Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

Fontos tanácskozás

Adománygyűjtő körút — háborús céllal

Mint közölik, e hét elején magyar—NDK tárgyalások voltak Budapesten, melyeket magyar restről Kádár János, az MSZMP KB első titkára, NDK részről Erich Ilonccker vezetett. Képünk a

tárgyalásokat idézi.

Világkonferencia

indokína

békéjéért

Franciaországban már nagy lendülettel készítik elő a február 11-én kezdődő világkonferenciát, amelyen több mint hatvan ország képviselői vesznek majd részt, hogy megvitassák az Indokína népei ellen folyó amerikai agresszió okozta problémákat és tanácskozzanak arról, hogyan segíthetnék elő leghatékonyabb módon a béke helyreállítását és az indokínai népek függetlenségének biztosítását.

A háromnapos világkonferencián résztvevő francia küldöttségben 48 különböző társadalmi szervezet képviselői foglalnak helyet. Az Egyesült Államokból hetven, Olaszországból hatvan, a Szovjetunióból, Japánból és Nyugat-Németországból ötvenötven főnyi küldöttség érkezik a konferenciára. A tanácskozást Versaillesban, a kongresszusi pa, totában rendezik meg. (MTI)

A SALT-íargyalások záróülcsc

Pénteken a délelőtti órákban az Egyesült Államok bécsi nagykövetségének épületében véget ért a SALT-tár- gyalások 6. fordulója. A tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség záróülése 65 percig tartott. Ennek befejeztével a delegációkat búcsúlátogatáson fogadta Franz Jonas köztársasági, elnök.

Moszkvában közleményt adtak ki a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások, november

15-tól február 4-ig tartó bécsi szakaszáról. A közlemény tudtul adja: a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1971. május 20-án létrejött , megegyezés értelmében a két: küldöttség folytatta azoknak [ a kérdéseknek a vizsgálatát, amelyek kapcsolatban vannak a rakétaelhárftó védelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződéssel .továbbá egy olyan ideiglenes megállapodással amely a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozására teendő intézkedéseket tartalmazza. A tárgyalások során több kérdésben haladást értek éL A küldöttségek kifejezik eltökéltségüket, hogy továbbra is folytatják egy megállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseiket.

A szovjet és az amerikai küldöttség tárgyalásai március 28-án Helsinkiben folytatódnak — jelenti be a közr lemény. (TASZSZ)

Mosé Dajan, Izrael hadügyminisztere pénteken délelőtt Tel Avlv-ból az Egyesült Államokba repült.

Az izraeli vezetők „úti hagyományainak” megfelel 5en formailag Dajan is azért látogat el Amerikába, hogy adománygyűjtő-összejöveteleken vegyen részt és előadásokat, tartson.

Mindemellett megfigyelők szerint nyilvánvaló, hogy a

hadügyminiszter Rogers külügyminiszterrel, Laird hadügyminiszterrel, valamint Sisco külügyi államtitkárral megtárgyalja az Egyesült Államok által szorgalmazott és immár Izrael által is helyeselt „szuezi”- tárgyalásokat, s az ezzel kapcsolatos egyiptomi—Izrael! megállapodás lehetőségeit, továbbá a katonai kérdéseket.

Anglia elismerte a Bangla Desh-t

Pénteken délig hét további állam, köztük egy nagyhatalom — Nagy-Britannia — ismerte el a független Bangla Desh Népi

Köztársaságot.

Nagy-Brltannla elhatározásáról Sir Alec Douglas-H a? külügyminiszter tájékoztatta az angol alsőházat. Közölte, hogy Edward Heath miniszterelnök üzenetben értesítette Mudzsibur Rahman sejket, a Bangla Desh ] miniszterelnökét a fiatal Kelet- Bengália-i állam hivatalos brit elismeréséről.

Az angol diplomácia vezetője jelezte azt is: ez évben még |

alkalmat talál arra, hogy ellá-, togasson Bangla Desh-be.

