Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség a Vietnami Demokratikus Köztársaságból Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével pénteken hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormá- mányának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A megérkezés után Fock Jenő, a repülőtéren nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Többek között elmondta: — A függetlenségért, szuve- j renitásáért három évtizedes szüntelen harcot folytató, s ebből i több mint hét esztendeje a világ legnagyobb imperialista hatalmával élet—halál küzdelmet vívó nép vendégei voltunk. Amerre jártunk, városokban és falvakban, gyárakban és termelőszövetkezetben, katonák és diákok között, mindenütt a harci lelkesedés az állhatatosság és a nagyszerű helytállás példáival találkoztunk. Küldöttségünket mindenütt rendkívül meleg, elvtársi szeretettel, nagy megbecsüléssel fogadták. Mindenütt tudnak a magyar nép irántuk érzett rokonszenvéről, a magyar munkások, parasztok, asszonyok, fiatalok, úttörők megannyi szolidaritási akcióiról, a gazdasági segítségről éppúgy, mint a harcukban eredményesen használt magyar fegyverekről, a kórházakról és a vérplazmáról ugyanúgy, mint a takarókról és a melegítőkről, a Vietnamért vállalt önkéntes vasárnapi műszakokról. A vietnapi nép harcáról szólva kijelentette Fock elvtárs: az ellenség azt hitte, hogy a vietnami emberek kifáradnak a hosszantartó háborúban. Igaz, nehéz, áldozatoktól terhes körülmények között élnek, de a csüggedésnek nyomát sem tapasztaltuk. örömmel láttuk, hogy ilyen körülmények között is mennyi életerő, mennyi mosoly sugárzik a fenőttekből és a gyerekekből egyaránt. Saját szemüri'kel győződtünk meg, hogy vietnami testvéreink lelkesedése, harci szelleme töretlen. Az amerikai imperialisták hiába reménykednek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe egységesen és szilárdan tömörül a Vietnami Dolgozók Pártja köré, hogy győzelemig folytassa a harcot a hazájukat megszálló idegen hatalom és helytartóik ellen, tudják, hogy harcukban szilárd támaszt jelent a Szovjetunió és a többi szocialista országok — köztük hazánk — internacionalista segítsége és szolidaritása. A delegáció munkájának mérlegét így summázta a miniszter- elnök: — Abban a tudatban térhettünk haza, hogy eleget tettünk pártunk, kormányunk megbízatásának. Aláírtuk a magyar— vietnami nyilatkozatot a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak 1972-ben nyújtandó ösz- szes segélyről, a térítésmentes katonai támogatásról, a kamatmentes hitelről, valamint a kölcsönös áruszállításokról és fizetésekről szóló megállapodásokat. Mindenütt átadtuk népünk forró testvéri üdvözletét. Kifejeztük csodálatát hősi helytállásuk iránt. A két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákról, országaink kapcsolatainak fejlesztéséről és mindenekelőtt a vietnami nép Már 36 ország ismerte el Bangla Desht hősi harcával összefüggő kérdésekről őszinte, nagyon elvtár- slas légkörben, rendkívül eredményes tárgyalásokat folytattunk a Vietnami Dolgozók Pártjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának vezetőivel. Bebizonyosodott, hogy minden megtárgyalt kér-j désben teljes közöttünk az egy-1 ség. — A vietnami—magyar barátságot, a nemzetközi kommunista mozgalom internacionalista egységtörekvéseit demonstráló ünnepnapok után most ismét a szolidaritás tettekben kifejezésre jutó hétköznapjai következnek — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő. (MTI) TÜNTETÉS BOLÍVIA PÁRIZSI NAGYKÖVETSÉGE ELŐTT Dacca ' Mudzstbur Rahman, a Bangla j Desh miniszterelnöke az iszlám titkárság főtitkárához, Tunku Abdul Rahman, volt maiaysiai I miniszterelnökhöz Intézett üzenetében ismételten leszögezte,' hogy a Bangla Desh Népi Köz- I társaságban nem üldöznek i egyetlen nemzeti kisebbséget: sem. Rahman sejk üzenete nem tagadja, hogy bizonyos elszige- | telt incidensek voltak, ezeket azonban a volt koilaboránsok és a bihari mohamedánok között rejtőzködő pakisztáni katonák | provokálták. „Nincs titkolni valónk és ezért az iszlám titkárság főtitkárát szívesen látjuk hazánkban” — hangzik az üzenet. Űj-Delhl Hollandia, Luxemburg és Belgium hivatalosan ’ elismerte a Bangla Desh Népi Köztársaságot — közölte az indiai fővárosban az új állam diplomáciai képviseletének vezetője. Ezzel 36-ra emelkedett azoknak az országoknak a száma, amelyek diplomáciád elismerésben részesítették a Desh-t. Nixon pcrifőérfelre7lete Február 17-én indul Pekingije Washington Nixon amerikai elnök csütörtökön mintegy 45 perces rögtönzött sajtóértekezletet tartott. Az elnök három hónap óta először találkozott a sajtó képviselőivel. Az elnök tájékoztatóján bejelentette, hogy február 17-én reggel indul Pekingbe a Washington közelében fekvő Andrews légitámaszpontról és február 21- én, helyi idő szerint délelőtt fél tizenkettőkor ér földet a kínai fővárosban, a látogatás február 28-án ér véget. Ismételten figyelmeztetett arra, hogy pekingi látogatásához nem szabad „túlzott várakozásokat” fűzni, de — mint montotta — „túlzott borúlátásra sincs ok”. Kijelentette, hogy elsősorban a kínai vezetőkkel — Mao Ce-tunggad és Csou En-laj-jal — folytatandó megbeszélések céljából utazik a Kínai Népköztársaságba és a „tárgyalásokat fontosabbnak tartja, mint a városnézést”. Elmondotta még. hogy a megbeszélésekkel párhuzamosan a sajtót nem tájékoztatják, a tárgyalások befejeztével azonban közös közleményt adnak ki. Az ENSZ-fötitkár állást foglalt az NDK felvétele mellett New York Kunt Waldheim ENSZ-főtit- kár New Yorkban csütörtökön tartott sajtóértekezletén állást foglalt a Német Demokratikus Köztársaság mielőbbi ENSZ-tag- sága mellett. A főtitkár hangoztatta: „Meggyőződésem, hogy a két német állam felvétele a világszervezet érdekeivel összhangban lenne. Mindig is az ENSZ egyetemessége mellett szálltam síkra. Úgy vélem, hogy a legutóbbi közgyűlésen e tekintetben ákerült nagy lépést tenni előre. A főtitkár igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy az európai biztonsági értekezlet megtartása hozzájárulna-e az európai béke megszilárdításához. Waldheim ezzel kapcsolatban rámutatott: :a feszültség csökkentésének ügye Európában jó úton halad. Éppen ezért kedvezőek a kilátások a biztonsági értekezlet megtartására. T5bb száz párizsi tüntet Bolívia franciaországi nagykövetsége előtt követelve, hogy a bolíviai hatóságok adják ki a háborús bűnös Klaus Barbie-t, aki a lyoni Gestapo vezetője volt és most Klans Altmann álnéven Bolíviában él. fTelefotó — AP—MTI—KS) A Felsönyomási Állami Gazdaság központi gépműhelye Zetor- Soper traktorok főjavítását vállalja , Igénybejelentés a helyszínen DANIEL LANG: INCIDENS A 192-ES MAGASLATON (Dokumentum-regény) 9. Visszatekintve, Eriksson úgy véli. alighanem a kicsiny Viet- kong-különítmény mentette meg őt Meserve golyójától. Az ember és fegyverhátrányban levő ellenség