Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

Egy napot az iskoláért Szakember-zsűri előtt a TSZP-II. Kiválóra vizsgázott a MEZŐGÉP Vállalat dévaványai új terméke A TÉNYEK. Szeptemberben felvetődött az ötlet, októberben megalakult egy társadalmi bi­zottság, és februárban kiállításon mutatták be az újonnan vásárolt felszereléseket. AZ ÖTLET, Tavaly szeptem­berben a szeghalmi járási párt- bizottság ülésén Kiss Béla, a kö. rösladányi Tüköry Lajos általá­nos iskola és gimnázium párt- alapszervezetének megbízott párttitkára kéyt szót. Elmondta, hogy kevés a modem szemléltető eszköze az iskolának, kevés ok­tatást segítő berendezésük van. Az állami költségvetésből még a legszükségesebbre sem mindig futja. Javasolta: indítsanak egy mozgalmat az iskola megsegíté­sére. Kérjék a község lakóit, ajánlják fel — lehetőségükhöz mérten — egy napi vagy néhány órai keresetüket az iskolának. Áldozzanak egy napot az isko­láért! A BIZOTTSÁG. Hajdú Ignác, a körösladányi Dózsa Tsz, és a tár­sadalmi bizottság elnöke. Ahogy beszél, érzem a hangján a meg­hatottságot és a lelkesedést. Si ­került, érdemes volt dolgozni! — „Elkezdtük gyűjteni a pénzt, először a Dózsa Tsz-ben. Elmagyaráztuk a tagoknak, hogv államunk nem tud annyi pénzt, adni az iskoláknak,amennyi kel. lene. Kértük, segítsenek az isko­lának. hiszen oda jár az ő gye­rekük is. Néhányan kételkedtek. Biztos, hogy az iskoláé lesz a pénz? Ekkor létrehoztunk egy társadalmi bizottságot, ez ellen­őrizte a gyűjtést és felhasználást. Berki Imre iskolaigazgató, Soós János tanár, Rudner Ferencné, a helyi fa-vas-vegyi ktsz könyve­lője, Farkas Márton, a MEZŐ­GÉP főkönyvelője lettek tagjai, én lettem az elnöke. Takarék- betétkönyvet váltottunk a taka­rékszövetkezetben és a két pénz­ügyi szakember a legszigorúb­ban ellenőrzött minden fillért". Maguk is meglepődtek, milyen könnyen ment a gyűjtés. A he­lyi intézmények vezetőivel, párt . titkáraival megbeszélték a ten­nivalókat, és ők elmagyarázták a dolgozóknak a mozgalom cél­ját. Az emberek megértették. A legszigorúbb őszinteség volt az elv. Nem követeltek:, t kértek. A szólások, a közmondások legtöbb eset­ben évszázados tapasztalato­kat összegez­nek. Éppen ezen bizonyos fo­kig általánosítanak is. Emiatt kellene nagyobb körültekintés­sel alkalmazni őket és csínján bánni szó szerinti éltei mező­sükkel Itt van ez a mondás: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Karinthy erre azt feleli, hogy ő, ha meggebed sem tud öt méteresre kinyúlni (ugyanis ilyen hosszú a takaró­ba). Vagy egy másik felhívás: Többet ésszel, mint erővel. Ál­talában ez egy hasznos tanács. De vegyünk csak egy példát. Akár a környezetünkben is ta­lálhatunk ilyet. Mondjuk Békés­csabán a, erzsébethelyi termál- kutait, amelyet 1969-ben fúrtak és 1970-ben lezártak. Azóta — most már sajnálom, hogy nem számoltam össze — megszámlál­hatatlan okos ötletet hallottam, s bevallom, támadt nekem ma­gamnak is jó néhány zseniális ebből a fajtából a kút haszno­sítására. A kút életrajzához a születés évén túl még jó néhány dolog hozzátartozik. Vize 98 Celsius fok meleg, és állítólag gyógyha- tás tekintetében is egyedülálló az országban. Ebben a vízben eddig tíz és fél millió forint fekszik”. Miért? Ez a kérdés is foglalkoztatja sok egyéb mel­lett a csabaiakat. Meggyőződé­sem, hogy csak azért, mert szí' Mindenki adott, amennyit akart, A tíz forintot ugyanúgy megkö­szönték, mint a kétszázötvenet. Az egész