Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

Közkatona. parancsnoki rangban Azt mindjárt az elején el kell mondani, hogy nagyon húzódo­zott a beszélgetéstől Amikor mégis sort kerítettünk rá, több­ször is érvelt, nem róla kell ír­ni, mert egy ember az csak egy ember, de az eredményeket min­dig a közösségek érik el Nem az álszerénység mondatta ezt ve­le, hanem az olyan emberek igazságérzete, akik sokkal in­kább hívei a következetes, oly­kor fáradságos munkának, mint a talmi csillogás hamis fé­nyének. Ök a hétköznapok egy­szerű közkatonái. Bakos Sándor is ilyen közkatona, csak éppen parancsnoki rangban. Az Oros­házi Jambrich József Munkás­őr zászlóalj parancsnoka. — Hogy múlik az idő! — em­lékezik vissza. — Mintha most történt volna, pedig tizenöt éve már annak, hogy kormánybiztos­ként Békésre kerültem, ahol a munfcásőr «zászlóalj kiképzését irányítottam, majd 1963-ban let­tem ugyanott parancsnok. Aztán egy évvel később szülővárosom­ba, Orosházára kerültem a zász­lóalj élére. Annak örültem, hogy hazakerültem, csak annak nem, ami miatt így lett: Bartolák András parancsnok meghalt. Régi, jó elvtórsak. voltunk. A munkának azonban tovább kel­lett menni, új feladatok vártak ránk, s igyekeztünk azokat tel­jesíteni. Kitűnő kollektíva ková. csolódott itt, nagyszerű parancs­noki kar, s olyan munkásőrök, akik vállalásukat pártmegbíza­tásnak tekintik, s magasfokú öntudattal teljesítik azt. Bizo­nyították ezt a szakmai felada­toknál, de olyan rendkívüli ese­tekben is, mint az árvíz volt. Éjszakákat virrasztottunk át a vízparton, minden pillanatban készen a folyó támadására. Per­sze a többiek is ezt tették, de ezeket az emlékeket nem lehet elfelejteni. Aztán itt van a ki­képzés sok-sok izgalma, ami valójában csapatmunka. Nem is maradt el az eredmény, két íz­ben nyertük el a Kiváló Zászló­alj kitüntetést, s nem tagadjuk, úgy dolgozunk, hogy harmadszor is a miénk legyen. Hogy kinek a parancsnoksága alatt? Nem tudom. Elszállt az idő, harminc­öt évet töltöttem a munkásmoz­galomban, abból 23 év fegyveres szolgálat volt. Megjártam a fron­tokat, harcoltam 56-ban a nép­hatalomért. Nyolc szilánkot hor­dok a testemben és egyre inkább érzem is őket. Vannak itt fia­talok, akik megértek nagyobb feladatra is, csak ugyanezen az úton menjenek tovább. Persze azt nem mondom, hogy ha nyug­díjba megyek, akkor be sem né- nek a munkásőrségre, mert egy­szerűen nem bírnám ki. Ne is tegye! Az ilyen közka­tonákra nyugalmazott parancs­noki korukban is szükség van. Seleszt Ferenc 5 mm turnst. 1972. FEBRUÁR 24. Szeretik az ifjúsági klubot Pezsgő élet a dobozi művelődési ház klubjában Elviheti a vendég a bicskát — Kesxegsütő nyílik — „Karám99 és sxabadtüxhely Napi 110 adag halászlé fogy el a békéscsabai Halászcsárdában A dobozi művelődési ház „Ságvári Endre” ifjúsági klubja is benevezett a „Kiváló Ifjúsá­gi Klub” címért indult ver­senybe. A klub eddigi tevé­kenysége, a dobozi fiatalok ér­deklődése, klubszeretete feltét­len biztosítéka annak, hogy a versenyben ez a klub is jól sze­repel. Heti összejöveteleiken a legváltozatosabb programokat valósítják meg. Januárban az első klubesten Szöllősi Erzsébet | klubvezető értékelte az 1971.1 évi munkát, majd összegyűjtve a fiatalok javaslatait, kidolgoz­ták az első félév tervét. Már a következő héten nagy sikert aratott a „Ki tud többet Pető­firől” vetélkedő, melyen Debre­ceni Ilona lett az első, Baráth Erzsébet a második és Kiss Lajos a harmadik. A februári programban Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatának vezetője tartott a klubban vetí­tettképes előadást „Hogyan ké­szül a Népújság?” címmel. Márciusban több ifjúsági klub­bal szeretnének kapcsolatot te­remteni. Felkeresik a sarkadi művelődési ház ifjúsági klub­ját is. Március 9-én a nemzet­közi nőnapot ünnepük, majd március 23-án történelmi vetél­kedőt rendeznék Szabó Ferenc klubtag vezetésével. Nagyon készülnek április 6-ára, amikor ,A világirodalom legszebb sze­relmes versei” címmel a vállal­kozó klubtagok olvassák fel kedvenc verseiket .