Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

Bében megyéből indullak; A kcmcsuklabda művésze r Vj csillag as asstaliíenissexés egén 2. Bérezik Zoltán ezen a képen immár, mint a magyar válogatott edzője 01 a zágrábi sportcsarnok lelátóján, a kínai Li-Fu-jung és Van-Csuan-jao társaságában. A müncheni olimpia iegyéfrem Bajnok kerestetik! Édesapja legnagyobb bánatá­ra Bérezik Zoltán mindennel foglalkozott, csak nem tanult. Pedig szülei mérnöknek szán­ták. Nem bukott meg, de köze­pesnél alig szerzett jobb jegye­ket kivéve a testnevelést, mert abban a tantárgyban jeleske­dett. Tagja volt az iskola lab­darúgócsapatának, másodosztá­lyú szintet teljesített gyors­úszásban, középiskolás korában pedig bunyózott. — Mindent szívesen csinál­tam, aminek valami köze volt a sporthoz — emlékezett vissza gyermekkorára a sokszoros vá­logatott versenyző. — Gyakran elkedvetlenített viszont, hogy csak akkor focizhattunk, ha ki­volt a csapat. Az ökölvívás dur­va sport, hiszen nekem is el­törték az orrom. Ezért inkább atlétizáltam, vagy úsztam, mert ezekben a sportágakban nem volt szükség másra, rajtam mú­lott az eredmény is. Persze csak kiegészítésként űztem ezeket, a pingpongozással egy percre sem szakítottam. — Miért az asztaliteniszezést választottad? — Jóformán alig tudtam ol­vasni, amikor kezembe került egy asztalitenisz szakkönyv. Őszintén szólva már nem em­lékszem a címére, de arra igen, hogy a szerzők egy Bergman nevű versenyzőről írtak, aki ar­ról jolt nevezetes, hogy minden labt “t visszaadott és ezzel a já­tékstílusával többször nyert vi­lágbajnokságot. Elhatároztam, hogy én is ilyen leszek, hiszen a megvalósításához semmi más nem kell csak kitartás, szorga­lom és nagyon sok játék. És Bérezik Zoltán huszonöt éven át játszott. Működött Gyulán valamikor a negyvenes évek végén egy Pedagógus Sportkör, még aszta­litenisz-szakosztályuk is volt. Joggal remélték, hogy Bérezik Zoltán az általános iskolai ta­nulmányok befejezése után hoz­zájuk megy játszani, hiszen az egyesület versenyzői a középis­kola diákjaiból és tanáraiból kerültek ki. Ám a makacs fiú már akkor sem szerette cserél­getni az egyesülete színeit. Ne­met mondott, s viszonzásként nem vették fel Gyulán a közép­iskolába. Jóllehet a tanulmányi eredményeivel nem dicsekedhe­tett, no de nem ő volt az első, diák, aki közepes osztályzattal került gimnáziumba. Azt beszél­ték: a bizonyítvány miatt utasí­tották eL A harisnyagyár — amelynek egyesületében versenyzett — közbenjárására került a békés­csabai gimnáziumba. Csabán, a MÁV SE asztaliteniszezői ekkor az élvonalban szerepeltek. A Vörös Labogó SE vezetői és versenyzői mérlegelték játéko­suk tehetségét, képességeit és a saját lehetőségeiket. Ezért dön­töttek úgy, hogy Bérezik Zol­tánt & Békéscsabai MÁV SE­hez irányítják. A fiatal verseny­ző érezte a jószándékot, a fej­lődés beláthatatlan lehetőségeit, mégis nehezen vált meg a ba­rátoktól, Gyulától, az egyesület­től. Hosszas rábeszélésre, meg­győzésre volt szükség, amíg aláírta az átigazolást. A békéscsabai asztalitenisze­zők sokat jártak Budapestre. A vidéki együttesnek a főváros­ban volt a legtöbb mérkőzése, s így aztán a gyulai fiú talál­kozhatott az akkori idők nagy nevű játékosaival Hosszasan tanulmányozta Sidó, Koczián, Farkas Gizi játékstílusát. Amit megfigyelt Budapesten azt órá­kon, heteken, hónapokon át gyakorolta. Nem volt könnyű az élete: közeledett az érettsé­gi; Gyulán lakott, Békéscsabára járt középiskolába, ott edzett és Budapesten versenyeztek. — Harmadikos gimnazista voltam, amikor leutazott szülé­imhez äz akkori válogatott ed­ző — mondta Bérezik. — Fő­városi együtteshez akartak fel­vinni, de az apám nem enge­dett. Azt mondta nem bánja, hogy mit csinálok érettségi után, de addig, amíg azon túl nem jutok, nem enged el a szülői háztól. Tiszteletben tar­tottam az akarát, komolyan vettem a tanulást és 1954-ben viszonylag tűrhető eredménnyel befejeztem a közéniskolai tanul­mányokat. A MÄV alkalmazott, de a tényleges munkába állás előtt elvezényeltek a fővárosba, forgalmi tiszti iskolára. Ezzel végérvényesen felkerültem Bu­dapestre. Az átigazolásomat ke­belen belül intézték, a Békés­csabai MÁV-tól a Törekvéshez, a mai BVSC-hez. — Budapesten melyik volt az első nagy versenyed?