennyvízcsatornák építésére. Vajmi kevés hely van azonban az országban, ahol csupán ebből az alapból képesek lennének minden problémát megoldani! A múlt évben életije lépett tanácstörvény tehát arra is lehetősé- séget ad a helyi tanácsoknak, hogy egyéb pénzügyi kereteiket gondosan és ésszerűen használják fel, fejlesszek azokból is községüket. Ám van egy harmadik — s az előzőeknél semmivel sem kisebb jelentőségű — erőforrás: a lakosság társadalmi munkája. Ahol a várossá alakulás valóban szívügyük a helyieknek, ott erre is gondolnak. Példa rá Petőfi szülőhelye: Kiskőrös. Ez a 14 ezer lakosú nagyközség — túlzás nélkül — egy emberként állt ki amellett, hogy a nagy költő születésének 158. évfordulójára, 1972 szilveszterére megkapja a városi rangot. Ennek érdekében —■ sok más mellett — vállalták, hogy Kiskőrös minden lakosa. 36 óra közhasznú társadalmi munkát végez. Jelenleg összesen 79 városa van az országnak és folyamatban van Kiskőrös, valamint Békés nagyközségek várossá szervezésének elbírálása is. A minden részletre kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy ezek a nagyközségeli a fejlettségük és a vonzáskörzetükben betöltött sokrétű feladataik következte- ben megértek arra, hogy városi rangra emelésük kérdését az illetékes szervek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesszék. A várossá alakulás természetesen nem csupán egyetlen ün- napi tanácsülésből* íáblacseré- ből, s az azt követő vígalomból áll. Fontos dátum ez minden település életében, fordulópont, amelytől kezdve meggyorsulhat a fejlődés, nagyobbak a lehetőségek az iparosodás, közművesítés — azaz: a további városiasodás számára. Ez pedig az egész lakosság életét jobbítja, tehát az új városok minden lakosának lesajátabb érdeke. A távolabbi városfejlesztési tervek az ország lakossága nagyobbik félének életét érintik éppen ezért közvetlenül. Addigra a városi életformának ki kell ■ alakulnia nemcsak a 129 városban. hanem Budapest és a vidéki nagyvárosok vonzáskörzetében — az erre , használatos idegen szóval: agglomerációjában — a községekben is. Fokozatosan így érhető el a cél: megszüntetni a különbségeket a városi és a falusi emberek életviszonyai között. Várkonyl Endre Szövetkezetünk üvegező részlege SORONKlVÜL vállal képkeretezést és épületüvegezést közületeknek és magánosodnak. Kedvezményes áron! Rövid ■határidővel! Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet üvegező részlege. Szarvas, Szabadság u. 38. x Tanácskozik a HTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége gyei szervezetének elnöksége március 30-án .csütörtökön délután 2 órakor tartja ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Az elnökség a titkári beszámoló után megvitatta a Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesület, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei szervezetének tevékenységét. Ezután megtárgyalják a közeíjövőbeni ■kerekasztal-megbeszélések anyagainak témakörét, nevezetesen a szennyvízheQyzetet Békés megyében, valamint az üdülőterületek kialakításának problémáit megyénkben. gy biztos, Jaiiesó Miklós feladta a leckét. A közönségnek, de még a kritikusoknak isi Országos vita és nagy-nagy dörgedelem azért nem lesz, nem is lehet, hiszen Jancsó új filmje nagyon tiszta és egyértelmű alkotás. A forradalmak szükségességéről a forradalmi gondolat érlelődéséről, a győzelembe vetett hit erejéről szóL Amin vitázni lehet — és kell is — az elsősorban a stílus a kifejezés formája. A Még kér a nép, sízép film. A nép, a forradalmi harc és a kegyetlen elnyomás jelenik meg benne, ha nem is pontosan úgy, ahogyan egykoron történt, inkább oly formában, ahogyan azt Hernádi Gyula forgatókönyvíró, Kende János operatőr és Jancsó Miklós rendező elképzeli. Képzeletük ^szabadon szárnyal ugyan, de a lényeget tekintve nem szenved csorbát a történelmi realitás. A filmben megelevenedő tört ténetet nagyon nehéz elmesélni. Mint a Jancsó-filmek többsége, ez az alkotás is zárt cse= iekményrendsaer helyett mozgásokra, az osztályharc főbb vonulatainak jelzésszerű ábrázolására épül. A történet magja és egyben kiindulópontja egy szocialista tendenciájú agrár- ncozgalom harca, öntudatra ébredése. Szántó Kovács János mozgalmáról van szó. Az idő 1898. Maroknyi szocialista csoport gyülekezik egy urasát major közelében. Csendőrök figyelő tekintete előtt énekelve, táncolva várják követeléseik teljesítését. A válasz természetesen elutasító. A csendőrök felgyújtják a gabonás zsákokat, a parasztok pedig megiégetik az intézőt Megkezdődik a harc..