Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
A-MEGYEI- PÁRTBIZOTT SAG ÉS A MEGYEI TAnACS'VAP-J A \ 1972. JANUAR 19., SZERDA Ara: »• fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM A mérce magasabb Ahhoz, hogy j<58 áttekinthet» aük és összefüggéseiben értékel“ hessük az 1972. év tervét, olyan dokumentumhoz kell igazodnunk, amely időben és távlati tendenciájában átfogóbban jellemzi fejlődésünket: a negyedik ötéves tervhez, öt év irányszámai — amelyek egész sor hosz- izútávú koncepcióhoz is kapcsolódnak — már messzemenően alkalmasak arra, hogy a fejlődés irányát, jellegét tükrözzék, így hát ha ehhez mérjük egy esztendő népgazdasági programját, a jelen és a jövő olyan kapcsolatrendszere tárul élénk, amely már jó igazodási lehetőségeket kínál. Ebből a nézőpontból vizsgálódva, mindenekelőtt azt a kiindulási alapot érdemes áttekintenünk, amelyre az idei tér:? épül; az előző, 1971. évi tervet Nos, a most zárult esztendő csgész sor eredménye jól tükrözi az ötéves terv irányvonalát Mindenekelőtt a termelékenység --avulására kell utalnunk, amely az előző évek lassuló, olykor stagnáló szakaszai után isméi erőteljes növekedést mutatott: az ipari többlettermelés ezúttal telje» egészében a termelékeny- aég emelkedéséből származott Gyors ütemben, mintegy 7—8 ■éróraiékkai nőtt a társadalmi W-mék is, és a nemzeti jövedelem emelkedésének mértéke még valamelyest ezt is meghaladta. A teljes igazsághoz tartozik azonban, hogy gazdasági fejlődésünk a múlt esztendőben nem igazodott minden ponton a negyedik ötéves tervhez, s az eltérések — természetesen egész sor korábbi, nem újkeletű tényezőből eredően is —, feszültségeket okoztak, a tervszerű gazdálkodást zavarták. Ez a magyarázata annak a kulcsmondatnak, amely- lyel a kormány az idei tervet publikáló közleményben az esztendő gazdálkodását összefoglalóan jellemzi: „Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyensúly javításában jelölte meg”. Elemezve ezt az átfogó jellemzést, kitűnik, hogy a feszültségek rendre-sorra ott jelentkeznek, ahol az elmúlt évben eltértühk a negyedik ötéves tervben meghatározott arányoktól. Ismerete®, hogy a beruházási piac keresleti és kínálati oldalának erőteljes különbsége, ebből eredően a befejezetlen beruházások állományának növekedése — í»ár korántsem 1971-ben keletkezett —, a tervezett befektetéseknek ösz- uzesen mintegy 20 százalékos túlteljesítése élezte az ebből következő gondokat A nemzeti jövedelem fogyasztási és felhalmozási arányának eltérése az ötéves tervtől, s mindezek negatív hatása a külkereskedelmi mérlegre, illetve az állami költség- vetésre, indokolják az idei tervben rögzített törekvést: a kedvező vonások erősítését, az egyensúly javítását Ha most már az esztendő előirányzatainak körvonalrajzát vonjuk meg, abból indulhatunk ki, hogy a fejlődés összegezett mutatószáma — a nemzeti jövedelem növekedési üteme — öt- hatszázalékos, tehát az ötéves tervben meghatározott mértéket mutat Ebből az alaptényből következik az ipari termelés -ugyancsak mintegy 5—0 százalékos előirányzata, s a mezőgazdaság reális (nem véletlenszerű rekordterméssel számoló) 2—3 százalékos növekedési program, ja. A kritikus pont: a beruházási terv sem jelez látványos mérséklődést; ellenkezőleg: arról van szó, hogy az 1972-re előirányzott 106 milliárdos összeg csupán a túlteljesítést, a növekedést mellőzi, s megfelel az előző évben beruházott színvonalnak. A gazdaság fejlődésének tervezett arányai módot adnak arra, hogy az életszínvonal is az eredeti — ötéves tervben előirányzott — mértékben emelkedjék. A munkások-alkaimazottak, valamint a parasztok egy főre jutó reáljövedelme öt százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig (számolva a fogyasztói árszínvonal emelkedésével is) mintegy 3 százalékkal növekszik. A terv teljesítése — s jó, ha mindenütt számolnak ezzel —. a tavalyinál bonyolultabb feladatok megvalósítását feltételezi. Amint az országgyűlés költség- vetési vitája is rámutatott: a vállalatok szigorúbb feltételek közepette, magasabb mércék elé állítva gazdálkodnak majd. A haladás, az ötéves terv teljesítése azonban a követelmények folyamatos emelését feltételezi! T. A. Ülést tartott i az országgyűlés ipari bizottsága Az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció kiállta a gyakorlat próbáját, végrehajtásának eredményei — a közlekedési ágak arányos fejlesztésével és a szállítási feladatok célszerű megosztásával — jól szolgálják a népgazdaság szükségleteinek kielégítését. így summázhatók azok a képviselői vélemények, amelyek kedden iaangzottak él a Parlamentben, az országgyűlés ipari bizottságának ülésén. A Gácsi Miklós elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés aleln őke is — a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának tapasztalatait elemezték. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tartott ezután vitaindítót Á megyei tanács vb-üléséről jelentjük Ónálló bérgazdálkodás több megyei intézménynél Február 16°ám megyei iunáeaüié® A megyei tanács végrehajtó bizottsága janáur 18-án tartotta ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A vb előző ülésein hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után a februári megyei tanácsülés előkészítésével foglalkozott a testület. A végrehajtó bizottság meghallgatta & jóváhagyólag tudomásul vette a tanács tisztségviselőinek (elnökhelyettesek és titkár) szóbeli beszámolóit a múlt évi munkájukról. Megvitatta és több észrevétellel együtt elfogadta a tanácsülés elé terjesztendő tájékoztatót a végrehajtó bizottság 1971. évi működéséről Klaukó Mátyás tanácselnök írásos beszámolója alapján. Jóváhagyta az 1971. december 22-én hozott megyei tanácsülési határozatok végrehajtására tett intézkedéseket. A továbbiakban meghatározta a soron következő megyei tanácsülés időpontját: 1972. február 16, Békéscsaba. Napirenden szerepei többek között a megyei tanácsnak 1972. évi költségvetéséről és fejlesztési tervéről szóló javaslat, amelyét a vb-ülés a vita alapján részben módosított és kiegészített. Ezt követően a végrehajtó bizottság önálló bérgazdálko- si, illetve felújítási-alapképzési joggal ruházott fel több megyei intézményt. Megállapította, hogy a megyei központi költségvetéshez tartozó több intézménynél az önállóság tárgyi és személyi feltételek kialakultak ahhoz, hogy önálló bér- gazdálkodási, illetve felújítási alap képzési joggal rendelkezzenek. Indokolták, hogy ennelp önálló gyakorlása a helyi adottságokhoz jobban igazodó fel- használást eredményez. Ezért 1972. január 1-i hatállyal a megyei központi költségvetéshez tartozó Megyei Művelődési Központot, a Megyei Könyvtárat, a Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a megyei tanács járási hivatalait önálló bérgazdálkodási, a Jókai Színházat és a szeghalmi utókezelő kórházat pedig önálló felújítási alapképzési joggal ruházta féL Egyben utasította a pénzügyi osztály vezetőjét a határozattal kapcsolatos intézkedések megtételére. Majd az írásos és szóbeli bejelentések következtek, melyek között szerepel, hogy a közeljövőben a városi, nagyközségi és községi tanácselnökök részére háromnapos továbbképző-tanfolyamot szerveznek. Ezek tudomásulvételével a végrehajtó bizottság ülése befejeződött -—r. H *1. üt nap osztrák földön «2—8, oldal) Miért lassú a rakodás gépesítése? »«Mail Szónoktattfolyam«,. <4. oldal) Okosan, takarékosan«» ®8«8a® Én, az ügyfél ÜB. oldal) A szebb és korszerűbb újságért Nyomdászok, lapkiadói vezetők és újságírók tanácskozása szerkesztőségünkben A Békés megyei Népújság szerkesztő bizottságának kezdeményezésére tegnap, kedden délelőtt igen hasznos és termékeny tanácskozás zajlott le a szerkesztőségben. A munkaértekezleten részt vettek a Béké6 megyei. Nyomdaipari Vállalat vezetői: Kendra György igazgató és Nagy Péter főmérnök, a Béikés megyei Lapkiadó Vállalat részéről: Le- hoczky Mihály igazgató és Kla- váts János főkönyvelő, valamint a Népújság Szerkesztőségének vezető munkatársai és a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat békéscsabai telepének meghívott dolgozói. Cserei Pálnak, a Békés megyei Népújság főszerkesztőjének vitaindítója után a résztvevők részletesen megtárgyalták a megyeli lap, az orosházi és a gyulai mutáció előállításának fejlesztésével kapcsolatos igényeket és a kölcsönös észrevételeket, a szerkesztőség és a nyomda együttes feladatait. A megbeszélésen több hasznosítható javaslat hangzott el a lapok tipográfiai és esztétikai megjelenésével összefüggésben. Nagy Péter, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat főmérnökié a tanácskozáson többek közt tájékoztatta a részvevőket arról, hogy miképpen tervezik és hajtják végre a laprészleg közeljövőben megkezdődő és előreláthatóan 1974—1975-re megvalósuló rekonstrukcióját, amely lehetővé teszi majd lapunk korszerűbb, két színnyomásos és nagyobb formátumú előállítását. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy a jövőben félévenként tartanak hasonló tanácskozásokat, a rekonstrukció eredményes végrehajtására és a kölcsö- ' nős igények kielégítésére pedig rendszer» konzultációkat folytatnak. I Vasúk kosait hidegebb van Kemény munkát végeznek a békéscsabai vasutasok a tartós hidegben. A deres ütközők között még hidegebb vara, A vonatok csak alig pár perccel térnek cl a ara taetasradífflL (iFotó; Demcray)
