Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

Nyúltenyésztés Békéscsabán Hogyan is állunk Békéscsabán a nyúltenyésztéssel? Három év­vel ezelőtt 122, az idén már csak 43 tagja van a társulásnak. A taglétszámban történő 2/3-os csökkenéssel természetesen ará­nyos a nyúlhús termelése is. Társulásunk 10 évvel ezelőtt ala­kulat. Az első 6 évben a tag­létszám évről évre emelkedett. :1967-ben tetőzött a nyúlhúster- melés: 8467 nyulat adtunk a Földművesszövetkezetnek. 1969 végéig a taglétszám a nyúlbe- tegség okozta elkedvetlenedés következménye miatt csökkent 1970-ben és 71-ben a lemorzso­lódás jórészt az alacsony átvételi árak és a magas takarmányárak az előidézői. 1969-ben kötött volt a takarmány-juttatás, a te­nyésztők azonban elégedetteb­bek voltak, mint ma. Akkor a nyu laknak kiutalt tápon kívül az ÁFÉSZ-en keresztül hozzáju­tottunk egyéb, hagyományos takarmányokhoz is. Akkor nem tetszett ez a kötött­ség a tenyésztőknek, de a szer­ződés biztosította adagot min­denki megkapta, főként előleg­ként és arra nyugodtan építhe­tett. Ma sem nyúltápra vagy más szemes, darált takarmány­féleségekre nem számíthatunk biztosan. Két évvel ezelőtt Békés me­gyében egységesen 22,50 forintot kaptunk kg-onként nyulainkért. A nyúltáp ára 358 Ft/q volt. Még ez év végén szájról szájra járt a hír, hogy az 1970. évi szerző­dések már nem kötik a takar­A háztáji zöldséges Malakítá-j sakor leginkább az mérlegeién-.' dő: mennyi munkaerőt szánunk erre a termesztési ágra; közel' fekszik-e lakóhelyünkhöz vagy hétvégi kertről van sző. Végül; öntözhető-e kertünk vagy sem? A „szárazkert”, ha ráadásul hétvégi telken van, a termesz­tésre kevesebb lehetőséget ad és a növényeket is másként kell összeválogatni, mintha ott hely­ben kertészkedünk, ahol la­kunk és ha időnk, valamint ön­tözési lehetőségünk is bővebben adódik. Az előbbi esetben a ko- raiságot keli kihasználnunk, részben áttelelő, részben korán tavasszal vethető zöldségfélék­kel, amelyeket a téli és tél végi csapadékot hasznosítják. A sa­láta, spenót, zöldborsó, zöld­hagyma, korai kelkáposzta al­kalmas őszi vetésre, illetve ki­ültetésre és kora tavasza ter­mesztésre egyaránt. Az áttelelők után palántáról ültethetünk öntözés nélkül vagy kevés öntözéssel is eredménye­sen termeszthető zöldségfélét; például paradicsomot, spárga­tököt, patisszon* néhány tő fű­szerpaprikát. A szárazkert növényei a korán tavasszal vethető gyökér­zöldségfélék és a retek. E növé­nyeknek mindig a korán szedhe­tő, rövid tenyészidejű fajtáiból válogassunk és legalább két faj­tát vessünk. Előcsíráztatott búr­ír mjmim 1972. JANUÁR 4 mányi a nyulak súlyához vagy számához. Ez a hír és a bekö­vetkezett tény öröm volt a te­nyésztők számára, csak sajnos, nem sokáig tartott. A nyulak át­vételi ára 24,— Ft-ra, a nyúltápé pedig 415,— Ft-ra emelkedet. Ez a két áremelés nincs arányban egymással. A takarmány szabad­dá tételével megszűnt a válasz­ték is. A nyűltápellátás nem folya­matos. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat előre történő megrendelésre szállít. Rendeléseinket s azok leszál­lítását a következőkben kívánom ismertetni. Az 1971. januári 30 mázsás rendelésből 20,40 mázsát kaptunk. Februárra nem rendel­tünk. Márciusra szintén nem kértünk. Áprilisra és má­jusra hiánytalanul megkaptuk igénylésünket. Júniusban 30 má­zsa helyett csak 28,40. júliusban 40 helyett 37,20, szeptember hóra 60 helyett csak 40.80 mázsa tápot kaptunk. Ez utóbbi mennyiséget is két tételben. Szeptember 15- én 25 20, majd október 4-én 15 60 mázsát. Az október 4-i tételt pél­dául még szeptember 18-án le­szállította a vállalat orosházi szemcséző üzeme a békéscsabai telepre. 