Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

A RADIO kitűnő, gondolat- ébresztő műsorát először azzal intéztem el, hogy butácskák vol­tak, vannak és lesznek. Voltak, vannak és lesznek? Igen, de ha jól sejtem; ebben az esetben többről van szó, vagy talán ke­vesebbről. A butácska még el­megy valahogy, s a butaságnak állítólag megvan az ellenszere, de a korlátoltságnak aligha. S a műsort élvező rádfóhallga_ tók többsége a filmgyárban fon­tos beosztásra váró lányt — sza­vaiból következtetve — inkább korlátoltnak érzi, mint butács­kának.. Azok kedvéért, akik nem hallották e szóban forgó mű­sort, röviden a tényállás: Egy tizenéves pesti lány „bedőlt” va_ lakinek, s elhitte, hogy őt min­den képzettség nélkül a film­gyárban magas beosztásba he­lyezik. Várta, várta, s eszébe se jutott kételkedni, gondolkodni, sőt mélységes önbizalommal, önhittséggel szentül hitte, most aztán karriert csinált. Mi ez? Korlátoltság a javából. Ilyenkor szokás drámai han­gon felkiáltani: Hát a szülők, hol vannak a szülők? Bizonyára „ott vannak”, ahol a lányuk. A normálistól eltérő, hibás arány­érzékkel az érvényesülés, a kar­rier egyfajta torz megítélésével, elérésével találjuk itt most ma­gunkat szembe. És ebben az ügyben sokaké a felelősség, úgy is mondhatnám: sokunké. Leg­inkább a szórakoztatóiparra gondolok, az áttételesen érvé­nyesülő silányság miatt. Tehet­ségesnek egyáltalán nem nevez­hető lányok és fiúk a szórakoz­tatóipar vizedre evezve olykor valóban gyors karriert csinál­nak, tudás, hozzáértés és meg­ismétlem, tehetség nélkül. Ké­részéletű és olcsó ugyan a karri, érnék ez a fajtája, de bűvöl, csábít, nagy kalandra: befutni, híressé válni, sok pénzt keresni. Az istenáldotta őstehetségek lé­tezését, jelenvalóságát elisme­rem, de a dilettánsok felkarolá­sát nem. A csepürágókét sem. A szónál maradva: ha azt hallom, hogyan „dalol” a mit tudom én hogy hívják táncdalénekesnő, akkor azt mondom: tud ilyen, produkciót nyújtani Magyaror­szágon még 97 ezer lány, hát miért éppen ez áll reflektorfény­ben. Ha neki lehet, miért nem lehet a szomszédék Rozikájának. MEGKÉRDEZI valamelyik nap a tévériporter a budapesti munkáskerület játszóterén a ke­rítés másik oldaláról a gyereke­ket: Mi akarsz lenni? „Futbal­lista” ■— mondia a gyerek lel­kendezve. Ennek mi az oka? Tíz, tizenéves munkás fiúból hat fut­ballistaként képzeli el felnőtt életét. Százszor szeretném aláhúzni: semmi bajom a rádió szóban forgó, kitűnő hétfő esti műsorá­val. Nagy műsor volt Egyebek között éppen azért, mert tovább­gondolkodásra készteti, kénysze­ríti a hallgatót és ráirányítja a figyelmet a mögöttes területek­re. arra, hogy olyan hatások érik a szülői házat és a butus­kát, amelyek nem azt sugallják, ami az életben normális cél. hanem azt, ami illúziókba rin­gat, számítóvá tesz és cinizmus­ba torkollik. Nem mindig, de gyakran. A réveteg butácska, a konok, korlátolt és a célratörő számító eleve lemond az érvényesülés legkézenfekvőbb lehetőségéről, a szorgalomról, a kitartásról, a tanulásról, a becsületes munká­ról. A lehetőségeknek ez a ská­lája ki van zárva. Szív nélkül, lélek nélkül végzik kenyérkere­ső munkájukat, s nem értik, nem érzik, hogy éppen e mun­ka árán birtokolhatnák a való­ságos szellemi, emberi