Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-15 / 38. szám
Kinek jár a 8000 forintos j állami támogatás? A szarvasmarhatenyésztés je. lentőségéről, problémáiról igen sok fórumon tárgyalnak napjainkban. Az ágazat fontosságát, exportterveinkben betöltött szerepét nem lehet elégszer méltatni. Időszerű erről a témáról beszélgetni és hangsúlyozni, hogy ennek az állatfajnak nemcsak a nagyüzemeinkben van szerepe, hanem számánál fogva a háztáji; és kisegítő gazdaságokban is. Ismeretesek a IV. ötéves terv | irányelvei, mutatószámai, amelyek Békés megye szarvasmar- j liatenyésztésének célkitűzéseivel1 foglalkoznak. Csaknem 10 százalékos létszámnövekedést kellene elérnünk 1975-re. Ehhez a háztáji és egyéni tenyészeteket is messzemenően ügyelembe vették. Kormányunk — az 1971. január 1-én hatályba léptetett — rendelkezése jelenleg is fennáll, amelynek célja a kisüzemi szarvasmarhatenyésztési kedv fokozása. Sajnos az utóbbi időben igen sok kósza hír terjedt el a szarvasmarhatartó gazdák körében az állami támogatás folyósításáról. Ezért indokoltnak tártjuk tájékoztatni a vemhesüszőt tenyésztésbeállító háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokat, valamint a szakszövetkezetek tagjait az állami támogatás kifizetésének módjáról. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok, valamint a szak- szövetkezetek tagjai a saját tenyésztésből származó, vagy vásárolt 7 hónapos vemhesüsző tenyésztésbe állítása esetén —, ha kötelezettséget vállalna!: az első elléstől számított 4 évig tartásra darabonként 8 000 forint állami támogatásban részesülnek. Az ehhez szükséges igénylési lapok a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinél szerezhetők be. Ezt két tanú aláírásával kell ellátni. Melléklete? a vemhességre és a tbc mentességre vonatkozó hatósági állatorvosi igazolás, valamint a tenyésztő nevére átírt marhalevél. A kérelmet a tanács minden hónap 25-ig beérkezően megküldi a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek. A beérkezett kérelmek alapján a felügyelőség a vemhesÁ kiskertek talajának szerkezete az intenzivebb igénybevétel miatt leromlik és tápanyagokban elszegényedik. A változatos növényállomány — az egyéb tényezőkkel együtt —. Meitartstta évi rendes iaptekezietét a békéscsabai nyúüársuiás Megválasztották az új tisztségviselőket A napokban mintegy 50 nyúl- társulási tag és meghívott vendég vett részt a békéscsabai nyúltársulás évi rendes mérlegjóváhagyó és vezetőségválasztó tagértekezletén. A tanácskozásorr részt vett és felszólalt Csi- csely Pál, a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke, a városi tanács képviseletében Vigíh Gábor. Ott voltak a megyéből meghívott nyúltársulási megbízottak is. Fekete István, a társulás elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt év feladatait a tagság a nehézségeket figyeüembevéve teljesítette. A társulás a napokban ünnepli 10 éves fennállását. Az eltelt évtized eredményeiért nem kell szégyenkezni. Az alakulás évében, 1982-ben mindössze 27 tagot számoltak. Az elmúlt 10 évben 67 ezer 582 vágó- nyulat neveltek. Az átlagsúly 2 kiló 93 deka volt. A legtöbb nyulat 1970-ben értékesítették, összesen 8658-at adtak el. 1971- ben különböző okok miatt a tagság 25 százaléka elhagyta a társulást. így szerződésre 8009 nyulat. összsúlyban 247 mázsát adtak. Az átlagsúly 3 kiló 7 deka volt. Ez jobb az országos 2 kiló 70 deka és k megyei 2 kiló 75 deka átlagnál — mondotta az előadó. Igen tetemes károkat okozott a myxomatózis nevű nyűlbeteg- ség. 1966-ban négyezer nyulat1 vitt el, viszont 1971-ben már csal: 50-et. Ebben az évben elkezdték a védőoltást. A társulás elnöke ezután a városi tanács, az ÁFÉSZ és a Gabonafeivásárló és Feldolgozó Vállalat gyors & hathatós segítségét kérte a nyúltápellátás javítására. Igen értékes valuta a népgazdaságunknak at nyúl. Ezért is rendezték a felvásárlási árat a korábbi 23 forintról 25, illetve 28 forintra kilogrammonként — mondotta Fekete István, a társulás elnöke. A tagértekezlet a továbbiakban, a négyéves mandátum lejártával, titkosan megválasztotta az új tisztségviselőket A békéscsabai társulás elnöki tisztét isimét Fekete Istvánra bízták. Back Gyula új növény védőszerek Az idén tovább javul a ma- gazdasági nagyüzemek növényvédőszer ellátása. A mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter újabb, nagyhatású készítmények forgalombahozatalát engedélyezte. Ezek közül jó hatással alkalmazhatják a hazikertekben és a nagyüzemi gazdaságokban a Fundasol elnevezésű készítményt, amelyet a lisztharmat i ellen „vethetnek be”, nemcsak a szölöskertékben, hanem az al-! mafák és gabonatáblák védelmére is. A Diuron gyomártószer a lucerna vegyszeres gyomirtó-1 sárnál tesz jó szolgálatot. üszőt a helyszínen azonosítja, ■ tartósan bejelöli és az első elles- [ tői számított 4 évi időtartamra ; tenyésztési ellenőrzésbe veszi és ■ arról a vevővel megállapodást S köt. Megyénkbe® az állami támo- ■ gatás igénybevételével 1971-ben ’ 2 412 tenyésztőnél 2 759 vemhes- ! üszőt, illetve tehenet vettünk • állományba, mely a háztáji és i egyéni gazdaságok íehénállo- 5 mányának 15 százaléka. Össze- ■ sen 22 millió 72 ezer forint ál- S Járni támogatást folyósítottunk, s Felügyelőségünk várja azon j tenyésztők kérelmét, akik a jő- S vőben az állami támogatás: igénybevételével kívánjál: vem- • hesüszőjüket tenyésztésbe állíta- ! ni Petrovszki János Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség csak akkor ad kielégítő termést, ha szerves, illetve műtrágyával tápanyageliátsásukat is biztosítjuk. A szervestrágyázást a házi- kertben aera nélkülözheti ükj mert a talaj az intenzívebb ká-j használás — a többszintes, folyamatos termelés, az öntözés ■— következtében tömőd ik, mor- asás szerkezete leromlik, a humusz és a tápanyagok lemosód, nak a mélyebb szintekbe, s a növények csak kis hatásfokkal, hasznosítják. A szervestrágyázással kedvező fizikai állapotot, jobb víz- gazdálkodást alakítunk Id, és a szervesanyag bomlásával a hasznos talajbaktériumok életfeltételeit is javítjuk. Szervestrágyázással jelentős mennyiségű tápanyagot is viszünk a talajba. A szervestrágya tápanyagai lassú hatásúak, vagyis csak 3 év alatt hasznosulnak. Házikertekben a közvetlen és gyorsabb hatás érdekében használjunk műtrágyákat is. Az adagolandó szerves- és műtrágyák mennyiségét több tényező határozza meg. A szervestrágyázásra ritkábban kerül sor a közbeeső években csak műtrágyákat dolgozunk a talajba. Ha rendszeresen öntözünk, a műtrágyák mennyiségét 10— 20 százalékkal növelhetjük. A díszfákat és a cserjéket elégséges 4—5 évenként szervestrágyával ellátni. Mikor és hogyan juttassuk a talajba? Trágyázhatunk ősszel és tavasszal. Először a szervestrágyát terítjük el, majd erre szórjuk a pétisó felét és a kálisó teljes mennyiségét. A szuperfoszfátot mindig ősszel kell kiszórni! A kiszórást követőleg 25—30 cm mélyre ássuk be úgy, hogy az ásáskor keletkezett hantokat aprítsuk el. Id BÉKÉS menj 1972. FEBBUÁR 15. Az Öreg 12 malacából hat Sokat bíbelődött Blabut György békéscsabai tea-tag „öreg” nevű kocájával és 12 malacával, hogy fényképezésre jő pózba kerítse a falkát. A koca köré azonban csak 6 malacot sikerüli szelídítenie, mert a többi szanaszét szaladt az udvaron- így hát a fényképen a 12 szép malacból csak hat látható. (Fotó: Demény) IS»SB®S3'3®eS9*S2eßBBB9*® Miért nem lehet zöldség-vetőmagot vásárolni Gyomán? Juhos József, Gyom a, Körösi Csorna Sándor u. 27. szám alól levelet küldött szerkesztőségünknek, melyben szóvá teszi, hogy Gyomán nem lehet vásárolni zöldség-vetőmagot. Miért? — kérdezi, Lapunk Kert. és Háztáji rovatában olvasta, még 1971. december 28-án. hogy milyen bő fajtaválasztékot kínál a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a házikert tulajdonosoknak. Üzenjük Juhos Józsefnek, hogy Gyomán te meg lehetne találni a módját a zöldség-vetőmag ellátás javításának. Meg ítélésünk szerint itt is ugyanúgy. mint a megye többi községében, az ÁFÉSZ-nék ki kellene jelölni egy üzletet, ahol a tasakolí vetőmagot nagy fajtaválasztékban a község lakosainak megvételre ajánlanák. A Vetőmag Vállalat messzemenően kielégítené a gyomai ÁFÉSZ ilyen irányú igénylését, mivel zöldség vetőmagból nagy fajtaválaszték és bő készletek állnak raktáron. A íagy szerepe növényeink életében A 0 Celsius fok (fagypont) alatti hőmérsékletre növényeink eltérő módon reagálnak. Az áttelelő növények télen megfagynak, ez természetes, a növényben keletkezett apró jégkristályok hőemelkedéskor elolvadnak, nem roncsolják szét a növényi sejtet. Hasonló jelenség játszódik le mélyhűtéskor is. Zöldség, és dísznövényeink jelentős része fagypont alatti hőmérsékleten elfagy, elpusztul. E növények fagyérzékenysége változó, pl. egyes beboruló levelű karfiolfajták megfelelő harmonikus műtrágyázás esetén —7 —8 C fok hideget is átvészelhetnek. A nitrogéntartalmú műtrágyák növelik a fagyérzékenységet. Felfagyáskor a felső talajréteg a fagyás és az olvadás váltakozása miatt megemelkedik ezért az áttelelő növények kilazulnák, gyökerei elszakadoznak elpusztulnak. A termőrészek tömörítéssel (hengerezés, állatok jártatása) csökkenthetjük a kárt. Különösen veszélyes a fák és szőlőtőkék vesszőire felrakódott jégpáncél, mely gyakran 10 mm vastagságot is elérhet. A felrakódott jég súlya alatt a vesszők lehajtanak, megrepedezhetnék, letörhetnek, másrészt áz összefüggő jégpáncél alatt a rügyék — levegő hiánya miatt ■— kipálla nak, elpusztulnak. A termörészék védelme érdekében nyírfaseprü. vel ütögessük meg növényeinket, hogy a felrakódott jégpáncél megrepedezzen és lehulljon. Egyes esetekben fagyvédelem célját szolgálja a jég, ugyanis késői vagy korai fagyok esetén esőszerű öntözést alkalmazva a növények felületén jégréteg képződik, a felszabadult fagyási hő, valamint a további csapadék megakadályozza a növényéi: fagypont alá hülését Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a fagy elősegíti a morzsás talajszerkezet kialakulását és (a nap hatásával váltakozva) a sok kárositőt elpusztít mintegy természetes talajfertöt- lenítést végez. Beliezai Géza városi növényvédelmi főfelügyelő Trágyázás a házikertben
