Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1912. MÁRCIUS 15., SZERDA Ara: 80 íllér xxvii. Évfolyam es. szäm M &: ' ‘ " ! A MEGYEI TANÁCS VB \ ÜLÉSÉRŐL JELENTJÜK <3. oldal) A PETŐFI EMLÉK­BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA (4. oldal) A MEGYEI II. OSZTÁLYÉ LABDARUGÓ­BA JNOKSÄG SORSOLÄSA (6. oldal) Ülést fart j a Magyar Szocialista Munkáspárti Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1972. március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések, vala­mint az alkotmány módosításáról szóló előterjesztés megvita­tását javasolja. (MTI) Pénz beszél Tanácskozás a magyar—szovjet barátság ápolásáról Tizenegy MSZBT-csoport kapott működési oklevelet Építési osztályvezetőt keresett', a közelmúltban egyik városunk tanácsa. Ki is szemeltek vala­kit. Ügy tűnt, minden szem­pontból megfelelő: fiatalember, diplomás építészmérnök, hely­beli lakos, itt is született, la­kással rendelkezik, letelepedett, egzisztenciális szempontból „egyenesben van”, ráadásul bi­zonyára szívesen is jönne, hi­szen diplomája ellenére csak a kis helyi kórház építésztechni­kusi állását tölti be havi .ezer­nyolcszáz forintért... Hanem mikor a tanácselnök megkérte, jöjjön be a hivatalába, s be­szélgetett vele az ügyről, bará- iunik visszautasította az aján­latot. Az anyagiak miatt. Pedig ne gondolja senki, hogy csekély jövedelmezést kínáltak neki. Nem, az építészmérnök­osztályvezetőnek a tanácsappa­rátusban tisztességes fizetés jár, megérdemelten. Mégis a felaján­lott összeg csupán az egyik ol­dalról a kórházi technikusi ezernyolcszáz forinthoz képest tűnt kecsegtetőnek. Másfelől azonban nevetségesen eltörpült ahhoz a mellékeshez mérvé, amit az illető családi házaik, hétvégi nyaralók tervezésével — teljesen legálisan, törvényes keretek között — keresni ké­pes. Ha belép a tanácsappará­tusba, ettől a lehetőségtől el­esik, hiszen nem lehet egysze- mélyben magántervező és jóvá­hagyó hatóság. Meg aztán: a kis kórházi állás kényelmes, nem jár lekötöttséggel, ellen­ben egy osztályvezetőnek ki­hullhat a gondtól minden haja- , szála, mire abból a — bár ro­hamléptekkel fejlődő — város­ból valóságos város lesz. Szó­val: nem. A tanácselnök bizonyos er­kölcsi normák megpendítésével próbált hatni tárgyalópartneré­re. Bár nem nagyon bízott az eredményben: sokszor kellett tapasztalnia, hogy az emberek egy jelentékeny és növekvő há­nyada számára kizárólag a pénz beszél, az erkölcsi „prédikáció” szinte nevetséges, süket fülekre taláL Mégis volt bátorsága em­lékeztetni a fiatalembert: ebben a rendszerben, ennek a társa­dalomnak a bizalmából kerül­hetett az egyetemre, ettől az államtól kapta diplomáját. — És nem olcsó diplomáját! Hi­szen nemcsak neki került sze­mélyes erőfeszítésébe, hanem az államnak is több százezer fo­rintba. No. persze, a mi társa­dalmunk nem kényszerít sen­kit, hogy itt és itt dolgozzon, nálunk szabad munkavállalás van. És főleg: van munkalehe­tőség, az ő esetében kereslet a tervezői munkára, kielégíthetet­lenül mohó építési kedv, mel­lékkereseti lehetőség. De épp ezért, mindenért: valamit, ille­ne vissza is adni ennek a tár­sadalomnak. Emberünk megvonta a vállát: ő ilyesmire nem szokott gon­dolni. Csaknem ugyanebben az idő­ben — mert a gond nem jár egyedül jelentkezett a ta­nácselnöknél a helyi zeneiskola igazgatója. Leköszönt az intéz­mény vezetéséről, nem vállalja tovább. Nem mondta, de tény: magántanítványok oktatásával otthon, kényelmesen, gond nélkül többet lehet keresni, mint ameny- nyi az igazgatói pótlék... A ta­nácselnök nála Bartókra, Ko­dályra hivatkozott, a zenekul­túra áldozatos szeretetére és szolgálatára, de nem nagy meg­győződéssel, mert az erkölcsi példák piánóját vajon nem har­sogja-e túl a „pénz” fortisz- szimója?!..i . Csodák csodája, mindkét eset végül is „happyend”-dei~ zá­rult. A zeneiskola igazgatója ezen az éjszakán lehet, hogy nem aludt, de másnap reggel bejött a tanácselnökhöz, s csendben bejelentette: meggon­dolta a dolgot, marad. Az a fia­tal építészmérnök pedig ma már — tele gonddal — osztály- vezető, a fejlődő város