« A film nem magyaráz, az értelmezés is a néző feladata. "Igaz, ehhez nagyon kevés információval szolgái Inkább csak jelzi a csoport belső eilenr* tétéit, felvillant különböző magatartásokat, amelyek arcnélküliek ugyan, de pontosan körülhatárolt típust képviselnek. Azt persze senki ne gondolja, hogy Jancsó filmje leszűkíthető az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmára. A film a művészi általánosítás szintjén hordoz, za ezt a forradalmi témát, s nemcsak a századforduló előtt, s nemcsak egyetlen majorban játszódik, hanem valahol a történelemben. Így korokon és országhatáron túl is érthető a fiira végső lei csengése, amely üzeni: sortűzekkel csak gyilkolni lehet, de a gondolatokat megölni nem. Mindez jancsói stílusban a Egyévesi a pinceklub Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központ ifjúsági irodalmi pinceklubja március 28-án, kedden fél 8 órakor ünnepi klubfoglalkozást tart. Ez alkalommal emlékeznek meg a pinceklub működésének egv- esztendős jubileumáról. A klubvezetőség beszámolója után Simon István Himnusz az értelemhez című oratóriumát az óvónőképző irodalmi színpada mutatja be, majd Kozák Imre klub-tag önálló fotó-kiállítását nyitják meg. A Vajda Péter Művelődési Központ szeretettel és anyagi eszközökkel támogatja az ifjúsági pinceklubot, melynek következő éve is gazdag programot ígér. dal, a tánc, a mozgások, s a színes technika eszközeinek tolmácsolásában értendő. Olyan ez a film, mint egy nagy népi balett, a melyben a zene a tánc a látványosság és a szereplők egymáshoz való viszonya hordozza a mondanivalót. Igaz, elhangzik közben egy kevéske szöveg is — röpke párbeszédek, szocialista miatyánk, Engels idézetek —, amelyek önmagukban szépek ugyan, mégis he- helyként sematikusnak, tetszene}!. Fentebb már jeleztem, hogy vitázni keli a film kifejezési termájával. Elsősorban Jancsó szimbólumrendszerével. Az alkotónak joga van ahhoz, hogy járja a maga útját, a maga elképzeléseit. Különösen akkor van joga mindezekhez, ha művészi célkitűzései találkoznak a társadalom progresszív törekvéseivel. S valahol az értő közönség igényeivel is! S itt, épp ennél a pontnál érzek szakadást — vagy ha úgy tetszik nagy-nagy távolságot — alkotó és közönség között Jő? tudom, a közönségnek is közelíteni kell néhány lépést, hogy befogadja a gondolatébresztő alkotásokat, de ezeket a közelítő lépéseket nem tagadhatja meg közönségétől még a legzseniálisabb alkotó sem. Mert vég., ső fokon mégiscsak a közönségnek készül a fiira. Gondolom a Jsncsó-fiim is, A rendező egyik nyilatkozatában elmondja, hogy ő olyan filmeket akar készíteni, amelyek megdolgoztatják_ a nézőt, amelyekbe nem belefeledkezni kell, hanem elgondolkozni rajtuk. Jancsó tehát aktivizálni akarja a közönséget. Nem új dolog, ez, megtették ezt már az elődök közöl többen is és teszik ezt gyakran a kortársak is. Csakhogy Jancsó nem elégszik meg a gondol,atébresztésseL, ő inkább, hogy úgy mondjam, rejtvényfejtésre kényszeríti a nézőt. S ami a legnagyobb baj „fejtvényei” sűrűn sorakoznak a filmben, s vannak olyanok is, amelyek nehezen, sőt egyáltalában nem fejthetek meg. Nem az a baj, hogy Jancsó igénybe veszi a közönséget, hogy jelképekkel dolgozik, inkább az, hogy filmjében túlburjánzók a jelkép. És gyakran a megfejthetetlen jelkép is... Márkusa László á Békés 1972. MÁRCIUS 28, A mezőberényi ÁFÉSZ nőbizottsága igy készül a község újratelepítésének 250. évfordulójára A kézimunka-tanfolyam résztvevőinek egy csoportja. Még kér a nép Űj Jancsó-film a mozikban
