Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

,»Követeljük a VDK elleni amerikai bombatámadások azonnali és feltétel nélküli !** A magyar Kormány nyilatkozata „A* egész világ megdöbbenés­sel értesült arról, hogy az Egye­sült Államok légiereje ismétel­ten felújította tömeges bomba­támadásait a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területe el­len. Az amerikai vezetők ezeket az akciókat cinikus, mondvacsi­nált érvekkel igyekeznek meg­indokolni, azzal a céllal, hogy ily módon leplezzék az Egyesült Ál­lamok, korábbi ígéreteinek meg. sz égését. Azzal fenyegetőznek, hogy e barbár támadásokat mindaddig folytatni fogják, amíg katonai érdekeik megkívánják. Nincs a világon olyan becsü­letesen érző és gondolkodó em­ber, akit ne háborítana fel az újabb amerikai agresszió. Az Egyesült Államok hivatalos kö­rei hiába kísérleteznek azzal, hogy hamis békcszólamaikkal félrevezessék a világ népeit, azok — mint eddig számos más al­kalommal — ismét meggyőződ­hettek az amerikai törekvések kétszínűségéről, a szavak és a tettek közötti mély szakadékról. Ha a Nixon-kormányzat valóban komolyan venné saját békcsző- lamait, akkor az erőszak politi­kája, a bombázások felújítása és kiterjesztése helyett konstruktív szellemben foglalkozna a viet­nami háború politikai rendezésé­vel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány képviselői által Párizsban előter­jesztett javaslatokkal. A magyar nép, a Magyar Nép- köztársaság kormánya mindig egyértelműen a hősiesen küzdő vietnami és más indokínai né­pok oldalán állt. Éppen ezért ha­tározottan elitéljük az Egyesült Államok légi haderejének ártat­lan asszonyokat és gyermekeket gyilkoló terrortámadásait és kö­veteljük e támadások azonnali, feltétel néküli és végleges be­szüntetését. Szilárd meggyőződésünk, hogy sem az Egyesült Államok újabb barbár akciói, sem az úgyneve­zett vietnamizálás nem törheti meg a vietnami nép és az indo­kínai térség más népeinek szi­lárd eltökéltségét, hogy kivívja szabadságát, önállóságát és füg­getlenségét. A magyar nép biz­tos abban, hogy a vietnami nép Igaz ügye győzedelmeskedni .fog és az amerikai betolakodik vég­leges vereséget szenvednek”. Összehívták a Varsái Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületét A tagállamok közötti megálla­podásnak megfelelően, 1972. ja­nuár második felében Prágában tartják a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének sáron következő ülését. Abdul Szamod köszöneté a szocialista országoknak Üj-Delhi Abd ul Szamad, a Bangla Desih külügyminisztere szomba­ton este egy Űj-Delhiben adott fogadáson köszönetét tolmácsol­ta az indiai ,a szovjet, a len­gyel és más népeknek, amelyek jelentősen hozzájárultak a Bangla Desh nemzeti felszaba­dító harcának győzelméhez. Ötnapos indiai látogatásá­nak befejeztével Szamad vasár­nap Űj-Delhiben interjút adott a sajtó képviselőinek. Kijelen­tette: „Nagyrabecsüljíik azt a támogatást .amelyet a Szovjet­unió nyújtott népünknek a Biz­tonsági Tanácsban és az ENSZ- közgyűlésén. A szovjet nép és a szovjet kormány — hangoz­tatta — határozottan fellépett azon kísérletek ellen, amelyek­kel akadályozni prólbálták Bangla Desh népének függet­lenségéért vívott felszabadító harcát, segítséget nyújtott ne­künk függetlenségünk megszi­lárdításához” — mondotta