Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
Húsz Mű uborka a háztájiban Korősnagybarsányban és Biiiaraigrán Társulásba tömörültek a gyulai és a medgyesegyházi termelők Február 17-én fermeiNB megbeszélést kezdeményezett a zsadányl körzeti ÁFÉSZ a körös- aaagyharsányi és a biharugrai háztáji gazdákkal. Oláh. Béla ÁFÉSZ-elnök azzal indokolta az ösz- szejövetei célját, hogy a zöldségtermesztésről egykor híres Körösmaigyharsány és Biharugra ismét szerezze vissza korábbi hírnevét. Unya- tinszki János, a MÉK osztályvezetője a termesztés lehetőségeit ismertette, majd az előadások utáni vitában többen felszólalták és bejelentették, hogy házikertjükben vállalkoznak szabadföldi uborkatermesztésre. A megbeszélés után összegezték a vállalt területeket, amely 20 hold körül alakult. Az ÁFÉSZ tovább folytatja az uboikatermesz- tők szervezését, munkájukat szeretné kiterjeszteni több, korábban nagyon jól díszlő z35dség- faj termesztésére ebben a termelői tájban. . Január és február bővelkedett olyan eseményekben, melyek a zöldségtermesztés fejlesztésére, fellendítésére irányulnak. Gyulán 62 ÁFÉSZ-tag létrehozta a zöldségtermesztő társulást. Fólia alatt kertészkednek és már ebben az esztendőben nagy mennyiségű zöldséget adnak a város ellátására és exportra. M edgyesegyh ázán szintén létrejött a zöldségtermesztők társulása. A termesztés szervezésével előre haladtait. Beszerezték a fóliát, a íóliavázat, már megrendelték a termesztésliez szükséges növónyvédőszereket, műtrágyát. Február közepén e társulás tagjai 50 százalékkal több' zöldség termesztését, és értékesítését vállalták, mint amennyit tavaly értékesítettek a MÉK-nek. Jó évet záitak a mezehegyesí méhészek Czut Antal nyerte a versenyt Méhész-találkozó február 27-én Február 6-án tartotta zárszámadó közgyűlését a mezőhegyest móhésztársulás. Ez a közösség tavaly ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját A jubileumi év kimagasló eredményeket hozott. A társulás tagjai 17 500 kiló mézet adtak a felvásárlóinak. A munkák szervezése révén a társulás bevétele meghaladta a 20 ezer forintot, a közös vagyon pedig elérte az 50 ezer forintot A méztermelés azért volt kimagaslóan jó, mert a társulás tagjai nagy gondossággal, lelkiismeretességgel ápolták méhcsaládjaikat. Közülük többen vándorolta tták is azokat. A helyi méhlegelő javítására 10 eves fásítási terv készült. A mezőhegyes! méhészek részt ve sznek a mezőgazdaságilag nem használt területek fásításában. Évente 10 ezer mézelő facsemetét ültetnék saját erőből. A jubileumi éy keretében 500 olajfűzet, 3500 aranyesőt és 6000 fűzfát telepítettek. A mezőhegyesi méhészek között állandó jellegű rnahészverseny folyik minden esztendőben. A legjobbakat serleggel, ofcle- véllel és pénzjutalommal díjazzák. Az itt folyó méhészfcedésne felfigyelt az Országos Méhészeti Szakbizottság is, amely az utóbbi években két arany, három ezüst ég két bronz kiváló méhészjei- vényt juttatott a mezőhegyesd- etknek. Az 1971. évi méztermelési versenyt Czut Antal nyerte, aki kaptáronként 67,5 kiló mézet pergetett. Utána Hulina Pál következik, 67,35 kiló kaptárát- laggai. Február 27-én a mezőkováes- házi járás méhészei Mezőhegyesen találkoznak. Szakmai megbeszélést tartanak, az ÁFÉSZ 1 nagytermében. Ekkor adják majd át az 1971. évi verseny- győztesnek a jutalmak A Mezőgazdasági Könyvhánap terméséből 1 Karel Capeks A szenvedelme» kertész A világhírű cseh humanista író könyve 1929-ben jelent meg először, azóta 13 cseh kiadást ért meg, és Magyarországon is nagy sikert aratott az első fordítás. A mostani új és érdekes fordítás a pozsonyi Mayor Judit munkáját dicséri. A könyv negyven év távlatából sem veszített semmit friss derűjéből, írója bensőséges emberismeretéből. Témája a kertészkedés láza, öröme, gondja, baja, kudarcai és sikered a kertészkedő ember lelkes tevékenységében januártól januárig. Bemutatja, hogy lesz a városi emberből kertész, hónapról hónapra követi őt izgalmaiban, munkája, sikertelenségei és eredményei különféle mozzanataiban. A filozófus hajlamú író szemlélete abból indul ki, hogy az amatórködés egyike a közös emberi dolgoknak. Így lesz Capek szemében a kertészkedő kedv és a kertészmunka egyúttal az ember tükörképe, a kertészkedés tárgyi valóságában megírt fejezetei — utánozhatatlan bölcs humorával párosulva — érdekes elmélkedése az emberről. A könyvet az író öccse, az ugyancsak író és rajzoló Josef Capek illusztrálta tréfás, vidám rajzokkal. Marosi János téglagyári kihor dó elkezdte a tavaszi munkái békéscsabai Béke-kertjében. Felássa az őszről maradt területet, hogy az áprilisi veteményezés alá tápanyagban gazdag, jó minőségű vetőágyat biztosítson, (Fotó: Kemény) Miből mennyi műtrágyát használjunk a házikertben? Válasz Borsos Gábornénak, Gyulára Sok mindentől függ, hogy miből mennyi műtrágyát használjunk a házikertben. A műtrágya- adag megállapításánál mindenMilyen csemeg ültessünk t Évről évre örvendetesein szaporodik a hétvégi és háztáji telkeken szőlészlkedők száma Sokan ekkor ismerkednek meg először e munkával, s így azután nem nagyon tudják: milyen szőlőt válasszanak. A fajták kellő ismerete nélkül, vágj7 csak a hallomás álapján vásárolt fajtákról csak a termőre fordulás után derül ki, hogy az igényeket nem elégíti M, nem érdemes termeszteni. Ez sok bősz- szúsággal jár, hiszen a rosszul választott tőkék leváltása jelentős terméskiesést okoz. Ennek elkerülésére ezúttal a következő három fajta legfontosabb tulajdonságait ismertetjük. A Csabagyöngyét Stadk Adolf békéscsabai vaskereskedő állította elő 1904-ben. Sokak számára — h>a máshonnan nem — a piacról régen ismert fajta. Július végén, augusztus élsó napjaiban érik. Tőkéje — gyengébb növekedése, nyár közepén már sárguló és rozsdásan pettyeződő kerekded leveleivel — élesen elválik a többi fajtától. Fürtje közép nagy vagy kicsi, kissé vállas, laza szerkezetű. Bogyói középnagyok, 10 BÉxtsamszn 1972. FEBRUÁR 22. gömbölyűek, vékony héjúafc, sárgák, elég ropogósaik és rendkívül finom édes-savas, musko- tályos ízűek. Gyengébb növekedésű tőkéi miatt táperőben gazdag talaj szükséges számára, s így magasműveléssel megfelelő termés várható. Elsősorban házikertben veszélyeztetik termését a madarak és a darazsak, mert akkor még más fajtát nem találnak. Sok esetben a teljes termést is megsemmisítik, ezért nélkülözhetetlen a fürtök védelme. Naigyon szép, vékony, üde boa* készíthető belőle. Szénsavval dúsított, üdítő jellegű bora a kereskedelemből jól ismert. A házikertben elsősorban a Csabagyöngye számára érdemes helyet biztosítani. Az Olimpiát A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet telepén, Katonatelepen Erős János, Szegedi Sándor és Damai Ernő állította elő az Italia és a Thallóczy Lajos keresztezésével. A Csabagyöngye után közvetlenül érik. Tőkéje erős növekedésű, leveled ólomfényűek és erősen hullámosak. Fürtje vállas, laza szerkezetű. Bogyói hosszúkásak, sárgásfehérek, több mint kétszer súlyosabbak a Csabagyöngye bogyóinál. Kellemes savas-édes ízű. Törékeny kocsá- nya és rossz termékenyülése nagyon lerontja az értékét, ezért csak óvatosan Javasolhatjuk; telepítését. A Favoritét Az Olimpiát létrehozó nemesítő kollektíva a Szőlőskertek királynője és a Chasselas Queen Victoria White keresztezésével állította elő. Tőkéje erős növekedésű, levele a SzőJőskertek királynőjéhez hasonlít legjobban. Fürtje közepes nagyságú vagy nagy, enyhén vállas alakú, laza szerkezetű. Bogyói nagyok, borostyánsártga színűek. Érési ideje folytán hiánypótló, egyedülálló. Augusztus 10-e körül értik. Érése legjobban az Irsai Olivérével esik egybe, de az Ir- saival, mint kisbogyójú kéthasz- nú szőlővel, össze sem hasonlítható. Héja vékony, húsállomá- nya ideálisan ropogós, édes-savas, kissé túlérve páratlanul finom, fűszeres ízű. Bőven terem. Fürtje ép, nagy előnye, hogy a madárkás fürtök száma elhanyagolható. A csemegeszőlő-fajták közül mindig a Favorit eizellá- lási vesztesége a legkisebb. A gyümölcse esős időben is a tőkén sokáig épségben megmarad. A Csabagyöngye érését követi, ezzel a szüretelés folyamatosságát teszi lehetővé, az ^augusztus második felében érő fajták (például Cardinal, Pannónia kincse) beéréséig. Telepítését rendkívül előnyös fajtaérték-tulajdonságad alapján határozottad javasoljuk. Majoros Lászlóesetre ajánlatos mérlegelni a talaj tápanyagtartalmát, a vetendő növény tápanyagigónyét, s azt, hogy a termesztésnél milyen technológiát alkalmazunk: száraz kertészkedést folytatunk-e,- vagy pedig öntözünk? Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a leveles zöldségek meghálálják a nitrogéntartalmú műtrágyát, a gyök-gumósok pedig a foszfor és a káli műtrágyákat hasznosítják igen jól. Borsos Gáboroé Gyula, Má- • tyás király u. 11. szám alól ezzel kapcsolatban kérdezi, hogy egy négyzetméter területre hány deka pétisót, foszfort és káldsóí kell elszórni, hogy ne legyen sok, de kevés sem? Közepes táperőben lévő talaj esetében szabadföldi kertészkedést figyelembe véve négyzetméterenként másfél-három deka nitrogéntartalmú műtrágyát használjon. Szuperioszfáflböl há- rom-néigy dekát, kéntartalmú műtrágyából pedig 1—2 dekát adagoljon. A foszfor és a káli műtrágyát ősszel, vagy pedig a jelenlegi időjárási körülmények között még igen jó eredménnyel dolgozhatja be a talajba. A nitrogéntartalmú műtrágyát megfelezve a vetés előtt néhány nappal, majd a kikelés után az adag másik félét isimét megfelezve tíz-tizenöt napos szakaszokat figyelembe véve a legjobban hasznosítja a növény. A nitrogén műtrágyázást a későbbiek során csökkentett adaggal meg lehet ismételni, de ebben az esetben nagyon ügyeljen arra, nehogy megperzselje a leveles zöldséget. Leveles zöldségre d műtrágyát ajánlatosabb úgy szórni, hogy az a sorok közé, közvetlen a talajra kerüljön, majd dolgozza a talaj felső rétegébe. Öntözéses kertészkedés «etében a műtrágyaadagot 25—13 százalékkal növelni lehet. Éled a Béke-kert Békéscsabán
