Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

Népszerű a szakszervezeti oktatás Kedvezőek a Hidasháti Állami Gazdaság tapasztalatai A Hidasíháti Állami Gazdaság. í>an Szatmári László szb-titkár iájékoztatott az 1971—72-es szakszervezeti oktatás tapaszta- iatairóL A párt. és KISZ-oktatásokkal > isszehangoltan szervezték meg hat helyen a szakszervezeti ok­tatást. Az 1971—72-es évre ter­vet készítettek, melynél figye­lembe vették mind a SZOT ha­tározatát & a MEDOSZ elnök­ségének irányelveit, mind pedig a gazdaság dolgozóinak érdeklő­dési körét. A felmérés alapján úgy hatá­roztak, hogy a „Társadalmunk időszerű kérdései” című tanfo­lyamot szervezik meg. A hat csoportban 168-an vettek részt A szakszervezeti oktatás népsze­rűségét a gazdaságban bizonyít­ja ,hogy jelenleg már hét cso­portban 196-an vesznék rendsze­resen részt a tanfolyamokon. Berta György vezető propagan­dista irányításával nagy gondot fordítanak a propagandisták fel­készítésere is. A gazdaság , dolgozóinak kí­vánságához közelítve a közpon­ti anyaghoz beépítették a gaz­dasági sajátosságokat. A szak- szervezeti bizottságot erre az a cél vezette, hogy a résztvevők minél jobban megismerjék a gazdaság gondjait, hogy a ma­guk munkájában a feladatokat minél jobban el tudják látni. Az eddig megtartott öt elő­adáson sok vita volt a kollektív szerződés, a nyereségelosztás, a munkafegyelem, az elosztási el­vek körül. Nagy vitát váltott ki az új árpolitika. Sokan nem ér­tik, hogy miért vált szükségessé az építőanyagok árának emelé­se, mivel így is — a fizetéshez képest — nagyon nehéz lakás­hoz jutni. Nos a foglalkozásokon ezekre a kérdésekre igyekeztek válaszolni. A szakszervezeti oktatás nép­szerűségét a gazdaságban növeli az élethez való közelsége és a munkához való közvetlen kap­csolódása. A szakszervezeti bi­zottság minden feltételt meg­teremt az oktatáshoz. A Táncsics Könyvkiadó Vállalattól 6 gar­nitúra szemléltető eszközt vásá­roltak. Ez igen nagy segítséget nyújt az elméleti anyag minél jobb megértéséhez Ebben az év­ben filmvetítő gépet is vásárol­tak, mellyel még jobb szemlél­tetést kívánnak adni a szemi- nárum részvevőinek. Arról is kaptunk tájékoztatót, hogy február 19-én tartják meg a negyven bizalmi oktatását.. Az oktatást a gazdaság párttitkára és igazgatója is segíti. A vezetők a bizalmiakat érdeklő kérdések­re fognak az oktatás keretében tájékoztatót adni. A szakszerve­zeti bizottságnak az a célja, hogy a bizalmiak is njinél job­ban megismerjék feladat- és ha­táskörüket, jogaikat és kötele­zettségüket. A szb tehát arra tö­rekszik, hogy most és a jövőben még eredményesebb legyen a gazdaságban a politikai oktatás. Bertalan Sándor az SZMT kultúrfelelősej Ismét a magasban A februári tavaszban ismét magasba szálltak a gépmada­rak. A Repülőgépes Növény­védő Állomás pilótái műtrá­gyát szórnak a termelőszövet­kezetek őszi szántásaira és ga­bonavetéseire. (Fotó: Márton) Utazik a zakuszka Kétszáz vagon zákuszkát exportál a Szovjetunióba a bé­késcsabai konzervgyár. Nyu­gatra szárított hagymát és zöld­séget szállítanak. Hazai piacon legkelendőbb a zöldbab és az uborka. Előreláthatóan nem is lesz elég a készlet az új ter­mésig. Meserve, Clark és Manuel a töb­bi osztagokba tartozó katonák­kal együtt váltig lövöldöztek a magános Vietkong-katonára, aki egy beugró mögül védekezett,/ amely nem lehetett tizenöt cen­timéternél szélesebb és néhány centiméternél magasabb. Öt, Erikssont, az őrmester egy szik­laperemre