Április 20- ra zenés divatbemutatót ter­veznek, amelyen az 1972-es nyári divatot beszélik meg, míg a május hónap egyik kiemelkedő eseménye Balogh Imre kül- és belpolitikai be­számolója lesz. Ugyancsak má­jusban a klubtagok Ady-vep- sekkel szerepelnek, júniusban Koszta Rozália festőművész lesz a vendégük, június 22-én pedig szabad klubesttel, szalonnasü­téssel zárják az ifjúsági klub első félévét. A második félesz­tendő programját június 29-én, ugyancsak klubesten állítják ösz- sze, a tagság javaslatai alapján. Csütörtökön délelőtt 9 órakor rendezik a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskolában a ha. gyományos Kazinczy Ferenc szép magyar beszéd verseny me­gyei döntőjét. A vetélkedőn a Huszonhat évvel ezelőtt alakult a Gyomai Halászati Szövetkezet, amelynek békéscsabai Halász- csárdája a megyeszékhely egyik legkedveltebb vendéglótóipari egysége. Budor János üzletveze­tő-helyettes elmondotta, hogy forgalmuk 1968-ban még nem érte el a négymillió forintot, de tavaly már csaknem ötmillió volt. Ételből 15, italból pedig 13 százalékkal adtak el többet a tervezettnél. Pontyból 10 ezer 111, harcsából, süllőből 8 ezer 362 kilogramm, tojásból 24 ezer 671 darab fogyott el. A vendé­gek összesen 196 ezer üveg sört és 67 ezer üveg üdítőitalt fo­gyasztottak. Csökkent viszont békési középfokú oktatási intéz, mények mintegy harminc tanu­lója — az iskolai versenyek első, illetőleg második helyezettje — vesz részt. I azok száma, akik kávét kértek 1 vagy akik csokoládét, cigarettát vásároltak. A halászcsárda forgalom-nö­vekedéséhez hozzájárult a helyi­ség tavalyi korszerűsítése és a vendéglátók jó munkája, hiszen közülük többen már 10—15 éve egyfolytában itt dolgoznak. Gyo­méról mindig friss halat kap­nak, s az étlapon általában 15— 20 fajta étel szerepel. A sláger a halászlé, amelyből naponta 100 —110 adag fogy eL Érdekességről számolt be az üzletvezető-helyettes, amikor el­mondotta, hogy a halászcsárda udvarán a jó idő beálltával nád­tetős, oldalt nyitott — úgyneve­zett — „karámot” létesítenek Egy 20 méter hosszú asztal mel­lett fatönkökön foglalnak majd helyet a vendégek, akiknek ha­lat, hagymát, szalonnát, kolbászt szolgálnak fel, s ezt maguk sza­badtűzhelyen süthetik meg. A fogyasztók bicskát is kapnak, be. leégetve a „Halászcsárda” név­vel, s ezt elvihetik magukkal Mivel a megyeszékhelyen nincs keszegsütő, ilyet nyitnak az idén az udvar Irányi utcára nyíló ré­szén. Akárcsak tavaly, az. Idén is akarnak szállítani a boltokba frissen sült keszeget és rántott halat Népszerűvé szeretnék ten­ni a növényevő halakat, a busát, és az amúrt, s szállítanak a meg. rendelőknek kárászt, halkocso­nyát, saját készítésű ruszlit, hal. fasírtot. AZ ÚT KEZDITÉN Fotókiállítás a sarkadi művelődési házban Szép magyar beszéd Az utóbbi években a sarkadi J művelődési ház okos kezdemé- 1 nyezéseival és azok el nem fe- | lejtésével hívja fel magára a figyelmet. A sok megemlíthető! közül például ifjúsági klubjuk- | ban tervszerű és az igényeik fed- | tárásán alapuló élet zajlik; régi hagyományaink gyűjtésének és ápolásának nem véletlenül kap­ták meg egész megyére szóló bázis-feladatait Az elmúlt héten fotókiállítás nyílt Sarkadon. Aid bemutatko­zott, fiatalember, és az élet kor­szerű, igazán mai meglátásának tehetségét hordozza magában. Puy László kiállításáról van szó. Nem akarok sokáig időzni an­nál, hogy a tehetség számára mit jelentenek a lehetőségek; hogy a sikerélmény, a közönség­gel való találkozás milyen egye- dülvaló erő a művész önkifeje­zésének és önmaga megvalósí­tásának nehéz vállalásaiban, ál­lomásain; hogy mennyi jót tesz ez a művelődési ház azzal, hogy a község lakói, a művészet régi és ízlésben most formálódó ked­velői elé bocsát egy fiatalem­bert alkotásaival. Nem választott könnyű utat élményeinek elmondására Puy László. Vele is minden úgy kez­dődött, ahogy számos mások­kal, megérintette a szépség; az ember, a táj és áz élet dolgai­nak szópsége-csodája-nagyszerű­sége, aztán rátalált egy fotóma­sinára, és amíg kattogtatta a ki­oldószerkezetet, biztos, egyre többet gondolt tudatosan is er­re a szépségre, miként