Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
Mfl: CSABACSÜDI FIATALOK (4. oldal) HÚSZMILLIÓ FORINT MŰSZAKI FEJLESZTÉSRE (5. oldal) A LABDARÜGÖ NB II. SORSOLÁSA (6. oldal) Emberhez vezeti ajtó „Nincs munkaerő”. Ez a kurta mondat évek óta hallható vállalati vezetők nyilatkozataiban, üzemvezetők, művezetők szájából. Szinte holmi gazdasági szál., lóige lett. Közben azért a termelés növekedett, az üzemek száma is gyarapodott, s ma sem dolgoznak kevesebben, mint korábban, sőt: többen. Hiszen nőtt a népesség száma is. Ugyanakkor arról is hallunk időnként, hogy egyik vágj' másik vidéken nincs még elegendő megfelelő munkaalkalom vagy némelyik üzemben időnként rossz a „munkaellátottság”, ma. gyárán: a dolgozónak Ilyenkor valami tessék-lássék feladatot adnak, s nem azt, amit a tervszerű tevékenység megkívánna, mert nincs időben anyag vagy terv, vagy más munkafeltétel. Mindebből arra kell követkéz, fenünk, hogy munkaerő azért általában van. Inkább az a kérdés: hol van? Nem kell külön ütem a keresésére indulnunk, hiszen keresik a vállalatok maguk is, tanú rá szinte valamennyi újság hirdetési rovata. S ha e gazdasági szakemberek árnyaltabban fogalmaznak, akkor nem is azt mondják, hogy „Nincs munkaerő”, hanem azt, hogy „Nem le. hét munkaerőt kapni”. Nos. kapni csakugyan nem le. hét, legalábbis úgy nem, mint v alami bő raktári készlettel rendelkező áruházban, ahol a vevő elmondja az igényét, és máris hozzák az árut tetszés szerinti mennyiségben és választékban. A munkaerőhöz csakugyan nem lehet áruként hozzájutni. Ez is arra figyelmeztet, hogy nem szabad árunak tekinteni, nem az. Nem olyan „cikk”, amit készen megveszünk és felhasználunk, ami „olyan, amilyen”, ha ma nem kell, félretesszük holnapra. „Ha már az üzemszervezésről beszélünk”, — mondta egy vállalatigazgató —, „hadd jegyezzem meg: legszívesebben összevonnám a rnunkaerőgazdálkodá- si osztályunkat a személyzetivel. Azzal úgysem gazdálkodhat, amit nem lehet kapni, s ma már személyzeti munkára van szükség, minden egyes dolgozóval, egyéni bánásmódra”. Hogy a dolog humoros oldalát se hallgassuk el, az igazgató mindehhez hozzátette, csupán azért nem szervezik át a munkaerőgazdálkodási osztályt, mert egyelőre sok munkája van: a különféle szerveknek számtalan statisztikát kell készítenie a munkaerőhelyzetről. Talán mondanunk sem kell, hogy kevesebb statisztika is elégséges tájékoztatást nyújthat, és sóikkal hasznosabb lenne, ha többet törődhetnének az említett „egyéni bá- násmód”-dal. És hogy ez mit jelent? Erre több példát is találunk ma már a gyakorlatban. A vállalatoknak maguknak kell szakmunkásokat nevelni. Gondoskodni a szakképzésről, és ennek előfeltételeként még a hiányzó általános iskolai végzettség pótlásáról is. Többet kell törődni az egyéni gondokkal, élet. körülményekkel. Elmélyültebben kellene foglalkozni az üzemi szociológiai és pszichológiai tényezőkkel : a munkahelyi körülményekkel, szervezettséggel, lég. körrel, a munkakollektívák em. béri kapcsolataival, csoportosan és egyénenként azzal, hogy a vállalati munkaerőszükséglet minőségi igényei jobban találkozzanak az egyéni képességekkel. Az egyik országos vállalat jelentősnek ígérkező szervezeti lé. pest tett saját tapasztalatából okulva. Korszerűsítették egyik üzemüket, s látták, hogy ezzel együtt a kollektívák más személyi összeállítása, szaikmai képzés, a szervezeti formák változtatása vált szükségessé. Mivel a többi üzemüket is korszerűsítik, már most kialakítottál-: a munkaügyi osztályukon egy üzemszervezési csoportot, amelynek az a feladata, hogy mire elkészül a kor. szerűsítés, ott kialakítsa a korszerű munkaszervezetet, felkészítse rá mind szakmailag, mind szervezetileg az embereket. A megoldás módja egyéni, hiszen a vállalatok sokfélék. A lényeg közös: a munkaerő az ember sajátja, az emberben van. Tehát a vállalatnak annyi és olyan munkaerő áll rendelkezésére, amennyit és amilyet „kihoz”, a kollektívából és annak egyéneiből. Min múlik ez? Kézenfekvő válasz, hogy a vállalat gazdálkodásán és az anyagiakon. Ez igaz. Ám a vállalat gazdálkodása meg éppen attól függ. hogy mennyire bontakoztatja ki az emberek munkaerejét, képességeit, és milyen célszerűen használja föl! Gazdasági eredmény nincs „önmagától”, de emberek és emberi képességek van. nak. Ott kell tehát kezdenünk, ahol a munkaerő van: az emberekhez, az egyénekhez vezető ajtókat kell kinyitni, egyéni bánásmóddal, egyénileg is összefűzve őket a kollektíva ügyével, emberekben gondolkozva szervezni. Németh Ferenc Jakubovszkij marsall Poznanban Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka és Szergej Stye-( menko hadsereg-tábornok. az egyesített fegyveres erők törzsé- nek főnöke látogatást tett Poznanban. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoka megtekintette a „Cegelsiki” Fémipari Műveket, ahol találkozott a vállalat párt és gazdasági aktívájával. A vendegek megismerkedtek .a „Czarniecki” lengyel harckocsizó tisztiiskolá növendékeinek kiképzésével es megszemlélték egy kombinált gyakorlatukat. (MTI) Ä megyei tanács tb üléséről jelentjük Javaslat néhány iskola, napközis konyha rendbehozására Megkezdik a gyula-remetei nevelőotthon rekonstrukcióját — Szanálási eljárás 14 termelőszövetkezetben A megyei tanács végrehajtó' bizottsága február 29-én tartotta ülését Békéscsabán. Klaukó Mátyás elnökletével. A korábban hozott vb határozatok végrehaj-1 fásáról szóló jelentés elfogadó- ] Sa során javaslat született a fe- j dezet hiányában leállításra került, valamint közegészségügyi szempontból kifogásolt művelődésügyi létesítmények rendezésére. A végrehajtó bizottság 1971. október 26-i ülésén a tervosztály előterjesztésére a békéscsabai kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola felépítéséhez a megyed tanács hozzájárulásaként a költségvetési pénzmaradvány terhére 1,6 millió forintot hagyott jóvá. A kült- ségvetésd pénzmaradvány végleges felosztásával a végrehajtó bizottság 1971. november 9-i ülésén foglalkozott. Ekkor a pénzügyi osztály előterjesztésére a fenti célra 2 millió forint került meghatározásra. A különbség 400 ezer forint Éz az összeg rendelkezésre áliL Ez a 400 ezer forint segítségül szolgál arra, hogy a Szabadkígyóson már elkezdett, s anyagi eszközök hiánya miatt félbehagyott munkát az év folyamán társadalmi munka igénybevételével (újkígyósa Aranykalász Tsz, AFfiSZ) be tudják fejezni. Á napköziatthojn! és konyha befejezése azzal az előnnyel is járna, hogy szükség- j megoldásként ott 25 óvodáskorú | gyermek elhelyezését báztosíta-1 ná. , A dobozi napköziotthonos konyha korszerűsítése érdekében javasolták, hogy a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága kezdjen koordinációs tárgyalásokat a gyulai harisnyagyárrai és teli az 1972. évi célkitűzésék megvalósításához. Est követően Gajdács György osztályvezető tett jelentést a húsprogram időarányos végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta és a további munkák teljesítésére megfelelő határozatokat hozott. A továbbiakban jóváhagyta a vb. Deák Ferenc művelődésügyi. dr. Romvári László tervosztályvezető együttes előterjesztését a gyula-remetei nevelőotthon rekonstrukciójával kapcsolatban. Mint ismeretes a negyedik ötéves tervtörvény előírja a gyermekvédelmi létesítmények gyorsabb fejlesztését. E célkitűzés megvalósítására a Művelődés- ügyi Minisztérium Gyula-Remetén a nevelőotthon rekonstrukcióját, valamint 90 férőhelyes fejlesztést kíván megvalósítani. E fejlesztéshez 15 millió forintot bocsát a-megyei tanács rendelkezésére. A munkálatok 1972- ben kezdődnek és 1974-ben fejeződnék be. A Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács között együttműködési megállapodás jött létre, mely szerint a rendelkezésre bocsátott 15 millió forint a megvalósítás során nem léphető tűi. A létesítmény megépítése után a megyei tanács vb kezelésébe kerül. Végül a végrehajtó bizottság jóváhagyta egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1971 évi veszteség-rendezéséről készült, előterjesztését. Ennek alapján ai békési Kossuth, a dobozi Petőfi, a méhkeréki Nicolae Balcescu, a sarkadi Kossuth, a sarkadkeresz- túri Egyetértés, a battonyai Május 1 és Petőfi, a kisdombegy- házi Táncsics, a magyardomb- egyházi Rákóczi, a nagyszénás! Dózsa,‘a szarvasi Dózsa, a vésztői Béke, a zsadánvi Dózsa és a Magyar—Lengyel .Barátság Ter- metószövelkeze-teknéi a szanálási eljárás lefolytatását rendelte el. Majd döntött a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek száméira 1972—73 évre biztosított támogatási keret odaítéléséről. A húsz termelőszövetkezet a következő: Gyula Köröstáj, Bélme- gyer Űj Barázda, Köröstarcsa Petőfi, Békés Október 6 és Kossuth, Sarkad Kossuth, Méhkerék Nicolae Balcescu, Kötegyán Petőfi, Doboz Petőfi, Geszt Egyetértés, Üjszalonta Béke, Gerla Magvető, Körösladány Űj Barázda, Vésztő Aranykalász, Kossuth es Béke, Dévaványa Aranykalász, Biharugra Szabad Föld, Okány Alkotmány és Petőfi termelőszövetkezetek. Egyben kötelezte a végrehajtó bizottság a támogatásban részesített termelőszövetkezeteket, hogy részesedési alapjukat az 1971-es szinten tartsák. Az ülés befejezéseként "a végrehajtó bizottság határozatot hozott a városi, nagyközségi, községi tanácsok es végrehajtó bizottságok tevékenységének tör- jénye&segi felügyeletéről. —r. swea8Hsaea«isse*»j!»eBSS»2Bas*st«9«M»*íí*sa*SB«B*B»*8SSfisa***E9®®®B®® A KÖSZÖRŰS a helyi termelőszövetkezettel a közös megvalósítás érdekében. A tarhosi gyógypedagógiai intézet megyei intézmény. Az új komy-1 ha létesítésére csak az ötödik ötéves terv során lesz lehetőség. Hasonlóan Tótkomlóson új tanterem létesítésére, is. A békósszentandrásd általános iskolai diákotthon rendbehozata- , Iához még ez év második felé- \ ben elvégzik a szükséges műszaki fel méi-esőket és a pontos költségvetési: is elkészítik. A sarkadj gimnázium tornatermének megvalósítását a következő tervidőszakra szükséges elhalasztani. A fenti létesítmények befejezéséhez, illetve rendbehozásához! a társadalmi összefogásiből, ko-1 ordinációból jelentkező támogatásról az illetékes tanácsok kezdjenek tárgyalásokat a területükön lévő gazdaságokkal, vállalatokkal — hangzik a javas-! lat. Az ilyen együttműködés si- j 7ceres volt Nagybá-nhegyesen is, j ahol a szociális otthon létesítésé- j hez csupán épületet kértek, a) további költségeket a község, il- j letve annak fenntartását a helyi termelőszövetkezet vállalta magára, Következükben a végrehajtó bizottság megtárgyalta és elfogadta Csepregi Pálnak, a tervgazda- j sági bizottság elnökének előterjesztését a megye társadalmi, i gazdasági ég kulturális változásaira vonatkozóan. MegáUapítot- I ta,' hogy a megye fejlődésének > eredményed összességükben i kedvezőek, biztatóak és megfe- j lelő-gazdasági alapot teremtet-1 (Fotó; líemény Gyula)