község megmozdult. Adták a szülők, de adtak az egye­dülállók is. Adott a nőtlen KISZ. tag, és a gyermektelen tsz-nyug- díjas. Adtak az értelmiségiek, és adtak a munkások, hogy a fia­talok tanulhassanak. Négy hó­nap alatt 50 ezer forintot gyűj­tötték össze. De nemcsak pénzben jött a se­gítség. A Dózsa Tsz és a MEZŐ­GÉP gépkocsit adott a vásár­láshoz. A fa-vas-vegyi ktsz megszüntette tv-javító részlegét és az értékes műszereket, rádió­csöveket. szerelési anyagokat az iskolának ajándékozta. Ezekkel együtt jóval meghaladta a 100 ezer forintot a támogatás. A KIÁLLÍTÁS. Február 16-án délelőtt érkeztem, kicsit korán, a kiállítást egy óra múlva nyit­ják meg. Beültem az igazgató­hoz beszélgetni. Természetesen a mozgalomra terelődött a szó. — „Csak a szeghalmi járás is­koláiba 8,5 millió forint kellene oktatási .segédeszközökre. Nem is tudom, hány év alatt kapnak összesen ennyit .A mi iskolánk évente 22 ezer forintért vásárol­hat új eszközöket. Ez a mozga­lom öt évvel vitt előbbre min­ket. De ha azt is nézzük, hogy ezeknek az eszközöknek segítsé­gével tanulóink nagyobb tudá­sú. jobban képzett emberek lesz­nek, szinte felmérhetetlen ez a segítség”. A megnyitó bensőségesen sze­rény volt. Hajdú Ignác átadta a bizottság,. Berki Imre átvette az eszközöket az iskola nevében. Az asztalokon és falakon négy­hónapi munka eredménye: 50 ezer forint értékű térképek, mik­roszkópok, vetítőgépek, nyelvta­nulást segítő magnószalagok, sporteszközök, és még sok-sok kisebb-nagyobb felszerelés. Így együtt látva a sok okos, ügyes tanítást, fejlődést segítő eszközt, jó érzés tölt el, ebből a falusi iskolából elindult egy nemes, szép mozgalom. A megyében, az országban sok hasonló gondok­kal küzdő iskola van. Előttünk a példa! szerint veszik a másodikként idézett mondást, tudniiMk, hogy: Többet ésszel, mint erő­vel. Egy időben elterjedt, hogy a békéscsabai Szabadság .Tsz vál­lalta, hogy mezőgazdaságilag hasznosítja a kút vizét: Ez vitat­hatatlanul nagyon okos gondo­lat Csakhogy kiderült, hogy mé­rni erőre is szükség lenne, leg­alábbis a kivitelezéshez. Anyagi erőre. Ugyanis csak a vezeték — mert a mezőgazdasági terület két kilométerre van a kúttól — kerülne több mint négymillió forintba. Arról nem is beszélve, hogy ezzel még mindig csak 50 százalékos kihasználást tenné­nek lehetővé (nyáron ugyanis ritkán van szükség a kertészet­ben fűtésre). Mondjuk, egy központi hajta- tóház KERTÖV formájában ta­lán már bírta volna a költsége­ket. Ám a környező gazdaságok, amelyek ebbe „beszállhattak” volna, erkölcsi támogatáson kí­vül mással nemigen tudtak eh­hez hozzájárulni. A Lenin Tsz- ben a tojásprogram, a Május 1 Tsz-ben a szarvasífiarha-progr ram, a Szabadság Tsz-ben pedig a .sertésprogram „szívja ki” az erőket. A megoldásnak ez a módja tehát szintén ugrik. Marad az eredeti terv, 3 fűre dő építése, amely maga sem ere­deti olyan értelemben, ahogy a i í ■ £ közhit tartja. | Az tudniillik: azt tartja, hogy | a kutat a fürdő i miatt fúrták. ; Pedlig fordítva ■ igaz. Olajat kerestek és a für- ; dót az olaj helyett talált víz : miatt tervezték be. Sajnos a ; fürdeni vágyók szerint a 98 fo- * kos víz kicsit forró. Emiatt hű- • teni kellene, amihez napi 4 ezer • köbméter hideg víz szükséges. í De honnan? A hűitőkomplexum S építésére további 40 millióra ■ lenne szükség. A hűtési eljárás ■ ismertetésével most nem kívá- * nőm az olvasót untatni. Elkese- j ■rítená sem, azt állítván, hogy J