Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

Mindennapi közlekedésünk Tervek, gondok a 8-as Volánnál Nem tudunk vitatkozni? A korszerűtlen vasútvonalak felszámolása miatt egyre többen utaznak autóbuszon. A megnö­vekedett igényeknek még nem mindenben tud megfelelni a megyej tömegKözlékedés „gazdá- ja’, a 8-as számú Volán. Mind­annyiunkat közvetlenül érintő kérdésekre kértem választ Sza­bó Lajostól, a Volán személy-! forgalmi osztályvezetőjétől. — Milyen intézkedéseket tesznek a zsúfoltság csökken­tésére? — Már megtettük a legfonto­sabbat, Tavaly 38 buszt vásá­roltunk, ebből 4 nagy befogadó- képességű csuklós bus7 és csak 4 régi, kis buszt selejteztünk ki. Ezekből húszat a megszűnt va­sútvonalak pótlására állítottunk be, a többivei járatainkat sűrí­tettük, illetve új járatokat indí­tottunk. Férőhelyeink számát 25 százalékkal növeltük, ugyan­akkor az utasszám csak tíz szá­zalékkal nőtt, tehát számottevő­en csökken a zsúfoltság. To­vább szaporíthatnánk férőhelye­ink számát, ha kevesebb busz állna javítás miatt, de jelenleg még nagyon nehéz körülmé­nyek közt dolgoznak szerelőink. Ennek ellenére általában tartani tudjuk, hogy a járművek 85—90 százaléka közlekedjen. Ebben az évben elkészül új komplex te­lepünk, Békéscsabán a Szarvasi úton, ez sokat javít majd hely­zetünkön. — Miért nem közlekedik több csuklós bas, a megyében? — Ennek több oka van. Az egyik: csuklós buszból keveset gyártanak. A másik: kevés em­berünk van, aki ezeket vezethe­ti. A harmadik: a nagy buszok nem közlekedhetnék minden út­vonalon. Nem járhatnak példá­ul szűk, kanyargós utakon. — Az év végéig havi 210 órá­ra kell csökkenteni a gépko­csivezetők foglalkoztatását. Miként érik ezt el? — 1971-ben 400 ezer forintot fordítottunk gépjárművezetők képzésére. Ennek hatása később fog jelentkezni, de remélem, si­kerül a, év végéig a jelenlegi 264 órás munkaidőt a törvényes 210-re csökkentem. Ma még a létszámhiány miatt néha jogos kéréseknek nem, vagy csak na­gyon nehezen tudunk eleget tenni. Szeghalam lakosai példá­ul új járatokat kémek, ame­lyek a gyári műszakok végezté­vel szállítanák őket. Indokolt a kérés, de nekünk nagy nehézsé­get okoz, mert az a sofőr, aki 23 órakor végez, nem állhat | reggel 5-kor munkába, mert a ■ törvény szigorúan előírja a 9 órai pihenést. Új munkaerőt j kell beállítani. A nehézségek el­lenére teljesíteni fogjuk a szeg­halmiak kérését. — Sokan panaszkodnak, hogy gyakran maradnak ki járatok. Mi erről a véleménye? — Szerintem a panaszok erő­Dolgfozz hibátlanul! A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Tímár Imre nyolcszoros szocialista vízveze­tékszerelő brigádja, amely la­kásépítkezéseken dolgozik, már három éve garanciát vállal a munkájáért. Erre írásban is kö­telezi magát a lakókkal szem­ben és minden előforduló hibát díjtalanul kijavít. A brigád elsőként csatlakozott a Dolgozz hibátlanul! országos mozgalomhoz és javasolta a vál­lalat többi szocialista brigádjai­nak. hogy kövessék példájukat. Már eddig is több — főként szak- és szerelőipari — brigád tett vállalást a jó minőségű, le- j hetőleg hibátlan munkára, amit az építőipari vállalat a köveit- j kezókben elsőrendű feladatnak tart sen túlzottak. Naponta 2000 já­ratunk van, ebből mindössze 2— 4 nem indul. Ezek is helyi já­ratok, ahol a sűrű forgalom miatt, mire pótoljuk a hibás jár­művet, már eljön a menetrend- szerinti következő járat ideje, ezért van kimaradás. A várat­lan műszaki hibák főleg a tá­volsági forgalomban okoznak | gondot. Ha ritkán is, de emiatt j fordulnak elő késések .helyközi járatainkban. — Megyénkben