küldte, ahonnan be lehetett látni az egész barlang­rendszert. Gráníátvetőjét két nyílásra irányította, amelyek kö­zül az őrmester szerint bárme­lyik kijáratul szolgálhatott a kö­rülzárt katonának. Rafe számára egy órával korábban végződött az akció — még jóval azelőtt, hogy az osztag elérte a barlang­rendszert. Ahogy sietve, kapasz­kodva, csúszva siettek lefelé, Ra­fe megcsúszott, lezuhant egy sziklaneremről, megrándította a .könvökét és a vállát Egy mentő- helikopter szállította a Qui Nonh-i kórházba. A mentősök egy zászlőaljtisz mellé fektették, akit ismert és szeretett. Rafe hadbírósági tárgvalásán kiderült, hogy a két sebesült hosszú napo­kon át beszélgetett a legkülönbö­zőbb témákról. Rafe mégsem tett említést Máéról. Rafe azt hozta fel védelmére: „Féltem szólni a tisztnek, mert talán én lettem volna az egvedüli, ki szóba hozta volna a dolgot. Nem tudtam, hogy Eriksson már jelentést tett róla. Először meg akartam tudni, mit tesz majd Meserve és Clark”. A tűzharc több óráig tartott a szitrfiokban, a támadók csak sö­tétedés után hagvtak fel a küz­delemmel. A befészkelődött Vi- .etkong-harcos (másnap reggel elmenekült), öt amerikait sebe- sített meg. Meserve jókora bá­torságot tanúsítva mentette meg fc legsúlyosabb sebesültet, egy közkatonát, akinek töltenytás­lefejezik az Ecsegfalva—Oévaváiya közötti út korszerűsítését Orosházán vasúti felüljáró épül A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága idei tervében sze­repel többek között az Ecseg­falva—Dévaványa közötti út és a dévaványai átkelési szakasz korszerűsítésének a befejezése. Orosházán, a 47-es számú út átkelési szakaszán az üveggyár­fcája egy találat következtében felrobbant a lágyékánál. „Sze­génynek kilógtak a belei” — mondta Eriksson. „Ügy festett, mintha két tárat magába eresz­tett volna”. A sebesült magate- hetetlenül hevert közvetlenül a Vietkong-harcos rejtekhelye előtt. A golyózáporral dacoló Me­serve előre kúszott, és kivonszol­ta a sebesültet a Vietkong-ka- tona lőtávolából. Ezért a csele­kedetéért bronzcsillagra terjesz­tették feL Erikssonnak nem volt alkalma elsütni gránátvetőjét, jobb is volt így, hiszen egyre Mao körül jár­tak gondolatai. Ezzel a háborús „incidens”-sel, mint mondta, „betelt számára a pohár”. A hegyoldalban gubbasztva, a pus- ! katűz és a helikopter-dübörgés : hangjánál azon kapta magát, • hogy gondolatai újra meg újra « visszatérnek ahhoz a mozzanat- í hoz, hogy Rafe és Manuel nem « volt hajlandó megölni a lányt. • Talán átmeneti volt részükről ez 5 a gerincesség, mindenesetre bá- E torságot öntött belé, hogy dön- E téshez jusson. Ahogy ott figyelte i a barlang nyiladékait, hirtelen ■ rátört a felismerés, hogy ha ő j nem mert szólni. Mao halálának » ténye titok marad „Senki sem \ tudta volna meg, mi történt ve- • le!” — kiáltott fel. „Ki más je- ! len tette volna, mint én? A töb- ä biek mind megerőszakolták, és : ketten közülük még meg is öl- jj ték őt. Ráébredtem, hogy addig ■ nem nyugszom, amíg nem tör- : ténik valami Mao dolgában. Ez j volt a legkevesebb, amit érte 5 tehettem — miután annyiszor : nem segítettem rajta. Csak az \ akadályozhatott volna meg. ha ■ „tévedésből” én is „háborús ál- S dozattá” válók” nál mintegy 50 millió forint költséggel megkezdik a vasúti felüljáró építését. Dobozon, a Kettős-Körös hídjától korszerű­sítik a Tarhos felé vezető út átkelési szakaszát, ami még az első félévben elkészül. A köz­ségi tanács és a tsz vállalta, hogy a csatlakozó feljárókat megfelelő burkolattal látja el. Békéscsabán a Temető sor Ta­nácsköztársaság útja és Bartók Béla út közötti szakaszának a korszerűsítését befejezik. Sar­kadon az átkelési szakasz kor­szerűsítésének az előkészületei megkezdődtek. A megye útjainak a karban­tartására 41 millió forint az előirányzott összeg, ami hason­ló az előző éviekhez. Az ősz- szeg nagyrészét főként a for­galmasabb utak burkolatának javítására fordítják. Mintegy 20—25 ezer tonna anyagot hasz­nálnak fel, 8—10 ezerrel töb­bet, mint korábban. Csökken­nek a tartósabb, hosszabb idő­re szóló burkolaterősítési mun­kák és útszélesítések. Többek között azonban a Vésztő és Kótpuszta közötti útszakaszon a burkolaterősítés nem marad el. Mem vállalat, de úgy kell gazdálkodnia Mi a költségvetési üzemek feladata ? H a az újságolvasó egy Ciliik­ben azzal a mondattól ta­lálkozik, hogy „A tanácsok az államigazgatás helyi szerved”, valószínű, hogy egyéniségéinek megfelelően reagál. Vagy úgy, hogy „eat már hallottjaim”, & átuigrik a következő cikkre. Vagy úgy, hogy emlékezete kép­ernyőjén megjelenik egy-egy hi­vatali helyiség, vagy egy eluta­sított kérvény emlékkópdája, esetleg felidéződnék a nemrég kiutalt lakás gyorsan vagy las­san emelkedő falad. Mások — a •fiatalabbak, -a kevesebb gyakor­lati tapasztalattól rendelkezők — talán az államigazgatásról hallottak, tanultak után kezde­nék kutatni agyúit porlepte pol­cain. Nagyon valószínű az is, hogy csupán kevesek — csak akiket közvetlenül érint — gondolnák ilyenkor a tanácsi költségvetés fejlesztési alapjában előirány­zott, helyi jellegű kommunális és építőipari feladatókra. Vagy­is a közterületek tisztántartásá­ra, a szemétszállításra, parkok létesítésére és fenntartására, az állami lakóházak kezelésére, ja­vítására, a fürdők és strandok üzemeltetésére, épületek, hidak, vízügyi létesítmények karban­tartási, javítási, felújítási, át­alakítási és korszerűsítési mun­káira. Avagy éppen a temetők fenntartására. Pedig legtöbb esetben — ha csak nincsenek az adott területen ezen célokra létrehozott vállalatok — mind­ez a tanácsokra vár. E feladatainak a tanácsok költségvetési üzemeiken keresztül tesznek éleget. A házi brigádokból kinőtt költségvetési üzemek tevékenységi körükbe a tanács költségvetésében és fej­lesztési alapjában előirányzott feladatokon túf újabb egyéb szervek, vagy a lakosság részé­re végzendő építőipari és kom­munális szolgáltatási munkákat is felvehetnek. Természetesen csak akkor, ha ez a helyi fejlesz­tési. fenntartási célkitűzések megvalósítását nem gátolja. Végső soron megállapítható, hogy ezek a négy óve működő üzemek, ha nem is látványos, de igen fontos szerepet töltenek be a városok, községek életében. És annál inkább előtérbe kerül­nék, mina inkább élnek a ta­nácsok növekvő önállóságukkal. Ezt látva a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter végül is együttes uta­sításban szabályozta a költség­vetési üzemek tevékenységét. Előírták, hogy a régi gyakor­lat helyett, amely nem lépett túl a kiadások és bevételek egy­szerű figyelemmel kísérésén, a költségvetési üzemek térjenek át a vállalatszerű gazdálkodásra. Azaz ne csak számoljanak, ha­nem elemezzenek, mérlegelje, nék is. Keressék, hogy milyen (Folytatjuk) A Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat (KEVITERV) vállalja MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰVES vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás, valamint ezekkel kapcsolatos