mindennek vége. Már ami a ku- I tat illeti. Nem az ésszel van : baj. Hiszen a hasznosításnak 5 többféle tervezete is elkészült. : De mindegyiknek „hosszabb” a [ költsége, mint amekkora a taka- ■ tónk. Arról van teltált szó. hogy az ; esz sem minden, illetve a jelen j esetben azt diktálja, hogy előbb > erősödjünk meg anyagilag ahhoz, ! hogy ésszerűen hasznosíthassuk ; kincseinket. Mert kincs ez a ? kút. Kincs a vize is. És inkább < várja meg ott csendben, míg j megnő takarónk, semminthagy ! Eélhasznosítással, türelmetlen- ' ségből fakadó meggondolatlain- ; sággal elpazaroljuk. Hiszen vé- j ges mennyiségben áll rendélke- ; zésre. Ettől kincs. ■ • Vagyis: igaz. hogy többet ér- • hetünk el ésszel, mint ész nél- í kül, de nélia nem árt. ha ehhez ; az észhez némi erő is társul. ■ — feep — ­hozta összefüggésbe. A prototí­pus üzemeltetése közben méré­seket folytatott. A berendezésről igen kedvező véleménnyel volt. Szántó András, a Békés megyei GFV üzemeltetési osztályvezető­je szerint nagy előnye a déva­ványai konstrukciónak, hogy dunaújvárosi és AGROKER tí­pusú színekben könnyen elhe­lyezhető, így a nyári betakarítás időszakában a gabonaátvételnél hozzájárul a veszteségmentes tároláshoz. Weinber József, a Gabona Tröszt megbízottja a kö­vetkezőkben összegezte vélemé­nyét. „Ügy érzem, hogy végre sikeresen meg tudjuk oldani a kíméletes szárítást, amely ma­lomipari szempontból nagyon nagy jelentőségű”. Február 25-én, pénteken me. gyénk termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak szakem­berei részére szerveznek progra­mot a TSZP—II.-es megtekinté­sére Dévaványán. (dupsi) Felkészültek az ár- és belvízvédekezésre Köröstarcsán — habár pilla­natnyilag nincs szükség rá —, felkészültek az ár_ és belvízvé­delemre. Jelenleg 29 személy- gépkocsi, 10 tehergépkocsi, 17 MTZ, egy Sz—100-as és négy GT—75-ös, valamint két RS—9- es erőgép van a községben, ame­lyet adott esetben azonnal „be­vethetnek”. A napokban Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában ta­nácskozásra gyűlitek öesze a vá. ros önkéntes rendőrei. A tanács­kozáson részt vettek a békés­csabai városi pártbizottság, a bé­késcsabai rendőrkapitányság, va­lamint a vállalatok és a termelő, szövetkezetek vezetői is. Értékel­ték az önkéntes rendőrök múlt évi munkáját, és megvitatták az elkövetkezendő időszak feladata- tait. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a bűnüldözés eredményes, ségéhez az önkéntes rendőrök munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak. De jelentős a szerepük a bűn megelőzése terén is, s így a közrend és közbiz­tonság megszilárdításában. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy az üzemekben és a termelőszövet­kezetben az önkéntes rendőrök idősxerű feladatokról tanácskozik az SZMT A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa február 24-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart. A tanácsülésen elsőként az 1971. évi népgazdasági terv tel­jesítésének megyei tapasztala­tait, majd az idei terv végrehaj­tásával kapcsolatos szakszerve­zeti feladatokat tárgyalják meg Ezután megvitatják a lakossági szolgáltatás helyzetét és a fej­lesztésére tett anyagi intézkedé­seket. Bábiátékliemiitaté Békéscsabán Weöres Sándor verseiből állí­tott össze színes, hangulatos bábdarabot Kovács Ildikó, a cí­me: Vásárban. Az ifjúsági és út. törőház Tücsök Bábszakköre va­sárnap délelőtt az óvodásoknak délután jutalmul a