Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
Egy ember a színpadon, ezer a nézőtéren Kézdy György Karinthy-estje KMitaHiiasiiíitMeíiifisssacnniaRiinuni S • s | Éljen még j Sokáig l Gábor báesil l ^ste a gyulát könyvtárban. Az alkalmi nézőtér utolsó sóiban két tizenéves fiatalember. — "Zenét hallgatni 'jöttünk délután, aztán nézegettünk a könyvek között s a könyvtárosnő akkor mondta, hogy Karinthy-mű- sor lesz, melyen egy pécsi színművész lép fel. —■ Ráérünk és szeretjük is as írót. Már amennyire ismerjük. ...Az asztal mögött, a „színpadon” bamazakős, fáradtzöld garbós férfi. Összefogja a kezét maga előtt, halkan, nagyon meggyőzően arról beszél, hogy szeretett volna a közönség elé állni egy valamikor hallott gyönyörű hegedű-daliammal, de ezt nem tartották elég érdekesnek. Fel kellett kapaszkodnia egy hosszú létrából, vasasztalből, székekből, óriás kockából és póznából épített ingatag alkotmányra, s csak ott, állandó életveszélyben, ezzel csigázva a közönség érdeklődését játszhatta el az áhított melódiát... Karinthy megrázó írása ez, a Cirkusz. A két fiú az utolsó sorban meghökkenve figyel. Üj íróval ismerkednék. Ezt a Karinthyt most hallják először. Egyikük a következő műnél szája elé kapja kezét s nem mozdul, míg a művész a Pitypangot, a Barabást mondja s a szívbemarkoló hábo- rűellenes vallomást, aminek címe: Mese a hároméves kisfiúnak. De felnőtteknek szól... És vidámabbra vált a hang: A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel. A legismertebb Karinfhy- alkotások közül valók. Az előadó azonban tud új színt, eddig nem hallott, de nagyon igaz megközelítési módot találni. Nem üresen gúnyolódik a rossz feleletet adón, hanem próbálja megérteni. Magyarázni szembenállását az „eminensekkel”, érthetővé tenni viszolygását a túlzott tanári szigortól. Felvetődik a gondolat: hátha a rossz tanuló nemcsak maga tehet arról, hogy rossz tanuló? — A jó tanuló meg? Karinthy g Kézdy nem szeretik. Pontosabban: nem szeretik benne a stréberséget. A táblanyaló szolgálatkészséget. ; Azt, hogy felülemelkedik társa- • in. Lehet, hogy nemcsak aZ ö ; érdeme, hogy ő a jó tanuló...? I A két fiú elmosolyodik. Nem ■ nevetnek. Ahhoz még tűlságo- jj san közeliek a korábban mégis- ; mert gondolatok. Amíg a mű- £ vész iszik egy korty vizet, meg- ■ igazítják maguk alatt a széket és £ várják a folytatást..; M Noteszlapok — feljegy- \ zések, melyeket Ascher Oszkár jj talált meg egy padláson az író jj halála után... Találkozás egy jj fiatalemberrel — ez volt az • egyik mű, amelyből Kézdy £ György Karinthy-műsora fa- £ kadt... Ki kérdezett? — az est- ; ■ nek címet adó írás, fájó-őszinte- l ségű vallomás, az író fohászko- £ dúsa megértésért... m Kézdy hangja ugyanolyan £ halk, mint az első mondatok- s r w nal. Mozdulatai is alig észreve- jj hetők Az arca keserűbb, a sze- ■ ■ me azonban változatlanul ener- jj gikus, szuggesztív. Alárendeli Jj magát az író mondanivalójának, jj Karinthy a század egyik legtisz- jj tább embere, lehet tőle tanulni. S Emberséget is, íróságot is. ...Aztán hirtelen vége. Szinte £ észrevétlenül telt el hetven perc. £ Nem hasogatja a falakat a taps. £ Nem azért, mert a közönség hi- ■ hegen maradt, hanem, mert min- t denkiben a gondolat munkál: a ; humoristának vélt bölcs író va- £ lóságismerete. m — Matematika-fizika tagoza- £ tos osztályba járunk — mondja | ffi két fiú. Karinthytól csak a £ Szabolcska-, a Babits- meg a | Móricz-paródiát tanultuk. Az itt £ hallott művek nagy része isme- jj retten volt számunkra. m — Legjobban a Noteszlapok ; pár mondata lepett meg. m *— Nekem a Cirkusz tetszett j legjobban. Nem ismertem... £ ...(Kézdy György, a pé- \ esi Nemzeti Színház művésze 5 huszonhét délelőttön, délután, £ este Karinthy-műsorrml lépett i fél Békés megyében. Höl hét, £ hol száznyolcvan ember előtt, jj Összesen mintegy ezren hallgat- » t&k meg e Ki kérdezett? eímü jj összeállítást.) “■daniss-“ •« A legutóbbi párttaggyűlésre £ már ülőkocsin tolták Pintér £ Gábort. Kilencven három éves, £ nem beteg még, csak a lába | nem bír el hosszabb utat. De £ a párt rendezvényeiről soha 1 nem maradt él, most sem tud- s na otthon maradni. H Ha a megyében talán nem is, £ de az bizonyos, hogy a békési £ járásban ő a párt legidősebb ! tagja. Az első világháború- £ ban az orosz frontra került és 1 fogságba esett. Amikor a Nagy £ Októberi Szocialista Forrada- | lom vihara végigsöpört a cári jj birodalmon, 5 is felismerte, £ hogy hol a helye. A kubikos- £ hadifogoly a Vörös Hadsereg £ oldalára állt és részt vett az * intervenciósok elleni harcok- £ ban. a m — A CSEKÁ-nál szolgáltam £ — emlékszik vissza ma is if- £ jóságának nehéz, de mégis a jj legszebb időszakára. Amikor 1920-ban hazajött, S a nyomor és nélkülözés várt £ rá. Ahol munkát kapott, ott £ dolgozott. Belépett a szakszer- £ vezetbe is. Társainak mindig £ egy megálmodott szebb világ- £ ról magyarázott. Emiatt sok- £ szór nézeteltérése támadt a £ fennálló társadalmi rend erő- £ szák-szervezetével. A felszabadulás idején már £ 75 éves volt. mégis — néhány £ társával — fiatalos lendülettel £ fogott a kommunista párt kő- £ rös-arcsai szervezetének meg- £ alakításához. És később is g szinte fáradhatatlanul dolgo- £ zott a párt céljainak magva- S lósításáért. A felszabadulás 25 évfar- | dűlőjén szovjet kitüntetést £ tűztek a mellére és megkapta £ a Munka Érdemrend ezüst fo- £ kozatát, valamint a Félszaba- £ dulási Jubileuma Emlékérmet. £ ■ Különösen az 194'4-es időkre £ gondol vissza szívesen. Min- £ den részletre emlékszik még. £ Tréfálkozva mondja, hogy 100 £ évig is elélne. ha lenne be- jjj szélgető partnere. Badar János, az MSZMP • Békési Járási Bizottságának £ első titkára' rendszerint felke- £ resi, ha Köröstarcsára visz az 5 útja. Néhány almával, na- £ ranecsal kedveskedik neld. És | beszélget vele. Ilyenkor szinte £ megfiatalodik. Éljen soká Gá- £ bor bácsi! Szívesen segítik őt 5 továbbra, hogy a párttaggyű- £ lésekre Is eljusson. ■ Pásztor Béla * 9 BOBS 8® •*•**!>*■■ BOBBBSaSS Figyelem! Figyelem! Most érkezett! Skoda MB 1000-es, Moszkvics 403-as, 407-es, Wartburg (nagykerekű) gépkocsikhoz téli, nyári külső és belső gumik nagy Yolaszfékban ékszíjak, hajtószíjak, laticel és szifon lemezek, hegesztő és bortömlők különböző méretekben, autó- és faltól falig szőnyeg változatos színekben K APHA TŐK L1$ Gumfaru-szakuzlefünkben Szeged, Attila u. 10. sz. KERESKEDELMI VALLALAT Ái egészségünk és a gyógyítás S okszor elhangzik az a kérdés, hogy az egyszerű vagy tudatlan ember jobb alany-e a gyógyításnak, vagy a művelt, nagytudású egyén. A legtöbb orvosnak azt hiszem az a tapasztalata, hogy a szervi betegségben szenvedő egyszerű ember jobban és hatásosabban gyógyítható, mint az intelligens. Az első típusú beteg inkább az, aki az orvos utasításait lelkiismeretesen végrehajtja, nem érdeklődve az elindító meggondolások és speciális orvosi ismeretek iránt. El kell viszont ismerni az általánosan művelt embernek azt a jogát, hogy ugyanakkor, amikor irodalmi, történelmi, művészeti és politikai ismeretei varrnak, saját betegségének lényegót, befolyásolhatóságát, jövőjét is ismerje. A régi idők orvosa mágus volt. Aki hozzá fordult, hitt az ereiében és nem kritizálta működését. Utasításait végrehajtotta, nem kutatta azok célját, hátsó gondolatait. Az orvosnak ez a tekintélyen alapuló mágus szerepe a tudományok, a