Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
Qé- Lewie buwn mernie mpigeléibeL... Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára gratulál Kúsznak lstvánnénaJt (Fotó: Demény) " Civilbe*» ül az egyenruhás munkásőrök sorában, am a ruha színének különbsége semmit nem jelentet» hiszen, ha valamikor igaz az a közmondás, hogy hem a ruha teszi az embert, éz esetben teljesen megfelel a valóságnak. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy amikor Busznak Istvánná, a munkásőrség Békés megyei parancsnok, ságának polgári alkalmazottja a megyei parancsnok kezéből átvette a Í5 éves Szolgálati Érdemérem kitűnt*, test, a munkásőrök olyan tapssal köszöntötték, amilyet ritkán hall az ember. Akik ismerik & csendes szavú, mosolygós arcú Rusznáknét, jól tudják, hogy munkahelyén nála pontosabban senki nem végzi el a feladatokat Ügy tűnik, hogy az, amit csinál, nem nagy munka. Igaz nem látványos, ám ugyanolyan szükséges» mint bármilyen más. — Azt kérdezi, mire emlékszem szívesen? Mindenre, ami ez alatt a 15 év alatt történt, Mind kedves emlék. Nagyon jól. eső érzés, ha végigmegyek az utcán és hol innen, hol onnan köszönnek rám az elvtársak. Ilyenkor nyolcadikos kislányom —- ha éppen vele vagyok — meg is kérdi, »ki volt ez Anyu”? Sokszor zavarban vagyok, mert név szerint nem ismerem valamennyi élvtársat, s ezen úgy gondolom, nem lehet csodálkozni, hiszen úgyszólván a megye minden munkásőrével találkozom, s ők emlékeznek rám. A kislányomnak ilyenkor azt mondom:; egy munkásör. A kitüntetés átadása után beszélgettünk néhány percet, s megkérdem az asszonytól, hogy meddig szeretne még a parancsnokságon dolgozni, hiszen úgy tudom, nem sokan dicskedhet- nek azzal, hogy mint polgári alkalmazottak — akár az országban is — 15 éve dolgoznának az önkéntes fegyveres testület polgári alkalmazottjaként. — Ha minden úgy sikerül, ahogy szeretném, jó lenne innen menni nyugdíjba. De még legalább 15 évig ott akarok lenni jelenlegi munkahelyemen. Csendes, szőke hajú, kék szemű asszonyka a megyei parancsnokság „Jutkája”. Mert közvetlen munkatársai, a parancsnokság vezetői és elvtársai így szólítják, s ebben a megszólításban benne van mindaz a szeretet, megbecsülés, amelyet a csendben dolgozó Rusznákné mél. tán kiérdemelt, ugyanúgy, mint ahogyan az 5, a 10 és a 15 éves szolgálati érdemérem kitüntetéseket. Mert mi tagadás, bizony voltak és vannak olyan esetek, amikor a megyei parancsnokságon a polgári alkalmazott is „katona”. Előfordult, hogy éjszaka rendelték be egy-egy gyakorlat alkalmával, ha olyan iratra, dokumentumra volt szükség, amelyet ő kezel. Nem hord egyenruhát, de mégis munkásőr. Mindenben együtt van a megye szürke ruhás alakulatának beosztottjaival, s a munkások, parasztok, mérnökök, orvosok jól tudják, hogy ha hozzá fordulnak valamilyen ügyesbajos dolgukkal, „Jutka”, elintézi. & 3o Munkájukra mindig számláinak Szocialista brigádélet a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén Ezelőtt három évvel, 1969-ben I kezdődött él az" élet a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén. Ki' gondolt ekkor még ar. ra, hogy alig egy év leforgása alatt a fakanál mellől varrógéphez került női dolgozók az üzem .szocialista brigádjainak szervezéséhez fognak. Ügy érezték, hogy a lassan összeforrt kollektíva a telep tervét és az egyéb vállalásokat sokkal jobban tudná lelkesíteni, ha brigádokra bontanék a részfeladatokat Alapos megfontolás alapján 1970 első félévében 4 szocialista brigádot szerveztek. Megalakult a „Petőfi Sándor”, a „Tyeresko- va”, a „Zrínyi Ilona” és a „Dapsi Gizella” brigád. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának kultúrbizottsága részéről kerestem fel a brigádokat, hogy érdeklődjem az 1970—71-ben végzett munkáról és 1972 terveiről. A szépen berendezett klubszobában beszélgettem Czira István- néval, a „Petőfi Sándor” és Sándor Idával, a „Tyereskova” szocialista brigád vezetőjével. Beszélgetésünk alkalmával előkerültek a szép brigádnaplók. Ezekből megállapítható, hogy Czi ra Istvánná brigádjában 32-en tevékenykednek. A 32 tagú brigád átlagos életkora 25 év. Munkájukon meglátszik, hogy az üzemmel együtt fejlődnek. Feladataikat negyedéves vállalás alapján teljesítik. Fő tevékenységük 1971-ben: Művelődési programjukon belül megtartották névadó ünnepélyüket. Szavalat, majd beszélgetés formájában megismerték Petőfi Sándor életútját. A brigád tagjai a párt, a KISZ. és a szak- szervezeti oktatáson aktívan rés# vesznek. A Takarót a Vietnams gyerekeknek akcióba is bekapcsolódtak. A Televízió felhívását, melyben az iskolák támogatását kérték, a maguk részére kötelezővé tették. Készpénzben a brigád 800 forintot fizetett be az akció alapjára. Az önkéntes véradáson 5 brigádtag adott vért. A termelési vállalások teljesítésére nagy gondot fordítottak. Önkéntes tűzoltója is van a brigádnak Sebestyén Julianna személyében. A brigádnaplóból megállapítható, hogy Szabó Sándomé és Czeglédi Irma igen sokat tett a vállalások teljesítéséért. A munkának meg is lett a gyümölcse, mivel elnyerték a szocialista brigád címet. Sándor Ida, a „Tyereskova” szocialista brigád vezetője ugyancsak szép és sok munkáról tanúskodó brigádnaplót mutatott. Sok hasonlót találtam az előző brigád vállalásaiból. Meg kell említeni, hogy ez a kollektíva 29 tagú nőbrigád, s így szinte természetes, hogy több édesanya szülési szabadságon van. A brigád tagjai rendszeresen felkeresik az édesanyákat. ahol tudnak, segítenek és mindig egy kis aiándékkal kedveskednek. A brigádban úgy látszik, több bátor tag van. mivel 12-en adtak véradás alkalmával vért. A brigádmunkában különösen Csavar Ica KISZ-tit- kár. Szőke Margit önkéntes tűzoltó és Nagy Ilona, a női foci. csaoat kiemelkedő játékosa tűntek M. Rátuk bármikor számíthat a brigád. A beszélgetés végén megállapíthattam, hogy a 200-250 itt dolgozónak lassan második otthonává válik az üzem. Sok még a tennivaló. Szeretnék meghonosítani a munkaközi tornát is, de a tárgyi feltételeket a központ még nem biztosította. Megoldásra vár még az ismeretterjesztés, a önművelődés, valamint a tömegsport kiterjesztése. A négy brigád eddigi munkája biztosíték arra. hogy az üzem, a párt-, a KISZ- és szakszervezet minden körülmények között számíthat munkájukra. Bertalan Sándor az SZMT kultúrfeielóse ® 1972. szeptember I-ével vállalatunk iparí tanulókat iskoláz he,. s kiképezi őkét az alábbi szakmákra: kőműves, ács, fapadlózó és műanyagburkolő, hidegburkoló, ^géplakatos, épületlakatos, üvegező, épületasztalos, központifűtés-szerelő, víz- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, műkőkészitő. A vidékieknek tanulóotthoni elhelyezés, és teljes ellátás. Bejárásra felveszünk szobafestő és mázoló (tapétázó), valamint villanyszerelő tanulókat. Jelentkezés: 1972. február 28-ig, A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 18Kitüntették a munkásőröket Lapunk tegnapi számában már megírtuk, hogy a munkásőrség megyei parancsnokságának törzskara csütörtökön Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában ünnepi gyűlést tartott. Ezen adta át a megyei parancsnok a 15 és 19, valamint az 5 éves szolgálati érdemérem kitüntetéseket a megyei törzs tagjainak. Képünkön a kitüntetettek egy csoportja. Ungi Gábor, a megyei paranc.nok ellátó helyettese beszélget» kitüntetettekkel. Moravszki Pál, a megyei parancsnok helyettese gratulál Supala Pálnak, a mégyei pártbizottság titkárának, akit a munkásőrség országos parancsnoka Munkásőr Emlékéremmel tüntetett ki. Fotó; Dcmeay
