Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Tervezgette tavaszra A fóliás termesztés megkezdé­sekor azt kell mérlegelni: csak a saját szükségletre akarunk-e termelni, vagy nagyobb értéket eladásra, esetleg exportra? Ha ezt eldöntöttük, akkor ve­gyük fontolóra: mekkora a terű. tétünk és milyen méretű fóliás berendezést tudunk készíteni, il­letve kezelni. A fóliaalagút 50—150 cm szé­les, 45—75 cm magas lehet, négyzetmétere 10—15 forintba kerül. A fóliaágy 2—3 méter széles, 70—90 cm magas lehet A 3 mé­ter széles és 90 cm magas ágy négyzetmétere 20—25 forintba kerül. A fóliasátor, amely 4,5—7,5 méter széles és 2—3 méter ma­gas is lehet, szintén alkalmazha­tó a házikertben. Az előállítási költsége ennek a legnagyobb: 35 —70 forint/négyzetméter, mégis gazdaságos, mert a hely kihasz­nálása szempontjából nagyobb a hasznosítható terület, kevesebb az út, mint a több kisebb ágy között. Legnagyobb előnye, hogy rossz időben a sátorban kényel­mesen dolgozhatunk. Ez a méret már fűtéssel is kombinálható; olaj. vagy egyszerű széntüzelésű kályhával is megteremthetjük a növények számára a kívánt hő­mérsékletet Most gyógyítsunk ! Az almafa fekete rák betegségének gombája seb-élősködő. Ez azt jelenti, hogy a kórokozó leg­gyakrabban az idősebb fák tör­zsének és vázágainak kérgén keletkezett sérüléseken át fer­tőz. A fertőzött kéregrész bama- ibolyás árnyalatú, besüppedt, majd fekete színűvé változik. Az elhalt kéregrése hossz- és ke-| resztirányban felrepedezik, majd leválik. Ha a kéregelhalás az ágon, gallyán vagy törzsön kö­rülér, a felette levő részek el­száradnak. A kórokozó elsősor­ban az alma — ritkábban a kör­tefán okoz rákosod ást. A vizs­gálatok szerint az egész ország­ban megtalálható. Főleg magas talajvíz vagy kedvezőtlen talaj- viszonyok között üti fel a fejét A fiatal fákon a betegség elő­fordulása ritka. A levélen és a gyümölcsön a károsítás kevésbé jelentős. Csak úgy tudunk védekezni ellene, hogy az elhalt rákos kéregrészt körülbelül 2 cm-es egészséges résszel együtt kivágjuk. A seb­felületet oltó viasszal kenjük be. A málna növényvédelmi problémái A házükertekbem és szórvány- gyümölcsösökben egyre nagyobb területen foglalkoznak a málna termesztésével. Ezt az igen közkedvelt gyümölcsöt a kár­okozók erősen támadják és így a védekezés elmulasztása a tel­jes termés megsemmisülésével járhait. A malnacserjén elsősorban a másodéves vesszőkön jelenik meg és azokat károsítja a di- diméllás vesszőfoltosság, mely erős fertőzés esetén a termés- ereckmenyt kedvezőtlenül befo­lyásolja. Tünetei a szemek körül már júniusban mutatkoz­nak, de nagy arányban csak júliustól láthatók szembeszökő­en vörösülla foltok, amelyeken elhal a falfoőr. Az ilyen vesz- szőkön a teljes elhalás feltét­len bekövetkezik. A gomba sza­porítóképleted (micéliumad) a málnatő mélyebben fekvő ré­szedbe, még a gyökerekbe is le­né, de a jövő évi fertőzés tavasz szál mégis a född feletti ré­szekből indul. Az előbb említett betegség mellett igen lábrakapott és mindjobban terjedő a leptosz- fériás megbetegedés. A fertőzés a talajból, főleg a pajorok rá­gáskapuin keresztül éri él a málnatő gyökereit és terjedési határa a gyökér-nyakon alig megy túl a málna tő talaj feletti részeire. A betegeskedő és már egyes venyigéiben elszáradt máinatövön lényegében sem le­IQ bikis AtfCJffJSsn 1972. JANUÁR 11. vélfoltot, sem vöröses, sem ezüstös héj felszaka dozást nem találunk, csak a száradó venyi­gék kérge lesz világosbarna. Ha ilyet megfogunk és magunk felé húzzuk, akkor, ha az idő­járás száraz, alul hangosan pattanva