értéke­ket. Csakhogy van itt más dolog is. Szorongást érzek. amikor olyan szülőkről hallok, akik a kétségbeesés határára sodród­nak, mert fiúk, lányuk „csak’ munkás, nem viszi tehát az élet. ben semmire. EZ ELLEN tenni annyit je­lent, mint tenni a butaság, a korlátoltság, a számítás ellen. Végeredményben a tudatformá­lás tájain, a művelődés, a kor­szerű műveltség tájain vagyunk. S itt szórakoztatás olykor nép­művelés ürügye alatt folyik a nagyon rossz-ízű manipulálás. Csábítás! Ezért gondolom, hogy akik el vannak tájolva, sokszor azért tájolódnak el, mert a tár­sadalom némelyik iránytűje hagyja, vagy éppen elősegíti el- tájolódásukat, Sz. P. Hírek a filmstúdiókból Palásthy György befejezte a Hahó, a tenger! forgatását, el­készültek a zenefelvételek is. Zolnay Pál hozzákezdett a RETUSÖR előkészítő munkála­taihoz. A forgatókönyvet a rendező és Székely Orsolya ir­ta. Kézdi Kovács Zsolt Romantika c. filmjét forgatja. A főszerep­lők: Szirtes Ádám, Szegő István, Soós Edit, Zenibe Ferenc és Madaras József. Ugyancsak folynak Fejér Tamás rendező irányításával az R csoport, ria­dó! felvételei. A katonai stúdióban Lestár János filmet készít a gyarmati felszabadító mozgalmakról. A Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdióban Takács Gábor 1972 első negyedévében fejezi be a vírusokról, kutatá­suk történetéről készülő film­jét. Középiskoláséi t katonai főiskolán A napokban Békés megyéből 50 negyedik osztályos középisko­lás fiút látott vendégül egy nap­ra az ország egyik legkorsze­rűbben felszerelt felsőfokú tan­intézete, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola. A Békés megyei fiatalokat erre a tapasztalat­szerző találkozóra elkísérte a M egyed Kiegészítő Parancsnok­ság egyik főtisztje is. Fiataljainkat a Keleti Pálya­udvaron a katonai főiskola KISZ-bizottságának titkára és a politikai osztály vezetője fogad­ta. Az üdvözlő szavak után au­tóbuszokkal mentek a főiskolá­ra, ahol megtekintették a kabi­netieket. Különösen a? idegen nyelvű kabinet technikája nyer­te meg fiataljaink tetszését. De sokan ültek be a harckocsi pa­rancsnokképző kabinet makett­jébe is és próbálgatták a technflU káját. Ezt követően az 50 Békés megyei fiú, akik középiskolájuk: befejezése után a katonai főis­kolán kívánnák tanulni, szakta­nárok kíséretében a harckocsi­telephellyel ismerkedett. A látogatás végén a középis­kolások találkoztak azokkal a megyei fiatalokkal, akik jelen­leg hallgatói a Kossuth Lajos Katonai Főiskolának. S amikor hazafelé jövet a látottakról be­széltek, elmondták a kíséretük­ben levő főtisztnek, hogy vala­mennyiükben megerősödött a gondolat; a katonatiszti pályát élethivatásuknak tekintik. Ért­hető fiataljaink lelkesedése, hi­szen a négyéves tanulási idő után nevelőtanára, illetve felső­fokú szaktechnikusi képesítést szereznek. g j ÓKORI KERÁMIÁK — RENDELÉSRE A nyugati államokban műkö­dő műkincsrabló bűnszövetke­zet szinte minden napra bizto­sítja az újságok bűnügyi ro­vatának friss szenzációját. A közelmúltban az utóbbi idők legnagyobb csalási botránya robbant ki, amelynek hátteré­ben az említett bűnszindáikátus tevékenységének nyoma fedez­hető fel. A nyugati magán­gyűjtők és múzeumok igen magas árakon vásároltak a nemzetközi piacon etruszk sír­köveket és