olyan kitartóan küzdött, hogy az őrmester, Clark és Manuel lőszere elfogyott, és így hosszabb időre félbe kellett szakítani az osztag útját, hogy új tölténytárakat és gránátokat vételezzenek. Vissza kellett tehát térniük a szakaszparancsnokságra, amely négy osztagot egyesített, ahol a szakasz egyetlen tisztjénél. Reilly hadnagynál ma. gasabb rangú tisztek is voltak. Mikor elérték a szakaszparancs, nokság területét, Eriksson úgy érezte, mintha az ígéret földjén járna az utóbbi két nap szorongása helyébe szinte kézzelfogható biztonságérzet költözött. Osztaga hamarosan újra útnak indul, ezért gyorsan kell cselekednie. Ez nem is volt nehéz, hiszen egyetlen vágya az volt, hogy gyorsan cselekedjék, no meg abban sem kételkedett, hogy amint cselekszik, egy-kettőre meglesz az eredménye. Ügy kép. zelte, hogy amint belül kerülnek a táboron, pofonegyszerű dolog lesz Meserve-öt és a többieket Fordította: Hernádi Miklós felelősségre vonni. Semmi mást nem kell tennie, mint jelenteni, hogy nemi erőszakot és gyilkosságot követtek el, és a katonai szervek ugyanolyan ügybuzgalommal fogják kivizsgálni az esetet, mint azt az ember ilyen helyzetben a civil szervektől várja. A táborban eltöltött első óra alatt senki sem tudta volna meg. győzni, hogy ez másként lehet. Akárhogyan Is, Eriksson min. denekelőtt tétovázás nélkül megkereste barátját, Curly Rowant, hogy elmondja neki Mao •történetét. Alig kezdett azonban bele, amikor Clark meglátta, hogy egymásai .beszélnek. Lecsaoott rájuk, követelte, hogy mondják meg, miről beszéltek. „Kitaláltunk valamit, hogy elzavarjuk” — mondta Eriksson. „Vad állapotban volt, alig bírt magával, a szeme ide-oda ugrált. Már régen felhagytunk a látszattal az osztagban, hogy semmi különös sem történt az úton. Valameny- nyien rémülten, izgatottan jöttünk vissza, de ez éppen Clarkon látszott a leginkább”. Clark végre elment, Eriksson folytatta a történetét, és amikor a végére ért ,óriási megkönnyebbülést érzett. „Végre valaki tudott Maóról, aki nem tartozott az osztagba". Nem voltak Illúziói afelől, hogy Rowan sokat tehet abban az ügyben, amely most tudomására jutott. Barátja mindenesetre megtette, ami tellett tőle. mert azonnal továbbadta a gyilkosság hírét saját osztaga őrmesterének A hírt az őrmester Reilly hadnagynak továbbította, s az magához hivatta Erikssont. Mikor Erikson belépett a barátságtalan kunyhóba, amely Reilly parancsnoki irodájául szolgált, azt képzelte, hogy — ha magánemberként is — Reillv ki fogja fejezni megdöbbenését. Semmi megdöbbenést nem fejezett ki a hadnagy, hanem Eriksson meglepetésére, arra használta fel ezt a pillanatot, hogy elmondja Erikssonnak egy korábbi élményét Nvugodt, közvetlen hangon elmesélte Erikssonnak, hogy három évvel ezelőtt néger feleségét, aki akkor készült megszülni első gyermeküket egy aiabamai kórházba vitte kocsiján. Feleségének mér szülési ' fájdalma voltak, faji okokra hivatkozva, mégsem fogadták be a kórházba, és az asszony végül is az előcsarnok padlóján szülte meg gyerekét. A felbőszült Reilly szét akarta zúzná a kórház berendezését, mire a kórházi szolgák kihívták a rendőrséget, s az az újdonsült apát letartóztattál és börtönbe csukta. Cellájában kitervelte, hogyan fogja lelőni a kórház embereit de amikor jvégre kiszabadult, lemondott a bosszú gondolatáról. „Mire kászaíbadultam, ezt mondtam magamnak: Gondolkozz, m* is történt A& történt, hogy ez a világ rendje,' és nincs értelme