agrárhasznosítás, melio­rációs, magas- és mélyépítés — gépész és elektromos szakterületeken \ tanulmánytervek, beruházási készítését. programok és kiviteli tervek Kérjen tervezési ajánlatot. Címünk: Keletmagyarorszagi Vízügyi Tervező Vállalat, Szolnok, Tiszaliget. Pf. 99. Telefon: 12—735 és 13—170. úton-mődon tudnák ugyanazért a pénzért többet adni, vagy ami lényegéiben ugyanazt jelenti: a korábbit olcsóbban előteremteni. C sakhogy ehhez megfelelő szervezet ,belső mechaniz­mus kialakítása szükséges. Ezt írja elő az idézett utasítás is. S hogy ezt mennyiben sikerült megvalósítani, azt vizsgálta Bé­kés megyében egy gazdasági és műszaki szakemberekből alakuli munkacsoport. Az eredményt múlt hét végén ismertette a költségvetési üzemek vezetői és az üzemeket alapító tanácsok képviselői előtt Kröpok László, a megyei tanács pénzügyi osz­tályának főelőadója. Elmondta, hogy a költségve­tési üzemek 1970-es. illetve 1971, I. félévi gazdálkodása vizsgála­tának az volt a célja, hogy fel­színre hozza a leghatékonyabb és leggazdaságosabb módszere­ket a községeik kommunális fel­adatainak ellátásához. Bebizonyosodott, hogy a szol­gáltatások ezen üzemi formája — amelyben nem a vállalatok­ra jellemző nyereségoentribus- ság érvényesül, mivel nem önál­ló vállalatokról, hanem a taná­csi költségvetés áiltaj fenntartott üzemekről van szó — biztosítók arra, hogy cáyan munkákat is elvégezzenek (esetleg csupán egyetlen négyzetméternyi fái. va­kolását), amit egy nyereségre törekvő vállalat már nem vál­lalna. A vizsgálat során azonban ki­derült az is, hogy nem kevés azoknak a problémáknak a szá­ma sem, amelyek megoldása még a helyi tanácsokra, illetve a költségvetési üzemek vezetőire hárul az eredményes gazdálko­dás megteremtésében. A leglé­nyegesebb feladat a vállalatsze­rű gazdálkodás megvalósításá­ban a7 üzemek szervezettségé­nek javítása. A jó ügyrend, a hézagmentesen rögzített feladat­kör és felelősségi rendszer, a kellő időben készített, gazdálko­dás egészét átfogó terv alapján működő sziervezet kialakítása a legfontosabb követelmény. Eb­be beletartozik az is, hogy a költségvetési üzemek tevékeny­ségi körét a helyi adottságok, lehetőségek és igények figye­lembevételével alakítsák Iá, il­letve bővítsék, mert ma még az építőipari tevékenység indoko­latlanul túlsúlyban van. Ez te­szi iá csaknem 83 százalékát az 1970-es árbevételnek. Az árbe­vétel, amelyben végső soron az elvégzett munkák értéke jelent­kezik, 1970-ben 108 millió 78(i ezer forint volt a megyében, ugyanakkor nem egy helyen je- lentős_ összegek maradtak ki­használatlanul. Éppen ezért kell. a hatékony működést gátló oko-. Irat felszómoiniuk, kialakítaniuk az ehhez szükséges üzemnagy­ságot, működésüket kiterjeszteni a költségvetési üzemek feladat­körébe adható valamennyi tevé­kenységre. Továbbá a lehetőség szerinti gépesítéssel csökkenteni az élőmunka ráfordítás arányát jobban építeni a dolgozók anya­gi érdekeltségéle, hogy ezzel visszafogják az erőteljes fluk­tuációt, s végül biztosítani a megfelelő belső szervezettségei. M indez ma még hiányzik, és a vizsgálat kimutatta, hogy ezek nélkül a költségvetési üze­mek gazdasági színvonala nem javítható. Pedig szükség lenne iá, mert a tanácsok egyre nö­vekvő önállóságukat talán ép­pen a költségvetési üzemek gaz­dálkodásán, működésén át ér­vényesíthetik legközvetlenebbül, a városok és községek lakóinak érdekében. Köváry E. Péter mtiMBms 3 1972, FEBRUÁR IV

Next

/
Oldalképek
Tartalom