freskómaradványo- kat. A kőlapok akkor váltak közismertté, amikor egy angol művészettörténész-kutató két­ségbe vonta, hogy a kiállításo­kon szereplő régiségéül valóban eredetiek-e. A gyűjtők felkéré­sére az oxfordi egyetem areheo. lógiai és művészettörténeti tan­székének laboratóriumában 25 sírfedőlapot megvizsgáltak. Az eredmény meglepő volt: egytől egyig a mai korból származó hamisítvány. A gyűjtőket azonban még egy másik csapás érte. Azok az an­tik török kerámiavázák is ha­misítványok, amelyeket a lon­doni Britich Múzeumban és az oxfordi „Régi művészetek mú­zeumában állították ki. Honnan származnak ezefk az állítólagos kincsek? Tapasztalt nemzetközi hamisító banda szét­ágazó hálózata szállította. Mun­ka nélküli olasz festőktől, kéz­műveséktől, műiparosoktól vá­sárolták össze, akik olyan te­rületén élnek, ahol az időszá­mítás előtti XI. században vi­rágzott az etruszk kultúra és művészi ügyességgel hamisí­tották a kerámiáikat. Az utóbbi tíz évben fillére­kért felvásárolták a hamisított tárgyakat. Svájcba szállították és innen küldték el mint való­di műtárgyakat igen magas áron a különböző országokba. A „Sunday Times”-nak az a véleménye, hogy a hamisítási botrány szétágazó kiterjedése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a *'n-nisítv/'nvokat mind p Múzeumiban, mint a New York-i Metropolitan Múzeumban, vala­mint a párizsi. Louvre-bán fel­kutassák. Nem valószínű, hogy a nem­zetközi hamisítási botrány ih­i .. lette volna a svédországi Ma- riefred város vezetőit, hogy a maga nemében egyedülálló múzeumot alapítsanak, mely­ben kizárólag antik műkincsek hamisítványait mutatják be. A hamis műkincseket” ma már átfogó irodalom ismerteti és a hamisított érméik, levél- bélyegek .kedvelt gyűjtőobjek­tumok. Azonban ilyen teljes­séggel még nem sikerült ösz- szehoznd a hamisítványok való­ban hatalmas gyűjteményét. A gyűjtemény minden egyes da­rabja, festmény, kerámia, ezüst vagy óntárgy, fegyver, sírkő, antik bútorok mind-mind többé vagy kevésbé ismert tehetséges hamisító alkotása. Többek között szerepel a múzeum katalógusában egy festmény Clande Monet figu­rájával, amelyet természetesen a festő sohasem látott, és egyik vitrinben egy serleg található, amelynek talapzatába bevésték a valódiságot bizonyító jelet. A serlegnek még az alapanyaga is hamis. S. J. Katonai főiskolások figyelőállásban,, Értesítés! Értesítjük a lakosságot, hogy a Méretes Szabóik és Szűcsök Ktsz 3-as számú női méretes részlegét Ta­nácsköztársaság útja 4 szám alól építkezés miatt Sza­badság tér 16 szám alá helyeztük át január 1-től. Továbbra is szeretettel várjuk kedv® megrendelőinket. MÉRETES SZABÓK ÉS SZŰCSÖK KTSZ özv. Kovács Zoltánné részlegvezető II. D. egy térképpel hadonászik. Ö országjáró, az autós klub tag­ja, tessék, a mappán kereszttel meg van jelölve a gyülekező pont, a birtalani csorda-kút, azt pedig csak M.