legjobb kis­dobosoknak mutatta be. A kö­zönségnek tetszett a műsor, kü­lönösen a cirkusz-jelenet és az ötletesen megoldott vonat-uta- ziás aratott nagy sikert Elégedetlenséget okozott vi­szont az előadás második részé­nek elmaradása; még akkor is, ha ez technikai nehézségek mi­att történt Emiatt az együttes ugyancsak az ifjúsági és úttö­rőházban a közeljövőben, meg­ismétli a teljes műsort —■ a Vásárban mellett tehát a most hiányzó Miska kancsó lakodal­mát is eljátsszák — s akkor be­lépődíj nélkül tekinthetik meg az érdeklődők az úttörőbábasoik produkcióját Megjegyzésünk: így kell hely­rehozni az elkövetett hibát tevékenysége napjainkban, szin­te nélkülözhetetlen. Különösen a társadalmi tulajdon védelme érdekében tettek sokat. Nem vé­letlen. hogy Békéscsabán az ön­kéntes rendőri mozgalmat az üzemek és a termelőszövetkeze­tek is támogatják. Évek óta nyújt hasznos segítséget a moz­galomnak a Felsőnyomási Álla­mi Gazdaság, a Szabadság Ter­melőszövetkezet, a Május X Tér. melószövetkezet, a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat, » Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalata. A tanácskozás azzal a gondo­lattal zárult hogy tovább kell erősíteni az önkéntes rendőri mozgalmat. Ennek a munkának az elismeréseként a legkiválóbb önkéntes rendőröket megjutal- mázták a gazdasági vezetők. Képünkön Brachna János, a Felsőnyomási Állami Gazdaság igazgatója jutalmat ad át Fotó: Dr. Párasa János hányái László Az ész sem minden Elismerés a munkáért Tanácskoztak az önkéntes rendőrök Az ország különböző intézmé­nyeiből főosztályvezetők, műsza. ki vezetők, ipari és kereskedel­mi szakemberek találkoztak teg­nap Dévaványán. hogy a Békés­csabai MEZŐGÉP Vállalat gyár­egységében készített termény- szárító berendezést megtekint­sék, véleményt mondjanak róla. A vendégeket Boros Mihály, a gyáregység igazgatója köszöntöt­te, majd Fülöp Sándor, a gyár­egység műszaki osztályvezetője ismertette a TSZP—II. berende­zés működési elvét Haraszti La­jos, a Gabona Tröszt kutató in. lézerének képviselője a dévavá- nyai rizshántolóban üzemelte­tett terményszárító gazdaságos kihasználásáról mondott figyel­met felkeltő előadást. A konstrukció lényege az, hogy a berendezésen 2—3 méter magasságban tárolható a nedves termény. Olyan légbefúvó be­rendezést alkalmaznak, amely óránként a garmadában nyolc­vannál is többször cseréli, ki a levegőt. Így megakadályozzák a fülledést, a dohosodást. a táro­lási veszteségeket. Kovács Mátyás, a Békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalat kereske­delmi főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy mezőgazda- sági üzemeinkben egyelőre nin­csen megoldva a termények be­takarítás utáni, tisztítás előtti tárolása. A dévaványaiak arra vállalkoztak, hogy pótolják a technológiai gépsorban feltárt hiányt. Demcsák István, a dé- vaványai rizshántoló üzem ve­zetője elmondotta, hogy a ter­ményszárító padozat igénybevé­telével a nyers rizsből öt-nyolc százalékkal javult a hántolási kihozatal! A lassú szárítással jobb minőségű étkezési rizst tud­nak előállítani. A korábbi évek. ben Farmer szárítókat használ­tak. A gyors szárítás következ­tében az étkezési rizs minősége nem érte el a mostanit. Dr. Laj­tos János, a szarvasi OKI rizs­kutatója, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa a termény­szárító pad jelentőségét a vető­magvak egészséges tárolásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom