Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
Világ proletárjai\ egyesüljetek! W 9 NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI T ÁN ÁCS' LAP J Á 1972. JANUÁR 30., VASÁRNAP Ara; 1,20 Ft XXVII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséről és a társadalmi, gazdasági élet fejlődéséről A GAZDASÄGI fejlődés ÖSSZEFOGLALD ADATAI: 1971-ben — a IV. ötéves terv első évében — fontos gazdasági feladat volt, hogy a termelés növekedési üteme továbbra is erőteljes legyen, a társadalmi munka hatékonysága és i gazda, sági egyensúly javuljon, a lakosság életszínvonala emelkedjék. 1971-ben a népgazdaság összes termelésének növekedési üteme mind az előző évinél, mind a tervezettnél gyorsabb volt. A fogyasztás és a felhalmozás együtt, véve. a hazai termelésné. jobban emelkedett, amit az 19711. évinél nagyobb behozatali többlet tett lehetővé. A népgazdaság helyzete 1971- ben több vonatkozásba! javult. A gazdaságpolitikai célki tűzések, nék megfelelően és az adott igényekhez való alkalmazkodás hatására folytatódott a • ermelés szerkezetének átalakulás: i. Javult a munka hatékonysága: a terme. I nemzeti jövedelem beruházások (folyó arakon* foglalkoztatottak szaftra ipari termelés iparban foglalkoztatottak száma építőipari termelés építőiparban foglalkoztatottak száma mezőgazdasági termelés mezőgazdasági keresők száma kivitel (folyó árak alapján) ebből: szocialista országokba nem szocialista országokba behozatal (folyó árak alapján) ebből: szocialista országokból! nem szocialista országokból a lakosság egy főre jutó reáljövedelme kiskereskedelmi forgalom (folyó arak alapján) * Terv Teljesítés (százalék) (százalék) 107 107—108 90 milliárd 100 milliárd forint forint 102 101 10« 105 101,5 99,7 107—108 109—110 103,3 104,7 108 109 98 98 109 108 111 113 105 98 101 119 110 121 102 110 105—105,5 105—106 109—110 109 1971-ben a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — 18—20 milliárd Ft-tal, 7-|-8 százalékkal több volt az előző évinél. Az előirányzatnál valamivel nagyobb növekedés meghaladta az 1970. évit (5 százalék) és megközelítette az előző tíz éviién elért legmagasabb ütemet A gyors növekedést főleg a mezőgazda- sági és az építőipari termelés fejlődése biztosította, az ipari termelés az 1970. évi 7 százalékos növekedés után 1971-ben mérsékeltebben, 5 szí zalékkal emelkedett. Ebben műnk aszerve. zési, műszáki és egyéb problémák mellett szerepe voit annak is. hogy az előző évinél kevésbé nőttek az ipar belkereskedelmi megrendelései. Évközi adatok szerint, az előző évek tői eltérően, 1971-ben a terme ő ráfordítások növekedése az iparban meghaladta a termelést, a nyereség kevésbé nőtt, mint 1970- ben. Az ipari termelés növekedése a nemzeti jövedelem többletéhez mintegy 7 mil iárd forinttal járult hozzá. Az építőipari termélés, az élénk keresletnek megfelelően, a tervezettnél nagyobb mértékben ,9—io százalékkal) emelkedett, az építési igén vek marí déktalan kielégítését azonban így sem biz. tosította. Az építőipar hozzájárulása, a nemzeti jövedelemhez az 1970. évinél körülbelül 8 százalékkal, mintegy 2—2,5 milliárd forinttal volt nagyabb. A mezőgazdaság összes termelése az 1970. évi alacsony szintet jelentősen, körülbelül 9 százalékkal, az eddigi legjobb, 1969. évit pedig mintegy 3 százalékkal meghaladta. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem 11—12 százalékkal (mintegy 5 milliárd forinttal) emelkedett. A népgazdaság aktív keresőinek száma 1971-ben csak kismértékben — nem egészen 1 százalékkal — emelkedett. A mérsékelt létszámnövekedés következtében fokozódott a termelékenység szerepe a termelés emelkedésében. A termelő és fogyasztói igények kielégítésében nagy szerepe volt a behozatal erőteljes — 19 százalékos — emelkedésének. A növekedése nagyobb volt, mint amennyit az éves terv előirányzott (7 százalék). A kivitel nagyjából a tervezett mértékben, 8 százalékkal fokozódott. Az 1971. évi kivitel az import 84 százalékát fedezte. A nemzeti jövedelem felhasználásán belül a fogvasztás az előző öt évben állandósult magas ütemben emelkedett, és körülbelül 6 százalékkal,, mintegy .12 milliárd forinttal meghaladta az 1970. évit. Ennél nagyobb volt a felhalmozásnak — az állóeszközök bővülésének és a készlet- felhalmozásnak — az együttes növekedése (mintegy 20 milliárd forint), s így a nemzeti jövedelmen belül nőtt a felhalmozás aránya. A beruházási folyósítások növekedése az év vége felé lassúbbodott, mivel azonban a beruházási tevékenység és a be. ruházási javak beszerzése továbbra is élénk volt, a befejezetlen beruházások és- a. készletek (köztük a beruházási készletek) állománya jelentősen nőtt. A lakosság pénzbevétele mintegy 10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A pénzbevételek növekedésében szerepük volt központi bérintézkedéseknek (a pedagógusok átlagosan 19—20 százalékos, az egészségügyi személyzet 8—34 százalékig terjedő fizetésemelése stb.). Néhány ágazat (építőipar, közle. kedés stb.) megkülönböztetett bérfejlesztési lehetőségeinek, va. 1 lamint a nyugdíjak felemelésének is. A pénzbevétel reálértéke ennél kevésbé nőtt. mert a fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal emelkedett. A saját termelésből származó fogyasztás — becslések szerint —• 1971-ben sem változott számottevően. A természetbeni társadalmi juttatások az elmúlt évben is hozzájárultak a lakosság jövedelmi helyzetének javulásához. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1971-ben 5—6 százalékkal iiövetesÉeti az előző évihez viszony iva. A lakosság áruvásárlása, ösz- szehasonlítható árakon számolva, körülbelül' 7 százalékkal nőtt, a vásárolt szolgáltatások volumene az áruforgalomnál mérsékeltebben emelkedett „ Az egyéni jövedelmek és a személyes fogyasztás emelkedése mellett nőtt a társadalmi alapokból történő fogyasztás is. Ennek hatására javultak az oktatási és művelődési lehetőségek, az egészségügyi és szociális ellátás 1 körülméhyei. (MTI) Erich Honecker vetélésével NDK párt- és kormányküldöttség . érkezik Magyarországra A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására Erich Honeckemek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága eiső titkárának vezetésével a közeli napokban baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Német DemokraV us Köztársaság párt. és kormányküldöttsége. (MTI) 5asMasffi*a9BfflBfeaS*eBÉs®a«asoaa«d Bányafa a Városerdőről A Délalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság gyulai Városerdejéből a vasút melletti telepre szállítják a kitermelt rönkfákat. Ezt követően kerül vagonokba, majd a bányákba szállítják, ahol a vágatok dúcolásához használják fel az egészséges rönk- fákat. Uf az európai biztonsághoz Az európai szocialista országok ismét bizonyságot szolgáltattak arról, hogy nemzetközi politikájuk központjában a kontinens békéjének megőrzése áll. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének kétnapos prágai ülésén elfogadott nyilatkozat kiinduló alap lehet az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Kontinensünkön immár huszonhét éve nincs háború —, ez Európa XX. századbeli történetében a leghosszabb békés időszak. A történelmi fejlődés úgy hozta, hogy földrészünkön a különböző társadalmi rendszerű országok csoportjainak — megítélések szerint — közel egyenlő katonai ereje van. A szocialista országok régóta hangsúlyozzák, hogy bár Európában béke van, nem egészséges helyzet az, hogy a földrész biztonsága a haderők bizonytalan egyensúlyán alapszik. Szükség van: a béke szilárdabb alapjainak létrehozására, olyan biztonsági rendszerre, amely a népek és kormányok együttműködésén, a kölcsönös bizalmon, az erőszak elvetésén és egymás szuverenitásának feltétlen tiszteletben tartásán alapszik. Ez a gondolat és konkrét javaslat olvasható a Varsói Szerződés 1966-os bukaresti, az 1969- es budapesti, az 1970-es berlini s a mostani, prágai nyilatkozataiban is. A korábbi javaslatok és a jelenlegi nyilatkozat tartalmukban lényegesen hasonlóak egymáshoz — hiszen a cél, az új európai biztonsági rendszer kialakítása akkor is. most is azonos —, mégis 1972-ben alapvetően más a helyzet : a prágai nyilatkozat kimondia, hogy az európai békéről, biztonságról és együttműködésről szóló konferenciát, amely az új biztonsági rendszer alapjait kimunkálhatná, már ebben az évben össze lehet hívni. Ez a szocialista országok határozott álláspontja, s egyre többen vallják ezt a nyugat-európai országok kormányai közül is. Sajnálatos módon azonban, nem valamennyi. Az Egyesült Államok — amely ugyan nem európai ország, de háromszáz- ezer katonát állomásoztat a földrészünkön, s ezért kívánatos a jelenléte a konferencián — a halogatás taktikáját követi, s mint a legutóbbi Nixon—Brandt találkozón bebizonyosodott, befolyása erőteljesen érvényesül NATO- partnereire. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prágai nyilatkozata világosan bizonyítja, hogy semmi alapja sincs a konferencia időpontja körüli huzavonának. A bizonyíték: annak a pozitív programnak a megfogalmazása, amely az európai biztonsági konferenciát tartalmilag kitöltheti. A programpontok között szerepel a háború után kialakult határok sérthetetlensége. az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetőzésről való lemondás, a békés egymás mellett élés elvének elfogadása, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése, az államok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlesztése gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, & fegyverkezés csökkentése, az általános és telies leszerelés előmozdítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatása. Nem a türelmetlenség, hanem a tények reális felmérése után jut a prágai nyilatkozat arra a következtetésre. hogy a többoldalú előkészítő munka minden előfeltételt megteremthet a konferencia eredményes megrendezéséhez 1972-ben. Bár a prágai tanácskozás fő figyelmét az európai problémákra fordította, jelentős figyelmet szentelt a földrészünkön kívül folyó eseményeknek is. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé üléseinek sorában a történelem bizonyára úgy jegyzi majd fel a prágai tanácskozást, mint amely meggyorsította az új európai biztonsági rendszer megteremtésének hasz. szú és bonyolult folyamatát. v lés és a forgalom növekedését a korábbinál kisebb munkaidő- többlettel értük el. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — többek között a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése révén — fokozódott. A lakosság jö- j vedelme és az áruellátás az egész év folyamán lényegében egyensúlyban volt. A korábbiakhoz képest javult az anyagellátás. . A gazdasági élet kedvező irá- i nyú változásában szerepe volt a J gazdaságirányítás javításának, a közgazdasági 'szabályozók fej- j lesztésének, az objektív gazdasági folyamatok és a gazdaság- i politika javuló összhangjának, j Egyes közppnti, tanácsi és vál- j lalati döntések azonban a nép- j gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése ellenében hatottak, ami leginkább a beruházások és az import tervezettnél gyorsabb nőve-, kedésében, a költségvetési egyensúly romlásában nyilvánult meg. AZ 1971. NÉPGAZDASÁGI TERV ÉS TELJESÍTÉS FŐB1 MUTATÓI 1970-HEZ KÉPEST