-en át lehet meg­közelíteni, a többiek már ott várják, külföldiek is vannak a kocsiban, micsoda nemzetközi blamázs, ha nem engedik át, be fog írni a lapokba... E. , F„ G. és H. hivatalos ki­szálláson van. Vasárnap?! — Igen, vasárnap, mert nagy hord­erejű vizsgálatokról van szó, ilyenkor nálunk nem számít, ün­nepnap vagy hétköznap, a szol­gálat az szolgálat. Ellenőrizniük kell az itteni ivóvíz káliumtar­talmát, meg hogy rendben meg­történt-e a baromfiak kötelező oltása pestis ellen, helyet kell keresniük egy áttelepülő vegyi üzemnek, ez nagyon sürgős a levegő szennyeződése miatt, pa­naszok érkeztek, továbbá a helyi szövetkezeti italbolt vezetője el­len, vizezi a bort, stb., stb. Néhány keresztkérdés után ezeket a kíváncsiskodókat az el­lenőrző pontokon udvariasan felkérték, hogy forduljanak visz- sza. ki szégyenkezve, ki műfel- háborod^ssal szállt be a kocsi­jába, hogy néhányszáz méterrel odébb jobb trükVel próbálkoz­zék a másik ellenőrző ponton. A leleményesebbek megtakarí­tották maguknak ezt a macerá- lást, nem a műúton érkeztek, ha­nem a földek felől, gyalogosan, az autót beállították valahová az erdőbe, a fák közé. Volt, aki ka­pával a vállán, holmi ócska gön­cökbe öltözötten jött a földek fe­lől, mintha idevalósi lenne, csak kiszaladt megigazítani a talajt a kukoricaszárak tövében, hátha eső lesz. Tucatszámra csempészték a helyszínre a hozzátartozóikat, barátaikat és barátnőiket a Te­levízió, a Rádió, a Filmhiradó, a Posta műszaki emberei is. Kit szerelőnek, kit sminkesnek, magnókezel ónok, világosítónak, a jó ég tudja, még minek álcáz­va. És megjelentek természetesen a dokumentumosok is Örök rejtély hogyan csinálják, de eze­ket mindenhová be kell engedni, mert ezeknek mindig van pecsé­tes papírjuk, különleges engedé­lyük, fényképes igazolványuk. Annyi és olyan, amennyi és amilyen éppen kell. Aztán meg a tényleg® hely­beli lakosok közül ezen a külön- leg® világnapon teremtett lélek sem maradt otthon, még a ka- ronülő csecsemőnek is az Árkos utca táján akadt halaszthatat­lan elintéznivalója. A Szakács- tetem valóságos búcsú alakult eaessaasacafisri: ki. A környékbeliek asztalokat, székeket cipeltek ki oda, friss vizet, gyümölcsöt, paprikát, per radicsomot, még főtt kolbászt is adtak a szegény, elpilledt ván­doroknak — uzsora áron. M. község bábeli forgatagában egyetlen csend®, nyugodt hely volt csupán. Az a bizonyos há­romszázhúsz négyszögöl® par­cella, fent, a hegy tetején. Ide nem hallatszott fel a zsivaj, a lárma, ide nem osonhatott be a legdörzsöltebb p®ti jövevény, a legjobb terepismerettel rendel­kező helybéli sem. Telj®en megváltozott a táj is. Gerendák­ból ácsolt figyelőtornyok mere- deztek a plató szélén.' Terepszí­nű katonai sátrak, lokátorok, an­tennák köröskörül. Kissé beljebb pedig, szinte érintésnyire egy­mástól, némán {Kosztoltak a leg­benső kordon tagjai, még egy egér sem surranhatott át köztük. Érintetten volt viszont a telek csücskében az a bozót®, mely a kis tisztást övezte. Ég három karcsú lábán ott pihent a nagy gömb. Gyöngyházfénnyel csillo­gott a napsütésben. Mellette, az ámvékba húzódva, Kopra Tibor törökülésben kuporgott a füvön. Kócosán. bor®tásan, a kialvat- lansá'úó] vöröslő szemmel. Az apró tapadó-korong ott volt a homlokán. Kezeügyében vaskos könyvek hevertek a földön. Az Űj Magyar Lexikon hat kötete. A helyi népművelési otthonból hozatta fel, úgy tíz óra tájban. A fiatalember viselkedése, enyhén szólva, különös. Egy da­rabig a levegőbe bámul, aztán vagy némán tátogat, vagy gyor­san felkapja valamelyik lexi­kont, kikeres egy címszót, elöl­BUTÁCSKÁK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom