Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Alkoholizmus elleni küzdelem — a szakszervezetek oldaláról Az üzemekben, 3 általában minden munkahelyen mind na­gyobb szerephez jutnak a szak­szervezetek. Hogyan kapcsolód­nak bel® a szakszervezeti bi­zottságok és aktívák az alko­holizmus elleni harcba — er­ről kértünk tájékoztatást Vi- rizlay Gyulától, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titká­rától. — Tudomásunk van arról, | hogy a SZOT Elnöksége is­mételten napirendre tűzte a túlzott alkoholfogyasztásnak a dolgozók egészségét és a ter­melés zavartalanságát egya­ránt veszélyezteti kártételét, s megfeleli határozatot i* ho­zott. Hallhatnánk-e valamit « határozatról, annak sorsáról? — A SZOT Elnöksége az idé­zett határozatában megállapítot­ta, hogy a szakszervezteknek az alkoholizmus elleni küzdelem­ben főleg felvilágosító, nevelő és ellenőrző feladataik vannak és lehetnek. Tevékenységük egyrészt annak megelőzésére irányul, hogy a dolgozók az ital rabjaivá váljanak, másrészt elő­segítik az alkoholizmusban már megbetegedettek gyógyulását, óvják őket a visszaeséstől; se­gítenek abban, hogy újra hasz­nos tagjai lehessenek a társada­lomnak. A SZOT illetékes szervei az elnökségi határozat óta több íz­ben megvizsgálták a szakszerve­zetek tevékenységét az alkoho­lizmus elleni küzdelemben. A legutóbbi ellenőrzés szerint jó tapasztalatokról számolhatunk be Nógrád, Hajdú-Bihar, Békés, Borsod és Vas megyeikből. Ami az ágazati szakszervezetek tevé­kenységét illeti, kiemelkedő a Közlekedési Dolgozók Szakszer­vezetériek munkája,.. abol igen magasszintfl megelőző tevékeny­ség folyik. Jól szervezi az al­koholizmus elleni küzdelmet a Vasas Szakszervezet is, a szak­ma heterogén jellege azonban itt sok nehézséget okoz. Az egyik legnehezebb ebből a Hziempontböl az építőipar, ahol a családon kívüli élet, különösen a munkásszállásokon lakóknál, fokozza a veszélyt. Jelentős erő­feszítést tesznek a MEDOSZ (szervei is, elsősorban az egész­ségvédelem területén. — Miként történik az üze­mekben az alkoholisták felku­tatása, gyógykezelésre irányí­tása, utógondozása és rehabi­litációja? — Az üzemi szákszervezetek­nek csak akkor áll módjukban az alkoholisták gyógyítását, gon­dozását és rehabilitációját tá­mogatni, ha tudnak róluk és számontartják ókét. Kisebb üze­mekben ez nem okoz nehézsé­get, hiszen úgyszólván mindenki ismeri egymást. A nagyüzemek­ben, a szétszórt telephelyen dol­gozók között ez bonyolultabb; csak akkor lehetséges, ha a szak- szervezet megkülönböztetett fi­gyelemmel törődik az alkoholis­ták sorsával és meg is szervezi a tájékozódás módszereit. E te­kintetben még sok a tennivaló. A békéscsabai üzemek nagy ré­szében igen jó munkát végez­nek a szakszervezetek és az üzemorvosok; a gondozás alatt álló alkoholistákról nyilvántar­tást vezetnek, megszervezik az utógondozásukat. Több üzemben a gazdasági, párt- és szakszerve­zeti vezetés az üzemi Vöröske­reszttel karöltve állt az alko­holizmus elleni küzdelem élére. Szigorú intézkedéseket, fegyel­miket indítanak azok ellen, akik ittas állapotban jelennek meg a munkahelyükön, vagy munka közben isznak. — Mit tesznek a szakszerve­zetek a prevenció, az antialko­holista agitáció és propaganda területén? — A legfontosabb feladat a megelőzés, és ebben nagy szere­pük van a szakszervezeteknek is. Itt a leglényegesebb a harc a meggyökeresedett szokások, té­ves nézetek ellen. Ismeretes, hogy az italozás többféle módja rendkívüli mértékben elterjedt, szokássá vált. Ilyen például az, amikor munkakezdés előtt pá­linkát isznak; ez számos baleset forrása volt és lehet a jövőben is, ha nem lépünk fel ellene eré­lyesen. Ilyenkor nemcsak a fel­világosítás, a fegyelmezés, ha­nem adminisztratív eszközök al­kalmazása (például a gyárak kö­zelében levő italboltok munka- kezés előtti bezárása) szükséges. A másik jelenség; az alkohol- fogyasztás egyre inkább általá­nos társadalmi szokássá válik mind a magánéletben, mind a hivatalos érintkezésben. Küzde­ni kell az elharapódzó ivászatok ellen, elsősorban azok körében, akik nem tudnak mértéket tar­tani, mert az ilyen emberek könnyen iszákossá válhatnak. — Mondhatna-e valamit a SZOT terveiről, elképzelései­ről az alkoholizmus elleni küzdelem fokozására? — Ismételen csak hangsúlyoz­ni tudom az agitáció és a pro­paganda, a felvilágosítás, a pél­damutatás