törik éL A törésvég bamásfekete és a venyige be­lestül morzsáiékor, redves. A törés még esős idében is be­következik, legfeljebb nem olyan hangosan. Az említett betegségek ellen akkor Íréül védekezni, amikor a málnatő kihajt és a hajtások 20 cm-esek, Orthocid gomba- ölőszerrel 0,3 százalékos tö­ménységben ,nedvesítőszer hoz­záadásával. Ajánlatos az előbb említett kezelést minden eset­ben elvégezni, ezáltal megelőz­hetjük az erősebb fertőzés ki­alakulását. A beteg tövet, amennyiben erősen fertőzött ássuk ki, égessük éL A jó gondozást a növény meghálálja. Jeszenszky Géza növényvédelmi szakmérnök Az eltávolított hulladékot éges­sük eL A korómpenész különböző korompenészgombák fonalszövedéke, amelyek a meg­támadott növények szövetéből nem táplálkoznak, tehát nem élősködők. A pajzstetvek és le- véltetvek által termelt mézhar­matban telepszik meg és abból táplálkozik. Az elhanyagolt gyű-, mölcsfák ágain, törzsén, hajtá­sain, levelein és a gyümölcsö­kön fekete bevonatot képez. Ez a jelenség gyakori például a besztercei szilvafán. A kárt az­zal okozza, hogy elzárja a nap­fényt a zöld növényi részektől s ezáltal a fa életműködése korlá­tozott lesz. Ha a pajzstetvek és a levéltetvek ellen rendszeresen védekezünk, a korompenész nem telepszik meg fáinkon. A zuzmók és mókák leginkább a páratelt, csapadék­ban bővelkedő hegyvidéket kedvelik. A gondozatlan fák kérgét lepik el. Nem élősködők, mert nem hatolnak a fák szöve­teibe, de mégis károsak, mert megakadályozzák a fa légzését, azonkívül számos károsítanak elsőrangú búvő, illetve átteledő helyül szolgálnak. Azért is hát­rányosak, mert sok nedvességet szívnak magukba és alattuk a fa kérge is átitatódik nyirkos­sággal, megpuhul és a korhasztó gombáknak, a rovarok, rágásá­nak könnyen áldozatul eshet. A korona párateltségét fokozzák, s ez a gombabetegségek elterjedé­séhez nagyon kedvező. A gyü­mölcsfák meg a díszfák törzsét, vastagabb ágait, gallyait, a zuz­mó- és mohatelepektől a téli fatisztogatási munkálatok során kéregkaparással és drótkefélés­sel gondosan tisztítsuk meg. Fagy foltok. Ha ta végén, tavasszal a fában a nedv- keringés megindul és nappali erős felmelegedés után fagyos éjszakák következnek, a már nedvdús részek egyes helyeken megfagynak. A fagyfoltok rend­szerint a fa törzsének, ágainak dél felé néző felületén keletkez­nek. Az elhalt háncsréteg nem növekedik, ezért a foltok időben besüppednek, sötétebb színűek lesznek. A fagykárok legtöbb­ször nem tudnak behegedni, hanem rákos képződmények, taplógombák és szúbogarak tele­pednek meg rajtuk, végül is az ilyen fa kipusztul. A fagyfolto­kat metszük ki és a sebeket ol­tóviasszal kenjük be. dr. Kaczián Viktor A GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel felvesz technikumi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező: programozót és időelemzöt. anyagismerettel rendelkező anyagbeszerzőt, gázfűtöi vizsgával rendelkező gázkazán-fűtőt, gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a szövetkezet központi telepén, Gyula, Zrínyi tér 1—2 szám alatt, Reisz Józsefnél, a szövetkezet személyzeti előadójánál. Szobanövények téli gondozása Ä növényeink gondozása szo­ros összefügésben van a fény­es hőviszonyokkaü. Most a bo­rult, kevés napfényes időben nyugalmi állapot, vagy minimá­lis élettevékenység tapasztalha­tó a növényeknél. Ilyen körül­mények közt nagyobb körülte­kintésre van szükség a gondo­zásnál. A növények gondozása az öntözésből a tápanyag után­pótlásból, a megfelelő hőmérsék­let biztosításából, a lemosásból és a növényvédelmi munkákból áll. Általában január közepéig legfényszegényebbek a napok. Ezért ilyenkor minimális öntö­zésben részesítsük a növénye­ket. Nem előnyös a növények fejlődése, mert csak gyenge, sárga leveleket, hajtásokat haj­tanak. Ilyenkor a tápanyag után­pótlást is szüneteltessük. Szük­séges rendszeresen gondoskodni a növények leveleinek lemosá­sáról, vagy nedves szivaccsal való letörléséiről. Vigyázzunk ne­hogy eláztassuk ezzel a növé­nyek talaját a cserépben. A napsütéses órák növekedé­sével gondoskodhatunk a bősé­gesebb öntözésről Az öntözővíz mindig olyan hőmérsékletű le­gyen, mint a helyiség hőmérsék­lete. Az öntözéssel együtt kell vé­gezni az oldatos tápanyagután­pótlást FONIKÁ-val vagy WO- PIL-laL Ezek a tápsók magbolt­ban, virágüzletben vagy háztar­tási boltban szerezhetők be. Az előírás szerinti oldattal hetente egyszer öntözzük meg a növé­nyeket a tisztavizes öntözés után a gyökérperzselés elkerülése vé­gett. A növényeik hőmérsékleti igé­nyét már beszerzéskor tisztásad ‘ketl, hogy ennék megfelelően helyezzük el lakásunkban. Fény­szegény időszakban arra is vi­gyázzunk, nehogy túlfűtsük a helyiséget a kívánt hőmérsék­letnél. Fontos, hogy éjszaka mindig alacsonyabb legyen a bő­mérséklet, mint nappal. Gondot jelentenek a növény- védelmi feladatok. Vannak kár­tékony szervezetek és kórokozo gombák. A leveleken megjelenő sárga, majd bámuló es elhaló foltokat különböző növényeknél más-más gomba idézi elő. A vé­dekezés azonban azonos: egy li­ter vízben oldjunk fel egy csi­pet (1—2 gr mennyiségű) Zine- bet, vagy Orthocidot, illetve más hasonló hatású gombaölő­szert és permetezzük le vele a fertőzött növények leveleit. Az is gyakran előfordul, hogy a levélek a középső levéflér mentén kezdenek sárgulni. Ezt a .szövedékben élő takácsatkák és a csak nagyítóval felismer­hető tripszek okozzák. Mivel számukra a száraz le­vegő kedvező, különösen gyor­san elszaporodnak központi fű­tése s helyen és olyan növénye­ken, amelyek leveleiről nem mossák le rendszeresen a rára­kódott port. Hasonlóképpen gyakori kártevők a pajzstetvek és a icvLllcívch. A hajtások tor­zulásával együtt járó levéüleszá- radást okozzák. Védekezéskor a kártevő telepeket kaparjuk le kis kefével, hegyesvégű f apáién - kával és csak ezután permetez­zük növényi tetvek ellen hatá­sos szerrel. Eredményesen hasz­nálható a Wuxa 1 nevű lomb­trágya 0,02 százalékos hígítás­ban, amd a lemosó, illetve a per­metező vízhez keverhető. Danszki Károly Mackevics, V. V. II Iwsmarha tenyésztése és a santa gertrudis fajta Hogyan lehet gyorsabban, jobb minőségű marhahúst elő­állítani? Milyen fajtákat érde­mes felhasználni a mennyiség növelése és a húsminőség javí­tására? Hogyan értek el rövid idő alatt jéLeniíős marhahús­termelési eredményeket az USA-ban, Angliában, Francia- országban? Milyen tapasztala­tokat szereztek a Szovjetunió­ban a santa gertrudüs fajtisz ta tenyésztésével és fölhaszná­lásával haszonállat-előállítás­ra? Ezekre a kérdésekre ad vá­laszt a Szovjetunió földműve­lésügyi miniszterének könyve, mely magyarországi viszonyok­ra vonatkozó adatokkal kiegé­szítve kerül az olvasók kezébe. A könyv a Mezőgazdasági Ki­adó gondozásában jelent meg. Szeghalmon, a Sebes-Körös bal partján, külterületen bekerítve, öntözőberendezéssel felszerelt másfél hold bolgárkertészetre felszántott, trágyázott föld, erdő, gyü­mölcsös, sertéstelep. Beköltözhető, kétlakásos emeletes villa, pincével, többszöri fizetéssel is eladó vagy haszonbérbe kiadó. Cím: PATAI ISTVÄN fodrász Szeghalom, 10. kül­terület, 22/2 szám. 2294

Next

/
Oldalképek
Tartalom