nagyon kevés a kényelmes fedett váróhelyi­ség. Várható-e változás? — Valóban, megyénkben van a legkevesebb fedett váróhelyi­ség az országban. Állomásaink­nak mindössze 6 százaléka fűt­hető, A csabai 1904-ben éptilt, és már akkor is kiesd volt. Az­A két héttel ezelőtt megtar­tott zárszámadó taggyűlés után február 14-ón, hétfőn a telek- gerendásl Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tagjai ismét egy­begyűltek. Meghallgatták és megvitatták a négy évvel ez­előtt választott vezetőség beszá­molóját és a termelőszövetke­zetek II Országos Kongresszu­sának irányelveit. Ezekután a vezetőség újjáválasztására ke­rült sor. Amíg a szavazatszedő bizott­ság a szavazatokat számolta, Gcuron József főagronómus és Szaszák György főkönyvelő a közös gazdaság 1972-re szóló i A békésszentandrásl művelő­dési ház vezetését néhány hó­nappal ezelőtt Ugrai Bálint vet­te át, aki azelőtt a Szőnyegszö­vő KISZ-szervezetében végzett kiemelkedő munkát. A művelő­dési házban első feladatának azt tartotta, hogy az intézmény vonzását megerősítse, és olyan programokat szervezzen, melyek közérdeklődésre tartanak szá­mot. A jelek szerint három hó­nap alatt már sikerekről szá­molhat be. Mindez azonban csak úgy történhetett, hogy munkájá­ban a Szőnyegszövő KlSZ-szer- vezetére támaszkodott s a szer­vezet tagjai segítették megvaló­sítani elgondolásait, otthonossá varázsolni az addig sivár kultúr.! házat. Az év elején megszervezte a I Február 14-én, hétfőn délután a békési Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetben Tátrai György, a Gödöllői Mezőgazda- sági Gépkisérleti Kutató Inté­zet munkatársa tartott előadást. Ez alkalommal a Békés környé­kén gazdálkodó négy mezőgaz­dasági nagyüzem — az Egyetér­tés Tsz, az Október 6. Tsz ,és a Kossuth Tsz, valamint a Vizes- fási Állami Gazdaság y vezető szakemberei a cukorrépater­mesztés komplex gépesítésével ismerkedtek. Az előadás egyéb­ként része annak a sorozatnák, amelyet a békési Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet a négy gazdaság mezőgazdászainak továbbképzésére szervezett „A IV. ötéves terv mezőgazdaságá­nak gépesítési programja” cím­mel. Ugyancsak a IV. ötéves terv­időszak mezőgazdaságának idő­óta a forgalom sokszorosára nőtt. Fejlesztésre nincs lehető­ség. A gondokon csak egy új pályaudvar segíthet. Távlati terveinkben ez is szerepel; a volt vasúti kisállomásnál sze­retnénk felépíteni. Ez 20 millió forintba kerülne, erre belátható időn belül nem lesz pénz. Leg­rosszabbul Orosházán állunk. Itt jelenleg egy kis üzlethelyi­ség a váróterem, de hamarosan ezt is át kell adnunk szálloda- építés miatt. Többször tárgyal­tunk már a tanácsnál, de még nem sikerült megoldást talál­nunk. Kritikus a helyzet, mert Orosházát már 300 járat érinti, így nagyon sok emberről van szó. Bízom benne, hogy ezt is sikerül megoldani. Lónyal László termelési, illetve pénzügyi ter­vét ismertette. A vitát követő­en ismertették a szavazat ered­ményét. A termelőszövetkezet tagjai ismét Kele Mihályt vá­lasztották elnökké. A két elnök- helyettes Goron József és Sza­szák György lett. A kővetkező négy évre az öttagú ellenőrző bizottság elnöke Spisják Mi­hály, a héttagú tsz-döntőbizolt- ság elnöke Tuska György. A Dél-Békés megyei Tsz Szövet­ség állandó küldöttének Kele Mihályt, kongresszusi küldött­nek pedig Goron Józsefet vá­lasztották meg. tánciskolát, szombatonként pe­dig táncesteken szórakozhat a békésszentandrási fiatalság. Az elmúlt évi szervezés sikere, hogy a gyerekek részére bábelőadáso­kat tartanak. Most tervezik, hogy klubszobát létesítenek, ahol szellemi