jelentőségét. Felada­taink között szerepel, hogy több megyében a helyi és megyei tár­sadalmi szervek bevonásával egésznapos konferencián ismer­tetjük az alkoholizmus követ­kezményeit (anyagi kihatásait, egészségügyi, bűnügyi vonatko­zásait) szemléltető eszközökkel, tablókkal mutatunk rá a káros következményekre., Rendkívül hasznosnak tartom a sajtónyilvánosságot s köszöne- tünket fejezzük ki ezért a hoz­zászólási lehetőségért is. Ami a szakszervezeti tevékenységet il­leti, a munka neheze itt az üze­mi szakszervezeti szervekre há­rul. Az eddiginél szélesebb körű következetesebb tevékenység, valamennyi illetékes állami és társadalmi szerv szoros együtt­működése szükséges ahhoz, hogy az alkoholizmus térhódítása elle­ni küzde'münk még eredménye­sebb legyen. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár a csorvási kihelyezett konfekciójába munkaerőfelvetelt hirdet 14. életévüket betöltött női munkavállalóknak gép varrói munkakörök betöltésére Bérezés; A munkafolyamatra megállapított betanu­lási bér, utána teljesítmény-darabbér. Jelentkezés: Csorváson a Konfekcióvezetőnél 379082 Egymillió forint és a plusz — egy óvodáért Lök ősházán a napokban ben­sőséges ünnepség zajlott le. Ben­sőséges azért, mert akik ott vol­tak, az elmúlt hónapokban ba­rátokká kovácsolódtak. A közö­sen vállalt és végzett munka tet­te azzá őket, a vasutasokat, a határőrökkel, a tanácsi dolgozó­kat a tsz-tagokkal, a pedagógu­sokat, óvónőket az országgyűlési képviselővel, mindazokat, akik segítettek az óvoda bővítésében, amely sok-sok kisgyermeknek nyújt immár kényelmes, hangu­latos s ami a legfontosabb: egészséges második otthont. Barátokká kovácsolta őket az is, hogy míg az óvodát átadhat­ták, sok ellenállással kellett meg­küzdeni, több szervhez kellett segítségért fordulni, mert hiába volt a nagyszerű összefogás, tár­sadalmi munka, azért az egymil­lió forintot — ennyit költöttek az óvoda bővítésére — valahon­nan elő kellett teremteni. És amikor már megvolt ez az ösz- szeg. akkor a felszerelésre nem jutott pénz. azt is meg kellett szerezni. Pedig Lökösházán na­gyon is kell az óvoda. Közel két évtizeddel ezelőtt még elég volt az az épület, ahol ideiglenes lel- leggel nyitották meg az óvodát, s érdekességként em'íthetiük meg. hogy ezt ís alig tudták be­népesíteni. A község fejődése és az. hogy egvre több édesanya jutott kereseti lehetőséghez, szükségessé tette a változást, a régi épület mellé új építését Tudták ezt már jő néhány év­vel ezelőtt Is a tanácsiak, csak­hogy nem volt erre anyagi le­hetőség. Ezért határozták hát el 1968-ban, hogy évről évre félre­tesznek egy bizonyos összeget a bővítés költségeire. Igaz, ez a törekvés nem talált egyöntetű megértésre a lakosság részéről. Voltak, akik a járdaépítés, a víz­hálózat bővítése, és egyéb fej­lesztés mellett szavaztak. Akad­tak viszont a községen kívül is olyanok, akik a tanács segítségé­re siettek. Barna Pál megyei ta­Barátkozás a macival kezésére álló összeget 63 ezer forint értékű munkával toldották meg. A termelőszövetkezet anyag, gai és fuvarral segített, az állami gazdaság az udvar feltöitésében, a határőrök munkát és anyagi segítséget nyújtottak, a vasuta­sok szintén. Közülük is elsősor­ban a szocialista brigádok mu­tattak példát, sokan voltak, akik az éjszakai műszak után nem pihentek, hanem az építkezés­hez mentek dolgozni. Sorolhat­nánk a neveket, de felesleges, hiszen akkor barátokat sérte­nénk meg, mert közülük nem sza­bad, hogy egy is kimaradjon. A munka közös volt. És az öröm is. Segítségükkel hosszú évekre megoldódott az óvodai elhelye­zés, szép tágas, kényelmes épü­letben. gondos nevelés, felügye­let mellett tölthetik napjaikat itt a gyermekek. A bővítés során egy foglalkozóterem, öltöző, mosdó, konyha és ebédlő is épült, s ez utóbbi nagyon fontos, hi­szen 150 általános iskolás gyer­mek étkeztetését is megoldották. Szép munka volt Lökösházán, a társadalmi összefogás magasz­tos példája Kasnyik Judit nácstag, akinek javaslatára a já­rás 300 ezer forintot adott, Se­bes i Lászlóné országgyűlési kép­viselő, aki a Művelődésügyi Mi­nisztériumnál járt közre felsze­relésért. A helybeliek közül pe­dig igen sokan vállaltak -társa­dalmi munkát, a tanács rendel­(Fotós Densény) Az új foglalkozóterembcn minden új, még a játékok fis» Készül az ebed az új konyhában

Next

/
Oldalképek
Tartalom