Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

Ssada t Moszkvába repült Izrael tárgyalni akar A Reuter hírügynökség szerdán eseményt jelenteit a Közel-Keletről: O Anvar Szadat, az Egyiptomi Arab Köz­társaság elnöke Moszkvába repült, hogy a szovjet veze­tőkkel a közel-keleti válság új fejleményeit vitassa meg. © Izrael kormánya szer­dán délelőtt beleegye­zett abba, hogy a Szuezi-csa- toma megnyitásáról tárgyalá­sokat kezdjen Egyiptommal. A tárgyalások formája — a Reuter szerint — megfelelne egy korábbi amerikai javas­latnak: az egyiptomi és izra­eli megbízottak legyenek „igen közel” egymáshoz, s valamilyen közvetítő dip­lomata vigye, s hozza az állásfoglalásokat, a vitaanya­got. A döntésről Abba Eban külügyminiszter tájékoztatta a nyilvánosságot az izraeli kormány rendkívüli ülésé­nek befejeztével. (Reuter) Képek az NDK életéből A rostocki kikötő. Automatikus lrányítöasztal a ruhlal őragyárban. A diszpécser képernyőn ellenőrizheti az óragyártás egyes folyamatait cs az asztaltól irányítja a bonyolult munkaműveletek szakaszait t’ Erfurtban készült hatalma* — 315 tonna maximális nyomás kifejtésére alkalmas — présgépek a schőnebeckl traktorgyár­ban. A présgépeket a ZT 300-a* traktorok hajtómű- és karosas- azéria részelnek előállításánál hasznosítják. (Fotó: ZB-KS) Tárgyal az NOX ás az NSZK »udvarol”? Csou En-laj, a Kínai Nép­kőztársaság Államtanácsának elnöke nagyszabású fogadást adott a hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köztársa­sági elnök, s az általa vezetett küldöttség tiszteletére. A kínai miniszterelnök a fo­gadáson elhangzott pohárkö­szöntőjében egyértelműen le­szögezte, hogy országa tovább­ra is támogatja Pakisztánt In­diával fennálló konfliktusában. A kínai kormány és nép ha­tározott támogatásáról biztosí­totta Pakisztánt területi sérthe­tetlenségének „védelméért” ví­vott harcában és sürgette az indiai csapatok kivonását Ke- let-Bengáliából. Zulfikar Ali Bhutto, pakisz­táni államfő pohárköszöntőjé­ben igen elégedetten nyilatko­zott a kínai vezetőséggel tar­tott megbeszéléseiről. Leszögezte: Pakisztán népé­nek elhatározott szándéka, hogy Pakisztán „két része kö­zött” rendezést érjen el. (MTI) SIlDÜO hazautazott Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni államfő szerdán a népi Kínában tett kétnapos hiva­talos látogatásának befejez­tével elutazott PekingbőL A kínai főváros centrumá­ból a repülőtérre vezető mint­egy 3 kilomé'eres fellobogó­zott útszakaszon több száz­ezer fős tömeget vonultattak fel a pakisztáni vendég bú­csúztatására. A pekingi repülőtéren Csou En-laj miniszterelnök, s a kínai párt és kormány más magasrangú vezcf.ői vettek búcsút a pakisztáni köztársa­sági elnöktől. (Reuter) Szerdáin délelőtt folytatód­tak a nyugatnémet főváros­ban a két német állam kép­viselőinek tárgyalásai egy ál­talános forgalmi szerződés megkötéséről. Az NDK kül­döttsége Michael Kohl állam­titkár vezetésével a kora reg­geli órákban érkezett meg Bonnba. Egon Bahr és Michael Kohl tárgyalásainak, sorrendben immár 34. fordulója a ter­veik szerint ismét kéit napig tart. A tárgyalások célja =8 mint ismeretes —, olyan megállapodás elérése, amely a két német állam között sza­bályozza a vasúti, közúti és vízi forgalmat. A két fél megállapodása alapján a kétnapos fordulót hosszabb 6zünet követt a kül­döttségvezetők másirányú el­foglaltsága miatt A tárgyalá­sokat várhatóan március kö­zepén úiítják majd fel is­mét (MTI) Vita — botránnyal Bernadette Devlin, észak-ir parlamenti képviselő ac angol parlament észak-ír vitája során Maudlins angol belügyminisz­terre támadt és megütötte. Devlin ezután elhagyta a parlament épületét. Képűnkön: Devlin az incidens után riportereknek válaszol, (Telefotó — AP—MTI—KS) DAN.EL LANG: INCIDENS A 192-ES MAGASLATON (Dokument um-reg iny) 1. A vietnami hadjáratból haza­térő amerikai veteránok fejé­ben, valamennyi háborút járt katonaelődjükhöz hasonlóan, életreszóló emlékek kavarognak. Bármilyen távol szolgáltak is a fronttól, rendkívüli időnek érzik ott töltött katonaidejüket, amely múlékony mindennapossáigában is, úgy érezték, a hősiesség felé hajlott. Hazahozta magával em­lékeit Sven Eriksson, leszerelé­séig elsőosz.ályú közlegény is — így hívom, mert tetézné az őt kerülgető veszélyt, ha valódi ne­vét használnám —, de el sem tudja képzelni, mit művel majd emlékeivel a jövő. 1908 áprili­sában kitüntetéssel szerelt le. A huszonnégy évesen is háborús veterán, aki Minnesota észak- nyugati vidékének egyik kicsiny, mezőgazdasági településéről származik, még abban sem biz­tos, hogy ragaszkodna-e élmé­nyeihez, ha történetesen módjá­ban állna, hogy uralkodjék em­lékezetén Erikssom vietnami él­ményed természetesen változato­sak voltak, nem egy közülük éle- sen vésődött tudatába. Már ma­ga az, mondja, hogy megismer­hetett egy ázsiai országot — ka- land&zámba ment. Az ottani táj Fordította• Hernádi Miklós egészen más, mint Minnesota e szögletének dermedt síkságai; életében előszór gázolt át rizs­földeken, hunyorgott a buja. gu­bancos dzsungel hirtelen homá­lyában, barangolt bizonytalanul, fajéig beborítva a magas ele­fántfűben. Gyalogos lévén, Erik­sson nem kevés bevetést csinált végig, ha akarná, felidézhetné, hogyan vett részt megerősített állások elfoglalásában, tűzhar­cokban, amikor a golyózápor valósággal a földhöz szegezte, de különösen egy rajtaütésről be­szélhetne, amelyben egységének fele megsebesült. Eriksson mégis habozás nélkül bevallja, hogy valahányszor vietnami szolgálati idejére gondol, egyetlen kép bukkan fel benne. Egy vietnami parasztlány képe, aki két-három évvel lehetett fiatalabb nála, s akivel a Délkínai-tengertől né­hány mérföldnyire, a Központi Fennsík egyik eldugott falucská­jában, 1966. november 18-án „Is­merkedett meg”. A legénységi állomány négy másik tagjával Eriksson azon a napon felderítő őrjáratot végzett a lány faluja közeiében. Csak ködösen emlék­szik a lány külsejére. Árra vi­szont világosan, hogy a, lány szájában szembeötlő aranyfogat látott, s hogy a lány sötétbarna szeme olykor nagyon beszédesen csillogott Arra is emlékszik, hogy a lány poros, kékesszürke üveg-fülbevalót viselt; azért fi­gyelt fal a rajta függő csecsebe­csére, mert tompán felfénylett, amikor azon a napos délutánon parancsot kapott, hogy őrizze a lányt. Mint a legtöbb lány, pa­rasztos, bő, fekete pizsama-ruhát viselt, amely elrejtett,» alakját, Erikssonnak mégis »’ran érzése támadt, hogy karcsú és törékeny, tá'án százötvénöt centiméter ma­gas lehet. A nevét csak akikor tudta meg, amikor a lány mór nem élt, a hadbíró ági tárgya­láson, ahol a lány húga igazolta a lánv személyazonosságát. Ezt a hadb'résági tárgyalást Eriksson maga kezdeményezte, és ő volt a kormány vomnatanúta. A lány neve — va’ódi neve — Fhan Thi Mao volt. Erik«*on eevetlen szót sem váltott vele, e^vikük sem beszélt a másik n vei vén. Isme­retsége a lánnval alig tartott to­vább huszorné”v óránál, s ez vo’t esyszersmind a lány életé­rek utó1 só huszonnégy órája. Katonatánsai. négyen, »kekkel az őr! aratót vé<*“zte. m'^erőszakol- ták és me-öUric a lánvt. teáiét egy hegvi bozótban hagyták hát­ra. E°vlkük háromszor be’édö- fött tőrével, s amikor a védelem felkérte Erikeson/t, írla V a dö­fések hangját, ő így vallott: „Lőttem, beleztem is szarvast. Éppen úgy hangzott, mint arai­kor az ember belekésel a szarvasba, tompa, hupparó hang, vagy valami hasonlót..”

Next

/
Oldalképek
Tartalom