vetélkedők, irodal­mi előadások lesznek. A fiatalok színjátszó csoportot is szívesen alakítanának s ennek magvát a Szőnyegszövő KISZ-szervezete adná. Eredményesen működik a bélyeggyűjtő és a fotószakkör, a közeljövőben pedig az ÁFÉSZ támogatásával megszervezik a kertészeti szakkört, a Szőnyeg- szövő segítségévei pedig a him- zőszakkört ' A kultúrhóz legközelebbi ven­dége a Non-Stop együttes lesz, a szentandrási fiatalok örömére. szerű kérdéseivel foglalkozik az az előadássorozat .amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezete még 1971-ben indított a termelőszö­vetkezetek közgazdászainak to­vábbképzésére. A soronkövetke- ző előadást ma, február 16-án délután tartják Békéscsabán, a MEDOSZ Luther utcai székhá­zéban. Dr. Páli László a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem számviteli tanszékének munkatársa a korszerű vállalat- vezetés Információs rendszeré­nek kialakításáról beszél a hall­gatóknak. Kiegyensúlyozott, nyugodt ember. Mérnök. Soha nem hal­lottam panaszkodni amiatt, hogy valakivel, nézeteltérése tá­madt volna. A minap azonban szokatlanul komor hangulata volt. Elkeseredve panaszolta, hogy a főnöke, a vállalat főmér­nöke egy idő óta rossz szemmel néz rá. A legutóbbi termelési tanácskozáson ugyanis a dolgo­zók kényes kérdéseket tettek fel. Néhányan egy elhamarkodott döntésre célozgattak. A felette­se határozottan védelembe vet­te a megkérdőjelezett döntésit, pedig több tényező annak hely­telenségét igazolta. Bár ritkán szólalt fél. úgy érezte most meg keli tennie. Nem magáért, ha­nem a vállalatért. Fel is szólalt De a puska visszafelé sült A fe­lettese azt a következtetést von­ta le, hogy a posztjára pályázik. Azóta elmérgesedett közöttük a viszony. A szándék nemes volt, az eredmény kétségbeejtő. Miért? ( Egy közmondással válaszol: „Ha megmondod az igazat, betörik a fejed.” Az igazságért?! De hiszen az igazság aranyat ér! A régiek jól ismerték az emberi lélek osto­baságra való hajlamosságát Hozzájuk már nem lehat apel­lálni. Ám okuljanak az élők. A jó vezetésnek, az előrelátásnak alapfeltétele a valóság pontos felmérése. És aki bármilyen módon a tényeket ismeri meg, az végső soron a tudását gyara­pítja. Jobbam és elörelátóbban tud dönteni saját és a közösség ügyében. S kinek lehetne erre nagyobb szüksége, mint annak, aki másakat irányít. Mag kel­lene köszönnie minden okos szót, tanácsot é» bírálatot. Vagy ha annak helyességét kétsógbe- vonja, megvan a módja arra, hogy saját álláspontjának ész­szerűségét érvekkel bizonyítsa. Az említett esetben nem ez történt. A mérnök felettese azon a, értekezleten a bírálatra sem így, sem úgy nem reagált. Meg­kövültén ült asztalánál. Még a tekintete is megmerevedett a döbbenettől: hiszen a beosztott­ja, aki éveken keresztül soha el­lent nem mondott, most alapo­san rátromfolt főnökére. Az ügy parányinak tűnik. Ta­lán az is maradt volna, ha nem a vállalat kollektívájának füle hallatára történik. Szokatlanul hangzott így a nyílt fórum előtt. Ám nemcsak emiatt gondolkóz­ta tó ei az eset. A megkérdőjele­zett döntésnek ugyanis van jó oldala. A mérnök ezt a „jót” nem kifogásolta, szóvá se tette, így nyilvánvaló, hogy az inkri­minált döntést védelembe lehe­tett volna venni. Sőt, nemcsak a lehetősége merült fel ennek, hanem a szükségessége is. Mert így a döntés pozitívumai is ked­vezőtlen megvilágítást kaptak. S a dolgozókban felmerült a két­ség: miért kellett meghozni ezt a döntést? Csak a vita segíthetett volna. Ám a szó igazi értelmében vi­tatkozni csak az tud. aki tud ér­Több mint 21 000 tag képvise­letében 200 szocialista brigád­vezető részvételével kezdődött szerdán reggel a Postások Szak- szervezetének székházában a postás szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. Az értekezleten részt vett Horn Dezső közlekedés, és postaügyi miniszterhelyettes, a posta ve­zérigazgatója. A postás brigádmozgalom leg­magasabb fórumán dr. Buják Konstantin posta vezérigazgató­helyettes és Bíró Bódis József a szakszervezet titkára értékelte a vélni. Meggyőzni másokat egy álláspont helyességéről csak té­nyekkel lehet. Fordítva is így igaz. Tudás és felkészültség nél­kül néni lehet vitatkozni. Ala­posan kell ismerni a vállalat problémáit, sőt túl kell látni azokon. A vállalat főmérnöke széles látókörű, jó képzettségű ember. Akkor miért zárkózott él a vi­tától? — Mzrt nem tudunk vitatkoz­ni. — ez a véleménye a beosz­tott mérnöknek. Első hallásra furcsán hangzik a következtetés. Ma ugyanis so­kat vitatkozunk. De valóban vi­tatkozunk? Vajon a vélemények , puszta kicserélése vitát jelent-e? A dolgok ilyen leegyszerűsítése sántít. Tagadhatatlan, hogy a vi­tának eleme a vélemény-nyilvá­nítás. De csak egyik eleme, amely önmagában véve nem jelent mást, mint üres szócsép- lést. Ami a vitát valóban vitává teszi, az az ésszerű érvelés, a bizonyítékok felsorolása s mind­ez a meggyőzés érdekében tör­ténik. Éppen ezzel van a legtöbb baj. Mintha megbénulna a nyel­vünk. Vagy ha rászánjuk ma­gunkat, akkor a vádaskodás, a szubjektivitás, az érzelmi Viha­rok elkeseredett csatáját váltjuk ki. Elmarad a tényeken alapuló érvelés. S így végsőtökön az eredmény is, a meggyőzés. Az említett esetben más is hozzájárult a vita megbénításá­hoz. Ha a mérnök felettese dön­tését négyszemközt marasztal­ja el, akkor egészen másképpen fest a helyzet. De így a vállalat kollektívája előtt! Harribbile dicktum — szörnyű kimondani is — e7 már felségsértés, tekirv- téiyrombolás. Sajnos ennek a szemléfetnefc mély gyökered vannak. Mert tigymond, ami a kollektíva tu­domására kerül, azzal csínján kell bánni. Hát csoda, hogy el­maradt a vita? Vita, amelyben a* ellentétek egységgé oldódnak fel. Amely­ben mérlegre teszik a legkülön­bözőbb véleményeket. Harag és gyűlölködés nélkül, a körülmé­nyek legapróbbjára is rávilágí­tanak. Csak így születhet a leg­optimálisabb döntés. S mivel a vita során kiforrott akarat lüktet benne, a tettek mozgatójává vá­lik. Mert a jó értelemben vett vita maga a dialektika, a gon­dolkodás atyja, a haladás ser­kentője. S immár jogszabálvac- ink is kijelölték a helyét. Úgy nevezik, hogy szocialista demok­rácia. Ezt szeretné elmondani a mér­nök. Hátha megérti a felettese, hogy felszólalásával nem a nagyra törés, s nem a viszály- szítás vezette. A vállalat érde­kében szólt. úgy. ahogv az ildo­mos, őszintén a munkás kollek­tíva előtt. Talán nem tette he­lyesen?! Serédl János posta szakmai, munkaverseny- mozgalmának eredményeit, a szocialista brigádok tevékenysé­gét, s meghatározta a további tennivalókat. A posta 1972. évi tervén — a szocialista brigádok munká­ját is meghatározó tennivalókon — most dolgoznak. Az azonban már látszik, hogy a megnöveke­dett igényeknek megfelelően a közönség jobb kiszolgálása, a postai szolgáltatások minőségé­nek javítása az idei legfonto­sabb szakmai feladat — hangsú­lyozta a beszámoló. (MTI) Vezetőségválasztás Telekgerendáson A békésszentandrási művelődési házban új szakköröket és műkedvelő együtteseket szerveznek Két előadás a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről A közönség jobb kiszolgálásáért — Tanácskoznak a posta szocialista brigádvezetői

Next

/
Oldalképek
Tartalom