Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

Jő tudni IJj lehetőségek a nyugdíjasok számára Több nyugdíjas olvasónk ér­deklődött szerkesztőségünkben, az 1972. január 1-tól életbelépett nyugdíjrendszer módosításáról. Ügy véljük, ez nemcsak azokat érdekli, akik személyesen keres­tek meg bennünket és kaptak megfelelő választ, hanem nagyon sok olvasónkat. Éppen ezért la­punk hasábjain is tájékoztatjuk) őket e hasznos tudnivalókról, j Helyzetünket megkönnyítette drJ Rózsa Józsefnek, a Nagyító című folyóirat januári számában kö­zölt, erre vonatkozó összeállítá­sa, melyből szemelvényeket köz­lünk. A módosítás lényege, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltő dol­gozó most két lehetőség között választhat: tovább dolgozik a magasabb nyugdíj eléréséért vagy nyugdíjasként részmunka időben dolgozik. A lelje9 nyugdíjhoz 25 aaolgálati év Jelenleg mintegy 200 ezerre te. hető azoknak a száma, akik kor­ban már túlhaladták a nyugdíj- korhatárt. de teljes munkaidő­ben, teljes fizetésért továbbra is dolgoznak. Eddig e dolgozók egyetlen előnye az volt, hogy tel­jes fizetést kaptak és évenként a teljes nyugdíj a fizetés fél szá­zalékával emelkedett A teljes nyugdíjhoz 25 szolgá­lati év szükséges. Kiszámításá­nak alapja a nyugdíj előtti négyi év és a nyugdíjba menés évében I eltöltött munkaidő havi átlagos I jövedelmének 50 százaléka. Ez az úgynevezett törzs, vagy alap­nyugdíj, amely mindem további (25 éven felüli) szolgálati év után 1 százalékkal (az átlagkere­set fél százalékával) növekszik. Az így kiszámított végösszeghez már a nyugdíjba menés évében is hozzászámítják a 2 százalékos „áremelkedési" pótlékot. Ha va­laki Déldáui 30 évet dolgozott és átlagfizetése 2 ezer forint volt, a nyugdíja, a nyugdfikorhatár elérésekor a következőkből te­vődik össze: Törz«nyu»rdM (25 szolgálat) év után fizetésének 50%-a) 1000 Ft Kiegészítő nyugdíj (30 év összes szolgálati idd után: 30 év x a törzsnyugdíj 1 százaléka) 300 Ft Együtt (a fizetés 05 százaléka) 1300 Ft Áremelkedést nótlék (2 «"»ázalék) 26 Ft Összes nyugdíj (a nyugdíjba menés évében) 1326 Ft Réaznyugdíj Résznyugdíjat azok kapnak, akik a teljes nyugdíjhoz szüksé­ges 25 szolgálati évet még nem dolgozták le. (A nyugdíjba me­nők jelentős része még ma is csak résznyugdíjat kap, különö­sen a nők, akiknek tömeges munkavállalása csak az 1950-es évek elején kezdődött meg). Ha a szolgálati idő 25 évnél keve­sebb, a törzsnyugdíj összegét minden hiányzó év 2 százalékkal csökkenti. Az évi 2 százalékos áremelkedési pótlékkal termé­szetesen a résznyugdíjat is nőve. lik. Ha valaki például 15 évet dolgozott és 2 ezer forint átlag­fizetést ér el, nyugdíját a nyug­díjkorhatár elérésekor a követ­kezőképpen kell kiszámítani: Törzsnyugdíj a (fizetés 50 száza'éka) 1000 Ft Levonás a hiányzó évek miatt (10 év x a tőrzsnyugdí j 2 százaléka) =-20# Ft Együtt (a fizetés 40 százaléka) 000 Ft Kiegészítő nyugdíf (15 év x a levonással csökkentett törzs- nyugdíj 1 százaléka) 120 Ft Áremelkedési pótlék (2 százalék) 10 Ft összes nyugdíj (a nyugdíjba meués évében) 938 Ft Ha most valaki tovább dolgozik, nyugdíja nagyobb mértékben emelkedik, mint eddig. 1972. ja­nuár 1-ét követően minden to- , vább dolgozott év után a nyug­díj összege évenként fizikai mun­kásoknál a nyugdíj 7 százaléká­val, nem fizikai munkásnál 3 százalékával nő. Mindemellett az új rendelke­zés szerint a nvugdíj nem halad­hatja meg a fizetés 90 Százalé­kát 4 réar-munhnido A rendelet újólag szabályozta a nyugdíj melletti kereseti lehe­tőségeket Eddig a nyugdíias nyugdíján felül évi 6 ezer forin­tot ftiavi 500 forintot), néhány „kiemelt” szakmában és ágazat­ban ennél -többet is kereshetett. Az új rendelkezés szerint min­den nyugdíjas egy évben össze­sen 840 munkaórát (négy hóna­pot) dolgozhat kereseti korlát (plafon) nélkül. Ha a mai 2 ezer forintos átlagkeresetet vesszük alapul, ez annyit jelent, hogy a „részmunkaidős” kereseti lehe­tőségek átlagosan évi 8 ezer fo­rintra emelkednék. Melyihet válaaazamf A két lehetőség Ismertetése után arra kellene választ ad­nunk, hogy melyik a kedvezőbb, milyen előnyei vannak az egyik, nek és milyen a másiknak. A döntést igen sok személyes té­nyező befolyásolja, tehát a vá­laszt az alábbiakat mérlegelve, mindenkinek magának kell meg­adnia. Ami a nyugdfikorhatár utáni összkeresetet illeti, késégtelenül előnyösebb a „tovább dolgozás”. Ami viszont a „nyugalmat" il­leti. előnyösebb a „nvues'-vnbe­vonulás” mert nem kell 55. il­letve 60 éves kor után telíes rmmVaidő>'en drogozni, a rész­foglalkoztatás ebhez kénest na­gyobb ,.sr.»bnö*ágoit", választási lehetőséget jeleni A döntést az is befolyásolhat­ja. hogy a nvu«díikorhntárt be­töltő dolgozó müven kondíció­ban van, milyen teljesítményre képes. Vannak esetek viszont, amikor a folyamatos m’mváhő1 való ki­esés nagvon rossz hatossal lehet a dolgozó áüalános egészségi ál­lapotára. A folyamatos aktivitás, a megszokott életrend olykor évekkel meghosszabbíthatja az életet Annyi bizonyos, hogy az új rendelkezések választási lehető­séget kínálnak a nyugdíjkorha­tárt betöltött dolgozó számára. Az elmondottakból világos, hogy mindkét lehetőség lényegében kedvezőbb a korábbinál. A MEZŐGÉP Vállalat Központ! Gyáregység« azonnali belépésre felvesz: esztergályos, marás, kászörös. fúrás, hegesztő, lakatos szakmunkásokat A fenti munkakörbe, valamint daraboló és saitoló gépekre szakképzettség nélküli női és férfi munkavállalókat betaní­tunk A vidéki férfi munkavállalók részére munkásszállást biztosítunk. Cím: Békéscsaba. Szarvasi út (8-as hun végállomás). MMtt „A tagok passzivitásában érzem a hibát™ Hatvan kérdőív tanulságai A téli szünetben háromnapos tanfcíyamot rendezett KISÉ- funkcionáriusai részére a me­gye legnagyobb hagyományok­kal rendelkező, legnépesebb kö­zépiskoláinak egyike. A tanfo­lyamon a résztvevők húszon va­lahány pontból álló kérdőívet töltöttek ki. A hatvan kérdőív néhány válaszát idézzük alább... * KÉRDÉS: Milyen az osztá­lyodban a közösségi szellem? VÁLASZOK: Az osztályközös­ség nem elég jó. Vannak széthú­zások. Nincs teljes összetartás, ami Igen fontos lenne. — Ta­valyhoz képest sokat fejlődött, de még mindig vannak h^bák. — Az osztály két részre oszlik, a jól tanuló, jó magatartású di­ákok csoportjára és ennek el­lentétére. Utóbbi az osztályt negatív irányba húzza. Sokan ezekhez szeretnének hasonlítani és ezzel rontják az osztály kö­zösségi szellemét —- Jó. Társa­dalmi munkánál (dekoráció, osztálytakarítás), klubdélután, kirándulás esetén mindenki részt vállal a munkában vagy a megszervezésben. Szóval min­denki mindenütt ott van. — A közösségi szellem az első hóna­pokban jó volt. Érdekelt min­denkit más problémája, klub­délutánokon mindenki részt vett Most már más a helyzet Közömbösen megyünk el egy­más mellett. Néha úgy érzem, a köszönés is nehezünkre esik. — Azt hiszem, egy olyan nagy létszámú osztályban, mint a mi­enk (46 tanuld) nem is alakul­hat ki tökéletes osztályközösség Legalábbis nem másfél év alatt. Ezt figyelembe véve azért egész jól kialakult Igaz, az osztály három csoportra oszlik, de nem határolódnak el élesen egymás­tól s a csoportokén belül pedig mindenki nagyon jó] érzi ma­gát — Az összetartás nem túl jót Általában mindenki csak saját problémáival foglalkozik. Túlzottan rétegeződik az osztály. •— A közösségi szellem nem * legtökéletesebb, a íegyelmetlen- kedők viszik a hangot. De ez meg kell, hogy változzon és meg is fog változni. — Elég jó. Akár­ki akárkihez fordul, az illető se­gítséget ad. — Kicsit .klikkcs” — amiben ne.cem is állítólag cioszlánrészem van (szerintem nem) —, de na tettekre kerül a ser, egészen elfogadható. El? alapszervi titkár válaszai:-A saját helyzetemből tudok kiindulni, mert a saját viszo­nyaimat ismerem a legjobban. Lehetőségek vannak, azokat fo­kozottabban kellene kiaknázni. Hogy azonban a kiaknázás foko­zottabb legyen, sokkal több sza­bad időre lenne szükség. Ha több ideje lenne az embernek, biztosan kellően tudna dolgoz­ni.. Ha én egyszerű tag lennék, akkor mindig elmondanám a ;a- vaslataimat Elsősorban véle­mény- és kritikamondással... Én mindent igyekszem megtenni. Lehangoló az, ha fölteszek né­hány kérdést s nincs rá egyet­lenegy felelet sem a tagok ré­széről. Csak a síri csend. Ügy érzem, mintha akasztásra vinné­nek, ahol nincs fellebbezés... A közösségi «ellem nagyon Jó. Örülünk egymás sikereinek. Olyan jó érzés, bogy például testnevelési órán mindenki ne­kem drukkol, azért, hogy sike­rüljön. De máshol is. Például a tanulásban — én Z.-vel tanulok sokszor. A szórakozásban is megvan az összetartás. Mozi, színház, kirándulás, kerékpár- túrák.,.. kai témájú gyűlés nagyon tet­szett és tartalmilag is megfelelő volt. Akadály szerintem az, hogy csak a vezetőség készül (el a gyűlésekre és a tagok felké­születlensége miatt nem alakul­nak ki hozzászólások. Nem kielégítő a színvonal, mert az alapszervi titkár szer­vez mindent, ez kissé egyhangú­vá teszi. Nem megfelelő. Programunk­kal van probléma, de senki nem javasol (az alapszervezeC bői) jobbat Nem. Olyan témákat kell vá­lasztani, amely a többséget ér­dekli (a politikai oktatásokat nem előadások formájában tart­juk, hanem kérdésekkel igyek­szünk bevonni a tagságot is). Gyakran az iskolapadokban vannak a gyűlések. Talán igen. Lehetne még jobb is, bár az utóbbi időben sokat léptünk előre. Még egy unalmasabbnak ígérkező politikai taggyűlést ia meg lehet valósítani úgy, hogy senki se unatkozzon. Gondolok itt vetélkedőkre, előadásokra, vitákra. Nem jelenik meg min­denki. Passzivitás. Unalmas té­ma rossz tálalása. Kielégítő. Nem. Sokan közönyösek, ér­dektelenek. Ha nem teszünk ér­dekes dolgokat, nem figyeli azt senki. Érdekeltté kell tenni a munkában. * * Véleményed szerint ‘az alap- szervi KISZ-taggyűlések szín­vonala kielégítő-e? Mit tennél annak érdekében, hogy tartal­masabb legyen? Milyen akadá­lyokba ütközik egy-egy alap­szervi gyűlés Jó lebonyolítása? — szólt a kérdőív 16. pontja. Szeretném, ha a taggyűlések hangulatosabbak lennének. Még jobban be kell vonni a tagságot a műsor elkészítésébe, lebonyolít áfába. Így biztos, hogy nagyobb leaz az érdeklődés az előírások iránt Amelyik alapszervi gyűlésen részt vettem, nem volt a szín­vonal kielégítő. Bár egy pollti­ösz*ntén. Jó szándékkal, fele­lősségtudattal, nyíltan, nevük feltüntetésével Írták ezt a KISZ-vezetők. Véleményükben sok a túlzás, talán egyoldalúság — de hiszen fiatalok, lelkesek, nagyratörők, megalkuvást nem ismerők. És vezetők, közössé­geik legjobbjai, akiknek szemé­ben különösen feltűnnek a ba­jok, hibák. Mindezek miatt azonban fokozottan kell figyel­ni a vél ményükre. És tovább kell segíteni munkájukat, szán­dékaikat Mert — aeját műre- kájuk javítása mellett — miiv den elhangzott válasz kéri, sür­geti, igényli a felnőtt társadalom segítségét Danisa Győző FalukSxpont a télben Fdzmarm csillog as utcákon, a házak tetején Kamut központjában. Képünkön a művelődési ház láttató, ahol esténként hangulatos és hasznos összejöveteleket rendeznek a klubok, szakkörük

Next

/
Oldalképek
Tartalom