vé­gül a külügyminiszter. (MTI) Scheel nyilatkozata az NSZK idei külpolitikai célkitűzéseiről Brezsnyev üzenete az afro-ázslai népek szolidaritási értekezletéhez Kínai „előkészületek** Nixon fogadására A TASZSZ londoni keltezésű jelentésében a Sunday Express pelkingi értesülésére hivatkoz­va azt írja. hogy a kínai ható­ságok felszólították a népet, ne tüntessen Nixon amerikai el­nök jövő havi látogatása alatt. A vöröeigárdiatákat külön figyel­meztették, hogy letartóztatják és börtönbe zárják őket, ha rendzavarással próbálkoznak. Több ezer katonát mozgósítot­tak a tüntetések megakadályo­zása céljából. Pekingiben, Sang­hajban és több más nagyváros­ban lázas sietséggel tüntetik el az Am erika-ellenes hangulat különböző jeleit: gondosan le­meszelik a Nixont gúnyoló ha­talmas karikatúrákat és az o'yan jelm ondatokat, mint például «Le az amerikai agresszióval!” Palesztinái geriilák akciója A palesztin gerilla-főparancs­nokság Bejrutban közreadott tá­jékoztatója szerint vasárnap reggej rakétatámadás érte a libanoni izraeli határtól mint­egy 15 kilométerre délre fekvő Zefat, izraeli várost Hétfőn nyílt meg Kairóban az afro-ázsiai népek szolidan-! tási szervezetének 5. értekez­lete. Az előzőt 1965-ben, Ghá­nában tartották. Üzenetet intézett a részvevők­höz Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Táviratá­ban hangsúlyozta, hogy „a né­pek alapvető érdekei az afro­ázsiai szolidaritási mozgalom minden tagjától nagyfokú egy­séget, éberséget és eltökélt harcot követelnek az imperi­alizmus és a neokolonializmus agresszív próbálkozásaival szemben”. „A szovjet nép — folytatódik Brezsnyev üzenete — hűen a lenini útmutatáshoz, továbbra is aktív, testvéri szolidaritást vállal Indokína hazafiaival, az utolsó afrikai gyarmatosító és fajüldöző rendszerek ellen har­colókkal, az összes nemzeti felszabadító mozgalommal. A szovjet nép síkra szállt és sík­ra száll az izraeli agresszor és óceánontúli támogatói éllen igaz­ságos harcot folytató arab né­pek mellett”. Földet ért Daccában a brit lé­gierő repülőgépe, amely Mudzsi- bur Rahman sejket, a „Bangia Desh atyját” hozta vissza hazá­jába. A többezres ünneplő töme­get, amely a hírügynökségek je­lentése szerint a szó szoros ér­telmében táncolt a boldogságtól, amikor a repülőgépből kilépő Rahman sejket megpillantotta, a katonák alig-alig tudták vissza­tartani attól, hogy a kifutópályá­ra rohanjon. Bonn Scheel nyugatnémet külügy­miniszter vasárnap este elhang­zott rádiónyilatkozatában az NSZK idei külpolitikai célkitű­zéseit világította meg. Két eseményt jelölt meg a prioritások között: Anglia, Dá­nia, Norvégia és Írország janu­ár 22-én esedékes csatlakozását a Közös Piachoz és a tíz tagálla­mot tömörítő EGK kormányfői találkozóját. Az utóbbira — kői. Mudzsibur Rahmant 21 ágyú­lövés köszöntötte. Fogadására megjelentek Nazrul Iszlám, ügy­vezető elnök, a kormány tagjai, és a Daccában levő diplomáciai képviseletek vezetői. Ezzel vé­get ért az a történelmi fejezet, amely akkor kezdődött éL, ami­kor tavaly március 26-án a pa­kisztáni katonák letartóztatták a kelet-pakisztáni függetlenségi mozgalom vezetőjét. zölte a külügyminiszter — fel­tehetően az év második felében kerül sor. Fontos követelménynek minő­sítette Scheél a nyugateurópai gazdasági és valutaunió meg­gyorsított