Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
Honvédelmi nevelés — romantikával Beaxélgetéa Irhást Lajoa eleláraaal, ax Ifjú Gárda megyei paraneanokhelyetteaével Március 8-án tartották a megye Ifjú Gárda parancsnokainak értekezletét, amelyen részt vettek a városi, járási parancsnokok, szakaszparancsnokok és a társtestületek képviselőd. A tanácskozáson Tóth Gyula, az Ifjú Gárda országos parancsnoka is megjelent Ezen a tanácskozáson sok minden szóba került A részvevők őszintén beszéltek a gondokról, feladatokról is. A KISZ VIII. kongresszusa határozatán ban előírta, hogy fokozni kell a KISZ honvédelmi nevelő munkáját A határozat végrehajtásában a fő feladat az Ifjú Gárdára hárul. Néhány az Ifjú Gárdával kapcsolatos aktuális kérdésre kértem választ Irhám Lajos elvtárstól, a KISZ Békés megyei Bizottságánaak politikai munkatársától, az Ifjú Gárda niegyei parancsnokhelyettesétől. — Melyek a szervezet legfőbb feladatai? — Röviden, az Ifjú Gárda a KISZ honvédelmi munkaformája. Ügy érzem azonban ez a rövid mondat bővebb magyarázatot érdemel, hiszen a fiatalok nagy részében téves elképzelések élnek munkánkkal kapcsolatban. Sokan afféle fél-katonai szervezetnek tartják, míg mások úgy vélik, hogy az Ifjú Gárda tevékenysége kimerül abban, hogy különböző rendezvényeken rendfenntartó szerepet töltenék be, jegyeket szednek, illetve el látják a ruhatárosi teendőket A valóság természetesen más. Feladatunk, hogy romantikus, játékos formában honvédelmi nevelésben részesítsük a fiatalokat. Különböző foglalkozásokon, táborozásokon megismertetjük őket a korszerű harcászat alapfogalmaival. lövész- és járőrversenyeket rendezünk és általában azon igyekszünk, hogy hasznosan elégítsük ki a fiatalok „kalandvágyát”. A leghatározottabban fellépünk az olyan tendenciák ellen, amelyek lejáratják az Ifjú Gárdát Itt azokra gondolok, amikor néhány szervezetben — bizonyos kényelmi szempontok miatt — a gárdistákat ruhatárosi és jegyszedői feladatokra használják. Mi minden KISZ-vezetővel tudatosítottuk, hogy az ő dolguk nem ez és örüljünk, hogy ezt mind többen tudomásul veszik. Az utóbbi időben ilyen téren kevés problémánk vein. — Kik lehetnek tagjai m Ifjú Gárdának? — Tagja lehet minden fiatal, akiket a KISZ-szervezet ajánl. Ez gyakorlatban úgy néz ki, hogy a jelentkezések a K1SZ- gyűlés elé kerülnek és ezeket egyénenként bírálja el a taggyűlés. A Gárdában taginak lenni: KlSZ-megbizatás. Hangsúlyoznom kell, hogy az Ifjú Gárda egy munkaforma és nem a KISZ „elit” szervezete. ■— Milyen feladatok hárulnak az egyes tagokra? — Tagjainkat természetesen kiképzésben részesítjük. Ez el méleti, fizikaá és tehcnikai részekből áll. Az elméleti foglalkozáson néhány fontosabb harcászati ismeretre tanítjuk meg őket. A fizikai kiképzés szorosan kapcsolódik a sporthoz. Szeretném felhívni a fiatalok figyelmét az ebben rejlő nagy lehetőségekre. Ma már egyre inkább igyekszünk, hogy a sport mindennapi életünk részévé váljék és az Ifjú Gárda nagyszerű lehetőség a szervezett sportolásra. Az általános sporttevékenységen kívül igyekszünk tagjainkat — akik még esetleg nem tudnának —- megtanítani úszni, önvédelmi (judo. karate) oktatásban is részesülnek a fiatalok A technikai képzés, a különböző kézifegyverek kezelésének megismeréséből áll. — Milyen formában történik a felkészülés számonkérése? — Igyekszünk itt is változatos formákat találni. Nem szárazom vizsgáznak, hanem érdekes, játékos versenyekem mérjük fel mennyit sajátítottak el a fiatalok a tudnivalókból. Ezeken a versenyeken megyei csapataink országosan is szép eredményeket értek eL Megyénk csapata az 1970. évi országos szemlén helyezést ért el, járőröző csapatunk első, lövész-csapatunk második lett. — Mit nyújt az Ifjú Gárda tagjainak? — Elsősorban tartalmas időtől'tést és rengeteg olyan hasznos ismeretet, amelyet az élet. minden területén fel 'ehet használni. A sok mozgással járó kiképzésekkel a fiatalok egészségi állapota javul, a rendszeres politikai oktatásokkal pedig látókörük szélesedik. Ezenkívül természetesen jó érzés egy összeforrott közösséghez tartozni. — Hány tagja van a megyében az Ifjú Gárdának? — A taglétszámmal nem lehetünk elégedettek. Körülbelül 900 tagunk van. Ennek mintegy fele nő. Az alacsony létszám fő okaként a rossz propagandát, téves tájékoztatást és a megfelelő érzelmi nevelés hiányát említeném. Sok tennivalónk van még, hogy kellően népszerűvé váljék ez a munkaforma. Szinte korlátlan lehetőségek vannak mindennemű, a honvédelmi neveléshez valamiféleképpen kapcsolódó rendezvény szervezésére. A társtestületek a legmesszebbmenőkig támogatják minden kérésünket és kizárólag az egyes ifjúsági vezetőkön múlik, hogy hogyan élnek ezekkel a lehetőségekkel. Sajnos alapszervi vezetőink között nagy a fluktuáció, kevés a rátermett vezető és gyakran ők is rossz értelemben vett rutinnal látják el feladatukat Ezáltal szürkévé, formálissá válnak a foglalkozások. Fokoznunk kell a kapcsolatokat a katonaidejüket töltő, illetve katonaviselt fiatalokkal. Jelenleg sajnos az a rossz gyakorlat hogy a bevonuló fiatalt elbúcsúztatják és többé nem számítanak munkájára. Pedig potenciálisan ők lennének a megfeleIdeiglenes védettségei kapott a Bánfl-féle hajnövesztő szer lő vezető erő, hiszen a hadseregben számos olyan ismeret birtokába jutottak, amelyeket nagyszerűen tudnának az Ifjú Gárdánál hasznosítani. Az előbb említettem vezetői problémáin-! kát Ezen a gondon fokozott üte-j mű vezetőképzéssel szeretnénk, ( segíteni. Nem titok, hogy von-i zóbbá akarjuk tenni a fiatalok számára az Ifjú Gárdát Több,' játékosabb, érdekesebb, romantikusabb foglalkozást tervezünk mint eddig és jobban törekszünk majd az egyes szakaszok részéről felmerülő speciális igények ki- :• elégítésére is. Erősítjük propa- i ganda-tevékenységünket is, mert; ezen a téren még nagyon sok! tennivaló vár ránk. ; Az idén valószínűleg megoldó- ; dik az egyenruhaprobléma is. ■ A KISZ Központi BizottságaE rendkívül jelentős összeget biz-; tosít számunkra. Ebből tudjuk 1 dotálni majd az egyenruha vá-1 sárlását, illetve gyakorlóruhát is £ tudunk majd biztosítani gárdis-; iáinknak. — Müven ,felent*s“hb render- ■ vényei lesznek az idén az Ifjú • Gárdának? — Legjelentősebb az országos E szemle. Ezt augusztus 14 és 20 : között Székesfehérváron és Ve- ■ lencén bonyolítjuk le. Ezt meg- j előzi júniusban a megyei szem- £ le. A megyei szemle győztes csa- £ pata megy majd az országos ve- • lélkedőre. Az egyes városi és já- £ rási parancsnokságok külön-kü- ■ lön megrendezik a sajat tended ‘ szemléiket. Ezeken kú’ül még í különböző évfordulókhoz Kap.; csolódó versenyeket is rende- ■ zúnk. Ezek közül kiemelkedik! Békéscsabán az április 4 kupa £ és Gyulán a november 7 kupa.; Ezek mindegyike megyei ver-! seny. Szeretnénk még, ha az’ egyes szakaszok nyáron két-há-: romnapos önálló táborozással • zárnák le a kiképzési évet. Ezen £ le lehetne mérni mennyit fejlőd- ; tek egv év alatt és természete- ; sen jutna idő pihentre is. lányai László £ Március 14-én az Országos Találmányi Hivatalban ismertette nagy érdeklődésre számot- tartó szerének hatását, eredményeit Bánfi András békéscsabai feltaláló. Mint ismeretes, a Népújságban megjelent riport óta a televízió és sok újság foglalkozott a hajnövesztő szer feltalálásával. Kedden került sor arra, hogy a feltaláló bejegyeztesse a szert és ideiglenes védettséget kérjen rá a Találmányi Hivatalban. Tasnádi elvtárs, az OTH elnöke sajtófogadáson tájékoztatta az újságírókat a találmányról és jelentette be annak ideiglenes védettségét. A magyar rádió riportot készített Bánfi Andrással és a vele megjelent páciensével. A lengyel televízió ugyancsak riportot készített a magyar feltalálóról és szeréről. Bánfi András találmánya bejegyzése után szóbeli megállapodást kötött az egyik gyógyszer- gyárral, (a szerződés szövegezése folyamatban van) ahol is egyhónapos kezelés után fogja bizonyítani a szer hatását. Csak ezt követően kerülhet sor a szabadalmaztatásra és a hajnövesztő szer tömeges gyártására. q fejben láfcfcuk Jelentés Egy új sorozat első adásáról ff Ki mit tud oz energiagazdálkodásról** szakmai vetélkedő Budapesten Ä dél-magyarországi elődöntőt április 11-én rendezik Szegeden Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület az idén november 10-én Budapesten, a Technika Házában rendezi meg a „Ki mit tud az energiagazdálkodásról” elnevezésű szakmai vetélkedőt A vetélkedő célja, hogy az iparban foglalkoztatott fiatalok figyelmét az egyik legjelentősebb kérdésre, a7 energiagazdálkodásra irányítsa. A kérdések tehát e témakörből kerülnek ki. felölelik a villamos, a gáz-, az olaj-, a szén- és a vízi energia felhasználását, valamint az idevonatkozó adatokat. A kérdéseket főként az 1970. és 1971. évi műszaki és természet- tudományos lapokban és folyóiratokban megjelent cikkek, dolgozatok alapján állítják ösz- sze, ezenkívül a napi sajtóban közölt adatokat is felhasználják. A vetélkedőre elsősorban a fiatalokat várják, ezért a jelentkezési korhatár 35. életév A részvétet nem kötik egyesületi tagsághoz. Az országos vetélkedő dél- magyarországi e'ődön*őiét. amelyen a Csongrád. a Békés és a Bács-Kiskun megvei pályázók vesznek részt, ánrilis 11-én rendezik meg Szegeden. A területi mimsz 5 1972. MÁRCIUS 1& vetélkedőn a legjobb eredményt elérők az országos döntőbe kerülnek, de az itteni eredményeik alapján is értékes tárgyjutalomban részesülnek. Mindazok, akik részt kívánnak venni a dél-magyarországi elődöntőn, személyesen, vagy Írásban jelentkezhetnek március 20-ig a MTESZ Csongrád megyei Szervezetének titkárságán. Ünnepeh elolt: Március 29-től bérfizetés A Magyar Nemzeti Bank körlevélben közölte a vállalatokkal az idei márciusi, áprilisi és májusi munkabérfizetési napokban elhatározott változásokat. Az áprilisi és májusj munkaszüneti napokra való tekintettel az esedékes munkabérek kifizetése a következő határnapokon történik: A március 30-án és 31-én esedékes béreket március 29-én, az április 1-én és 2-án esedékes béreket március 30-án, az április 3-án és 4-én esedékes béreket március 31-én, az április 29- én, 30-án és május 1-én esedékes béreket április 28-án kell kifizetni A fél nem sorolt bérfizetési napok nem változnak. Jelenleg 35 ezer tudományos és technikai folyóirat közöl évenként mintegy kétmillió szakcikket 50 nyelven — közli az UNESCO egyik legújabb tájékoztatója. Ha a tudományos és technikai fejlődés 250 év óta gyorsuló üteme nem változik, akikor alig ötven év múlva (még egy emberöltőnyi idő sem) a tudományos szakfolyóiratok száma 350 ezerre emelkedik, tehát a jelenlegihez képest megtízszereződik! Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon 2000 után, hogyan is állunk majd az ismeretelmélet „robbanásával”, amiről oly sok szó esik már napjainkban is? Az ismeretek szerteágazó sokaságából, hogyan lesz képes az egyéni érdeklődő, a tudós, a kutató kiszűrni azt az ismeret- anyagot, mely szűkebb érdeklődési körére, tudományos és kutatási területére vonatkozik? Ebben az ismeretszerzésben kíván segítséget nyújtani a TV új sorozata a Jelentés már most, azzal a nyílt céllal, hogy tudományos és kulturális figyelő kíván lenni. Bodnár György irodalomtörténész — mint a műsor egyik házigazdája — bevezetőiében hangsúlyozta, hogy a társadalomtudományok, természettudományok és a művészet különböző ágai is helyet kapnak majd a műsorban, mivel azonban ezek „felépítmények”, egy közös jellemzőjük lesz: egy adott társadalmi alap jegyeit hordozzák. A sorozat célja, hogy a „terítékre” kerülő témákat a komplexitás igényével vizsgálják majd a meghívott szakemberek. Az első adás keretében az urbanisztika, korunk egyik legizgalmasabb és legösszetettebb problémája volt napirenden. Különösen a társadalomtudományban kap nagy szerepet a városfejlődés vizsgálata, elsősorban történeti szempontból. A történetiség mellett azonban lé- gyeges, az örvendetes fellendülést mutató szociológiai irodalom vizsgálata is. A szociológiai kutatások két jeles képviselője Konrád György és Szelényi Iván — mint a műsor vendégei — többek között elmondották, hogy hazánkra a késleltetett városfejlődés a jellemző, melyben az ipari fejlődés üteméhez képiest elmarad a városi lakosság lélekszimának fejlődése, ami magával hozza az „ingázók” számának növeVodósét (Csak Szakácsból kb. 40 ezer az ..ingázó” munkaerő!), va'amint a lakáshelyzet viszonvlagos stag- ná'ását. (Akit részletesebben érdekel a tóma, a Valóság c. folyóirat 1971. dec. számában megtalália Konrád—^zelénvi: A késleltetet* városfejlődtársadalmi konfliktusai c. cikkét.) Az intenzívebbé váló gazdasági termelés azonban, fokozatosan nagyobb anyagi lehetőségeke; teremt a lakáépítés felfutására, s így belátható időn belül elérhető egy megnyugtató kiegyenlítődés a városban dolgozó és lakó népesség arányában. A városban lakó emberek azonban nemcsak dolgoznak, hanem különböző szolgáltatásokat igényelnek (közlekedés, hírközlés, oktatás és egészségügy stb.), amit infrastrukturális ágazatnak nevezünk. Ez az ágazat jelenleg az iparhoz vi- zonyítva elmaradott, mert igen tőkeigényes, s a beruházásokat drágítja, hogy valamennyi esetben szem előtt kell tartani a korszerűséget, a jövőnek „szólót”. Vajon a művészetek mit tükröznek ebből a bonyolult „gépezetből”, hiszen az urbanizáció életformaváltást jelent, belső fejlődésváltást, mind az egyén, mind a közösség életében. Történelmi síkon keresve a választ azt mondhatjuk, hogy a művészetek közül az irodalom, annak legteljesebbjei, nem szerették a várost. Nem szerették már az ókorban sem, de nem szerette Dosztojevszkij, Balzac. Kaffka sem. Nem szerették, mert a városban magára maradó, elidegenedő, személyte- lenedő ember arculatát ábrázolták a mechanizáit hétköznapiok sűrűjében. Ezt teszi némi lázadással Karinthy Ferenc is Epiepe c. regényében, valamint a Balázs Béla stúdió által készített „Aréna” c. kisfilm alkotói is. Egvedül talán Kassák kölcsönzött határtalan bizalmat a városnak, sokszor túlzott és irreális optimizmussal. Az irodalommal szemben az építészet, mint művészet, sokkal könnyebb helyzetben van, hiszen aktív tevékenységével részese a városfejlődésnek. Ékítményeivel, szobraival, freskóival naponta tesz valamit a ^városért. Sainos az itt születő jó gondolatokat, elképzeléseket is gyakran húzza keresztül az anyagiak korlátozottsága, valamint az a tény, hogv kevés új város épül. a meglévőkben kell a hagyományosat ötvözni az újjal. A művészetek szerepét osz- szefoglalva. arra kell törekedni, hogy ne abban lássák feladatukat, hogy menekülésre szólítsanak fel a városból. han“m sn’á- tos eszközeikkel seeitwék az ottlét, az ottél és harmónikusabb kibon ‘akozását. Ezt az igényt éreztük egyébként a „Jelentés” első adásának teljes tartama alatt is megfogalmazódni. Kíváncsian várjuk a jól sikerült kezdet folytatásait Szilárd Adám
