Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
Hz cgy fire jutó zöldségfogyasztás 1975-ben 100 kilogramm — Feladat a nagyüzemi zöldségtermelés kialakítása - Címert alkot Tótkomlós Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 1-én tartotta j ülését Békéscsabán, Csatári Béla elnökhelyettes elnökletével. Az előző vb-üléseken hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentés megvitatása és elfogadása után Martincsek László, az OTP Békés megyei igazgatója tájékoztatta a testületet az igazgatóság elmúlt évi tevékenységéről. A jelentés hű képet adott a lakossági takarékosságról, a betétek alakulásáról, a hitelezés helyzetéről, valamint az OTP- beruhá zásokban történő társasházépítés, a tanács pénzeszközök és fejlesztési alapok kezelésének tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság jónak és sikeresnek értékelte az igazgatóság elmúlt évi munkáját; gazdasági tervüket teljesítették, a lakossággal és a tanácsokkal kapcsolataikat tovább szélesítették. A betét üzletágon belül súlyponti feladatként kezelték az ifjúsági betét népszerűsítését, a hitelezésnél pedig a lakás-, társasház építést. Jő munkájukat dicséri, hogy az ország három legjobb megyéje közé sorakoztak fel. Munkájukat jegyzőkönyvileg ismerte él a végrehajtó bizottság és köszönetét mondott a megyei igazgatóságnak és az OTP Vezérigazgatóságnak a megyét segítő kiváló tevékenységükért (az igazgatóság munkájáról rész. letes beszámolót lapunk későbbi számában közlünk). A továbbiakban Gajdács György osztályvezető a zöldséggyümölcstermelés és forgalmazás helyzetéről tett jelentést. Kitűnt, hogy a megye termelő- szövetkezeteinek mezőgazdasági | termelésbe vont területének 2,6 százalékán folyik kertészeti termelés. Ez országos viszonylatban 5,7 százalék. A zöldségtermelést kiemelve, az országos terület 8 százaléka Békés megyében található. Kedvező természeti feltételek és szakmai hozzáértés következtében a zöldségtermesztésben a régi hagyományok alapján az elmúlt évtizedekben megyénkben országos hírű korai termelés alakult ki, párosulva az ipari termeléssel. A termelő terület 1960. évhez képest, 1970-ben 5151 hektárról 9766 hektárra emelkedett. Azonban termésátlagaink nem alakultak a fejlődés követelményeinek megfelelően. Alacsonyak és ingadozóak, melyekkel még magasabb felvásárlási árak mellett is nehéz megfelelő jövedelmezőséget elérni. A kedvező természeti adottságoknál fogva, jó minőségű és beltartal- mú áruk előállítására a lehetőségeink adottak. Korai termeléssel előállított paprika, káposzta- félék, vöröshagyma, friss exportja terén már hagyományaink vannak. 1970-ben a friss és feldolgozott zöldség 35 százalékát exportáltuk. A sokban szépnek tűnő adatokra árnyékként vetődik a termelés problémája. Mennyiség, minőség és választék tekintetében nem tudott a termelés az igényekkel lépést tartani. Ennek oka főként a termelési technológia és az anyagi-műszaki ellátott, ság hiányosságában volt. Nagyüzemi termesztésire alkalmas fajták nem álltak rendelkezésre. Szakember ellátottsági helyzetünk is igen rossz. Zöldségtermesztésünkre jellemző a területi szóródás. A zöldségtermesztés csökkenésének alapvető okad: kisüzemi módszerekkel történő élapró- ] i zott termelés, a gépesítés elma- | radása, a munkaerő hiánya és az alacsony jövedelem. A kertészeti termelésben előállott helyzet alapján kettős feladatot kellett megoldani — &na pította meg a végrehajtó bizottság. így biztosítani kell a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását Az igények kielégítésére 1972 évben a zöldségtermelést 23— 24 százalékkal kell növelni. Ez csak. megfeszített és jól szervezett munka mellett érhető el. Az előirányzatok szerint az egy főre jutó zöldséafogyasztás 1975- ben mintegy 100 kilogramm lesz. A belföldi és export igények kielégítése érdekében 1975-ben 131 ezer tonna zöldséget kell termelnünk A célkitűzés megvalósításához a termésmennyiség tervidőszak alatti 70 százalékos emelésére van szükség, a termőterület 30* százalékos növelése mellett. A zöldségtermelési kedv fellendítésére. a termesztés fejlesztésére a kormány határozatát hozott. Ennek alapján a felvásárlási árak emelésével. a beruházások támogatásával segíti a nagyüzemi zöldségtermelés kibontakozását. A lehetőség kihasználásával a termeltető szerveknek el kell ér- niök, hogy megindulhasson az egészséges fejlődés és kedvező hangulat alakuljon ki. Jó kezdeményezésnek Ígérkezik a Nemzeti Bank és a Békéscsabai Konzervgyár partneri viszonya, miszerint 16 zöldségtermesztésre kiemelt termelőszövetkezetnek ad elsősorban amortizációs, illetve saját alap segítésére hitelt. A munkaerőgond enyhítésére 1972-ben szükség lenne mintegy ezer hektár terület géAz elmúlt években a beruházások elhúzódása jelentette az egyik legsúlyosabb problémát az egészségügy számára. Sikerül-e az idén enyhíteni a létesítmény-gondokat? A minisztérium tájékoztatása szerint erre megvan a remény: a költség• vetés az idén egészségügyi célokra 9 milliárd 377 millió forintot irányoz elő, ami 777 millióval haladja meg az 1971-es kirdásokat. A költségvetés emelkedésének eredményeként 1400-zal növelhető a kórházi ágyak száma. Ezzel a fekvőbetegeket fogadó gyógyintézetek — és szülőotthonok — ágyainak száma eléri a 87 ezret. Összességében 4,5 milliárd forintot költenek a fekvőbeteg-ellátás javítására, a kórházak, klinikák hálózatának fejlesztésére. A járóbeteg-ellátás céljaira 1 milliárd 755 millió forint jut — 142 millióval több, mint tavaly. Az előirányzat lehetővé teszi, hogy a szakorvosi óraszám napi 1750-nel emelkedjék, s 114 új körzeti orvos álljon munkába. A bölcsődei helyek számát 1300-zal növelik. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem kiadásaira több mint egymil- liárd forint áll rendelkezésre. Itt a növekedés — az előző évihez képest — meghaladja a I 75 millió forintot. Az újsziilöt- J pesítésére. Mindezek megvalósítására a vb meghatározta az érdekelt szervek feladatait és a jelentést elfogadtaEzt követően a bejelentésekkel foglalkozott a testületi ülés. Megyénkben ez ideig községi tanács nem alkotott címert. Ilyen szándékát most Tótkomlós Nagyközség Tanácsa terjesztette a vb elé.A megyei tanács végrehajtó bizottsága nem emelt kifogást az ellen, hogy Tótkomlós Nagyközség Tanácsa címert alkothasson. Felhívta azonban a figyelmet a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetője 40—1/1970. számú utasításának betartáséra, melyben alapelv- ként szerepel, hogy községek csak kivételes, különösen indokolt esetben alkossanak és használjanak címert. Engedélyezte továbbá az igazgatási osztály élőterjesztésére Gyulán zöldségterme'ői egyesület, míg Dombegyházán horgász egyesület létrehozására irányuló szervező munka megkezdését. / Ezt követően személyi ügyekben döntött a vb: a Szakszervezetek Megyei Tanácsa előterjesztésére hozzájárult ahhoz, hogy a Békés megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke Szikszai Sándor, a gyulai járási hivatal igazgatási osztály főelőadóját a gyulai járási közös munkaügyi döntőbizottság elnökének Laczó Jánost, a gyulai járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya főölőadóját pedig a járási közös munkaügyi döntőbizottság elnökhelyettesévé nevezze ki. Majd elfogadta