társadalom az általános műveltség fejlődésével átalakult. Mb már nemcsak az orvos működésének eredményét kritizálják, hanem magát a működését is. Egyes országokban azonban a beteg ma is laikusnak tekinti magát, nem érzi magát jogosultnak beleszólni orvosa tevékenységébe, még akkor sem, ha ez a tevékenység éppen vele kapcsolatos. Az orvos rendel gyógyszereket, kúrákat ajánl — és a beteg a gvőgyszereket beveszi. kólákat elvégzi anélkül. honv ezekre vonatkozólag magyarázatot követelne, ezek értékét, várható hatását megbeszélné az orvossal, vagyis maga is beleszólna saját gvóffvkezelésébe. Ha nem gyógyul — legfeljebb más orvoshoz megy. Ez a helyzet az északi államokban, Skandináviában és Angliában. N álunk ellenkező véglet alakult ki. Az orvosnak szinte kötelessége megmagyarázni a betegséget, megokolni azt, hogy bizonyos előírásai mit szolgálnak, bizonyos gyógyszerek mire jók és hogyan hatnak és még az is feladataihoz tartozik, hogy Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Gépgyártó Üzeme, Békéscsaba. Orosházi u. 32. felvételre keres: esztergályos, lakatos, maros, öntő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet: az üzemvezetőnél. % 4 megokolja, miért éppen ezt a gyógyszert alkalmazta, és miért nem a másikat. Ha az orvos ezt nem teszi, nem kelt bizalmat és a beteg legfeljebb immel-ámmal követi utasításait, nem egyszer be is csapja orvosát: maga választja ki gyógyszerét, vagy olyan gyógyszert szed, mely ismerősének általa hasonlónak vélt betegségében használt Mind két véglet helytelen. Az orvosi munka és a betegek gyógyulása akkor ideális, ha egyik említett szélső eset sem alakul ki. Az ember társadalmi lény, művelt és a világ dolgaival ismerős. Gyógyítása ma már nem történhetik csupán tekintélyi alapon. A betegség elleni küzdelemben, a prevencióban ugyanúgy, mint a gyógyításban a gyógyító és a gvógyí- tott tökéletes együttműködésére okvetlen szükség van. A prevenció szempontjából pedig különösen fontos, hogy a laikus is tisztában legyen betegsége keletkezésének, lefolyásának, gyógyításának lehetőségével. Példaként említhetném a rosszindulatú daganatokat, amelyeknek — bizonyos mértékig — tüneteivel, de gyógyíthatóságának: lehetőségeivel azért keli széles körben tisztában lenni, hogy a beteg kellő időben forduljon orvoshoz és mindenképpen orvoshoz forduljon. A gyógyítás szempontjából így a megfelelő egészségnevelés fontos és elengedhetetlenül szükséges. Az egészségnevelés célja, hogy kellő ismereteket adjon, de óvjon attól, hogy a laikus szaktudósnak higgye magát, aki a diagnó- zus felállítására és a kezelésmód megszabására képes. Az orvosi gyakorlatban az egészségügyi felvilágosítás éppen az említett szempont alapján igen nagy szolgálatokat tehet és megkönnyíti a beteg ellátását, másrészt azonban, ha nem szakszerű nagymértékben megnehezítheti azt. Korunkra jellemző, hogy jelenleg a beteg megy az orvoshoz, ha magán bizonyos kórosnak ítélt jelenségeket észlel. Annak megítélése, hogy valaki mikor forduljon orvoshoz. valójában egészségügyi kultúrát, passzíve pedig egészségnevelési tevékenységet igényel. Cél: olyan általános egészségügyi műveltség elérése és terjesztése, melynek birtokában lehetséges annak megítélése, hogy valakinek orvoshoz kell-e fordulnia vagy sem. Ezt a szerepet tölti be a Megyei Egészségvédelmi Csoport, A z egészségügyi felvilágosítás egyik jelszava, hogy jelentéktelen panaszokkal ne terheljük az orvost, de minden szokatlan jelenséggel forduljunk hozzá. Ha az egészségnevelés az egészségügyi alapismeretek megoldásával megkönnyíti az orvos helyzetét, akkor feladatát helyesen teljesíti. Dr. König János MENCS vezető főorvosa 197%. FEBRUÁR 5.