16 napig vesztegelt a táp a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat raktárában, s nem vett senki annvi fáradsá­got. hogy egy telefonhívással az ÁFÉSZ tudtára adja. Külön em­lítést érdemel, hogy a GFV és az ÁFÉSZ raktára között a távol­gonyát is ültethetünk. Ez koráb­ban szedhető fel, mint a tömeg­áru, s a korai terménynek min­dig jó ára van a piacon is. Az évelő zöldségfélék (sóska, spárga) legtöbbje is megél ön­tözés nélkül, tehát alkalmas a külterjesebb viszonyok közötti termesztésre. Az öntözött kert növényei a kora tavasziak után az uborka, a bab és a rövid tenyészidejű káposztafélék. Az uborkát és a babot helybe, magról vethetjük, a káposztaféléket azonban pa­lái.tárói ültessük. Általában fo­gadjuk meg tanácsként: palán­tát érdemesebb megbízható hely­ről, készen vásárolni, mintsem magunk vesződjünk a nevelésé­vel. Ma már a zöldségtermelő gazdaságok (tsz-ek, állami gaz­daságok) telepein mindig van eladó palánta. Nincs értelme kí­sérletezni, mert sok időt, mun­kát és pénzt kell ráfordítanunk, többnyire kevés sikerrel. A ház: kerti termesztés új, nagy lehetősége a fóliás beren­dezés. Aki kertje közelében la­kik, tehát naponta legalább két alkalommal lehetősége van a fóliás berendezéseket keze’ni, tervezhet kertjébe néhány ki­sebb méretű fóliaágyat vaey sát­rat. Ha a területi és éghajlati adottságok is kedveznek, akkor érdemes némi pénzbefektetés­sel is áttérni erre a termesztési módra. Ma már nem okoz gon­dot a fólia és a hozzá szükséges vázszerkezet beszerzése, csupán némi előtanulmányt igényel a fólia alatti termesztés techniká­ja. Erre a téli időszak a legal­kalmasabb. säg körülbelül 500 méter. Ezért az 500 méterért a táp két lera­káson és egy felrakáson megy át s a mozgatás következtében por­lód ik. Ezek „csak” helyi problémák, de a hiányos késedelmes, vala­mint az elmaradt szállítások a feleslegesen le- és felrakások — a megengedettnél magasabb por­iás sok-sok bosszúsága a te­nyésztők gondjait szaporítja. A hiányos takarmányszállítások hátránya az lett, hogy azok a tenyésztők, akik az egyik vagy másik hónapban kimaradtak az általuk igényelt takarmányból, a nyári hónapok elején — amíg voH -»'“g fű — azzal, maid kony­hakerti hulladékokon és lomb- takarmánvon tengették állomá­nyukat. A szabadpiaci forgalom­ban ma már takarmányhoz alig juthatunk. Ha élvéivé van is, azt csak egy-egy szabadságnap feláldozásával lehet „kifogni”. Az évekkel ezelőtti, a megyé­ben levő 38 társulásból ma már csak 28 szerepel. A meglevők is a szó legszorosabb értelmében nagyon gyenge lábon állnak. A társulások magunkrahagyottsá- ga további tagok lemorzsolódá­sához, sőt egyes társulások meg­szűnéséhez vezet. A megyében működő társulá­sok elnökei tavaly több alkalom­mal találkoztak. Kis eltérések­kel azonos a véleményük; a he­lyi szervek nagyon csekély vagy semmi segítséget nem adnak a nyúltársulásoknak. A megyében működő társulások többsége úgy érzi, hogy az ÁFÉSZ-eknek is a terhére van. A fiatalok között is akadnak szép számban, akik szeretik az állatokat Nagyon sok idős, nyugdíjas is szívesen nyulászkodna, ha magasabb len­ne az átvételi ár a takarmányok áraihoz mérten és az utóbbiak rendszeresen biztosítottak lenné­nek. A nyúlexport is fokozódhat­na. Az emberek — s ez termé­szetes — csak addig foglalkoz­nak szívesen valamivel, amíg látják, hogy rajtuk kívül álló okok nem teszik kétségessé az eredményét Ezért segíteni kel­lene a nyúlás zokat ösztönző ta­karmány és értékesítési árak ki­alakításával. Fekete István Békéscsaba a FÖSPED 4. sz. üzemegysége sürgőse« felvesz teliergépHocsi­vezetőket Jelentkezés: Budapest, X.,- Gyömrői út 105. x önállóan és más betegségek! szövődményeként is jelentkező, j legrégebben ismert galambbe- j tegség. Okozója a Salmonella typhi muriumnak nevezett bak­térium, mely meglehetősen el­terjedt galamb-állományaink­ban. Nagyon kell ügyelni, hogy mentes állományba ne hurcol­juk be. Ha korábban mentes ál­lományba kerül, akkor különö­sen nagy veszteséget okoz. A paratífusz leggyakrabban a fertőzött egyedek ürülékével és takarmány útján terjed. Fellob. bánását és terjedését lényege­sen befolyásolják az esetleges gyengítő körülmények, így más betegség vagy tartási és takar- mányozái hibák. Bár öreg ga­lambok is súlyosan megbeteged­hetnek, mégis főleg a fészekben ülő fiatalok között okozhat tö­meges elhullást. Jellegzetes tünetek: heveny esetben hasmenés, hirtelen leső. ványodás, az egy-kőt hetes fia­talok testhőmérsékletének csők. kenése, bágyadtság, gubbasztás, néhány nap után elhullás. Egyes esetekben idült jelleggel kezdő­dik. A láb vagy szárny egy-egy ízülete megduzzad, meleg, fáj­dalmas lesz. A galamb sántít, il­letve nem tud repülni. Ez a kór. forma kevésbé rosszindulatú le­folyású és részben, különösen1 gyógykezelés után, gyógyulásra hajlamos. Egyes betegeken szem. gyulladás, az izomzatban borsó, nyi sárga, sajtos csomó is előfor­dul. A betegség megszűnte után egyes egyedek fertőzöttek ma­radnak. Ezért ilyenkor ajánlatos alaposan selejtezni. Azokat az egyedeket, amelyeknél a hasme­nés huzamosabb idő után sem szűnik 1neg, kondíciójuk gyenge, melcsontjuk éles marad, alig észrevehetően bágyadtabbak a többinél, tojásaikban gyakran el­hal az embirő, — azokat el kell távolítani a tenyészállományból. A paratífusz kórokozója a he­rékben és a petefészekben _ is megtelenedhet, ezért tojás útjára is terjedhet a betegség. A gyógykezelésnél mindig ál­latorvos tanácsát kell kérni. A paratífusz ellen jő hatású gyógy­szereink vannak. A paratífusz kórokozója aa embert is megbetegítheti! A fer­tőződés után már 24 óra múlva rosszullét. láz, hányás, hasme­nés jelentkezik. Néhány nap alatt ez a gyomor, és bélgyulla­dás gyógyul. Ha galamb-állomá­nyunkban paratífusz fordul elő, a galambokkal történő foglalko­zás során fokozott mértékben kell betartani a higiénia szabá­lyait r. j. Koka» György Furha Miháiys Szegfű a növényházban és a szabadföldem A Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában megjelent szakkönyv­ről a következőt írja Czeglédy Nagy Ferenc az üvegházi szegfű magyarországi meghonosítója: — A könyv kitűnő összefogla­lását adja mindazoknak az el­méleti és gyakorlati teendőknek, amelyeket a korunk színvonalát képviselő szegfűtermesztőnek tudnia keQ. A szegfűtermesztés irodalma a jelentősebb magyarországi, osztrák, angol, német termesz­tőtelepek és a világhírű dán ma­gáné nevelés ismeretében nyugodt lélekkel állíthatom, hogy a szer­zők szakfejezetei versenyre kel­hetnek az Európában és más vi­lágrészekben megjelent szakdol­gozatokkal, A fejezetek egységes művé foglalása — amennyiben ez a mi szakmánkban lehetsé­ges — időtálló, kezdő és haladó kertészeknek egyaránt hasznos és a magyar kertészeti irodalom­ban alapvető kézikönyvet jelent. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre Seres központi telephelyére, továbbá műszer, és technológiai szerelési munka­helyekre (Algyő, Százhalombatta, Fényeslitke) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, vizvezetékszereiő, bádogos, esztergályos, asztalos, lemezlakalos, ív-lángliegesztő, motor- szőrein, csőszerelő, kizlifüiő szaXmuakásotat, továbbá Öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat« Százhalombattán minden szombat szabad, Álgyőn és Fényeslitfeén dekádmunkarend van. Magas kereseti lehetőség! Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkás- szállás vidéken ingyenes. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83 vagy a vi­déki munkahelyek vezetőinél. Készülődés a tavaszra A galambok paratifusza

Next

/
Oldalképek
Tartalom