Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
MA: SOK A GONDJUK A VIDÉKRŐL BEJARÖ NŐKNEK (4. oldal) HETI RADIO. ÉS TV- MÜSOR (10. oldal) LABDARUGÓ VB HL SORSOLÁSA (8. oldal) „Lógós’" gépek Aligha fordul elő olyasmi, hogy egy-egy magányos nő vágy- férfi, egyszemélyes háztartásához például mosógépet és centrifugát vásároljon. Fel sem merült bennük, annyira nyilvánvaló, hogy egy ilyen befektetés — számukra — nem kifizetődő. Az az érzésem, hogy még egy kétszemélyes háztartásban is olcsóbb a Patyolat. Az ilyen kis háztartásokban egyszerűen nem lehet kihasználni a mosó- és a szárítógépet. Nem is vesznek tehát. Érdekes, hogy lényegében ugyanez a folyamat és megfontolás mennyire másképp alakul vállalati méretekben! A gépek kihasználásának a lehetőségét a beszerzéskor; azután később, munka közben, a kihasználás fokát, egyáltalán nem mérlegelik, mindenütt egyazon szorgalommal. Sőt, ami a meghökkentő: több helyen a legértékesebb, a legkorszerűbb gépeket használják ki a legkevésbé. A 60-as évek közepén országosan vizsgálták a szakemberek a különböző ágazatok állóeszközkihasználását, majd 1967- ben és 68-ban megismételték — kisebb körben — ezt az elemzést, s mindhárom esetben igaznak bizonyult az előbbi megállapítás. .Konkrétan a gépiparra pedig még az, hogy 6 vizsgált vállalatok egyharma- dánál — 1964-ben, majd 67 és 68-ban is — a gépkihasználás átlaga nem érte el a napé eg)' teljes műszakot, kétharmadánál a napi másfél műszakot. Egy-egy műszakon belül pedig 58 százalékos volt csupán, a gépek kihasználása. Méghozzá az első, a reggeli, az úgynevezett főműszakban! Ezek az adatok a berendezések időbeni kihasználatlanságára utalnak. Létezik azonban úgynevezett technikai kihasználatlanság is, amikor például az öttonnás présgépen 20 dekás terméket gyártanák... — Ezek — amelyekről itt szó esett eddig — olyan veszteségek, amelyek nem szembetűnőéit, hiszen mi sem természetesebb annál nagyon sok helyen, hogy csak egy, legfeljebb két műszakban dolgoznak. Hiszen 10—20 éve így van már. .Persze, ha műszak alatt áll a gép, az már jobban feltűnik, de még mindig nem érzik nagy veszteségnek, mert — hogy is mondjam csak — túlzottan termék- centrikusak vagyunk. Vagyis, ha végül elkészült a gyártmány, a tervezett mennyiség — és előbb-utóbb elkészül — máris ágy tekinthetjük, hogy nincs Semmi veszteség. Elfeledjük, hogy több áru szállítására is szerződtethettünk volna, ha már eleve nem az eddig tapasztalt, a már kialakult termékkibocsátó képességből indulunk ki, hanem a lehetséges kapacitást kutatjuk... No, itt — ebben a témában — elkezdődik már az intenzív gazdálkodás. Hadd egyszerűsítsek, hadd mondjam azt: eddig csak az előmunkálatok folytak. A java most kezdődik. Két évig keményen dolgoztunk például az élőmunka-ráfordítások hatékonyságának javításáért és nem eredménytelenül: a termelékenység növekedési üteme tavaly és tavalyelőtt nemzetközileg is elfogadható volt. A KSH . nemrégiben kiadott jelentése az 1971-es gazdálkodásról például megállapítja, hogy az iparban á termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A napokban pedig az országos propogandatanácskozáson Nyers Rezső mondotta el — gazdaságpolitikánkat a gyakorlat mérlegére téve —, hogy az élőmunka-ráfordításoknál a termelékenység gyorsan emelkedett, de a holtmunka-ráíordítá- soknál csak lassan javul. Vagyis: az anyagfelhasználásban, vagy a gépek és áitalában az állóeszközök kihasznlásában. Ebben az utóbbiban hatalmas tartalékok vannak. Az állóeszközök hozamának javítása jobbára az ágazati irányítás vagy a vállalatvezetés dolga ... Van itt azonban feladat a műhelyek, a szocialista brigádok számára is. A teendők egész sora vár erre a „szintre”, ha úgy tetszik, a műszakon belüli állásidők csökkentéséért, hogy egyre kevesebbet álljanak a gépek fegyelmezetlenség, elhúzódó karbantartás, anyag-, rajz-, vagy szerszámhiány miatt. Az állóeszközkihasználás javításának programja, a munka- és üzemszervezés tökéletesítésével együtt, lényegében a minisztertől a munkapadig kínál feladatot. Fontos teendő ez, gyorsan kellene boldogulni vele, hiszen a negyedik ötéves terv egyik általános célját elérni — a közepesen fejlett országok sorából közelíteni a fejlettek színvonalához — aligha lesz könnyű úgy, ha a magyar ipar gépeinek számottevő része egy-egy munkanap nagyobb felét haszontalanul tölti el Hazánkba érkezett Pák Szóra Csői, a KNDK minisztereínökhelyettese Pénteken délelőtt hazánkba érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság delegációja, Pák Szong Csol-nak, a miniszterelnök második helyettesének, a Koreai Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A delegációt Fehér Lajos mi- niszterelnökhelyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hívta meg. A delegáció tagjai: Li Rak Bin egészségügyi miniszter, Daang Zong Hvan nemzetvédelmi miniszterhelyettes és Jong Mun Szó. a külügyminisztérium politikai főtanácsadó ja. Fogadásokra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Oláh István vezérőrnagy', honvédelmi miniszterhelyettes Ott. wlt Pak Gjóiig Szun, a KNDK budapesti nagykövete, Floreatl Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Kádár János és Nicolae Ceausescu ta lálkozása. Nagygyűlés Bukarestben Befejeződtek a magyar és a román párt- és kormányküldöttség hivatalos tárgyalásai Péntöioen, bukaresti tartózkodásának második napján is gazdag programot bonyolított le a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Délelőtt folytatódtak és befejeződtek a magyar és a román párt- és kormányküldöttség csütörtökön megkezdett hivatal«? tárgyalásai. Az eszmecserét — amelyen a magyar delegációt Kádár János, a román küldöttséget Nicolae Ceausescu vezette —• ezúttal is őszinte, élvtársi, baráti iógkör jellemezte, kölcsönös törekvés a két ország együttműködésének erősítésére, a kapcsolatok bővítésére és sokoldalú fejlesztésére. A tárgyalások után küldöttségünk — Nicolae Ceausescu és más magas rangú román párt- és állami vezetők társaságában — gépkocsin a budakesti Titan lakónegyedbe hajtatott. A román főváros e legfiatalabb negyede 700 hektáron terül el és 10—12 emeletes toronyházak mellett zömmel négyemeletes modern épületekből áll. Napjainkig 52 000 lakás került itt tető alá és az új otthonok, lakóinak száma elérte a 160 000-reá. A nagyvárosnak is beillő telep fejlődése azonban korántsem zárult le.— A tervek szerint 1973 végéig további 72 000 lakást készítenek el és az újonnan oda- költözőkkei együtt mintegy ne- gyedmiűióan találnak otthonra a nméhez méltóan hatalmas la- kőkarületben. Végig, amerre . a gépkocsisor elhaladt, ezrök és ezrek üdvözölték a magyar vendégeket és a társaságukban levő román vezetőket. A lakótelepi látogatás során Dumitru Popa Bukarest < polgármestere és Tíberiu Risi, a! főváros főépítésze maketten is bemutatta az Titan negyed jelenlegi képét és későbbi arculatát. A szakszerű tájékoztatás után küldöttségünk betért az új lakónegyed néhány üzletébe is, majd a látogatás a szomszédos szerszámgép- és agregát gyárban folytatódott. Az ünnepi alkalomra magyar és román zászlókkal díszítették fel az üzemet, amely a román gépipar fellegvára. A bejáratnál kétnyelvű felírat fogadta a vendégeket: „Üdvözöljük a testvérig magyar nép kedves küldötteit!’’ Az iparág dolgozód és a gyár j munkáskollektívája nevében loan Avram gépipari miniszter és Mircea Creiu igazgató főmérnök, továbbá az üzem több más vezetője köszöntötte Kádár Jánost, Fock Jenőt, küldöttségünk tagjait és a romám vezetőket. A hely Deliek részletes tájékoztatást adtak termelési eredményeikről, a fejlesztés programjáról, munkájukról, sikereikről és gondjaikról. Egyebek közt beszámoltak arról, hogy termékeik 40 ország-, ha jutnak el, s hazánkba is exportálnak. A beszélgetés végén a vendégek loan Almám és Mircea Cretu kalauzolásával gyárlátogatásra indultak. A műheSycs&r- nc&ókban, az üzemrészekben a munkások mindenütt meleg szeretettel, szíves szóval, fogadták a látogatókat, akik' nagy érdeklődéssel követték a termelési folyamatokat, ismerkedtek működés közben a magas műszaki színvonalat képviselő berendezésekkel, .. gépekkel. Küldöttségünk a látogatás ,be- fejeztekor őszinte ,.eli'sm®résise(!. nyilatkozott a gyárban szerzett tapasztalatokról, ameiyekafc Kádár János így összegezett az üzem vendégkőnyvébe írt soraiban: ,,E rövid látogatás alatt is meggyőződtünk a szocialista munka magas1 színvonaláról és nagy eredményeiről, amelyeket itt, a Bukaresti Szerszámgép- és Agregát Gyárban román elvtársaink elértek. E gyár munkájában is találkoztunk a magyar és román gépgyártok kölcsönösen előnyös együttműködésének példájával. Gratulálunk e nagyszerű eredményeikhez, s további sikereket kívánunk a szocialista építőmunkához, terveik valóra- váltásához”. Az emlóksorókait Focfc Jenő is aláírta. Búcsúzáéikor a házigazdák termékeik makettjével kedveskedtek a magyar párt- és kormányküldöttségnek. Pénteken délután a magyar párt és kormányküldöttség romániai látogatásának újabb hivatalos aktusára került sor. Az Államtanács szalonjában a tárgyalásokon részt vett két küldöttség, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének tagjai és más hivatalos személyiségek jelenlétében Kádár János és Nocolae Ceáuses- cu, a delegációk vezetői aláírták a látogatásról kiadandó közleményt. Ezt követően kezdődött meg az Államtanács közvetlen szomszédságában fekvő modern, háromezer személyes kongresszusi palota nagytermében a román- magyar barátsági nagygyűlés. A résztvevők hosszú, lelkes tapssal köszöntötték a nagygyűlés elnökségének a terembe lépő tagjait. A vörös drapériává! bevont elnökségi ülések mögött a színpad hátterén a magyar és a román nemzeti lobogók és címerek mellett a következő kétnyelvű feliratot helyezték él: „Éljen a román és a magyar nép barátsága, együttműködése és testvéri szövetsége!” Az elnökségben, helyet foglalt Kádár János, Fock Jenő, Vályi Péter, Péter János és Martin Ferenc nagykövet, illetve Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és állandó eütnöksé- génék tagjai, más román párt- és állami vezetők. Á magyar és a román állami himnusz élhamg- zása után Dumitru Popa, az RKP bukaresti mumcipiurai pártbizottságának első titkára, a főváros polgármestere megnyitotta a barátsági nagygyűlést. Az első felszólalók: Ilié Petre munkás, a magyar delegáció' által meglátogatott Bukaresti Szerszámgép- és Agregátgyár párttitkára, Adriana Stoichitoiu, a bukaresti egyetem' hallgatónője és Radu Priscu, az építészeti főiskola rektora a szocializmust építő magyar és román nép barátságát éltették rövid beszédükben. Ezután Nicolae Ceausescu, gs& RKP KB főtitkára, az államtanács elnöke mondott beszédet. Nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Duníítru Popa Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának adta meg a szót. Kádár János beszédének elhangzása után a jelenlevők perceken át zúgó tapssal éltették a két nép barátságát és együttműködését. (MTI)