is tud­ná megörökíteni azt, és mások­nak is átadni az élményt, ame­lyet átélt. Valahogy így kezdődik a mű­vésszé-válás útja. A fiatal ki­állító természetesen még nem emelkedett erre a rangra, de a felemelkedés és a célbaérés ígé­retét mutatják a képed a falakon. És a másik ígéret, feltétel, ami nélkül szintén elképzelhe­tetlen a művésszé-válás: a köz- érdeklődés, a közigény, mely kívánja-akarja-ösztönzi a vala­miben tehetségeseket, hogy erő­sek legyenek, törjenek utat ma­guknak, mert szükség van arra, amit tesznek. Puy László képeinek néme­lyikén már félreérthetetlenül megcsillan az a több, amely az egyszerű, naturalisztikus fotón nem fedezhető fel: a gépet ke­zelő ember szellemének, világ­látásának nyoma. Mert mi is az, hogy művészi fotó? Mennyivel több, másabb az, mint amit mi készítünk ki­rándulásainkon, külföldi útjain­kon vagy családi körben? A köznapi értelemben vett fényképen szinte válogatás nél­kül rögzítődnek a valóság jelen­ségei. A művészi fotó már ren­dezni, szelektálni igyekszik a látványt, a nézőpont, a képki­vágás, a fény-ámyék-hatás tu­datos megválasztásával; a jelen­ségekben adott természetes folt- és tömegritmus, egyensúly és feszültség kiemelésével tár­gyának a tárgyi vonatkozásokon túlmutató jelentés-tartalmat igyekszik nyújtani. Igaz, hogy a művészi fotó lehetőségei korlá­tozottak, de éppen e szelektáló lehetőségek megfelelő kihaszná­lásával emelkedik a művészi kifejezés rangjára. A fény-ámyék-hatás kiemel­kedően izgalmas és ügyes alkal­mazásával nyer kiállítónk „Taps” és a „Romlás virágai” című képe igaz tartalmi jelen­tést, sűrű, tömör atmoszférát Portréi közül a „Marika” (ké­pünk) és a „Leány” képes a Iá- lek szépségeit a tekintet szépsé­gének megragadásával, és e pil­lanat művészi rögzítésével őrzi tovább, és nyújtja át a szemlé­lőnek. A nézőpont, a képkivágás, a folt és tömegritmus, az egyen­súly és a feszültség kiemelésére város- és tájképei hozhatók jó példának. „Bratislava II” című képén az előtérben álló szobor­alak és a körben elterülő város házrengetegének hatalmas egyensúlyát, különbözőségük kontrasztját érezzük, és ez a képhez vonzza a tekintetet. A képkivágás nemesen egyszerű, jó ' példája a „Bratislava I”, amelyen az emlékmű-részlet ke­retében lezártan és körülhatá- roltan tűnik szemünkbe a város. A folt és tömegritmus szép pél­dája az „Aratás után”, mely a távlat érzékeltetésével is azt az élményt idézi, amelyet a termé­szet sugalit. Azt hiszem, erdemes ‘.esz szem előtt tartani azt, amit Puy László csinál és baráti körben is jó szavakkal, bírálatokkal se­gíteni, hogy azzá lehessen, ami ő maga szeretne lenni. Bass Ervin | Készülnek már a nyárra, kert­helyiségük tetőt kap, hogy védje a vendégeket a forró napsütés, vagy az eső ellen. Megtudtuk még azt, hogy a korszerűsítése­ket, újításokat követően sem vál­tozik a halászcsárda osztályba- sorolása, tehát maradnak a har­madosztályú árak. V. z. író—olvasó találkozó Bucsán A községi művelődési ház meghívása alapján, február 18- án este, bensőséges író—olvasó találkozóra került 6or a tanács­háza nagytermében. A találkozó vendége Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatvezető­je, valamint Filadeüfi Mihály, a városi tanács népművelődési felügyelője volt. A két költőt Szilárd Adám, az általános is­kola tanára mutatta be az egy­begyűlt versbarátoknak. A be­mutatást a költők egyéni bemu­tatkozása követte, mely az élet­rajzi adatok mellett számos vers tükrében vált teljessé. A baráti beszélgetés során el­hangzottak költemények „A ml időnk” c. antológiából, az „57 vers” c. kötetből, valamint a most készülő, új antológiának szánt versekből is, mely a Bé­kés megyében élő írók és köl­tők műveinek eddig megjeleni leggazdagabb válogatása lesz. A találkozó befejező aktusa­ként az est két költővendége „57 vers” c. kötetét dedikálta. A Kner Nyomta felre»» bérelszámolót. gyakorlattal rendelkező géplakatost, motortekercselő villanyszerelőt. férfi segédmunkásokat Jelentkezni a Ten?- és Munkaügyi Osztályon, Békéscsaba, Lenin u. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom