Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-21 / 68. szám
Nyolcféle burgonya vetőgumő a gazdaságoknak A vetőmagszállítás mellett megkezdődött a burgonya vetőgumó szállítása is a mezőgazda, sági nagyüzemekbe. A fontos növény vetésterülete idén — szá_ mítások szerint — 240—250 ezer hold körül alakul majd, tehát az elmúlt évek átlagához képest különösebb változásra nincsen kilátás. A termőterület jelentős részén idén felújítják a vetőgumót, ami azt jelenti, hogy a helyben meg. termelt burgonyát nem használják fel szaporító-anyagként, hanem értékesítik és a termőképesség fokozására új, nemesített burgonya vetőgumót vásárolnak. A felújításhoz szükséges egészséges szaporítóanyagot a legkedvezőbb éghajlati adottsággal rendelkező tájakon, külön erre a célra specializált mezőgazda- sági nagyüzemekben — állami ellenőrzés mellett — termelik, a vetőmagtermeltető és értékesítő vállalat megbízása alapján. A gazdaságok többsége már az elmúlt év őszén beszerezte a vetőgumót. Jelentős részük azonban csak most tavasszal adja fel a megrendeléseket. Tekintettél arra, hogy hazánkban a termésátlag nem túlságosan magas, általában 60—65 mázsa körül alakul, a vállalat a terméseredmények javításához megfelelő választékot biztosít. A gazdaságok nyolcfajta burgonyából válogat, hatják ki azt, amelyik körzetük, ben a legmegfelelőbbnek ígérkezik. A drágábbak közé tartozik például a gülbaha és a somogyi- kifli, olcsóbb az aranyalma vető. gumója. A háztáji területekhez szükséges vetőgumót a község termelő- szövetkezete — a megrendelések összeírása után — egyszerre rendelheti meg a területileg illetékes vetőmag-központtól. A kiskert-tulajdonosok felújítási igényeit is kielégítik. (MTI) f zött; azután a lapokat Is a Tanácsköztársaság tulajdonának jelentették ki és a proletárdiktatúra eszközévé tették meg. Köztulajdonba került a gyomai Kner Nyomda is, termelési biztosa az országos tekintélynek örvendő Kner Izidor lett. A proletárdiktatúra előtt Bé- .késcsabán három hírlap jelent meg: , 1. A régi vagy ahogy tréfásan nevezték az „öreg” Békésmegyei Közlöny, hetenként kétszer jelent meg, a polgári gondolkodású irány lapja; 2. a majdnem kétévtizedes '„Békésmegyei Függetlenség” a 48-as politika harcosa, hetenként kétszer és 3. az újabb keletű, szociáldemokrata irányú, hetenként egyszer megjelenő lap, a Békésmegyei Népszava. A Békésmegyei Közlöny 1919. április közepéig jelent meg, nfiajd megszűnt. A Corvinától megvontak minden munkát, mivel dr. Székely nem vállalta, minthogy az ott készült lap, a Közlöny, a tőke szolgálatában állott ezelőtt. Nyomdája szünetelt. A hozzá beosztott munkásokat köteles volt fizetésben részesíteni, habár semmit sem dolgoztak. A Békésmegyei Függetlenséget nyomdai felszereléssel együtt a szociáldemokrata párt részvénytársasági alakulattal 1919. február 5-én megvette tulajdonosától. Gesmey Somától, s a lap címét „Békésmegyei Népszaváéra változtatta. Békéscsabán napilapként jelent meg 1919 február 16-tól kezdve naint a Szociáldemokrata Lesz-e dús legelő 290 ezer hektáron? Az országos középtávú gyepkutatási program bázisa a Szarvasi Kutató Intézet KÖZTU DOM ASÜ, hogy a húsprogram, s ezen belül a szarvasmarhatenyésztés fejlesz-' tése csak akkor oldható meg, ha j folyamatos és biztonságos lesz a tömegtakarmány ellátás. A népgazdaság számára azonban nem közömbös: mekkora területről s milyen költséggel állítjuk elő hazánkban a tömegtakarmányszükségletet. Nagyarországon 1 millió 300 ezer hektár a gyepterület, aminek egy része gyomgyepes parlag vagy alig termő ősgyep. A felmérések szerint mintegy 290 ezer hektáron a rét és a legelő gazdaságos beruházással, viszonylag rövid időn be. lül felújítható. Az országos középtávú gyepkutatási program koordinálására a szarvasi öntözési Kutató Intézet kapott megbízatást Az eddig elért eredményekről és a további feladatokról a következőket mondották el a tudományos kutatók az MTI munkatársának: Az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek megfelelően a MÉM programos kutatást hozott létre. A profilirozás megszüntette a felesleges párhuzamosságokat A gyepgazdálkodás fejlődését elősegítő kutatási célprogram bázisintézete a szarvasi ÖKI, ezenkívül fontos kutatásokat végeznek tíz más közreműködő intézményben isi Hazánkban Szarvason évek óta vészünk tudományos kutatást az ősgye-j pék felújítására, az öntözéses; gyepgazdálkodás kialakítására, a legelőhasznosítás módszereinek kidolgozására és az új nagy potenciális termőképességű fűfélék előlállítására. Az intézefben jelenleg négy tudományos kutató főállásban foglalkozik e témákkal. A SZARVASI intézetben elsősorban az öntözött gyepek termesztéstechnikai és hasznosítási kérdéseit kutatják. Ezek közül legfontosabbak a vízgadálkodás és táplálóanyaggazdálkodás kutatása, valamint a régi gyepek felújítására és újak telepítésére vonatkozó módszerek továbbfejlesztése. A javított gyepeken megnövelt zöidfűtermés okszerű hasznosítása tulajdonképpen a termesztéstechnikái eredmények. realizálását jelenti. Ezen túlmenően a hasznosítás módja, módszere visszahat a fű termés mennyiségére is. Ezért külön kutatási telepen foglalkoznak az intézetben a legeltetési módszerekkel. Az intézet eddigi eredményei alapján készült technológiák és üzemi kísérletek eredményei mintegy 1900 hektáron jelentős eredményeiket hoztak.1 Az éves átlagtermés 340 mázsa zöldfű volt hektáronként, ebből az állatok szakszerű legeltetés-j sei átlag kettőezer liter tejet,' 157 kiló húst állítottak elő. Azj állatok által fel nem hasz-| nált zöld fű bői még jelentős mennyiségű szénát is betakarítottak a területen. AZ ÖSGYEPEK felújítása és az új gyepek telepítése csak akkor valósítható meg, ha bőven- termő, gyorsan regenerálódó fűfajtákkal rendelkezünk. Ezért nagy jelentőségűek a gyepnövényfajták nemesítésére, előállítására irányuló kutatások. A Szarvason folyó gyepkutatások egyik főprofilja az új nagypotenciális termőképességű fű- és pillangós fajták nemesítése és az öntözéses vetőmagtermesztés nagyüzemi technológiájának kidolgozása. A gyepnövénynemesítás eddigi eredményeit sikerrel hasznosította a hazai köztermesztés és megbecsüléssel fogadta számos külföldi ország: a Szovjetunió, az USA, Nyugat-Németország, Kanada és Hollandia. A további nemesitől munkában — elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének igényeit figyelembe véve — a nagy termőképességű ás magas beltartalmi értékű takarmányfüvek nemesítését ki. vánják előtérbe helyezni. A gyepprogram sikeres megvalósításának egyik kulcskérdése, hogy a fejlesztési elképzelések realizálásához megfelelő mennyiségű és jóminőségű hazai származású vetőmaggal rendelkezzünk. Sajnos a jelenlegi igények mintegy 70 százalékát drága és viszonylag rossz minőségű importtal tudjuk csak kielégíteni. Ennek felszámolására szükséges a gyepvetőmag-ter- mesztés nagyüzemi hálózatának kiépítése és a termesztési kedv Párt megyei hivatalos lapja. A különféle foglalkozású munkások szakszervezetekbe való tömörítése érdekében eredményesen tevékenykedett. 1919. április 11-től kezdve alcímében is az egyesült párt lapjaként látott napvilágot. Utolsó száma 1919. április 26-án került ki sajtó alól. Ez az újság a megye hanjndó fóruma volt megjelenésétől kezdve. Napilap volt (április 1-től) gyorsabb és hatásosabb reagálást, friss tájékoztatást biztosított, mint a hetente egyszer megjelenő újságok híranyaga. Felelős szerkesztője Andrássy Gyula, a csabai mozgalom kiemelkedő harcosa volt. Erdélyből idemenekült vasmunkás. tanasztalt mozgalmi ember. 1918. október végéig a Budapesti Fegvverevár egyik mozgalmi vezetője volt, A megszüntetett két lap szerkesztői a Békésmegyei Népszava szerkesztőségében dolgoztak, havi 1500 korona fizetésért. A lapot Tevan nyomdájában készítették. A tulajdonosnak havonta kétszer 1800 K-t fizettek ki nyomdája használatáért. A Gesmgv-féle nyomdában hirdetmények és más nyomtatványok készültek. A Békésmegyei Népszava „profilja”, tematikája nagyjából megegyezett a fővárosi lapokéval. Foglalkozott a munkásokat érdeklő kérdésekkel, a megélhetés-, a munkabér-gondokkal. Az egyenlőséget, a világ proletariátusát hirdette. Közölte a proletárdiktatúra. a Munkás Tanács és Direktóriumok rendeletéit „Sok helyet szentel a lap a Munkás Tanács, a Direktóriumok gyűléseinek s népgyűlési szónokok beszédeinek ismertetésére. A szakszervezetek élénk működését hosszú állandó rovat tartalmazta.” A betűt, a sajtót, az irodalmat az új rend szolgálatába állította és ezzel szolgálta a proletárdiktatúrát a megye többi lapja is. Orosházán Néperő címmel 1919. március 16-tól kezdve jelent meg a helyi szociáldemokrata pártszervezet napilapja, a román megszállásig. Irányítója Flór József volt. Gyulán a Vörös Zászló 1919. március 27-től áorilis 20-ig, hetente egyszer jelent meg. Irányítója Somogyi Imre, a megyei direktórium egyik tagja volt. Szarvason hetenként egyszer jelent meg a Tanácsköztársaság kezdetétől a Népakarat c. újság, mint pártlap. Az említetteken kívül 1919. április közepéig megjelentek azok a semleges vagv polgári ellenzéki lapok is, amelyeket a megyei direktórium engedélyezett. Így Békéscsabán a Békésmegyei Közlöny, Orosházán az Orosházi Újság és az Orosházi Friss Újság, Szarvason a Szarvasi Hírlap. A pártlapok korábbi újságok nyomdáit vették át, s a korábbi lapok előfizetőit is átvállalták. évfolyam és számsorozatukat folytatták A Békésmegyei Függetlenség ilyen értelmű utóda lett a Békésmegyei Népszava, a Békés c. lapé a Vörös Zászló, az Orosházi Friss dttreké a Néperő s a Szarvasi javítása. A gyepvetőmagter. mesztés problémája nemcsak a takarmányfüveknél, hanem a pázsit és a különleges rendeltetésű gyepnövényeknél is előfordul. Amennyiben eredményesen sikerül megoldani a vetőmag- termesztést, úgy jelentős devizát takaríthatunk meg népgazdaságunknak. A TERMESZTÉSI KEDV javítására a kutatóintézet egy tiszántúli gyepvetőmagtermesztő mintaüzem kijelölését tartja szükségesnek, ahol a kidolgozott komplex technológia alapján a nagyüzemek számára továbbá termelési tapasztalatok állhatnának rendelkezésre. Ary Róza Bolgár miniszter Budapesten Vasárnap. Budapestre érkezett H. Panajotov, a Bolgár Népköz., társaság nehézipari minisztere, hogy néhány napos látogatás so. rán megbeszéléseket folytasson dr. Szekér Gyula nehézipari miniszterrel. Erről a találkozóról még tavaly született megállapodás: a bolgár—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 10. üléssza. kán.’H. Panajotov fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent a Nehézipari Minisztérium képviseletében Gór Nagy Sándor miniszterhelyettes. Ott volt Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagy. követ. Csabacsűdtől Csehszlovákiába tápoké a Népakarat. Gyomán, Mezőberényt>en, Battonyán, Sarkadon a korábbi esztendőkben már adtak ki helyi lapokat, de a forradalmak idején nem jelentettek meg újságokat a kutatás jelenlegi ismeretei szerint. A Tanácsköztársaság időszakában megjelent megyebeli sajtótermékek nygyobb fele fennmaradt, kisebb részükről azonban csak közvetetten hidunk. A tájunkon mindössze öt és fél hétig tartó proletárdiktatúráról a meeve egykorú saitója sok tekintetheti hű képet ad. annak idején hathatósan segítette az új rend megerősödését, tömegbázisának kiszélesítését. A tanácshatalom alatti Békés megyei intézkedések egyik legfontosabb vonása, hogv a kultúra területén is következetesen érvényesítették az osztálv- pobtika elvét, a dolgozó nép szolgálatát. A művelődésügy nagyfokú elmaradottsága miatt egyszerre kellett a demokratikus és • szocialista kulturális feladatok megoldásáról gondoskodni. A dolgozók kénviseiői közvetlen szerenet kantak a művelődésügy irányításában. A proletárhatalom erejét bi- zonvftla, hogv a súlyos gazdasági és politikai problémák megoldása mellett a kultúra területén is alapvető Intézkedésekre volt képes. Amit megoldani nem lehetett, annak alapos. szakszerű előkészítése Is megtörtént, a rendelkezések megszülettek csak a kivitelhez nem volt elég idő. (Folytatjuk) Gácsér József Hamarosan Csehszlovákiába szállítják a 110 kiló átlagsúlyú fehér hússertéseket. Fotó: Demény Hetven fehér hússertést szállítanak a napokban a csabacsűdi Lenin Tsz sertéstelepéről Cseh- ■ííovákiába. A 1700 férőhelyes telepen fehér hússertéseket és Cornwall fajtával keresztezett hibrideket tartanak. De már úgy tervezik, hogy teljesen átallnak a fehér hússertésre. Jelenleg évi 1100 állatra van szerződésük, az állatforgaimi és húsipari vállalattal. Azért csak ennyire, mert a továbbszaporítást is saját állományukkal oldják meg. A telep tovább fejlődik, még két új épületük van készülőben. A napokban fejezték be egy artézikét fúrását. Ez megoldja majd a telep vízgondjait A telep gazdaságosságával elégedettek a vezetők. Egy kilogramm húst 16 forintért állítanak elő. A telepre költött Í3 millió forint várhatóan hamarosan megtérül. Kereskedelmi vállalat mezőkovácsházi telepére • érettségizett, gyakorlattal rendelkező férfi munkavállalót keres telepvezetői munkakörbe. Jelentkezés részletes önéletrajzzal és fizetési igény megjelöléssel. Szeged, Pf. 59-re kérjük. 354
