Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

Hanoi Az alábbiadban közöljük a kedden aláírt magyar—vietnami nyilatkozat kivonatos szövegét. A vietnami tartózkodása során a magyar párt- és kormánykül­döttség részt vett azon a nagy­gyűlésen, amelyet Hanoi fővá­ros lakossága rendezett tisztele­tére; Hanoiban Haiphongban, valamint Hai Dong és Quang Minh megyében gazdasági és kulturális létesítményeket láto­gatott meg, találkozott a lakos­ság különböző rétegeivel és a vietnami néphadsereg harcosai­val A magyar párt- és kormány­küldöttség a vietnami párt- és kormányküldöttséggel megbeszé­léseket folytatott Vietnam és Indokína jelenlegi helyzetéről, a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztár­saság közötti baráti kapcsolatok •és együttműködés erősítéséről, valamint a két felet érdeklő nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások az őszinteség, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés szellemében menték végbe. A két fél azonos nézete­ket vallott a megtárgyalt kérdé­sekben. A két fél Vietnam és Indokína többi országa helyzetéről meg­állapítja, hogy az amerikai mperialisták bár súlyos veresé­geket szenvedtek el, s a világ és az amerikai közvélemény mélységesen elítéli őket, csökö­nyösen és álnokui ragaszkodnak agresszív célkitűzéseikhez az in­dokínai országokkal szemben. Arra törekednek, hogy megvaló­sítsák a háború „vietnamizálá- sára” irányuló tervüket, igye­keznek fenntartani és erősíteni Nguyen Van Thieu bábrendsze­ÉszetV-frorgzáT: Tizenötezer brit katona készültségben Észak-írország katolikus pol­gárjogi vezetői felszólították a lakosságot: szerdán békés felvo­nulásokkal, ülősztrájkokkal, a közlekedés és a telefonhálózat megbénításával emlékezzék meg arról, hogy a kormányzat fél éve, augusztus 9-én kezdte meg a bírósági ítélet nélküli interná­lásokat. A „káosz napjának” ne­vezett megmozdulás szervezői hangsúlyozzák, hogy akcióikat „newry-i szellemben”, azaz békésen, az esetleges összecsa­pások elkerülésével kívánják le­bonyolítani . A polgári engedetlenség nap­ján a középületek és gyárak el­foglalása, a városi közlekedés megbénítása várható. Az Észak-írországba vezényelt brit csapatok 15 ezer katonáját készültségbe helyezték, sőt „az előre nem látható eseményekre” való tekintettel 550 főnyi erősí­tést küldtek Londonderry-be. Londonderry-ben szerdán reg­gel a Stormont hat ellenzéki kép­viselője éhségsztrájkot kezdett Bogside katolikus negyed köz­pontjában. Néhány méterre attól a helytől, ahol január 30-án a brit ejtőernvősök golyói 13 békés tüntető életét oltották ki. Magyar—vietnami nyilatkozat rét, a neóköloníalizmus és a „Nixon-doktrina” megvalósítá­sának eszközeként. Mindennek az a célja, hogy indokínaiak har­coljanak indokínaiak, ázsiaiak ázsiaiak ellen. Mind nagyobb mértékben használják fel a sai­goni és thaiföldi bábrezsim csa­patait, hogy az amerikai légi és tengeri erőkkel együttműködve, fokozzák az agressziót és tovább szélesítsék a háborút Laoszban és Kambodzsában. Légierejük tömeges bevetésével támadják a Vietnami Demokratikus Köztár­saság sűrűn lakott területeit és újabb, még gyalázatosabb bűnö­ket követnek ej a vietnami nép ellen. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei tovább erősítik szolidari­tásukat és még elszán tabban harcolnak a közös ellenség le­győzéséért. Különösen 1971 eleje óta vittek véghez újabb és újabb nagyszerű harci tetteket Dél-Vi- etnam, Laosz és Kambodzsa had­színterein. E stratégiai jelentősé­gű győzelmek halálos csapáso­kat mérnek a háború „vietna- mizálási” tervére és a „Nixon- doktrínára” Nixon elnök 1972. január 25- én előterjesztette „nyolcpontos béketervét”. E terv célja, hogy I folytassa a háború „vietnamizá- lását” és az elnökválasztás évé­ben becsapja az amerikai és fél­revezesse a világközvéleményt, amely határozottan követeli, hogy az Egyesült Államok hala­déktalanul szüntesse bp agresz- szív háborúját Vietnam és Indo­kína országaiban. Ebben a tervben az Egyesült. Államok semmiféle meghatáro­zott időpontot nem javasolt az amerikai csapatok teljes kivoná­sára. Ellenkezőleg, csapatai ki­vonását továbbra is feltételek­hez köti, hogy a végtelenségig fenntartsák Dél-Vietnam ame­rikai megszállását. Thieu-Huong „lemondása” és az elnökválasz­tások megszervezése az Egyesült Államok zsoldjában álló báb­rendszer keretein belül, annak hatékony ellenőrzése alatt olyan manőver, amely csupán arra szolgál, hogy rákényszerítse a dél-vietnami lakosságot a Ngu­yen Van Thieu bábadmánisztrá- eió elfogadására és semmibe ve­gye a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes »Forradalmi Kormá­nyának a dél-vietnami lakosság jogos és igazi képviselőjének lé- * tét. A nyolcpontos „béketerv” | valójában a háború „vietnami- ; zálása” az amerikai újragyarma- « tasítás terve. Az Egyesült Álla- « mok kormánya szemérmetlenül ; azzal fenyegetőzött, hogy fokoz- § za a légitámadásokat és más ka- | landor katonai cselekedeteit a « szuverén, szocialista Vietnami | Demokratikus Köztársaság ellen. ! A felek erőteljesen vádolják | az amerikai imperialistákat, « hogy a „vietnamizálás” és a jj „Nixon-doktrina” alkalmazásé- • val meghosszabbítják, fokozzák és kiterjesztik az agresszív há­borút Indokína három országá­ban. Mélységesen elítélik az amerikai imperialisták és laká­jaik Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népei ellen elkövetett gaz­tetteit. A tárgyaló felék határo-otían követelik, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya haladéktalanul szüntesse be agresszív háború­ját, vessen véget „vteénamizá- lási” politikájának, adjon érde­mi választ a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának hétpontos javasla­tára, amelyből a két alapvető kérdést az 1972. február 2-i nyi­latkozat pontosította. A magyar párt. és kormány- küldöttség forrón üdvözli a vi­etnami népnek az amerikai ag­resszióval szembeni hazafias el­lenállása során kivívott nagy győzelmeit, mély tisztelettel, megbecsüléssel és őszinte öröm­mái tapasztalta a vietnami nép csodálatra méltó életerejét és lankadatlan erőfeszítéseit a harc­ban és a szocialista haza építé­sében. A Magyar Szocialista Munkás. párt a Magyar Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormány és a ma­gyar nép megerősíti elhatározá­sát, hogy a végső győzelemig tá­mogatja és segíti a vietnami né. pet az amerikai agresszió ellen vívott hazafias harcában és a Vietnami Demokratikus Köztár. saságot a szocializmus építésé­ben. A két fél megállapítja, hogy a nemzetközi erőviszonyok szünte­lenül a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom, a de­mokrácia és a béke javára fej­lődnek. A forradalmi és haladó erők számára mindez kedvező feltételeket teremt, hogv új si­kereket érjenek el az imperializ­mus ellen vívott harcukban. A tárgyalások eredményekép­pen megállapodásokat írtak alá a Magyar Népköztársaság által a Vietnami Demokratikus Köztár. saság részére az 1972. év folya­mán nyújtandó térítésmentes katonai támogatásról, az új hi­teikről. valamint a k-H o-«~ág közötti áruszállításokról és fize­tésekről. Ezek az okmányok a magyar és a vietnami nép tartós barátsá­gának és harci szolidaritásának megnyilvánulásai. A Magyar Szocialista Munkás­párt Köznonti Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány nevében Fock Jenő vietnami párt- és kormány- küldöttséget hívott meg magyar­országi hivatalos, baráti látoga­tásra. A vietnami fél köszönettel el­fogadta a meghívást. A látoga­tás időpontját később határozzák meg. Szükségállapot Angliában Diáktüntetések Tunézia ál!ani!öle éltén s A több napja tartó tuniszi di­ákmegmozdulások nyomán a kormány bezáratta a főváros egyetemének bölcsészeti és jogi fakultását. Az intézkedés mint­egy ötezer egyetemistát érint. Az AP szerint ez az első eset, hogy valamely tüntetés éle köz­vetlenül az államfő, Burgiba el­nök „a tunéziai függetlenség atyja” ellen irányul. Tunisz főutcáján, az Avenue Burgiba sugárúton „Le a dikta­túrával” kiáltásokkal meneteltek ! a fiatalok. „A legfőbb parancs- : nők maga a nép” — hangoztatta 5 egy másik jelszó, kissé gúnyos ; utalásai Burgiba hivatalos címé- S re „a legfőbb parancsnokra”, t : A keddi belvárosig tüntetést a ■ kivezényelt rendőralakulatok ! könnygázzal és gumibotokkal « oszlották szét. A több száz le- : tartóztatásban levő ifjú tüntető • egy része bíróság elé kerül. • (MTI) S London Az angol kormány szerdán eleget tett a szükségállapot be­vezetéséhez szükséges formalitá­soknak. A szükségállapot hiva­talosan szerdán éjfél után egy perccel lép érvénybe, és huszon­négy órával ezután már tilos a fényreklámok kigyújtása, az épületeik kivilágítása, sőt, a ko­rábbi közléssel ellentétben a villanyfényes labdarúgó-mérkő­zéseket is elhalasszák. A szük­ségállapot, amelyet egy 1920-as törvényre hivatkozva rendeltek él, katonaság bevetését is lehe­tővé teszi a kormány számára, de ezzel az eszközzel egyelőre valószínűleg nem él a kabinet. A szerda esti lapok már közöl­ték azoknak a körzeteknek a lis­táját. amelyet az áramkorlátozás a legjobban fenyeget. Külön gondoskodtak a kórházakról és azokról a háztartásokról, ame­lyekben létfenntartó orvosi fel­szerelések, gének vannak vil­lanyra kapcsolva. A szükségállapotot a bénvász- sztrájk letörésére vezették be. Már több mint hétmillió menekült tért vissza Bangla Desh-be Moszkva I Szovjet részről is megerősítették,! hogy a szovjet kormány meghí­vására márciusban Moszkvába látogat Mudzsibur Rahman, a Bangla Desh miniszterelnöke. (TASZSZ) Calcutta Indiai hivatalos szóvivő sze­rint már több mint hétmillió ke- let-bengáliai menekült tért visz- sza hazájába. További kétmil­lió-háromszázezer vár még haza­telepítésére. (AFP) Hatvan ország képviselteti magát a Versailles! Indekina-srtekezieten New York Szerda reggel 79 amerikai béke­harcos repült New Yorkból Pá­rizsba, hogy részt vegyen a Pá­rizs melletti Versailles-ben tar­tandó, az indokinai népek béké­jével és függetlenségével foglal­kozó világkonferencián. Az érte­kezletre hatvan ország több mint ezer delegátusát várják. A népes amerikai küldöttsé­get James Groppi katolikus lel­kész és Beulah Sanders, az ame. rikai jótékonysági konferencia elnöke vezeti. A világ közvéleményében fel­háborodást keltett, amikor az amerikai kormány az év elején tiltakozott a francia kormány­nál a világkonferencia megtar­tása ellen. A francia kormány egyébként az Egyesült Államok kérését ke­reken elutasította. Heves harcok Saigon mellett A DNFF fegyveres erői szer­da reggel nagyerejű támadást in. dítottak a Da Nang közelében le­vő amerikai támaszpont-rend­szer ellen. A katonai erődítmény területére rövid idő alatt 25 óriás rakéta csapódott be. Az Egye­sült Államok saigoni parancs­noksága elismerte, hogy a tá­maszpont védői húsz fős veszte­séget szenvedtek. Legalább egy repülőgép megrongálódott, több épület és katonai berendezés pe­dig megsemmisült. DANIEL LANG: INCIDENS A 192-ES MAGASLATON (Dók umentum-regény) 7. Reggel valamennyien nem sokkal hat óra után keltek, és hamarosan Mao sorsa is megpe­csételődött. „Gyorsan követték egymást az események azon a napon” — emlékezik Eriksson. Az első az volt, hogy Mao még kevésbé vonzó külsővel ébredt, miint ahogy lefeküdt. Láza és köhögése súlyosbodott, és ez egyáltalán nem vált a javára. Meserve szinte ügyet sem vetett rá. Jobban érdekelte a várható hadművelet, legalábbis egyket­tőre kiadta a parancsot az indu­lásra távozás előtt még utasítot­ta Erikssont, Rafe-et és Manu­el t, hozzanak egy napra való vizet a patakból. Mire visszatér­tek, láthatták, hogy Clark im­már nem egyedül indítványozza Mao korai halálát. Meserve is erre az álláspontra helyezkedett, a két rangidős katona szemmel láthatóan azalatt egyezett meg, amíg a többiek megtöltötték a kulacsokat. Mao állva, némán, értetlenül hallgatta őket, és Me­serve közölte, hogy meg kell sza­badulniuk tőle. Ha harcba keve­rednek, a lány csak akadályozná őket, de mindenképpen észre­venné egy földerítő helikopter Fordította• Hernádi Miklót legénysége, és megkérdezné, hogy mit keres a lány az osztag­ban. Csak azt kell eldönteni, folytatta Meserve, hogy mikor és hogyan gyilkolják meg, de akár­hogyan is döntenek, úgy véli, Erikssont kell megbízni a végre­hajtással, ha nem vállalná, „harc közben elesett’ lesz belőle. A hadsereg bűnügyi nyomozóinak Manuel később elmondta: „Me­serve közölte Erikssonnal, azért kell neki megölnie a lányt, mert egyedül neki nem volt vele dol­ga, de Eriksson azt válaszolta, hogy szó sem lehet róla”. Meser­ve azonban nem váltotta be fe­nyegetését. Eriksson meglepeté­sére és mély megkönnyebbülésé­re a Diaz-unokafivérekre irá­nyult az őrmester figyelme, elő­ször Rafe-et, aztán Manuelt kér­ve, hogy hajtsa végre a gyilkos­ságot. „Mindketten nemet mond­tak. Nagyon határozottan. Izga­lomba jöttem’” — emlékezik Eriksson. A türelmetlen Clark önként vállalkozott, Meserve azonban ragaszkodott hozzá, hogy közösen végezzenek a lány- nyal. Clark majd megkéseli élői­ről, ő meg hátulról döfi át a ba- jonettjével, és a 192-es magaslat tetején majd ledobják a holttes­A saigoni hadvezetőség beje­lentése szerint szerdára virra­dóra a kormánycsapatok húsz al­kalommal csaptak össze a par­tizánegységekkel. Az egyik ütkö­zet színhelye Saigontól mindösz. sze 36 kilométerrel északkeletre volt A felszabadító erők a csa­tában 17 dél-vietnami kormány­katonát tettek harcképtelenné. A B—52-es óriéserődök az éj­szakai órákban Dé-Vietnam leg­északibb területeit bombázták. tét egy szikláról, ahol előző nap felderítő úton jártak. Kilenc órakor mindnyájan el is indul­tak a szikla felé. A felkapaszko­dás tovább tartott, mint az elő­ző napon, mert a csomagok le­lassították lépteiket Manuel ez­úttal maga vitte a hátizsákját Rádiós lévén, Meserve-vei és Clarkkal az előőrsben haladt; Mao tíz méterrel utánuk ho’tfá- radtan vánszorgott a göröngyös talajon, elől Rafe őrizte, és vé­gül leghátul haladt Eriksson. Egy óráig tartott, amíg felértek és alig érkeztek a szírihez, am kor az alattuk elterülő vidéken Rafe felfedezett öt parasztruhás viet­namit, akik egy hegyi ösvényen a patakparti rizsföldek felé igye­keztek. Kiderült, hogy a Viet- konghoz tartoznak, mert amint észrevették, hogy meglátták őket, kézi fegyverükkel az osz­tagra lőttek, irányt változtattak, és ideiglenesen eltűntek szem elől. Meserve azonal rádióüzene­tet küldött a szakaszparancsnok­ságra, Reilly hadnaggyal beszélt, és azt indítványozta, hogy raj­taütnének a Vietkong-katoná- kon. A hadnagy jóváhagyta a ja­vaslatot ,és körölte: a hegy lá­bánál működő másik osztagnak parancsot ad, hogy mozdulatait hangolja össze Meserve osztagá­nak mozdulataival, és két to­vábbi osztagot küld a körzetbe. Meserve ráadásul arról is érte­sült, hogy ismét tüzérségi tá­mogatást fog kapni; Reilly kö- zö’te, hogy rövidesen óriás-heli­kopterek — rakétakilövővei és gépfegyverekkel felszerelve —

Next

/
Oldalképek
Tartalom