az állampolgárok telektulaidonának, valamint lakás és üdülőtulajdonának egyes kérdéseit szabályozó rend eletek végrehajtáséra vonatkozó javaslatot! tek és a csecsemők ellátásánál; javítása érdekében mintegy ötmillióval többet költenek majd, mint 1971-ben. A szociális otthonokban új,* bb 700 idős. magányos ember elhelyezésére nyílik lehetőség, így ezeknek az intézményeknek az év végére 28 000 lakója lesz. Az egészségügyi tárca 1972 évi beruházási kerete 1 milliárd 370 millió. Ebből az összeg- bél 470 millió a központi állami Intézetek, további 900 millió pedig a tanácsok beruházási programjának megvalósítására szolgál. Ebből az összegből folytatják többek között a gyulai kórház rekonstrukcióját, \a- lamint a szarvasi és több más rendelőintézet építését. Felújításokra 785 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Ebből 325 milliót az Egészségügyi Minisztérium központi intézményeinél, 460 milliót pedig a tanácsi intézményeknél használnak fel. A program tehát jelentős fejlődést ígér. Hogy azonban az ígéretekből mi teljesül, s mi marad csupán papíron élő terv — az nagymértékben a kivitelezővállalatok fegyelmezett munkájától függ — hangsúlyozzák az egészségügy illetékesei. Több mint 9 milliárd egészségügyi célokra Hiteles példák A z utóbbi években eredményekben bővelke- kedett gazdasági életünk. Üzemi vezetőink törekedtek a korábbinál nagyobb hozamok elérésére, és nem eredménytelenül. Felvetődik azonban az a gondolat, miként lehet, hogy egy község két vagy három gazdaságában, vagy két szomszédos község között jelentős .eltérések tapasztalhatók a terméshozamokban és az állattenyésztés szervezésében? A természeti és a közgazdasági adottságok lényegében megegyeznek, mégis nagy a különbség. Miért van ez? Megyei és járási szerveink vezetői, dolgozói egy adott gazdasági környezetben nagyra értékelik a vezető személyiségének munkáját. Mondhatnánk ezt többes számban is, hiszen a gazdaságok előtt álló feladatokon nemcsak egy ember serénykedik, hanem a vezetőkből és dolgozókból álló kollektíva. Volt már rá példa, hogy egy jól választott elnökcsere vagy vezető szakember cseréje szinte ugrászerűen hozta a fejlődést a termelés különböző ágazataiban. Ez azért következhetett be. mert a termeléssel összefüggő elképzeléseket az új vezetőnek sikerült megértetnie és elfogadtatnia. Vagyis az új vezető a fejlett termelési módszerek alkalmazását céltudatossá tudta tenni. Különösen sok példát vehetünk ilyen vonatkozásban megyénk közös gazdaságainak életéből. Számos eset azt tanúsítja, hogy a vezetői gárda munkájának jó összhangját egyetlen ember milyen nagy hatékonysággal képes megteremteni. Több gyenge termelőszövetkezet a vezetés átszervezése után indult el a fejlődés útjára. Ezt tapasztaltuk a békésszentandrási Zalka Máté Tsz, a körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz, a gyulai Köröstál Tsz, a méhkeréki Nico- lae Balcescu Tsz, a vésztői Aranykalász Tsz, a füzesgyarmati Aranykalász Tsz és még több közös gazdság esetében. A gazdasági felemelkedés, erősödés valamennyi helyen igazolta a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának következetes személyzeti munkáját. Akad azonban a megyében több olyan mezőgazda- sági és élelmiszeripari vállalat, ahol évek óta a gyengeség jelei kísértenek. Jogosan tehetjük szóvá: vajon a közösséget alkotó emberek milyen hosszú ideig kívánnak még a társadalom anyagi javaira támaszkodni, különböző dotációkért és megkülönböztetett kedvezményekért, amikor a gazdálkodás magasabb szervezettségének megteremtéséhez sok-sok kihasználatlan feltétellel rendelkeznek? Folytathatnánk a sort azzal is, hogy a helyi szervek megtesz- nek-e minden tőlük telhetőt a vezetés színvonalának javítására, indokolt esetben a vezető személyének kiválasztására? Bár igaz, közvetlen nem szólnak bele egy közösség életébe, de ajánlásaikkal elősegíthetik a soronlevő feladatok gyorsítását, keresztülvitelét. A megyei példák tulajdonképpen arra biztatnák, hogy ahol indokolt és szükséges a gazdálkodás eredményességét átszervezéssel fokozni, ne késlekedjenek az érdekeltek. Az effajta ,,beruházás” meghozza a kívánt eredményt. Különben is ez a legegyszerűbb, a legolcsóbb és a leghatékonyabb módla annak, hogy az évek óta ismétlődő gazdasági gondok végtére is csökkenő tendenciát mutassanak. Persze nagyon nehéz körülményeink között átszervezésekbe bocsátkozni. A legtöbb szövetkezetben még kötnek a régi, a fejlődést gátló konvenciók. Ezek nagyon sokba kerülnek a társadalomnak. Csakis így alakulhatott ki, hogy helyenként több millió forint dotációt folyósított az állam az utóbbi öt esztendőben, mint amennyi közös vagyont felhalmoztak. Ezért mondjuk, hogy előbb-utóbb minden- félekénoen sort kellene keríteni a gazdálkodás kedvezőbb személyi feltételeinek megteremtésére, mert a társadalom nem győzheti anyagiakkal az emberi mulasztásból eredő termelési kiesések rendszeres — évenkénti — pótlását. Megyénk mezőgazdasága rendelkezik olyan szellemi erőkkel* melyek következetes igénybevételével — ha nem is egy-két éven belül — áthidalható a gyenge adottságú tsz-ek mai gondjainak többsége. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének decemberi közgyűlése is megerősítette ezt Ezért is javasolta, hogy a vezetői munka- feltételek kialakítására az eddigieknél nagyobb gondot kellene fordítani. Ez lényegesen kisebb anyagiakat igényel, mint év végén több millió forintból álló bevételi hiányok pótlása társadalmi úton. V aló igaz, tovább kellene próbálgatni az állami támogatás odaítélésé- sének és folyósításának ezt a módját is. Jó. módszernek bizonyult ez néhány helyen a helyi erők aktivizálásában, a termelési lehetőségek ' korábbinál jobb kihasználásában, a jövedelmek növelésében, a közös alapok továbbfejlesztésében. Békésszent, andrás, Gyula, Körösiad ány, Méhkerék, Füzesgyarmat, Vésztő erre a hiteles példa. Dupsi Károly Szép könyv a betűről Gyönyörű könyvet jelentetett meg a betűről az Európa Könyvkiadó. Paolo Santarcan- geli írta, Weöres Sándort dicsérik a betétversek s Szántó Tibor nevéhez fűződik a könyv művészi megformálása. A mű címe pedig: A betűk mágiája. Rövid bevezetőben szól a szerző a betű történetéről. így kezdi lírai hangú vallomását: „Nagy á betű nemessége. Szép és hasznos dolog a betűről beszélni, tehát szükséges is.” Aztán sorra veszi az ABC betűit, s ha nem is mindig helytálló, de mindig nagyon érdekes gondolatokat mond el róluk. Hogy az A a napot, a B holdat jelképezi, hogy az E őbenne 1972. FEBRUÁR 2. fuvolahangok képzetét kelti, az I a zöld vagy kék színét, s hogy az R-t szinte minden nyelv másképpen ejti, az U pedig szerinte a bölcsesség jele. Az egyes betűk mellett ott találjuk Weöres virtóz négysorosát. A V-nél az alábbit: A világ, a virág / világít és virít, / /valameddig vakít, / valamikor veszít. Az utolsó fejezet a betű és a képzőművészet kapcsolatát elemzi, főként az utolsó fél század példái alapján. Tristán Tzara, Miró, Picasso műveivel bizonyítva, hogy egy-egy újságkivágás, hatalmas betű, vagy montázs képes más eszközökkel kifejezhetetlen gondolatokat bemutatni. Nagyon szép kötet. Ha szövegével lehet — kell is — vitatkozni, a gyönyörű illusztrációk, nemes betűformák érdemessé teszik az olvasók figyelmére.
