Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
* Világ proletárjai egyesüljetek í NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME.Gr.YE4 TANÁCS LAPJA Műi Tájékoztatás a Minisztertanács üléséről 1972. MÁRCIUS 24., PÉNTEK, Ara,; 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM (3. oldal) A legnagyobb „adóhivatal" A felháborodott vásárló berohant a boltba, ahol néhány napja vett egy pár cipőt. Most a kezében lóbálta azt, csak úgy, csomagolás nélkül, és mutatta ! a boltvezetőnek: éppen csak egyszer ment végig az utcán benne, s a talpa máris levált. A boltos udvarias volt, vita nélkül átvette a cipőt és visszaküldte javításra a gyárba. Ott csak ránéztek és tovább szállították az egyik kisipari' szövetkezetbe, a szokásos kísérőlevéllel- Némi várakozás után — ugyanezt az utat visszafelé is megtéve — a cipő ismét a vásárlóhoz került, aki megnyugodva állapította meg, hogy a hiba eltűnt. Sablonos, mindennapi történet. Csupán azért érdemes leírni, mert az eddigiek alapján mindenki azt hihetnél a hibát elkövető gyár fizette meg a „tandíjat”. Sző se róla! A költségeket áthárították az államra, azaz — közvetve — a lakosságra. A kisipari szövetkezetek ugyanis állami ártámogatást kapnak a lakosság részére végzett javítószolgáltató tevékenységük után, s az említett munkát, e keret terhére számolták el. S mert nemcsak egy ilyen eset, hanem sok volt, az összeg lassanként 1,2 millió forintra duzzadt. Ennél is nagyobb lett volna ha... Ez a „ha” a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának, illetve az alá ja rendelt szerveknek az apparátusát jelenti. Néha — mint az említett esetben is — a korábban kiadott rendelkezések hibáit fedezik fel a revizorok. (Azóta módosították azt a jogszabályt, amelynek alapján az ilyen „áthárított” javításokra lehetőség nyílt). Máskor a paragrafusok résein át bújőcsKázni szerető vállalatokat vagy vállalati hivatalnokokat fedi fel a revizor. Kétségtelen — a világ- irodalomban is bőven van rá példa —. hogy a revizorok rit- Kán tartoztak a szívesen látott vendégek közé. Ám az is biztos, hogy nélkülük — vagy sokszor csupán azért, mert megjelenésüktől tartanák — sokkal kevesebb pénz áramlana be az államkasszába a vállalatoktól, a szö- vetkezetektől. A vállalatoknak és szövetkezeteknek lehetőségük van arra ,hogy az adóbevallás megtétele után — a pénzügyi revízió megkezdéséig — önrevíziót végezzenek, s azt követően • csekély önrevíziós pótlékkal együtt — bejelenthetik, hogy eredetileg kevesebb jövedelmet vallottak be. Ez esetben mentesülnek — a revízióval feltárt adóhiánnyal együttjáró, annak 100 százalékáig terjedhető — bírság kiszabásától. Arra, hogy ez a rendelkezés a gyakorlatban mit jelent, elegendő néhány számat idézni: 1971-ben a vállalatok, ipari és kereskedelmi szövetkezetek, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintegy 54 százaléka élt az önrevíziós bejelentés lehetőségével, s ezt több, mint 700 millió forint pótlólagos befizetése követte. Az állami költségvetés alapját a vállalatok, szövetkezetek különböző befizetései (elsősorban adóbefizetései) képezik. Tavaly például 160 milliárd forint származott ezekből a forrásokból. A Pénzügyminisztérium Bévé. teli Főigazgatóságának megállapítása szerint az utóbbi években országszerte javult a pénzügyi fegyelem. Ugyanakkor azonban a befizetési morál még sok kívánnivalót hagy maga után, sűrűn megtörténik, hogy később fizetik be az adókat vagy éppen kevesebbet. A Bevételi Főigazgatóság országos apparátusának azonban joga van kényszer- inkasszóra is: ha a megadott határidő, illetve a türelmi idő leteltével nem fizetik be a vállalatok az adókat, a megfelelő ősz. szegeket leemelik egyszámlájukról. A múlt évben bevezetett újdonság: a Bevételi Főigazgatóság területi igazgatóságainak közvet. lén irányításával ún, „adóelszámolási-irodák” működnék. Gépesítették a munkát, az adatnyilvántartást és a feldolgozást elektronikus gépek végzik. A pénzügyi ellenőrzés nem törekszik „minden áron való” hibakeresésre. Céljg, i hogy a legmesszebbmenőikig segítségére legyen a vállalatoknak és szövetkezeteknek, az állam iránti kötelezettségeik pontos, időbeni teljesítésében. Vannak ugyanis még — manipulációs kísérletek. Akadnak esetek, visszaélések, „saját zsebre” menő spekulációk is, s ezt kár lenne tagadni. Ahol ilyenék vannak, ott nyilvánvaló, hogy félnek — mint ahogyan Gogol színművében is ezért féltek — a revizoroktól. Pedig a revizornak csupán az a célja, hogy az állam megkapja azt, ami őt illeti, hogy azután az állampolgárok is megkaphassák, ami megilleti őket. v. E. Építészeti kiállítás Békéscsabán Az Építőművész Szövetség Délmagyarországi Szekciója, a Szegedi Tervező Vállalattal, valamint a Békés. Csongrád és Bács megyei Tanácsi Tervező Vállalattal együtt Békéscsabán, a közgazdasági szakközépiskola Hunyadi téri tornatermében rendez/ meg a Délmagyarországi í építészeti kiállítást. A megnyitót március 31-én délután 3 órakor dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke tartja. A kiállítás — amit a közönség április 8-ig tekinthet meg — tablókon, fényképeken mutatja b» a négy vállalat által tervezett legjelentősebb létesítményeket. livfl a magyar-romái kishatárfirgalmi kereskedelem A közelmúltban Csatári Bélának, a Békés megyei Tanács elnökhelyettesének vezetésével kereskedelmi delegáció járt Aradon, a szomszédos Román Szocialista Köztársaságban. A delegációt fogadták az Arad megyei Tanács vezetői és szívélyes, elvtársi hangulatú | megbeszéléseket folytattak a; két szomszédos megye kereáke- \ delmi kapcsolatainak bővítéséről. A Békés és Arad megyei ta- j nácsi és kereskedelmi szakem-; berek találkozója alkalmával a magyar delegáció részt vett egy árubemutatón, amelyen ruházati cikkek, méteráruk, konfekciók, cipők és különböző ipari cikkek reprezentálták a szomszéd ország iparát. A delegáció tagjai részt vettek néhány más jellegű bemutatón is, ahol megtekintették a legújabb divatárukat és vendéglátóipari termékeket. Az aradi tárgyaláson megállapodás született csaknem 3 millió • forint értékű román áru j szállítására, ezenkívül mintegy 1 6 millió forint értékű olyan j árura, amelyet a nagykereske-' delmi vállalatok vettek meg és Békés megyében értékesítenek. A listán szerepelnek horganyzott lemezáruk, kerékpárok, tésztafélék. A romániai látogatás viszonzásául a magyar partnerek hasonló bemutatót rendeznek április 18 és 20-a között Szegeden, ahol bemutatják azokat a termékeket, amelyeket felkínálnak a román félnek. Ezek között ruházati, ipari és élei-1 miszer-cikkek szerepelnek. . A szegedi árubemutatót követő megbeszélésen dói él véglegesen, hogy Békés és Csongrád, valamint Arad megye kereskedelmi szakemberei mit és mennyit tudnak vásárolni egymástól. Március 21-én megyénk kereskedelmi szakemberei Csatári Béla vezetésével tárgyaltak a Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseivel és többek között javasolták,' hogy a határmenti megyék kereskedelmét célszerű lenne a külkereskedelmi vállalatok kiiktatásával lebonyolítani. B O. A közlekedés és szállítás szocialista brígádvezetőínek országos tanácskozása Több mint 30 000 szocialista brigádtag csaknem 200 képviselőjét üdvözölte Mátyási Árpád, a KSZDSZ titkára csütörtökön az ÉDOSZ-székházban kezdődött közlekedés és szállítás szocialista brigádvezetőinek tanácskozása. Az országos értekezlet a szak- szervezet beszámolója, s Rödönyi Karolának, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesének szóbeli kiegészítése alapján összegezte a közlekedés múlt évi teljesítményét, megvitatta a szocialista brigádok tennivalóit a közlekedés előtt álló feladatok megvalósításában. GsasaaaQQQiESOoaossoQssasasasaaeafl] Szezon kezdetén a gyomai téglagyárban (4. oldal) ♦ Nevet-e a harmadik ? (3. oldal) • Megsúgom magának (4. oldalt Losortczi Pál Miskolcon Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délelőtt kétnapos borsodi látogatásra Miskolcra érkezett. A megyei pártbizottságon dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, a megyei és városi párt végrehajtó bizottság tagiai és a tömegszervezetek vezetői fogadták. Ezuftán az Elnöki Tanács elnöke eszmecserét folytatott a megye és a város vezetői vei, akik tájékoztatták a magasrangű vendéget Borsod politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Logon ezi Pál a délultáni órákban a diósgyőri gépgyárba látogatott. (MTI) Javítják az útpadkát A KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága megkezdte a Békéscsaba és Csorvás közti útszakasz javítását. Ezen szakasz útpadkája és a hozzá, csatlakozó útszakasz közismerten rossz állapotban van s igen komoly balesetveszélyt, jelent. A hi- nyosságok kijavításával csökken a balesetveszély Képünkön az igazgatóság javítóbrigádja munkc közben, (Fotó: Dcmény)