-— EzerkiJencszá»ötvenötben in­dultam először a tízek bajnok­ságán és győztem. Azt hiszem ez volt az első nagy élmény! Én egy másikra emlékszem. Arra, amikor az asztalitenisz­világ is felkapta a fejét. Egy szőke, tizenkilenc éves fiú be­került a magyar bajnokság dön­tőjébe. Ellenfele a sokszoros válogatott, Európa-bajnok Sidó Ferenc volt. Óriási küzdelmet vívtak és a rutinos versenyző­nek meg kellett hajolnia a min­den labdát visszajátszó, új csil­lag előtt. Ez a teljesítmény nemcsak a magyar bajnok büsz­ke címét jelentette, hanem azt is, hogy tagja lett a válogatott keretnek. És ezzel vette kezde-j tét az igen szén és eredményeké ben gazdag pályafutás. Varga Gyula (Folytatjuk) tmmrsss) |7 1973. FEBRUÁR 87. * A Magyar Üttörők Szövetsége, a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatásügyi Főosztálya, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rádió Ifjúsági és Gyer­mekosztálya az 1971/72-es tan­évben országos vetélkedőt hir­detett meg, melynek célja, hogy az 1972-es nyári olimpiai játé­kok iránti érdeklődés felkeltése mellett — a gyerekeket a sport szeretetére nevelje és aktív sportolásra buzdítsa. A felhívás komoly visszhang­ra talált az úttörőcsapatoknál s megindult a felkészülés a vetél­kedő sportversenyeire (úszás, négytusa) és a szellemi vetél­kedőre. Komoly gondot okoz az, hogy minden nevező isko­lának hattagú csapatot kell ösz- szeállítania (3 leány és 3 fiú). A csapatok egy leány és egy fiú tagjának indulnia kell az 50 m-es mellúszó-versenyen, s mind a hat gyereknek indul­nia kell a négytusa versenyen és a szellemi vetélkedőn, ahol a különböző kérdésekre közös erővel kell megtalálni a helyes választ. A vetélkedő keretjitéka szim­bolikusan az olimpia öt karikája. Békés megye, s főként Békéscsa­ba köztudottan szegény sportléte­sítmények dolgában. Éppen a jobb lehetőségek biztosítása érdekében határozta el egy évvel ezelőtt a Békéscsabai Városi Sportiskola ve­zetősége és a Kulich Gyula fiúkol­légium igazgatója , László István, hogy a Vandháti úti nádas helyén — ifjúsági sporttelepet létesítenek. Elgondolásukat a csabai városi tanács és a TS magáévá tette és minden lehetséges anyagi, s egyéb segítséget megad a cél mielőbbi valrtraváltására. A négy holdnyi Témakörei a következők: 1. Új­kori olimpiai játékok története, 2. Üttörőolimpiák és szakpró- bák. 3. Neves hazai és kül­földi sportolók. 4. Sport az iro­dalomban, zenében, művészet­ben. 5. Gyakorlati sportver­senyek, játékok. A megyei vetélkedő március 7-én a Gyulai Várfürdőben az 50 m-es mellúszó-versennyel veszi kezdetét. Március 15-én délelőtt Békéscsabán, a Ke­mény Gábor Szakközépiskola tornatermében kerül lebonyolí­tásra „a négytusa" verseny, ahol 30 m-es síkfutásban, ma­gasugrásban, távolugrásban és 1 kg-os tömöttlabda-dobásban folyik majd a versengés a pon­tokért. Délután az Ifjúsági és Űttörőhizban a szellemi vetél­kedővel fejeződik be a nagy megyei erőpróba. A megyei győztes csapat jo­got nyer a Kecskeméten — március 27—28-án — megren­dezésre kerülő vidéki területi döntőn való részvételre. Itt Bács, Pest, Csongrád, Szolnok és Békés megye bajnokcsapatai vetélkednek majd a vidéki te­rületi középdöntőbe jutásért! Kováts Tibor területen lassanként eltünedezik a nádas. A kocsik nap, mint >uip hozzák ssL törmeléket, s mindazt ami feltölti a zsombékot, vizet. (Felső képünkön egy törmelék- szállító kocsit látunk» a háttérben egy dózerral.) A sportiskola vezetői azt tervezik, hogy egy nyolcsávos atlétikai pá­lyát, három labdarúgó-, egy kézi­labda-, két röplabda-pályát alakí­tanak ki ezen a területen, s majd odavarázsolnak egy ifjúsági par­kot is — zöld területtel. Jelenleg már készen áll a labdarúgó-pálya. A mai nap kiemelkedő Békés megyei sport­eseményed, Labdarúgás: Előkészületi labda* rúgó-mórkőzésék. Békéscsabai Elő­re Spartacus—Gyulai MEDOSZ: Kórház utca, 15.00. Bcs. VTSK— Bcs. Előre Sp. H, Kórház utca, 13.15. Mezőberémyi sp.—Szarvas- Spartacus, 14.30. Bcs. Vasas—Bot Agyagipar, Vasas-pálya, 10.00. Röplabda. Imrls György Kupa férfi küzdelmei. Békéscsaba, Üt- építési Iskola (Deák út), 0.00. Torna. Békési járás egyéni baj­noksága, Békés, gimnázium, 9.00. Asztalitenisz. Vésztői járási serdü­lő kupa döntője. Résztvevők: Vész­tő n, Kertészsziget, Füzesgyarmat, Vésztő I. Vésztői ált. isk., 8.30. Já­rási férfi felnőtt csb-döntői, Szeg­halom, Sebes György ált. isk., 8.30. Megyei rab-mérkőzés: Vésztő—Oh. Kinizsi, női, művelődési ház, 9.30 (Ennek egy részét látjuk második képünkön.) Sok óra, sok tízezer forint értékű társadalmi munka fekszik az ed­dig elkészült játéktérben. A mun­ka tovább folyik a városi KISZ, az Előre Spartacus, a sportiskolá­sok jóvoltából. Nyáron a KISZ épL tőbrigádok tovább fejlesztik az ed­digi létesítményt. így minden re­mény meg van arra, hogy Békés­csaba ifjú sportolói — nagyszeré otthonhoz jussanak! (Fotó: Baraácz István) Ifjúsági sporttelep - a nádas helyén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom