Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
Februar 14—19 t Egyhetes párttitkári tanfolyam Békéscsabán A Békéscsabai Városi Pártbizottság szervezésében az idén február 14-től 19-ig rendezik meg az alapszervezeti párttitkárok egyhetes tanfolyamát. A tanfolyamot, amelynek a nemrégiben készült el a részletes programja,az Ifjúsági és Üttörő- házban tartják meg naponta délelőtt 9 órától délután 5 óráig. Délelőttönként különböző előadások hangzanak el, s ekkor rendezik a konzultációkat, a délutáni órákban pedig csoportos beszélgetéseken tárgyalnak a részvevők az alapszervezeti és sajátos gondokról. Az egyhetes titkári tanfolyam programja a következő: Február 14, hétfő: A párttitkároknak, titkárhelyetteseknek, tömegszervezeti vezetőknek * és KISZ-titkároknak dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára tart előadást A pártszervezetek feladatai, a párt vezető szerepének erősítésében címmel. Február 15, kedd: A pártszervezetek feladatai a gazdaságpolitika és a gazdaságszervező munka hatékonyságának növelé. sében címmel Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának osztályvezetője mond előadást. Délután a részvevők meghallgatják Bielik Jánosnak, a megyei párt- bizottság politikai munkatársának előadását az MSZMP honvédelmi politikájáról és a honvédelmi nevelésrőL Február 16, szerda: Kovács Fe. roicné, a párt megyei bizottságának osztályvezetője az agitá- ciós és propaganda munka feladatairól, majd dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkára a társadalmi és családi ünnepségekről tart tájékoztatást. Február 17, csütörtök: Délelőtt hangzik el Nagy Miklósnak, a KB osztályvezetőjének Művelődéspolitikánk időszerű kérdései című előadása. Délután dr. Rusznák János, a párt megyei bizottságának osztályvezetője a tagfelvételi munka tapasztalatairól, Lipták Mihály, a párt megyei bizottságának osztályvezetője pedig a pártgazdasági munka kérdéseiről tájékoztatja a tanfolyam hallgatóit. Február 18, péntek: A munkásőrség pártirányításának elvi, politikai és módszerbeli kérdései címmel Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára tart előadást. Ezután dr. Pankotai István, a városi pártbizottság osztályvezetője a közelmúltban lezajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatairól tájékoztatja a részvevőket. Február 19, szombat: A már minden esztendőben népszerű Fórum keretében a város pártós állami vezetői válaszolnak az előzetesen írásban eljuttatott és a helyszínen szóban elhangzó kérdésekre. ••• A tervek szerint a reszortfelelősöknek később kétnapos tanfolyamot rendeznek. Február 23-án a pártmunka időszerű elvi és módszertani kérdéseiről, valamint a Hazafias Népfront politikai és szervezeti feladatairól tájékoztatják a meghívottakat. Február 24-én pedig előadás hangzik el a pártszervezetek gazdaságpolitikai és gazdaság- szervező munkastílusáról, és munkamódszeréről. Február 25-én a pártcsoportvezetőknek szerveznek egynapos foglalkozást, amelyen az elhangzó előadás alapján a pártbizalmiak a pártcsoportok szerepéről, a pártmegbízatásokról, a személyes agitációról és a pártépítő munka feladatairól és tapasztalatai, ról tanácskoznak Az alapszervezeti agitációs és propaganda felelősöknek február 28-án, 29-én és március 1-én rendez a városi pártbizottság háromnapos tanfolyamot P. P. A „Baftenyaí füzetek'" 19. száma Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Mezőkovácshazi Gyáregysége a most induló szervizműhelyébe nagy gyakorlattal rendelkező autószerelőket felvesz kiemelt fizetéssel Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezés a személyzeti előadónál 8—16 óráig. x A közelmúltban jelent meg Battonya nagyközség tanácsának és a József Attila Művelődési Központ helytörténeti szakkörének kiadásában a „Bat- tonyai füzetek” 19. száma. A kötet, mely rotaprint eljárással készült, Takács László: „Rendezni végre közös dolgainkat” című művét adja közre. A szerző a battonyai helytörténetihonismereti mozgalom egy évtizedének eseményeit összegzi. Tudományos igényű elemzést ad a helytörténeti-honismereti mozgalom lényegéről, a mozgalom battonyai feltételeiről, bázisairól, kapcsolatairól és módszereiről. az eddigi eredmények tapasztalatairól és összefoglalja a soron következő terveket, a mozgalom további céljait. Tanulmánya végén javasolja, hogy a helytörténeti-honismereti tevékenység megfelelő irányítása és támogatása érdekében létre kellene hozni a Magyar Helytörténeti-Honismereti TársasáSegítsük a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit Pártunk VIII. kongresz-j szusa eltörölte a tanulók származás szerinti megkülönböztetését, ugyanakkor felhívta pedagógusaink figyelmét a munkás —parasz-tanulók támogatására. Ez a támogatás azonban jobbára csak adminisztárciós intézkedésekben mutatkozott meg. Éppen ezért a IX. kongresszus a fizikai dolgozók gyermekeinek fokozott segítését nevelőink kiemelt feladatává tette. Kezdetben nem mindenki értette meg e feladat fontosságát, politikai jelentőségét. A központi irányelvek, a helyi párt- és állami intézkedések, a különböző szintű megbeszélések következtében a vitatott kérdések pedagógusaink tudatában viszonylag rövid idő alatt tisztázódtak. Ma már nevelőink zöme világosan látja, hogy e feladat megvalósítása a tanítóktól, a tanároktól a tehetség gondosabb kutatását és felkarolását, a pályaválasztási munka tovább fejlesztését, az oktató—nevelő-munka fokozottabb differenciálását, színvonalának emelését követeli meg. Az elmúlt öt év alatt az is világossá vált, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése sokrétű és szerteágazó feladat, melynek a pedagógiai segítés csak egy részlete, s mint ilyen, össztársadalmi segítés nélkül nem vezethet kellő eredményre. Ez a helyes felismerés mind az állami, mind a társadalmi szerveket arra ösztönözte, hogy e fontos feladat megoldásában iskoláink, pedagógusaink segítségére siessenek. A segifé nem csupán aj megyei tanács és néhány szövetkezet által adományozott középiskolai ösztöndíjban (számuk lassú emelkedést mutat) mutatkozik meg, hanem a különböző egyetemek KISZ-bi- zottságai szervezésében lebonyolított felvételi előkészítő foglal- i kozásokban, megyénk mérnökei i által társadalmi munkában vezetett matematika—fizika élőké-1 szítő szakkörökben, a Pedagó-1 gusok Szakszervezete Megyei, Bizottsága részéről kezdeményezett és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által anyagilag támogatott szakkörök, bentlakásos egyetemi előkészítő tanfolyamok szervezésében, megtartásában is. Ez a többirányú segítés — az iskolák igazgatói és a megyei irányító szervek gondos munkája következtében — jól egészíti ki a 125/1971. MM. számú utasítás alapján szervezett, a tanárok által vezetett egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák ra előkészítő, középiskoláinkban tartott matematika-, fizikatanfolyamokat. Az elmúlt tanévben a téli és a tavaszi szünetekben megtartót bentlakásos tanfolyamok tapasztalatai azt bizonyították, hogy a pedagógusok és a társadalmi szervek közös erőfeszítései jelentős mértékben hozzájárultak a tanulói képességek teljesebb kibontakoztatásához. Megyénk legjobban képzett matematika- és fizikaszakos tanárainak vezetésével e bentlakásos tanfolyamokon is tovább javult a behívott tanulók feladatmegoldó készsége, amelyet a 74 százalékos egyetemi, főiskolai felvételi arány is tükröz. Az elmúlt tanév jő eredménye megnövelte a fizikai dolgozók gyermekeinek érdeklősíMimnisz im február il dését e bentlakásos tanfolyamok iránt, s nem volt könnyű feladat 1971. decemberében a jelentkezett 160 tanuló közül kiválasztani azt a 70 fiatalt (a költségvetésből jelenleg nagyobb létszámot nem tudunk biztosítani), akik a téli szünetben öt napon át — tanárok vezetésével és irányításával — tovább mélyítették ismereteiket. A tanfolyamra a „többet, jobbat, alaposabban” volt a jellemző. A tanárok és diákok szorgalmas és lelkiismeretes munkáját dicséret illeti. Tanítványaink nem csupán a szervezett foglalkozásokon fordítottak nagy gondot ismereteik mélyítésére. hanem szabad idejük egy részét is a gyakorlásra hasznosították. Ez a dicséretes szorgalom és akarat, valamint a foglalkozásokon tapasztalt felkészültség azt sejteti, hogy az ez évi felvételi vizsgákon is szép eredményekre számíthatunk különösen akkor, ha e tanfolyamot a tavaszi szünetben tovább folytatjuk és a tanulók lendületében nem következik be, törés. A pozitív tapasztalatok mellett azonban a teljesség igénye nélkül néhány problémára is fel kell figyelnünk. Először is arra, hogy a résztvevő tanulók fel- készültsége, ismereteinek szilárdsága nem azonos szintű. Ez főleg abból adódik, hogy néhány tanuló olyan iskolában fejezte be általános iskolai tanulmányait, ahol a szakosellátottság nem volt megfelelő (periférikus iskolák), s így a középiskolai továbbtanulás megalapo-, zása nem volt kielégítő. Az is hozzájárult ehhez, hogy az általános és középiskoláink tárgyi felszereltsége általában el- mifad a tantervi igényektől,' csak néhány iskolában kielégítő. Probléma volt még, hogy a tanfolyamra behívott tanulók között szakközépiskolások, általános és szakosított tantervű gimnáziumi osztályokba f járó fiatalok voltak, akik éppen helyzetüknél fogva különböző óraszámban és mélységben tanulták, illetve tanulják a matematikád a fizikát és a résztvevők közül többen bejáró tanulók, s az utazásokkal eltöltött idő a tanulás szempontjából kiesett. A továbbiakban látni kell azt is, hogy a tanulók egy része I. és II. osztályos korában még nem döntötte el, milyen pályát választ. Ennek következtében valamennyi tantárgyat egyforma intenzitással tanulta. Csak a közelmúltban érlelődött meg a végső elhatározás, s ez az elmélyültség- ben egyelőre még nem mutatkozik. Az elmondottak feladatainkat is meghatározzák. Az elkövetkező néhány évben éppen ezért azon kell munkálkodnunk, hogy társadalmi összefogással javítsuk általános és középiskoláink tárgyi felszereltségét, a periférikus iskolák székhelyén olyan feltételeket teremtsünk (elsősorban a lakásproblémák megoldásával), hogy ott a szakos nevelők véglegesen letelepedjenek, jelentősen növeljék az általános és középiskolai kollégiumi férőhelyek számát és javítsuk pályairányítási tevékenységet azáltal is, hogy a fizikai dolgozó szülőkkel megértetjük: tehetséges gyermekeiket helyesebb gimnáziumokba, gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiba irányítani, mert ez az iskolatípus jelenleg jobban megalapozza az egyetemi, főiskolai továbbtanulást, mint a szakközépiskola. Szoc’ al í Szépítésünk során nem egy esetben megmutatkozott, hogy társadalmi ösz- szefogással a feladatok megoldhatók. Bízunk abban, hogy e fontos feladat megoldásában is fokozódik a támogatás, s ennek hatására eredményeink az eddigieknél még jobbak lesznek. Szak Bálint, a megyei művelődésügyi osztály iskolai csoportvezetője Hajó a parton A tél beálltával a MAHART siófoki kikötőjében pihennek a balatoni személyhajók. A csend és nyugalom csak látszólagos, mivel ebben az időszakban végzik a hajók nagyjavítását Idén a 27 személyhajó kőriil tizenkettőt vontatnak a partra többek között a Balaton legnagyobb hajóját a Re- loiannlszt is, amelvben kicseré’ik a már 29 éves elöregedett motort /MTI fotó: Kovács Sándor felvétele — KS) got Véleményük szerint egy ilyen Társaság alkalmas lenne arra, hogy — a többek között — országosan koordinálja a helytörténeti-honismereti mozgalmat Javasolják még, hogy az országban megjelenő helytörténeti-honismereti kiadványok terjesztését úgy kellene megszervezni, hogy azokat az ország minden szakköre megszerezhesse. Helyes lenne például, ha a megjelenő kiadványokról megyei, esetleg országos bibliográfiát állítanának össze, vagy megyei gyűjtőközpontokat létesítenének. A „Battonyai fűzetek” 19. száma ezután a Battonyával kapcsolatos helytörténeti-honismereti művek bibliográfiáját közli, majd a mellékletekben Molnár C. Pál battonyai születésű festőművész levelének reprodukcióját és Takács Dezső grafikai sorozatának néhány battonyai lapját mutatja be.