létrehozását és ezen túlmenően a kialakulóban levő politikai együttműködés fokozá­sát. Az európai biztonsági értekez­let sokoldalú előkészítése a nyugat-berlini rendezés életbe­lépésével és a keleti szerződések ratifikálásával veszi majd kezde­tét — közölte Scheel a további­akban. A két német állam ENSZ-tag- ságának esélyeiről szólva a kül­ügyminiszter megismételte, hogy előbb a két német állam viszo­nyát kell szerződésben rendez­ni, s ezt követően kér majd a nyugatnémet kormány jóváha­gyást a parlamenttől, arra, hogy az ENSZ-tags ágért folyamodiékj A külügyminiszter megítélése szerint az 1972-es év az előké­születek jegyében télik maid el, és feltehetően csak a jövő év- . ben kérheti felvételét az ENSZ- I be Nyugat-Németország. Rahman Daccában IEárt»síi főiiákár és a negyedik Tel-Avivban a támadás té- i nyét nem, viszont a károk ke- j letkezését tagadták. Egyszers­mind közölték, hogy a rakéta­támadást követően egy izraeli járőr palesztin partizánokra bukkant, s a velük vívott rövid harcban hármait megölt közü­lük. Sikeres támadás egy amerikai támaszpont ellen Bangkok Hétfőn hajnalban thaiföldi szabadságharcosok támadást in­téztek az Egyesült Államok uta- poai támaszpontja ellen. A Sziá­mi-öbölben, Bangkoktól 144 km. re délkeletre fekvő támaszpont az Indokínában bevetesre kerü- i lő B—52-es nehézbombázók bá- j zisa, amelyen hatezer amerikai j katona állomásozik A szabadságharcosoknak sike­rült behatolni a támaszpont te- I rületére; a kifutópályákon álló • gépek alatt robbanóanyagot he- ; lyeztek el. Az első hírügynök- S ségi jelentésekből kitűnik, hogy : a robbanások következtében ; legalább két bombázó alaposan ; megrongálódott Bangkokban egy katonai szó- j vivő bejelentette a támadás té- i nyét, a károk mértékéről vagy ; esetleges személyi veszteségekről ■ joesn volt hajlandó nyilatkozni. S A Biztonsági Tanács javaslatá­ra az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlése az elmúlt hó­napban közfelkiáltással az oszt­rák Kurt Waldheimot választot­ta főtitkárnak. Kurt Waldheim — aki megválasztásának napján lett 53 éves és így születésnapi ajándékként jutott a főtitkári székhez — a negyedik az ENSZ főtitkárainak sorában. Elődei a norvég Trygve Lie, a svéd Dag Hammarskjöld és a burmai U Thant voltak. Valamennyiük működése emlékezetes marad, mert ilyen vagy olyan formában kifejezte a politikai viszonyok alakulását a világban. Az USA embere Lie politikai pályafutása mu­tatta talán a legszembetűnőb­ben: hogyan determinálta a há­ború utáni években a nyugati vi­lág politikusainak pályafutását a hidegháború, miként vált a li­berális Jiírében álló személy lé­pésenként az amerikai érdekek egyszerű kiszolgálójává. Lie munkáját a New York közelében levő Lake Successben kezdte (itt volt a világszervezet főhadiszál­lása.) A tagbaszakadt, hatalmas, medve külsejű férfi már műkö­désének első idejében is ügy viselkedett — miként újságírók megállapították —, „mintha nem alkalmazottja, hanem tulajdono­sa volna az ENSZ-nek.” Első sajtóértekezletén Lie kijelentet­te, meg van győződve arról, — olyan jól fogja végezni munká­ját —, hogy hetven éves korában is ő lesz a főtitkár. Lie ekkor 49 esztendős volt. ötvennégy évesen kénytelen volt leköszön­ni. Működése egybeesett a hideg­háború erősödésével, a feszültség fokozódásával. És bár az ENSZ alapokmányának 100. cikkelye előírja, hogy „a főtitkár nem le­het egyetlen hatalom vagy ha­talmi csoportosulás akaratának és szándékának képviselője sem”, Lie egyre nyíltabban az Egyesült Államok érdekeit szol­gálta. Az ő nevéhez fűződik an­nak lehetővé tétele, hogy az ame­rikai csapatok az ENSZ lobogó­ja alatt bevonulhattak Koreába. Ö volt az, aki az ENSZ főtitká­raként többször is támogatta a nyugati katonai tömbök megala­kítását Már az Atlanti Szövet­ség megalakulása utáni napon kijelentette: „Egyesek azt állít- ják,hogy én ellene vagyok a NA- TO-nak, akik ezt mondják, azok­nak nincs igazuk.” Hickerson amerikai külügyi államtitkár pe­dig egy ízben bevallotta: titkos és szoros kapcsolat volt az ENSZ főtitkára és az amerikai kor­mány között. „Az amerikai kor­mány nvnden alkalommal ér­tesítette a főtitkárt, ha a tit­kárság amerikai állampolgársá­gú alkalmazottai vagy azok az amerikaiak, akiket a szervezet alkalmazni kívánt, azzal gyanú- síthatók, hogy kommunista be­folyás alatt állnak. A megálla­podást rendkívül bizalmasan ke­zelték, hogy megvédjék a főtit­kárt az ellen a vád ellen, hogy megsérti az alapokmányt. Tryg­ve Lie minden alkalommal el­fogadta az amerikai kormány utasításait, és intézkedéseket tett az amerikai külügyminisztérium által meghatározott személyek ellen”, — mondta Hickerson a szenátus külügyi bizottsága előtt. Ez a kapcsolat és azok a konk­rét intézkedések, amelyeket a főtitkár hozott, oly mértékben alkalmatlanná tették a norvég származású főtitkárt tevékeny­ségének ellátására, hogy műkö­désének utolsó évében gyakor­latilag már semmiféle érdemi munkát nem végezhetett. Az álmodozó Lie-t New York „legvonzóbb agglegénye” követte. A Deily Ex­press így nevezte a svéd Dag Hammarskjöldöt, a szenvtelen, szőrszálhasogatóan pontos, hű­vös arisztokratát, aki évi 40 ezer dolláros fizetéséből élt nyolcszo­bás Park Avenue-i lakásán. Ha­lála után azonban kiderült, hogy a szenvtelen külsejű diplomata álarca mögött sebzett lelkű, fa­natikus ember lakozik. Napló­jegyzetei ugyanis, amelyeket íróasztalán találtak, nem a világ­gal foglalkoztak, nem a konflik­tusokkal, a háborúkkal, a nyo­morral, az éhséggel, nem azok­kal a problémákkal, melyek (mi­ként U Thant fogalmazta) egy ENSZ-főtitkár számára a legsú­lyosabb terhet jelentik. Egyet­len témája volt e kötetnek: vég­telen párbeszéd Hammarskjöld és egy titokzatos, meg nem ne­vezett isten között. „Te adtad nekem ezt a küldetést. Innen New Yorkból, ha kinézek a szo­bám ablakán és tekintetemet a tábolyultan vibráló manhattani fények fölé emelem, látom azt a csillagot, amely nyugodt csillo­gásával a Te üzenetedet közvetí­ti számomra. Hogy ki vagy, nem tudom, de érzem, hogy általad vagyok, mert a világ kormány­zására küldtél engem...” Ez a napló elárulta, hogy a világszer­vezet élén hosszú esztendőkön át egy misetikus álmodozó állt, aki­nek lépteit sokkal inkább szelle­mének kalandozásai irányítot­ták, mintsem az a szükségszerű­ség, amely a világ konfliktusai­ból fakadt. Persze, Hammarsk­jöld nemcsak ijesztő istenével beszélgetett, hanem igen sok esetben sokkal konkrétabb föl­di szózatokra is hallgatott. így — ha nem is olyan mértékben, mint Lie — több esetben is nyíl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom