Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

Munkánk elismertté vált Húszéves a Békési Építőipari Szövetkezet Szövetkezetünk Í952. február 21-én alakult meg 27 fővel. El­nöknek Nagy Károlyt választót, ták, s a szervezésben tevékenyen részt vett Csávás Sándor, Ku- tyik József és Nagy Zsigmond asztalos, valamint Molnár József szobafestő. Ma is valamennyien tagjai szövetkezetünknek. Ka. vács Gábor és Bondár Gábor kőműves, továbbá Bodorik Ist­ván asztalos már nyugdíjas. Az első évben a termelési ér­ték mindössze egymillió 200 ezer forint volt. Az emberek kisipa­rosoktól bérelt műhelyekben dolgozták. Csupán egy fűrész- és egy gyalugép állt rendelkezés sükre. és irányítás elősegítésére — sze­mélygépkocsit is vásárolt a szö­vetkezet. A termelési érték I960, ban elérte a 9 millió forintot. A gazdálkodás szigorú megfcö. töttsége miatt bizonyos vissza­esés következett be 1961-től 1965-ig. Ebben az időszakban ke­rült a szövetkezet élére a jelen­legi vezetőség, amely gyors in­tézkedésekkel megoldatta a gon. dókat és év végére megszűnt * veszteség, A gazdasági reform alapelveL nek az érvényesülése már 1966- ban kezdett észrevehetővé válni. Mind nagyobb önállóságot ka­pott a szövetkezet. Elsődleges Sói felszerelt asztalosműhely. A kővetkező évben 27-ről 67- re emelkedett a létszám, a ter­melési érték pedig csaknem 3 millió forintra nőtt. A szerszá­mok, eszközök azok voltak, ame­lyeket a tagság hozott magával, a szállításhoz 'pedig egy pár 16 és egy parasztszekér állt rendel­kezésre. De 1954-ben már gyara­podtak a gépek, bővebben volt. áílványfelszerelés, biztonságo­sabbá vált a munka. A tagság megszerette a szövetkezetei és 1955-ben a létszám 100-ra egé­szült ki. Az 1956-as ellenforradalmi események nem tudták szétbom­lasztani a szövetkezetei. Az 1957. évi rendeződés után pedig még tovább emelkedett a létszám. Csak a vezetés nem volt megol­dott. Négy év alatt három elnök és három műszaki vezető vál­totta egymást. Az 1958-ban meg­választott vezetőség volt az első, amely 4 évig a posztján maradt Elsődleges a termelékenység növelése Az ezt követő időszakban meggyorsult a fejlődés. Beton- keverőgépet, állványokat, újabb szerszámokat és két tehergép­kocsit, valamint — a szervezés feladatunknak tartottuk a ter­melékenység növelését, a mun­kafegyelem megszilárdítását, a műszaki színvonal emelését. A lakossági igények kielégítésére megkezdtük a többszintes lakó­házak építését. Munkánk elis­mertté vált, hírnevet szereztünk szövetkezetünknek. A tervünket 1966-ban 113,1 százalékra telje­sítettük, az elért termelési ér­ték meghaladta a 10 millió 600 ezer forintot. Ebből a lakossági szolgáltatásra 754 ezer forint ju­tott. Az 1968. évi mérlegzáró köz­gyűlés elnöki beszámolójának bevezető része a következőket tartalmazta: „Szövetkezeti tag­ságunk 17 éves szorgalmas, oda. adó munkája nyomán megérde. melten ünnepeljük azt is, hogy létrejött az új telepünk és üzem­házunk”. Elnyertük a Kiváló Kisipari Szövetkezet címet Az 1968. január 1-én beveze­tett gazdasági reform ■— bér az átállás sok gonddal járt —• meg­gyorsította a fejlődést. A ter­melési érték a reform első évé­ben meghaladta a 18 millió fo­rintot, ami 2 millióval volt több a tervezettnél. Jellemzésként megemlítjük, hogy teljesen át. adtunk 52, és tető alá hoztunk 28 családi házat. A megrendelők elégedettek voltak a minőséggel és a határidőt is sikerült min­den esetben betartani. A szövet- kezet létszáma 234 fő volt. Ebben az évben több mint másfél millió forintot fordítot­tunk beruházásra, az 1967-ben megkezdett műhelyek és szociá­lis helyiségek építésének folyta­tására. Korszerű, tágas műhelyt kapott az asztalos-, az üveges-, a bádogos-, a vízvezetékszerelő- és a TMK-részleg. Ácstelep és néhány raktár létesült. Elké­szült a 80 fős étkezde, a fürdő, mosdó, öltöző és a központi iro*, da ház. Mindezek megvalósulását tagságunk társadalmi munkával is elősegítette. Jelentős összeggel fejlesztettük gépparkunkat, íer= melőberendezéseinket is. Eredményeink alapján elnyer­tük a Kiváló Kisipari Szövetke­zet címet. Vessünk még egy pillantást az 1965—1970 közötti időszak fejlő­désére, amit legjobban talán a gépesítés jellemez, öt év alatt beszereztünk négy szállítószala­got, nyolc betonkeverőgépet, egy habarcsszivattyút, egy építési felvonót ,egy mészoltőgépet, egy betonvasvágő gépet, egy bétrn- vashajlítő gépet, öt csiszolót-, három gyalu, és egy egyengető gépet, valamint 6 szállítójármű­vek Ilyen felkészültséggel lehe­tővé vált. hogy szövetkezetünk Épülő családi ház Békésen, a Tavasz utcában. ne csak családi házak, hanem többemeletes létesítmények épí­tését is vállalja. Építőipari javí­tó-szolgáltató részleget is létre­hoztunk, amit az igények alap­ján tovább fejlesztünk. Á termelési érték megháromszorozódott A szövetkezet működése 1965— 1970 között gazdaságos volt. En­nek hatása főként az évről-évre emelkedő bérezésben mutatko­zott meg. Jellemző erre, hogy míg 1965-ben az egy termelő dől. gozőra jutó éves személyi jöve­delem a 20 ezer forintot sem ér­te el, 1970-ben már meghaladta a 24 ezer 500 forintot. Közben —- 1969-ben — bevezettük a 44 órás munkahetet is. A termelési érték az 1965. évi 8 millió 221 ezer fo­rintról 1970-ig 24 millió 500 ezer forintra emelkedett, ami 54 szá­zalékban a jobb szervezés és a gépesítés eredménye. Nem felejtkeztünk meg az ipari tan ulő-képzésről sem. A gazdasági reform bevezetésével egyidőben kezdtük el a kőmű­ves és szakipari szakmunkások utánpótlásának biztosítását, melyhez jól felszerelt tanmű­helyek állnak rendelkezésére. Az 1970. évi ár- és belvízka­tasztrófa után szövetkezetünk is bekapcsolódott az újjáépítésbe. Fehérgyarmaton 12, Békésen 110 családi ház felépítésére kaptunk A központi telep udvarán. megbízást. Ä kötelességünknek igyekeztünk eleget tenni. Ennék elismeréséül a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a szö­vetkezet elnökét a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tün­tette ki. Szatmári Lajos brigád­vezető az Építőipar, Baji Gábor brigádvezető pedig a Szövetke­zeti Ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntető jelvényt kapta meg. Az 1971. évi eredmény is jó­nak mondható. A termelési érték elérte a 25 millió, a nyereség pedig az 1 millió forintot. Az egy főre jutó átlagkereset meghalad­ta a 25 ezer forintot, ami az utóbbi 2 évben 6 és fél százalé­kos emelkedést jelent. A szövet­kezet vagyona értékben 11 millió forint. A megrendelők szívesen for­dulnak hozzánk, mert az építés­ben és a szolgáltatásban egya­ránt igyekszünk eleget tenni a minőségi követelményeknek és a határidő betartásának. Valamit még a jövőről is Az 1952. óla megtett át nem volt zökkenőmentes. A sok gon­dot, bajt azonban állhatatos szorgalommal legyőzte a vezető­séggel összefogott tagság. A szö­vetkezet évről évre fejlődött és a további kilátások is biztatók. Az építőiparra egyre nagyobb feladat vár. Szövetkezetünk to­vábbra is igyekszik lépést tar­tani a fejlődéssel, hogy a maga területén eleget tudjon tenni a társadalom által elvárt köteles­ségének. Ezért a közeljövőben — a megyei tanács és a KISZÖV támogatásával — a gépesítés fejlesztésére törekszünk, melyre 1 millió 200 ezer forint az elei- irányzott összeg. Ennek megva­lósulásával a IV. ötéves terv so­rán 320 lakást tudunk majd fel­építem. Igyekszünk a közületi & £ lakossági szolgáltatást is az igényeknek megfelelően kielégí­teni. Most, szövetkezetünk megala­kulásának 20. évfordulóján jo­gos _ büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy azt a célt, amit az alapító tagok maguk elé tűztek, elértük. Huszonhét ember össze­fogása 300-ra terebélyesedett, s ez a közösség minden dolgozójá­nak évről évre jobb megélhetést biztosít á—í

Next

/
Oldalképek
Tartalom