Négy északi ország — Svéd-1

ország, Norvégia, Dánia és Finnország — szintén pénteken jelentette be, hogy hivatalosan elismeri Bangla Desh-t. A svéd külügyminisztérium szóvivője szerint a négy kormány elhatározásáról táviratilag értesítették a daccai kormányt.

Hasonló bejelentés hangzott el Bonnban is. A nyugatnémet külügyminisztérium közlése szerint az NSZK kormánya „mint független államot nemzetközi jogilag elismerte” a Bangla Desh Népi Köztársaságot, s javasolta a daccal kormánynak, hogy a két ország nagyköveti szinten létesítsen diplomáciai kapcsolatokat. (DPA)

Wilson Bonnban

Heves bírálattal illette a Közös Piacot Bonnban Wilson, volt angol miniszterelnök, a brit munkáspárt elnöke.

Az angol ellenzéki vezető pénteken érkezett a nyugat-német fővárosba, hogy véleménycserét folytasson Brandt szövetségi kancellárral. Megérkezése után újságíróknak kijelentette, hogy pártja nem ért egyet Anglia közös piaci tagságával és — ha ismét hatalomra jut — új tárgyalásokat követel majd a.z EGK tagállamaitól.

Ha ezek a tárgyalások nem hoznának kielégítő eredményt, akkor egy angol munkáspárti kormány kénytelen lenne bejelenteni Nagy-Britannia kilépését.

Wilson hozzáfűzte, hogy elvileg nem ellenzi ugyan a közös piaci tagságot, de a csatlak ozás feltételeit igen hátrányosnak tartja. (MTI)

DANIEL LANG:

Érthető csodálkozás

INCIDENS

A 192—ES MAGASLATON

A Zycie Warszawy pénteki számában „Kína, az Egyesült Államok és Vietnam” című kommentárjában a következőket írja:

Ügy véljük, hogy Kína és az Egyesült Államok álláspontja a vietnami kérdésben teljesen ellentétes és elképzelhetetlen, hogy Nixon pekingi tartózkodása alatt valamiféle kompromisszumra kerülhet sor. Ám magának a látogatásnak a bejelentése kihat a vietnami helyzetre.

Hanoiban tehát nem is fogadhatták másképp a látogatás bejelentését mint Vietnam egyik barátjának kfsérletét arra, i hogy megállapodjon Vietnam |

legelvetemültebb ellenségével. A vietnami vezetők csodálkozása : érthető. Mégis — és ez tapintatukra jellemző — megelégedtek egy nyilatkozat megfogalmazásával, hogy a vietnami nép jövőjéről és következésképp a háborúról és a békéről csakis Hanoiban hozhatnak döntést, nem pedig valamilyen más helyen. Az amerikai sajtó jól értelmezte j ezt a kijelentést, mint arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a vietnami vezetők semmiféle döntést sem vesznek figyelembe, • amelyet Nixon pekingi tárgya- • lásai során hozhatnak Vietnam ról. (PAP)

Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Mezőkovácshazi Gyáregysége

a most induló szervizmflhelyébe nagy gyakorlattal rendelkező

autószerelőket felvesz

kiemelt fizetéssel

Útiköltséget felvétel esetén térítünk.

Jelentkezés a személyzeti előadónál 8—16 óráig.

(Dokumentum-regény)

3.

Unokafivérek voltak: Rafael Diaz — Rafe-nek hívták —, aki a texasi Amarillo közelében, és Manuel Diaz, aki a New Mexi- co-i Santa Fétől északra élt. Eriksson emlékezete szerint a magas, napbarnított, kerekarcú Rafe természettől jókedélyű. szeretnivaló ember volt. A nála világosabb bűrő, zömökebb Ma- nuelt már könnyebb volt kihozni a sodrából. Akárcsak Clarké, az ő mozdulatai is kapkodók voltak, de a viselkedésében nyoma sem volt annak, hogy még ki is cifrázta volna parancsnoka szándékait. Manuel nem törte magét, mondta Eriksson, a felsőbb, ség parancsaira egyszerűen, gépiesen reagált: vakon engedelmeskedett. Rafe ellenben képes lett volna arra, hogy kétségbe vonja a parancsokat, de legtöbbször oda lyukadt ki, hogy be’etörődött az éppen soros vezető akaratába, mert: „kinek hiányzik a balhé?”

Az eligazításhoz vissztérve: Eriksson elmondta, hogy Meser- ve merő ügybuzgalom volt, ahogy beszélni kezdett. Egy zászlóaljtiszt korábbi utasításait visszhangozva Ismertette a négy katona feladatát, a parancsadás láncolatát és a szakaszparancsFordította Hernádi Miklós

noksággal fenntartandó rádióösszeköttetés mikéntjét, majd a kezében tartott térkép rácskoordinátáival leírta azt a nyílegyenesen nyugtának tartó útvonalat, amelyet meg kell tenniük. Végcéljuk a 192. magaslat, a Bong Son-völgy egyik magaslata, szemben egy szurdokkal szegélyezett barlangrendszerrel, amely a gyanú s-'ednt Vietkong- rejtekhelyül szolgált. De nemcsak a barlangokra kellett ügyelniük. Fel kellett deríteniük számos ellenséges bunkert, lóállást, utánpótlás-útvonalat, ami nem szerepelt a térképeiken, nem is szólva az ellenséges lőszerraktárakról. Persze, mondta Meser. ve, ha bármelyikük Vletkong- katonát fedezne fel útközben, az tiszta haszon, de az osztag azt a határozott utasítást kapta a zászlóaljparancsnokságtól, hogy csak önvédelemből keveredjen tűzharcba az ellenséggel. „Megelőző” információkat kellett gyűj- teniük az ellenség szándékairól.

Az őrmester elárulta, hogy öt napra szól a küldetésük — a felderítő utak csak ritkán tartottak ilyen sokáig —, és Eriksson ezt hallva, felvillanyozódott, akár. csak olyankor, amikor jóval rö- videbb akcióra jelölték ki. Meg

Is magyarázta, miért fogta ei ez

az érzés. A szabadban, olyan terepen. amely bármely pillanata ban ellenséges területnek bizonyulhat. önállósulnak az emberek még akkor is, ha magasrangú tiszt a parancsnok. „Sose lehetett tudni, hogy fog viselkedni valaki, ha nyomás nehezedik rá. Kiderül, hogy betojós vagy hogy merész, vagy, hogy csodálatos vicceket tud. Persze mindig megvoltak az előzetes tervek, hogy mit hogyan kell csinálni, de nyílt terepen ritkán érvényesültek a tervek. Csak egvre lehetett számítani, hogy mindig az történik, amire nem számíthat az ember”. Általában időbe tei’ett, amíg valami váratlan történik, de ezúttal — több mint fél nap. juk volt az indulásig — meghökkentő hirtelenséggel következett be. Mikor az őrmester befejezte az eligazítást, közölte az össze- gyűltekkel: ió dolguk lesz. mert úgv döntött, hogy kerítenek majd egy nőt. akit ..az osztag ha*-ci morálisnak javítása érdekében” magukkal visznek, öt napon keresztül mindig kéznél lesz. és csak a legvégén intézik el. hogv soha ne je’enthesse fel őket, amiért elrabolták és megerőszakolták — a hadbíróság! büntető szabályzat mindkét vétket a főben iáró bűncselekmények között említi. A haditörvényszék előtt Rafe később így vallott: „Meserve kitelentette: egy órávail a kitűzött idő előtt indulunk. hogy találjunk magunknak nőt, akit magunkkal vigyünk az útra. Meserve azt mondta, hogy a nő bum-búmra kell, azaz.hogy nemileg közösüljön vele. és öt nap után meg fogjuk ölni”. Manuel vallomásé-