építésé­nek első számú felelőse. Nem minden habozás nélkül, de végül mindketten valami más­ra hallgattak, nem pedig az oly hangosan „beszélő” pénzre. Tör­ténetüket épp ez teszi tanulsá­gossá. Korunk gazdag példatár­ral illusztrálja a múltból to­vábbélő vagy épp újratermelő­dő, önző .egocentrikus, anyagias gondolkodásmódot is: de az újat, a jobbat, a közösségi em­beri magatartást is. o o o Az anyagiasság vízválasztója nem az anyagi javak szeretete vagy megvetése között húzódik: bolond ember, aki megveti. A kétféle erkölcsi magatartás kö­zött a határt az emberi mérték- tartásnál kell megvonni. Tisz­tességes dolog, ha munkánkkal igyekezünk szépen keresni: de tisztességtelen, ha számunkra csak a pénz beszél, semmi más. Ha ez az egyetlen és sokszoro­san az első szempont. Ha a kö- ' zösséghez való kapcsolatunkban számlánknak csak a „követel” rovatát vezetjük kínos pedanté­riával és kitöltetlenül hagyjuk azt, amivel tartozunk. Konez István A magyar—szovjet barát­ság ápolásáról, az MSZBT- osoportok eddigi munkájáról és a távlati tervekről tanács­koztak kedden Békéscsabán, az MSZMP megyei bizottsá­gi gának székházéban. Ott vol- I tak az MSZBT-csoportok vé­lj ' zetői, az üzemek, intézmé- jj nyék párttitkárai, az MSZMP járási bizottságainak illeté­kes munkatársai. A tanácsko­zás résztvevőit Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszön­tötte. Ezután Kovács Ferenc- né, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának megbízott osztályvezetője tartott elő­adást, amelyben méltatta a megyében levő 29 MSZBT- csoport munkáját, s beszélt a feladatokról. Az előadásból és a hozzá­szólásokból kiderült: megyénk üzemeiben, intézményeiben, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezeteiben igen fontos fel­adatnak tekintik a magyar— szovjet barátság ápolását. Ezt a célt szolgálja többek kö­Űjból Békés megyében ven­dégszerepei a Magyar Állami Népi Együttes „Tiszán innen, Dunán túl” című műsorával. A műsor négy tájegység zenei, tánc- és szokásanyagát köti cso­korba. Első negyedében a Du­nántúl, a másodikban a Palóc­föld, a harmadikban a Székely­, zött a Békés és Penza me- ; gyeiek barátsága, egymás munkájának, eredményeinek ! kölcsönös megismerése és propagálása. Javaslatok hang­zottak el arra vonatkozólag, j hogyan lehetne még eredmé- | nyesebbé tenni a barátsági munkát. * A tanácskozáson ott volt . A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága a népek kö­zötti barátság ápolásának je­gyében március 15-én magyar— kubai barátsági napot rendez Békés nagyközségben. Erre az aktusra a népfront megyei tit­kársága a Kubai Népköztársa­ság budapesti nagykövetség képviselőit is meghívta. A ven­dégek ma a délelőtti órákban érkeznek az ünnepség színhe­lyére Békésre, ahol a párt já­föld, s végül. a Tiszántúl jelleg­zetes hagyomárfyai elevenednek fel, zömében vidám, játékos mű­sorszámokban. Az együttes mű­vészeti vezetője Rábai Miklós Kossuth-díjas, érdemes művész, a műsort Létai Dezső tervezte. Az együttes első Békés megyei többek között Várhelyi Lász­lómé, az MSZBT országos el­nökségének kulturális osz­tályvezetője és Hegedűs Ist­vánná, az elnökség munka­társa is. Végül ünnepélyesen átadták a legutóbb alakult 11 MSZBT-osoportnak. a mű­ködésüket elismerő oklevelet. rási székházában a megyei és helyi párt-, állami, társadalmi szerveik; képviselői fogadják őket. A délutáni órákban a vendé­gek látogatást tesznek a mező- gazdasági gépgyárban és a kosár­ipari vállalatnál. A barátsági estre 18 órakor az Egyetértés Tsz kultúrtermében kerül sor, ahol a testvéri kubai nép kép­viselői is felszólalnak. előadását március 15-én este 7 órakor Szarvason tartja, majd ezt követően március 16-án Ke- vermesen, 17-én Lökösházán, 18„ án Gyulán, 19-én Végegyházán, 20-án Szabadkígyóson és 22-én Dombegyházán vendégszerepel» nek. Jelenet a Tiszán innen, Dunam túl című műsor egyik táncjátékából, A Magyar Állami Népi Együttes Békés megyében Mi: XuDai vendéget erhezmk Békésre Barátsági est az Egyetértés Tsz kultúrtermében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom